Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-27 / 254. szám

J Döntött a Legfelsőbb Bíróság Egy tsz az egyik megyei me­zőgazdasági vállalattól 34 ezer folyóméter, 70—80 Celsius fo­kos termálvízzel működő talaj- fűtő polietilén csöveket ren­delt. A vállalat a megbízatást egy műanyagfeldolgozó válla­lathoz továbbította, amely a csöveket csomagolatlanul, kö­tegelve leszállította. A tsz haj­tatóháza altalajának fűtésére 5400 folyóméter csövet beépí­tett, míg a többit a szabadban, szalmával letakarva tárolta. Már a beépítés megkezdése­kor a, tsz szerelői észrevették, hogy a csövek töredeznek és — mint később kiderült — a ren­deltetésszerű használatra al­kalmatlannak bizonyultak. Ilyen előzmények után a tsz a mezőgazdasági vállalat ellen félmillió forint kártérítés fize­téséért pert indított. A tárgyaláson a vállalat az­zal védekezett, hogy a hibáért egy kereskedelmi vállalat fe­lelős, amely a csöveket forga­lomba hozta. A bajhoz azon­ban hozzájárult, hogy a csö­veket a tsz helytelenül tárol­ta. Végső fokon az ügyben a Legfelsőbb Bíróság döntött, amely a mezőgazdasági válla­latot a peresített 500 ezer fo­rint megfizetésére kötelezte. Az ítélet leszögezte: szerződéses kötelezettségét a vállalat hi­básan teljesítette, ezért szava­tossági felelősség terheli. A Műanyagkutató Intézet véle­ménye szerint a csövek tönk­remenetelének elsősorban anyag- és esetleg feldolgozási hiba az oka. Bár a csöveket nem tárolták szakszerűen, a tsz mentségére szolgál, hogy az áru átadásakor nem látták el használati és kezelési utasítás­sal, ezenkívül jó minőségű cső ilyen hamar semmiképpen sem mehetett volna tönkre. Tehát a helytelen tárolás a bekövet­kezett kárral nincs összefüg­gésben. Az egyik városban lévő szö­vetkezeti lakás lakója, hét év­vel a beköltözés után észre­vette, hogy lakásának padló­zata megsüllyedt. Tapasztala­tát közölte a lakásfenntartó szövetkezettel, amely a pa­naszt a kivitelező vállalathoz továbbította. Ez azonban arra hivatkozott, hogy az épület átadása óta több mint hét év telt el, tehát a szavatossági igény vele szemben elévült, ezért a hibát nem köteles ki­javítani. Ezek után a lakó a szövetkezet ellen pert indított, amelyben a padlózat helyreál­lítását, vagy annak költsége megtérítését követelte. A já­rásbíróság marasztaló, felleb­bezésre a megyei bíróság el­utasító ítéletet hozott. Törvé­nyességi óvásra az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely a következő álláspontot foglalta el: — A kérdés eldöntésénél nem hagyható figyelmen kí­vül, hogy nemcsak a feineres lakásának padlózata süllyedt meg, hanem több más lakásé is. sőt, a talajsüllyedés a ház előtti járda alatt is észlelhető. Ilyen helyzetben pedig továb­Korszerűbb szervezés kis költséggel A Munkaügyi Minisztérium módszertani ajánlásai Az idén mintegy 90 vállalat dolgozta ki munka-, és üzem- s&rvézés-fejlesztési koncep­cióit, amelyek mintául is szol­gálnak ahhoz, hogy 1973-tól- már valamennyi vállalat kö­zéptávú tervébe iktathassa a munka- és üzemszervezés fej­lesztését. E jelentős feladathoz a Munkaügyi Minisztérium most módszertani ajánlásokat is kibocsátott, összegezve a vállalati tapasztalatokat, a szakemberek tanácsait. A minisztérium körülbelül 30 olyan módszert ajánl, ame­lyekkel nagyobb költségek nélkül számottevően javítható a szerevezettség, a munka ha­tékonysága. Gyakran már megfelelő munkabeosztás, munkarend, vagy programozás bevezetésével gyorsítható az egész munkafolyamat. Aján­latos például megvizsgálni, hogÿ a gépek elhelyezése meg- felel-e a műveletek sorrend­jének, a kevésbé kihasznált gépekre nem lehet-e átirányí­tani munkát a túlterhelt be­rendezésekről. Igen jelentős feladat az anyagmozgatás megjavítása, ami már egysze­rű rakodólapok üzembe helye­zésével is nagyrészt megold­ható. A szállítóberendezéseket a tapasztalatok szerint egész sor vállalatnál nem használják ki kellőképpen, holott megfe­lelő programozással, a szállí­tás mintegy menetrendszerű körútjainak megszervezésével ezen sokat lehetne javítani. A minisztérium arra is fel­hívja a figyelmet, hogy a na­gyobb termelékenység nem kíván egyben nagyobb erőfe­szítéseket is a dolgozóktól. A munka mentét kell olajozottab­Népújság 4 1972. október 27. bá tenni, a gépeket jobban ki­használni. A jó szervezettség­hez hozzátartoznak a külön­böző kényelmi berendezések, s ügyelni- kell arra is, hogy a dolgozók keze ügyében legye­nek a szerszámok, a gyakrab­ban használt eszközök. Nem hanyagolható el a környezeti klíma javítása sem, mert a műhelyek jó világítása, tiszta levegője, kellemes hőmérsék­lete, a dolgozó jó közérzete egyik fontos feltétele a haté­kony munkának. (MTI) bi károsodásokra kell számí­tani, amelyek az épület álla­gát is veszélyeztethetik, s ez a súlyos helyzet akkor is fenn­marad, ha a felperes lakását helyreállítják. A folyamat megszüntetéséhez olyan széles körű munkálatok elvégzése szükséges, amelyek az egész épület fenntartásával kapcso­latosak, vagyis, amelyek az állagfenntartás érdekében nél­külözhetetlenek. A lakóház fenntartásáról (kezeléséről, karbantartásáról, felújításáról) a szövetkezet köteles gondos­kodni. Márpedig ebben az eset­ben a szóbanforgó lakás meg­hibásodása a lakásszövetkezeti tulajdonban álló éoületrészben keletkezett okra, illetve a ta­lajban bekövetkezett elválto­zásra vezethető vissza. Tehát a másodfokú bíróság a kere­setet alaptalanul utasította el, ezért ítéletét hatályon kívül kellett helyezni és új eljárás­ra, valamint új határozat ho­zatalára utasítani. Egy mezőgazdasági tsz szer­ződésben vállalta, hogy egy másik tsz-nek 330 ezer forin­tért 4300 férőhelyes, autn-nati- kus táwezérléses tojótelepet éoít. A munka elkészült,’ de hamarosan kiderült, hogy a berendezésnek konstrukciós hibája van, ami ki sem javít­ható. Mindennek az lett a kö­vetkezménye, hogy a tojóhibri- dek nagy mennyiségben hul­lottak el és a tolás-termelés­ben jelentős kiesés mutatko­zott. Ezek után a megrendelő tsz bejelentette: a szerződéstől eláll, egvben kártérítési és kötbérigényt támasztott. Vég­ső fokon a Legfelsőbb Bíróság a benerelt tsz-t 463 ezer forint megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint, ha a szolgáltatás az átadáskor a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan és megfelelően, vagy kellő időre, illetve gaz­daságosan ki sem javítható, a megrendelő a munka újból való elvégzését követelheti. Amennyiben azonban ez nem áll érdekében, a szerződéstől elállhat. A nerben kihallgatott bírósági szakértők véleménye szerint a szóbanforgó telet) a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan és kijavítása túl­ságosan sokba kerülne, ezért a feineres a vállalkozási szerző­déstől jogosan állt el, az alpe­res pedig kártérítési felelős­séggel tartozik. HAJDÚ ENDRE November l-től új szabályozás alapján fizetik a szociális intézmények gondozási díját A szociális intézményekben elhelyezett személyek után a gondozási díjat november 1- től új szabályozás alapján kell fizetni. Erről kért tájékozta­tást az MTI munkatársa az Egészségügyi Minisztérium szo­ciálpolitikai főosztályán. El­mondották, hogy jelenlegtöbb mint 27 300-an élnek szociális hotthonokban és intézetekben és az ott lakók csaknem 40 százalékáról teljesen ingyene­sen gondoskodnak. Csupán az elmúlt évben a szociális ott­honok fenntartására csaknem 475 millió forintot használtak fel, amiből a gondozási díjak befizetéséből 79 millió térült vissza, a többit az állam fe­dezte. — Az egészségügyi minisz­ter az idén újból szabályozta a szociális otthoni térítési dí­jak fizetésének rendszerét. Er­re azért volt szükség, mert a társadalmi viszonyok hazánk­ban jelentősen megváltoztak, és így változott a gondozottak összetétele is. A gondozási díj megállapításának eddigi rend­szere nem vette kellően fi­gyelembe a gondozott és a fi­zetésre kötelezett hozzátarto­zók tényleges szociális helyze­tét. Az új miniszteri rendelet és a végrehajtási utasítás alap­ja a progresszív hazzájárúlás és a méltányos megállapítás elve. A rendelet az új gondozási díj megállapításánál jelentő­sen növeli a helyi tanácsok szerepét és felelősségét. Ezt bizönyítja, hogy a beutalásra és a gondozási díj megálla­pítására jogosult szakigazga­tási szerv az ingyenesség és a teljes díj között — a körül­mények alapos mérlegelésével — saját jogkörében határoz­za meg a tartásra köteles és képes hozzátartozók által fi­zetendő gondozási díj. összegét. A törvényesség szigorú meg­tartása érdekében az Egész­ségügyi Minisztérium úgy in­tézkedett, hogy a beutalásra jogosult tanácsi szakigazgatá­si szervek a beutalás feltétele­ként nem köthetik ki, hogy a beutalt, illetőleg törvényes képviselője pénzt, vagy más természetű vagyontárgyat ajánl­jon fel a szociális intézmény javára. A gondozási díjat ki­zárólag az erre vonatkozó mi­niszteri rendelet, illetőleg az annak végrehajtási utasításá­ban- foglaltak szerint állapít­hatják meg. Az esetben, ha a beutalásra jogosult tanácsi szakigazgatási szervhez olyan bejelentés ér­kezik, hogy a beutalt, illetőleg törvényes képviselője a szo­ciális intézmény javára pénzt, vagy valamilyen vagyontár­gyat akar felajánlani, erről az intézkedésre jogosult igazgatá­si, illetve pénzügyi szakigaz­gatási szervet értesíteni kell. (MTI) Mindenki jól jár Helyben fizetnek Együttműködés az ÁB és takarékszövetkezetek között Dunaföldváron és Bátaszé- széken már egyszerű az ügy­intézés. Ha valakinek kára ke­letkezik: bemegy a takarék­szövetkezetbe és ott megtérí­tik a kárát. Nemrég kezdődött ez az együttműködés. Tavaly még csak 16 558, az idén, az első félévben már 29 499 bizto­sítást kötöttek a takarékszö­Munkavédelmi újítás A képen látható présgép több balesetet okozott már a Bonyhádi Zománcgyárban. A berendezés az edények mélyhúzását végzi. A lábasokat eddig kézzel helyezték a húzó­tüske alá. Steib György technológiai csoportvezető a munkafolyamat megkönnyítésére, s a balesetek elkerüléséért érdekes újítást adott be. A gép felfogóasztalán pneumatikus szer­kezet továbbítja az edényeket. Az újítás után jobb lett a prés kihasználása, s a kezeld munkája is egyszerűsödött­Vetkezetek az országban a Biz-' tosító nevében. Tolna megyében Bátaszéken és Dunaföldváron a legjobb a kapcsolat a két szerv között. Dunaföldváron jelenleg közel ötezer biztosítási kötvényt ke­zelnek. A kötvények száma ál­landóan gyarapszik. Tavaly még mintegy 330 000 forint kárt fizettek ki Dunaföldváron, idén már eddig közel félmilliót. És ez nem kis összeg. A takarék- szövetkezetek ugyanis csak a magánosok kötvényeit kezelik. A bátaszéki takarékszövet­kezetben is több mint ötezer kötvénytulajdonos kárrendezé­séről gondoskodik a takarék- szövetkezet. Két ember főleg csak ezzel foglalkozik. Jó ez az együttműködés a takarékszövetkezetnek is, a Biztosítónak is, a biztosítási kötvénytulajdonosoknak is. A takarékszövetkezetnek jó azért, mert nő az ügyfélforgalma, ju­talékot kap a biztosítási köt­vények kezeléséért. Az Állami Biztosítónak is jó, mert nem kell külön kirendeltséget fenn­tartania. Igaz, hogy a takarék- szövetkezeteknél valamivel megnövelte ez a tevékenység a létszámot, de ez közel sem olyan mérvű, mintha egy ki- rendeltség intézné az ügyeket. Ez a létszám-megtakarítás pe­dig megtakarítást jelent a népgazdaságnak is. A , kötvénytulajdonosoknak is előnyös e kapcsolat, mert helyben kifizetik a kárukat, nem kell utazgatniok. Csak örülni lehet annak,' hogy a jövőben — a Biztosító és a takarékszövetkezetek ter­vei szerint — ez az együtt­működés tovább szélesedik. Egyre több olyan község lesz a megyében, ahol a biztosítási károkat helyben rendezik.

Next

/
Thumbnails
Contents