Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-25 / 252. szám
Október 31 helyett december 80 ? Lakáskultúra A lakás mindaddig puszta hálóhely, amíg a benne élők az oda kötődés, az otthonná válás érdekében nem igyekeznek minél többet tenni, áldozni. Természetes, hogy legfontosabbak az alapvető bútorok, a fekvő- és ülőalkalmatosságok, az asztal és a szekrény. Az igények szemünk láttára, napról napra történő növekedésével azonban ezek önmagukban egyre kevésbé alkalmasak a lakás otthonná változtatásához. Az ember igényli a szépet. A szép iránti igény már a muskátlis ablaknál megmutatkozik, és tulajdonképpen ott is, ha valaki kobaltkék tavon úszkáló meszelt fehér haty- tyúkat szegez falvédő formájában otthona falára, Az Olajfák hegyén bánatosan merengő Krisztust, vagy pamutgombolyaggal szórakozó angóramacskák képét akasztja az ágya fölé. Ez is igény a szép iránt, a valóban szép ismerete nélkül. Könnyen beszerezhető, piacnapokon egyszerre több árusnál is. Vásárlóik többsége valószínűleg sosem látott hattyút, vallásossága ha van, már régen puszta megszokás, pamutgombolyagnak pedig évek óta közelébe se jutott, mert műszálas holmit vásárol. Évek, évtizedek óta küzdünk az ilyen jellegű „lakáskultúra” megváltoztatása érdekében, a kívántnál sokkal mérsékeltebb sikerrel. Éppen ezért kell örömmel üdvözölni minden aprócska jelét a más, a különb, a valóban szép iránti igény megmutatkozásának. Szekszárdon hosszú ideig csak két olyan bolt volt, amelynek kétségtelen üzleti tevékenysége mellett nem is álcázott kötelességeihez tartozott a művelődés gyarapítása, az ízlés fejlesztése. Az egyik a könyvesbolt, a másik a nép- művészeti és háziipari. Árut adtak és adnak el, tehát természeteién haszonra is törekednek. Csakhogy egy — gyakran részletre — vásárolt könyv bolti árán nem mérhető az olvasása által kiváltott szellemi haszon. Ugyanígy nem egy népi hímzés, ősi motívumokat modern táskán alkalmazó iparművészet ízlést módosító hatása. A szép nem mindig olcsó. Aki a megyeszékhelyen nemrégiben megnyílt harmadik ilyen jellegű üzlet, a Képcsarnok Vállalat 26-os számot viselő boltjának kirakatát nézi, maga meggyőződhet róla. A lakáskultúrát gyarapító egyedi darabok is kaphatók azonban részletre, aminek lehetőségével — ezt tények bizonyítják — már nemcsak a magasabb fizetésnek élnek. Végiglapoztuk a részletvásárlók dossziéjának lapjait. A foglalkozási adatok lassú, de folyamatos belső társadalmi változásokat is tükröznek, A foglalkozások, egy darabig sorrendben: tűzőnő, gépírónő, előadó, asszisztens, könyvelő, orvos (2,) bérelszámoló, előadó, utókalkulátor, adminisztrátor (4), könyvelő (2), tanár, szakoktató, szakállatorvos, tervező, bolti pénztáros, statisztikus. Aztán: betanított munkás, aki valamilyen készletet vett 264 forintért. Gépkocsivezető (falitál á. 539,—), gépírónő (rézkarc á. 281,—), felszolgáló, házfelügyelő és így tovább. Olyasfajta, sokszor „igénytelennek” vélt kisemberek, akiknek mai igénye már akörül összpontosul, hogy újat, szépet, eddig nem isráertet szerezzenek lakásukba. Azokba az otthonokba, amelyekben az újdonság varázsa remélhetőleg egyre inkább válik mindennap ható tényezővé. KPYDSZ XII. kulturális napok Tamásiban A tavalyihoz hasonlóan az idén is a tamási ÁFÉSZ rendezte meg a KPVDSZ XII. kulturális napok keretében a megyei szakszervezeti szavalóversenyt, melyen a Tolna megyei szövetkezetek 25 versenyzője vett> részt. A versenyre október 22-én, délelőtt 9 órakor került sor, a tamási járási művelődési központban. A szép környezetben megrendezett verseny kötelező verseit Petőfi költeményeiből választották a résztvevők. A lagjobbnak Pál Ágnes, a bonyhádi, Gyarmati Zsuzsa, a dombóvári ÁFÉSZ és Sipőcz Irén, a szekszárdi Népbolt dolgozói bizonyultak. A kellemes légkörben zajlott verseny résztvevőit értékes díjakkal jutalmazták, majd a verseny végeztével a vendéglátó tamásiak közös ebédre hívták meg az összes résztvevőt. A KPVDSZ XII. kulturális napok következő programja október 27-én lesz a művelődési központ és az ÁFÉSZ közös szervezésében. A közönség este 7 órakor Bálint András színművész „Magyarország messzire van...” c. önálló előadói estjét tekintheti meg a művelődési központ színház- termében. — mayer L — Képrablás Prágában Az ország legjobb bűnügyi szakértőinek bevonásával, hatalmas apparátussal nyomoz a prágai rendőrség Csehszlovákia mind ez ideig legnagyobb képrablásának elkövetői után. Csak most vált ismeretessé, hogy október 20-ra virradó éjszaka a Hradzsin téri Steinberg palotában lévő nemzeti galériából eltűnt az urópai_ festészet három kivételes értékű alkotása: Franz Halsnak Jasper Schade van Westrum fiatal utrechti városbírót ábrázoló portréja, el Greco Krisztusa^ és Tintoretto Jeromos című műve. Az eddigi vizsgálat alapján megállapították. hogy a tolvajok feltehetően ketten a galéria bezárása előtt elrejtőztek az épületben, hatástalanították a vészjelző berendezést, majd fellopakodtak a második emeletre. Itt bejutottak az európai gyűjtemény termeibe, kivárták azt a pillanatot, amikor az éjjeli teremőr nagyobb távolságra tartózkodott, s megkaparintották a képeket. Az olajfestményeket kíméletlenül kimetszették a keretből. Az ablakon át kötélen ereszkedtek le és a sötétben kereket oldottak. Szakértők az eltűnt festmények értékét 2 millió 800 ezer dollárra becsülik. A prágai képrablás lázba hozta a csehszlovák közvéleményt. Az újságok részletesen közlik neves művészettörténészek és festők felháborodott nyilatkozatait. A képtárat néhány napra bezárták. Az Interpol statisztikája szerint pénzen és gépkocsin kívül a bűnözők leggyakrabban műtárgyakat lopnak. Az utóbbi tíz évben a világ különböző részein eltulajdonított műtárgyak értéke — szintén az Interpol becslése — egymilliárd dollárra becsülhető* ___ A z anyás csecsemőotthon építkezésén jártunk Ezelőtt három éve, huszonnyolcmilliós indulóalappal kezdődött el a megyeszékhelyen az anyás csecsemőotthoz építése, aminek az eredeti ütemezés szerint 1972-ben már be kellett volna fejeződnie. Nem fejeződött be. így a nullaévestől hároméves korú és állami gondozásra szoruló Tolna megyei gyerekek otthonának kapunyitása várat még magára. És nagy kérdés, hogy még mennyit. Tehát 28 millió forint volt az indulóalap. A kivitelezési szerződésben már 33 millió forint állt. Ehhez hozzá jött még hárommillió forint, de csak részben azért, mert megdrágultak az építőanyagok. Harminchatmilliónál tartunk. Amikor fotoriporter-kollégámmal és az intézmény gyermekszakorvos-igazgatójával — dr. Futár Eajmundnéval és gazdasági vezetőjével — Vancsa Istvánnal — kint jártunk az építkezésen, közel százan dolgoztak ott szakiparosok, kőművesek és azok segítői. Nagy volt tehát a nyüzsgés és bárkit kérdeztünk, úgy vélekedett, hogy december végére befejeződik a kivitelezés, jöhet a műszaki átadás. A kérdésre, hogy mi csúsztatta el a megyei anyás csecsemőotthon építésének munkálatait, a Tolna megyei Beruházási Vállalat műszaki ellenőre adta meg a választ. Véleménye szerint, nem a Tolna megyei ÁÉV a hibás a csúszásért és a kivitelezési költségek fönt már említett emelkedéséért sem, hanem az az oka, hogy a Középület Tervező Vállalat tervezője — aki elkészítette az intézmény tervét — álmodozó lélek. Menet közben rengeteg módosításra volt ugyanis szükség és ezek a módosítások nem kis mértékben fékezték egyrészt a beruházó, másrészt a kivitelező munkájának kezdeti jó lendületét. (Bennünk felmerül a kérdés; miért vettük meg a tervet. A dokumentáció nem figyelmeztetett senkit a módosítások szükségességére?) Egyszóval, noha a tervező konzultációs kapcsolatban állott a tervkészítés időszakában az Egészségügyi Minisztérium szaktanácsadásra illetékes osztályával, a kiviteli terv irreális, mert elképesztően drága — nemritkán célszerűtlen — megoldásaira mindenféleképpen mi fizettünk rá. S ez a ráfizetés nemcsak forintokban fejeződik ki, hanem valamelyest erkölcsiekben is. Hiszen nem közömbös számunkra, hogy mikor kezdheti el működését egy olyan intézményünk, amelyik máris elnyelt beruházható millióinkból egy jó nagy summát. Korábban, egészségügyi beruházásaink, felújításaink munkálatairól tájékoztatva olvasóinkat, jeleztük, hogy az ország másfél száz ilyen rendeltetésű gyermekintézményeinek sorában a Tolna megyei anyás csecsemő- otthon elkészülte után igencsak az első helyek valamelyikére pályázhat. A közel kétszáz méteres folyosóval összekötött és hármas tagolt- ságú létesítmény — egész kevéske túlzással — valódi gyermekparadicsom lesz. Egyszóval, alkalmas arra, hogy a nagy család melegét biztosítsa jövendő lakóinak, akik ez idő szerint még más megyék gyermekintézményeiben, vagy kórházaink gyermekosztályán, továbbá veszélyes családi környezetükben várnak arra, hogy új otthonukat elfoglalhassák, Hatvan-egvnéhány nap áll tehát rendelkezésre az intézmény kivitelezésének befejezésére. Pillanatnyilag nehéz meglátni az építő Még épül az olajfűtésű kőközpont kémény^ és az olajtároló, ___, ... , . b eruházó mindenesetre bizakodik:, a kivitelei ző úgyszintén. A mi véleményünk az, hogy; várt működését az intézmény nem tudja megkezdeni a jövő év első negyedének első feié^ ben. Tudniillik, hiába produkálnak csodát az ÁÉV szakiparosai, van itt még igen sok olyan külső munka is, amit kockázatos dolog elvégezni a fagyok beálltával. Mégis azt kívánjuk, hogy ne legyen igazunk! Sikerüljön az év végére jelzett átadás! S március helyett hamarabb adhassunk arról hírt, hogy megtörtént a megyei anyás csecsemőotthon hon-* foglalása. A létesítmény falai között megkezdődött az élet, amire az intézmény vezetői már régóta készülnek egyrészt a majd itt dolgozó szakképzett gyermekgondozónőkí másrészt a berendezések, felszerelések bizton sításávaL Nemrég kötött az intézmény ösztöndíj szerződést az Egészségügyi Szakiskola 7 első éves és 7 másodéves hallgatójával. A már eddig felvételt nyert szakképzett gyermekgondozónők a megyeszékhely gyermek-* intézményeiben dolgoznak átmenetileg. Ezekben a napokban két további gyermekszakorvosi állás betöltése a soros tennivaló. Ezenkívül az intézmény szakmai és gazdasági igazgatói a közeljövőben mennek tapasztalatcsere-látogatásra a Hajdú-Bihar megyei anyás csecsemőotthonba, mely ugyanolyan gyermek- és dolgozólétszámmai működik, mint majd a mienk. y 'b r- óa. —» Foto: Gottwald rendetlenségben a december 30-ra készet. A Nehéz elképzelni, hogy a külső-belső műszaki átadásra egyszerre kerülhet sor..«