Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-31 / 257. szám
Jf Várhely” és pusztái — 1918 utolsó havában szembeszáll a községi (Nak községi) képviselőtestületlel, mert a nosztányi és az inámi uradalmak nem teljesítették a mezőgazdasági napszámosok bérkövetelését, ezért szedet- len még a (kukoricájuk. Akkor a gazdaságok — a kukorica törése helyett — a terményt a lábon álló szárról legeltették le, hogy így pótolják a munkaerő hiányát, s térdre kényszerítsék a bérkövetelő pusztai álcát. Akik erélyesen követelik: „hogy az uradalmak megfelelő munkadíj megfizetésére köteleztessenek. Megfelelő munkadíjnak tartjuk a le szedésért a hatodik részt, vagy pénzben húsz korona napibért”. — 1919. januárjában, amikor a cselédség múlt évi jogos gabona, és nemestermény-já- randóságából, konvenciójából fejkvótáján felüli részének rekvirálása megkezdődött, ellenállt. „Nosztány pusztán. Szabó Lajos bérletén vasárnap éjjel nagyobb konventió miatti verekedés keletkezeit, úgy, hogy a nemzetőrség közreműködésére volt szükség. A nemzetőrség a verekedők fenyegető magatartása miatt kénytelen volt a fegyverét használni, mely alkalommal három egyén megsebesült.” Nosztány puszta minden bizonnyal így is eleven része, természetes forrása és öröksége a „juhászokról, juhász- nékról” szóló történelmi tanulságnak, amelyben a költő és minden olvasója: Daliát, hőst, igaz embert, álomszerűt, köztük ismert. Mi a szépség, hűség, nagyság, arra őt azok. oktatták, úgy pedig, hogy adva mindjárt eleven magukról mintát. S TÜSKE? Illyés „fél vármegyényi” szülőföld-élményében á közvetlenül „Várhelyi-szomszéd Tüske-puszta: a leghosszabb idejű apai munkahely, s egyben az aroának a pusztaiak sorából való végső elköltözésének is dőryhugói uradalma. A fiúgyereknek apja életéhez és halálához láncolódó legszemélyesebb sorsmozzanatán túl és mellett: Tüske az első költői próbálgatásoknak, egy nyiladozó diákszerelemnek, a pusztai szegénység 1918—19-es forradalmi törekvésének és 1945-ös „honfoglalásának” is terephelye. A puszták sorában olyan — nemcsak felejthetetlen. hanem történelmileg is jelentős — tárgvi tényező, amely egyik igen tiszta és bőséges forrása társadalomismereteinek. vésnöke emberi- írói önarcának. „De visszatérve a többihez, a sok ismerős puszta közül mégis Tüskét választom — Az a legközelebb. Nem teszem hozzá: a szívemhez is... A tavaszi napsütésben azon az úton suhanunk végig, amelyen egy esős novemberben apámat lassan, csaknem léptenként megállva hazavittük: minden döccenő a nyílt sebeken át kínba rezzentette szemráncait. Pécsen csak addig vitték az operációt, hogy megmondhassák: jobb, ha otthon hal meg ... Aztán volt még egy gyaloglásom ezen az úton, amikor zsebemben a Banm- garten-dij húszpengősökre váltott egész összegét hoztam: a kegyes hazugságok alátámasztására teleraktam vele a beteg dunyháját: íme, lehet másutt is helye, tán a magáéban is. De nem, ő csak a helyben bízott, az itteniben, ahol valamennyi közt a legtovább szolgált... (A kastély) Parkjában díszmedvéket tartottak. Alaszkából hozott díszrókákat. Sose léptem át még a kapuját: akkor sem. Most itt állunk a kapu előtt. Balra hatalmas ököristálló, ímellett — épp csak o marha- írással elválasztva tőle — a -ljes hosszában földrelapult iáz: amelyből abban a lucskos januárban — harmincegyben — kisegítettem a koporsót. A régi kertben, épp a méhes helyén, frissen vágott lövészárok." — („Honfoglalók között” 1945. Móricz Zsig- mond Kollégium kiad. 19—20. o. ) Tüske valóságos képében milyen pusztát is képzelhetünk az itt többször is megforduló Illyés mögé? A 3525 kát. holdas és 403 pusztait számláló Tüske is természetszerűleg herceg Esterházy hitbizományának dombóvári uradalmához tartozott, s közigazgatásilag éppúgy, mint Nosztány (bár attól torony iránt is legalább: 15—18 km- re, kissé délkeletre), Uj-Dom- bóvár „eszmei” községnek része. Földjeinek kataszteri átlagértéke 19,71 aranykoronával még a nosztányinál Is valamivel magasabb. így, aztán már a hercegi hitbizomány dombóvári uradalmának kialakulása Idejében is, annak igen jeles „oeconomiája". Egy, feltehetően 1712-es összegező jelentésben olvashatjuk: „Mindjárt, közel napkelet felöl vagyon egy Tüske nevű szép pusztája az uraságnak, ahol midőn a feljebb is titulált (hg. E. Pál nádor) méltó- ságos herczeg idejében a háború előtt (Rákóczi-szabadság- harc előtt) ménesből, gulyábul s más jeles marhákbul álló oeconomiája lőtt volna őher- czegségének, alkalmas major volt, de az után a háborúban elrongázott s elpusztult... A major alatt igen szép és circi- ter hatvan baglyatermő rét vagyon, melyet a tisztek az uraság részére szoktak kaszál- tatni. Azon praediumon szoktak mind őszi s mind tavaszi majorságbéli vetései lenni az ■utaságnak, melyeket a jobbágyság teszen, kinek rendi oda alább a jobbágyhelyeknél declaráltatni fog. Ugyan a megírt pusztán egy alólcsapó egy kerekű malma is vagyon az uraságnak; a molnár harmados benne.” Valamint a későbbi, 1729-es (már Nosztánynál is említett) itteni Uradalmi Rendtartás nyolcadik pontjában meg: „Szarvaidon és Tüskében pedig évente 200—200 marhát kell hizlalásra beállítani.” Ezeket a korai és valóban jeles „oeconómiai" adottságokat föl nem újítani halálos vétek lett volna a pusztát birtokló hercegség részéről. Tüske — Rákóczi-szabadsáeharc utáni — gazdasági megújulásával ismét „Várhelyihez „közel, napkelet felöl szép pusztája lőtt őherczegségének." Később a puszta jelentős nagyüzemi gabona- és cukorrépa-termesztése időszakában is tulajdonképpen hűséges maradt szép és értékes állattartó és -tenvésztő hagyományaihoz: valamikori ménes-, gulvatartásához és marhahizla- lásához. Itteni pusztáink bú- csúnapial közt minden bizonnyal ezért is jellemzően egyedi a tüskei: az október 20.. Vendel napi, minthogy Szent Vendel — a hagyomány szerint — az állatgondozó és jószágőrző emberek igaz patró- nusa. Azonban Tüske nemcsak szép és gazdag pusztája volt környékünknek, járásunknak és megyénknek. Századfordulónkon maid félezer lakosával járásunkban a legnépesebb pusztai gazdasági egység, egv- ben Lángfővel és Várogggal azonos községi lélekszámú település. Azért is ilven népes és lélekszámúban továbbra is dinamikusan növekvő, mert a lassanként jelentkező jánásheli mezőgazdasági munkaerőfeles- leenek és -tartaléknak is pusztájává válik. Tüske a mezőgazdasági ka- Vönvörtelen versedétől munUnnélkülivé lett d- rármunkásságnak, a pusztákról kiszoruló cselédségnek és a tönkremenő 1—5 kát. holdas kisparasztoknak aránylag még elég jó helyen: a járási településcentrum közvetlen perifériáján tud átmeneti hajlékot, menedéket nyújtani. A köröskörüli hercegi mező- gazdaságból kiszoruló mindenféle rendű s rangú szegénység először tehát ide húzódik be. így a puszta — fiai növekvő létszámával arányosan — egyre telítődik-töltődik ambivalens elemekkel és indulatokkal. (Folytatjuk) SIMON KÁROLY Téli könyvvásár —másfélmillió példányból A téli könyvvásárra a kiadók összesen 1S5 mű megjelenését tervezik, A művek egy része már megjelent, és kapható a könyvesboltokban, valamint a munkahelyi könyvterjesztőknél. A téli könyvújdonságokból 17 klasz- szikus és 24 mai magyar író és költő könyve. A külföldi irodalmat 45 mű, az ifjúsági és gyermekkönyveket 30 új mű reprezentálja. Tizenöt művészeti kiadvány, 54 tudományos, ismeretterjesztő, ilA helység kalapácsa — szálláshelyi irodalmi műsoron A Fővárosi Művelődési Ház szálláshelyi irodalmi műsorai fontos kulturális missziót töltenek be: évről évre tízezrekkel ismertetik meg a világ- irodalom, s a magyar irodalom klasszikus és nem utolsósorban kortárs szerzőinek alkotásait. Az idén eddig 275 előadást tartottak, több mint 26 ezer főnyi munkásközönség előtt, olyan munkásszállásokon, mint a Bartók Béla úti, Üllői úti, Könyves Kálmán úti, s a XIV. kerületi Pillangó utcai szállástérség. Mint Horváth Árpád, a Fővárosi Művelődési Ház szálláshelyi irodalmi műsorainak rendezője elmondta az MTI tudósítójának: mozgalmasnak ígérkezik az év hátralévő része is. Csak novemberben 53 munkásszállásra látogatnak el, összesen 12 produkcióval. Petőfi születésének 150. évfordulója tiszteletére a közeljövőben tartanak premiert Petőfi „A helység kalapácsa” című költeményének színpadi változatából, amelyet verses összeállítás egészít ki, végigkövetve a költő életútját. A helység kalapácsa egyébként csonkítatlanul hangzik el, egyetlen sor kihúzása nélkül. Az új Petőfi-müsorrál kívánnak segítséget nyújtani a művelődési otthonoknak, szak- szervezeti kluboknak, iskoláknak az évforduló méltó megünnepléséhez. Ha igény mutatkozik rá, vidékre is szívesen ellátogatnak vele. (MTI) letve szakirodalmi munka jelent, illetve jelenik meg. A téli könyvvásár listáján olyan nagy fontosságú és érdekes kiadványok találhatók, mint a Világirodalmi Lexikon 11. köteti, a Magyar Értelmező Kéziszótár, Aragon Kommunisták című regénye, Shakespeare összes drámái, a Hét évszázad magyar versének legújabb kiadása. A mai magyar irodaiinat többek között Bor Ambrus, Lengyel József, Moldova György, Dé- ry Tibor, Garai Gábor, Karinthy Ferenc, és Darvas József művei képviselik. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat a téli könyvvásár műveiből több mint 'másfél millió példányt juttat el a könyvesboltokba, körülbelül 84 millió forint értékben. A téli könyvvásár tulajdonképpen már ezekben a napokban megkezdődik. Különösen a nem Budapesten működő vállalatok, intézmények munkahelyi bizományosai ritkán tapasztalható, gazdag választékkal jelentkeznek a téli könyvvásár idején. Az előzetes információk szerint több mint _ négyezer vállalatnál, intézménynél kerül sor november—december hónapokban karácsonyi munkahelyi könyvvásárra. Könyvpremier lesz Debrecenben is: a Móra Kiadó és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat az induló „így élt" sorozat első műveit mutatják be a könyvesboltokban. FIATALOK : SÄGVÄRIR0L KÉRDEZTEK Művész—közönség találkozó Szekszárdon Szombaton este, a „Harminckét nevem volt” című film díszbemutatója után művész— közönség találkozó volt Szek- szárdon, a művelődési központ földszinti nagy előadótermében. A termet szinte teljesen megtöltő, nagy létszámú közönség többsége fiatal volt, amit az érdeklődés jelének kell tekinteni és aminek mindenhogyan örvendeni kell. A kérdésekre Keleti Márton Kos- suth-díjas, a film rendezője, Katona Ferenc dramaturg és Bodnár Erika színművésznő válaszolt. A találkozó beszélgetés jellegét azzal is megad- . va, hogy nyomban a kérdések, kifogások elhangzása után, nem pedig azok befejeztével, összegezően, „értekezletszerű- en.” A kérdések: — Nem derül ki a filmből, illetve összezavarodik a néző előtt, hogy Ság- várit csendőrnyomozók, rendőrök, vagy kémelhárítók ölték-e meg. — A „főrendiház” kifejezés hibás, ebben az időben Magyarország kétkamarás parlamentjének „felsőháza” volt. — Anakronisztikus egy mindössze két éve használatba vett patkányirtó szer dobozának felbukkanása a vásznon, úgyszintén a villamosok berregővei való indítása, amit jóval későbbi korban alkalmaztak először. — A túlságosan is feltűnő követést Ságvári miért nem vette észre? — A párt egyik vezetője lévén, jobban kellett volna óvnia magát. -0 Csakugyan azt képzelték-e a magvar tisztek, hogy a párt névsort ad azokról, akiknek fegyvert szán juttatni? Ez szinte hihetetlen ostobaságra vall. — A parkbéli hármas találkozó feltűnő konspirációs hibának tűnik. — A filmet hirdető prospektus többet ígér, mint amennyit a film nyújt. — Miért maradt ki a feleség motívuma? A könyvben szerepel és tudott, hogy Ságváriék nagyon szerették egymást. — Emléket akartak-e állítani a mozgalomnak az alkotók, vagy példaképet is teremteni? Útöbbi ugyanis nem sikerült. — Nehéz volt-e Bodnár Erika alakítása? — A filmbéli Judit tulajdonképpen csak tehertételnek jött ki a börtönből, ő minden baj oka. — A szereplő kommunisták és munkások túlságosan jól öltözöttek. József Attila nem ilyenekről verselt. A válaszok: A fiatalok film- művészeti kérdéseire elsősorban a rendező és a női főszereplő feleit. A történelmi vonatkozású kérdésékre Katona Ferenc, és ezek váltották ki a legnagyobb érdeklődést. Amellett, hogy megmagyarázta a csendőrség, rendőrség, Vkf 2 és az állambiztonsági központ szerepét, érintésközeibe hozta a fiatalok előtt, az illegális élet szinte embertelenül szigorú konsoirációs szabályait. Megvilágította a filmben alkalmazott történelmi tömörítéseket, név szerint idézte az egves szereplők valódi megfelelőit (Bessenyei—Ujszászy vezérőrnagy: Bánffv—Lázár altábornagy). Említette azt is, hogy Ságvári felesége éj, vajmi bajos lett volna művészileg hitelesen eljátszátni' egy élő személyt egv mai' színésznővel. Á felsorolt hibák létével a rendező és dramaturg' egyetértett. Hangsúlyozták, hogy alkotásuk az egész mozgalomnak akar emléket állítani, hogy -„helytállásra serkentsen és megmutassa, miiven tartalmat ad egv ember életének” olyasmiért küzdeni, amiért' adott esetben meghalható’ r Tanulságként a másfél óra hosszat tartó találkozóból az • szűrhető le, hogy a fiatalokban - rendkívüli érdeklődés él a . közelmúlt történelme iránt, de ez számukra a szó igazi értelmében történelem, amit félreérthetetlenül meg kell magyarázni, érteni. Lebukása idején, amikor Ságvári már a Horthy-rendszer magukat átmenteni akaró legfőbb vezetőivel tárgyalt, joggal érezhette magát nagyobb biztonságban, mint illegális léte során bármikor. A történelem keserű fintora, hogy amikor a vezetők tárgyalni akartak, az alsóbb beosztottak — egy negyed szá- zád során besúlykolt elveknek megfelelően — gyilkoltak. Nem kevésbé tanulságként kínálkozik azonban a lefolyt vita demokratizmusa, kötetlensége, amit sajnálatos módon egyedül Keleti Márton sértett meg, amikor indokolatlanul igyekezett letorkolni azt a fiatalembert, aki nagyon korrektül, parlamentárisán kérdés kormájában adott hangot kifogásainak. A vendégek, — akiket egyébként Lovas Henrik, a megvei tanács művelődésügyi osztályának vezetője is elkísért a találkozóra, azzal á véleménnyel nyugtázták Czank József, megyei moziüzemi vállalati igazgató búcsúztató szavait, hogv a megnyilvánult nagy érdeklődés tovább serkenti őket más, az ellenállási mozgalom még feltáratlan területeiről szóló filmek készítésére.(ordas) ■■■amBBggföaagEsaaia» Népújság 4 1972. október 31.
