Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-03 / 233. szám
Azerbajdzsán —- számokban 840000 ifjú újító Északon a Dagesztáni SZSZK-val határos, északnyugaton Grúziával, délen az Örmény SZSZK-val, délkeleten Azerbajdzsán Iránnal, délnyugaton pedig Törökországgal határos. A köztársiság kebelébe tartozik a Nahicsevanszkij Autonóm SZSZK és a Nagorno- Karabahszkij autonóm terület, amelynek a lakossága zömét örmények alkotják. A köztársaság területe 86,6 ezer négyzetkilométer. A Kasz- pi-tenger fokozatos apadása miatt Azerbajdzsán területe az utóbbi 30—40 esztendőben 3,5 ezer négyzetkilométerrel gyarapodott. Azerbajdzsán 18 méterrel az óceánszint alatt fekszik. Lakosainak száma több mint 5 millió. Az őslakosokon, az azerbajdzsániakon kívül, élnek itt még oroszok, örmények, zsidók, lezginok, tatárok... Az azerbajdzsániak száma körülbelül 4 millió. A népsűrűség egy négyzetkilométerre 57,7 ember. Baku fővárosnak, az elővárosokkal csaknem 1,3 millió lakosa van. A főváros természetesen a köztársaság ipari és kulturális centruma. Itt található a legtöbb ipari létesítmény. Nagyobb városok: Kirovabad, Szumgait, Sztepana- kért. Mingecsaur. A köztársaság legfontosabb természeti kincse a kőolaj, amelynek bányászata főleg az Apseroni-félszigeten és a Kaszpi-tengeren folyik. Azerbajdzsánban található a világ egyetlen olyan helye, ahol gyógyító kőolajat, úgynevezett naftalánt termelnek. Ami a többi ásványokat illeti, bányásznak itt vasércet, rezet, kobaltot, alunitot, baritot, ólmot. vaskovát, moliblént és egyebeket. De vannak a köztársaságban arany- és nikkellelőhelyek is. , , . A nem nemes femes ásványi kincsek közül meg kell említeni többek között a konyhasót. izlandi pátot, márványt, építőköveket, a betonitot. Azerbajdzsánban több mint 100 ásványi lelőhely van. Közülük a legértékesebb: Iszti- szu, Badamli, Szirab. A köztársaság területének 13 százalékát erdőség borítja, amelyben zömmel bükk, nyárfa, fenyő van. s köztük akad olyan ritka fajta is, mint a vasfa. Azerbajdzsán folyóiban, a Kaszpi-tengerben 88 féle hal található. A legértékesebbek : a lazac és a tokhal. Gazdag az állatvilág is, itt megemlítenénk a medvét, vaddisznót, őzet, nádimacskát, rókát, bölényt. Változatos a köztársaság domborzata is. Azerbajdzsán területének 58 százaléka síkság. 42 százaléka hegyvidék, ahol egyes csúcsok a tengerszinttől 3900 méter magasra emelkednek. A földteke 12 klimatikus zónája közül nyolc található Azerbajdzsánban. NéOlajkutak tornyai a Kaszpi-tengeren. hány óra leforgása alatt a sztyeppevidékről el lehet érni a szubtrópikus éghajlatot, s innen már egészen közel van a jég birodalma. Ez utóbbi közel 7 ezer négyzetkilométerre terjed ki. Azerbajdzsánban 3850 belső tó van. 1970-ben szovjet Azerbajdzsánt kitüntették az Októberi Forradalom érdemrendjével. Korábban pedig: 1935-ben és 1964-ben a Lenin-rendet nyújtották át a köztársaságnak. Mivel érdemelte ki az Azerbajdzsán SZSZK ezeket a magas kitüntetéseket? A forradalmi mozgalomban kifejtett tevékenységéért, az első sok nemzetiségű szocialista állam megalakításáért, a fasiszták elleni harcban kifejtett aktivitásért, a kommunista építésben elért sikerekért. (APN — KS) Az NDK-ban minden üzem büszke fiatal újítóira, akiknek száma állandóan növekszik. 1971-ben 840 000 fiatal újítót tartottak számon (240 000-rel többet, mint egy évvel ezelőtt) ; az NDK népgazdaságát energia- és anyagtakarékossági ésszerűsítéseikkel 2,7 milliárd márka megtakarításhoz juttatták. A jövő mesterei a minden évben sorra kerülő kiállításon és vásáron mutatják be újításaikat. Az újítók jogait új rendelet szabályozza, amely kimondja, hogy a jövőben jobban tájékoztassák őket az üzem racionalizálási terveiről és a népgazdasági terv előirányzatairól. A rendelet előírja az újítási javaslatok anyagi támogatását. A lengyel környezetvédelmi központ Katowicében, a legnagyobb lengyel inr"vidék, Felső-Szilézia szívében megindult a környezetvédelmi központ építése. Ez lesz az első ilyen jellegű létesítmény Lengyelországban; létrehozása a lengyel kormány és az ENSZ megállapodásának eredménye. A beruházási költségek egy részét az ENSZ fejlesztési alapja fedezi. A központ feladatai igen sok irányúak lesznek. A legsürgetőbbek közé tartozik a környezetvédelem gyakorlatának kidolgozása a nagy ipari városok feltételei között; a víz és a levegő tisztaságának védelme, a különböző ipari hulladékok megsemmisítése, s olyan megoldások kidolgozása, amelyeknek alkalmazása az • egész ország területén lehetséges. A központban kap helyet a környezetvédelmi szakembere^ két képző intézmény is. A felső-sziléziai iparvidéken hatalmas ellenőrző mérőműszer-hálózat épül ki. Ezt összekötik a központtal, amely felveszi és automatikusan fel-» dolgozza a kapott adatokat. A központ helyszínének kijelölésénél azért esett a választás Katowicére, mert Sziléziában a nagy fokú iparkoncentráció folytán rendkívül nagy a levegő- és a víz szeny- nyezettsége, a környezetvédelem tehát a szó szoros értelmében életkérdés ezen a te-; rületen. A leghíresebb középkori képzőművészeti alkotások között tartják számon a kassai Szent Erzsébet dóm főoltárát. Szárny asoltár, faragott elő- résszel és ívezettel, amit bonyolult faragású baldachin díszít. A háború alatt megsérült oltár teljes helyreállítását nemrég fejezték be. TEMPLOM AZ ORSO-FORMÁJÚ TÉREN A középkorban Buda után Kassa volt a legjelentősebb magyar város, amelynek orsó formájú terén már a XIII. század második fele óta templom állt. A templomot a XIV. században a thüringia gróf feleségének, a történelemből és legendákból jól ismert magyarországi Szent Erzsébet emlékének szentelték. 1378-ban a templomot egy tűzvész erősen megrongálta, de csakhamar újjáépítették. Már akkor felmerült a gondolat. hogy helyébe nagy dómot építsenek, amely megfelelően képviselné a gyorsan növekvő, fontos várost. Az eredeti terv azonban nem valósult meg. A régi templom lebontása és a diaA Jeltámasztott legenda dalív felépítése után a munkavezető mester áz akkori idő szellemének megfelelően csarnokszerű épületet igyekezett megteremteni, felhasználta a már meglévő falakat. így igen hatásos, az európai építőművészetben teljesen ,egyedülálló belső teret nyert, s ezzel a dómnak messze földön hírnevet szerzett. Az északi kapu mindmáig megőrizte az eredeti reliefeket a kálváriával és a Szent Erzsébet életéből vett jelenetekkel. A déli kapu rendkívül plasztikusan tagolt — tulajdonképpen két egybeépült kapu. A nyugati kapu fölötti relief Krisztust ábrázolja az olajfák hegyén. Az 1877—1896 között végrehajtott nagyszabású javító munkálatok alatt Steindl Imre vezető műépítész (a budapesti Országház alkotója) úgy határozott, hogy a belső válaszfalakat eltávolítja, s helyettük olyan új megoldást választ, amely megfelel az öt hajóra tervezett eredeti belső térnek. A XX. század elején az északi hajóban kriptát készítettek, Baku» Lenin tér esti megvilágításban, abban helyezték el II. Rákóczi Ferenc és társai földi' maradványait. A KÖZÉPKORI MŰEMLÉKEK A dóm belsejében sok jelentős középkori művészeti emlék látható: a XIV. századból származó bronz keresztelő medence, a XV. századi monumentális kálvária csoport a királyi karzat mellvédjén, s a feltámadást és az utolsó ítéletet ábrázoló freskók. A Szent Antal oltár szárnyai a XV. század közepéről valók, az Angyali Üdvözlet oltár 1516- ból származik. A királyi karzaton kapott helyet a templomi kincsek egy része; idetartoznak elsősorban a gótikus és a barokk arany ötvösmunkák, köztük az 1770-ből származó, nagy ereklyetartó, a híres Szi- lassy János mester műve. A Szlovákiában található gótikus, művészet legkiemelkedőbb műemléke a XV. század utolsó negyedében készült Szent Erzsébet főoltár: Különleges a festett díszítése. Mozgatható szárnyait 48, kétoldalú táblaképből állították össze, amelyek három kép-ciklust tartalmaznak: — Szent Erzsébetről,, a Passióról és a Szűz Máriáról festett. Jeleneteket. Ha az oltár nyitva van, az elülső szárny 12 táblaképe látszik, magyarországi Szent Erzsébet legendáját — életének és halálának legendás mozzanatait ábrázolja. A képsoro- zat. befejező jelenete Erzsébet földi maradványainak kiemelése a marburgi dóm sírboltjából. Ha-az oltáron megfordítják az Erzsébet-ciklust tartalmazó négy szárnyat, akkor magas panelon 24 táblakép tűnik elő. Ez a nevezetes passió-ciklus. Krisztus életét mutatja be a Jeruzsálembe érkezéstől a feltámadásig. Az oltárt husvétkor fordítják meg, akkor válik láthatóvá a passió. A 12 jelenetből álló Mária- ciklus. karácsony előtt látható, ilyenkor az oltár szélső szárnyait becsukják. Ez az egyedülálló, felbecsülhetetlen művészeti értékű mű az 1474—1477-es években keletkezett: a közelmúltban már súlyosan megrongált állapotban, csaknem a pusztulás szélén állt. A HELYREÁLLÍTÁS Javítását P. J, Kern, akadémiai festőművész kezdte meg. Restaurálta a szobrokat, az épület egy részét, az oltár néhány szárnyát, 71 képpel. 1952 közepétől kezdett dolgozni a kassai dómban Karel Vesely professzor a neves restaurátor. Helyreállította az Angyali Üdvözlet-oltár elejét, később az egész főoltárt: a kassai dómban visszakapott középkori fénnyel ragyognak újra a feltámasztott legendák. Szekszárdi TÜZÉP-telep RAKODÖMUNKÄSOKAT VESZ FEL. Jelentkezés: Szekszárd, Keselyűsi út 2. telepvezetőnél. . (65) Az Alsópéll Állami Gazdaság Í J gyors- és gépírót I felvesz. Fizetés a 10/1971. MÉM.- rendelet alapján. Györköny, Nagy dörög, Sárszentlőrinc községekből jelentkezők naponta a gazdaság autóbuszával közlekedhetnek. Jelentkezés írásban vagy személyesen a személyzeti vezetőnél. (27)
