Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-03 / 233. szám
à T estvérek Illyés Gyula Dézsa-drámája a Pécsi Nemzeti Színházban Az őcsényi reptérre vivő terepjáró volánjára egy feliratot ragasztottak: Ezzel a szerkezettel műrepülni tilos! — Mi ez? — Ez? Hát vicc! Nevetnek. Nevetünk. Mert ki gondolná, hogy az erős, de nem éppen gyors autó repülni tud. És nevetünk, mikor a kétszemélyes vitorlázógéppel rójuk az égben a termiket meglovagló köröket. A varió háromról visszaesik egyre. — Hu, még megszökik előlünk! — És kergetjük keringve az emelő légáramlatot. Lent apró pontokká zsugorodnak az emberek. Sokszínű kis dobozokká a házak, egymást váltó zöld meg barna szőnyegekké a földek, mezők. — Na menjünk vissza. Mások is akarnak repülni. A fékszárnyak lyukjain sípol a levegő. Aztán rövid zö- tvögés, és a leszálló jel mellett megáll a gép. — Milyen volt? — Jó! — Máskor is felmegy? — Persze. összenéznek. — Megint megfertőztünk valakit. — És nevetnek. Nem gúnyosan, sőt. Mert örülnek* ha valakivel meg- kedveltetik a repülést. A gépek felszállnak, leereszkednek. A hideg ősz eleji szél nem zavar senkit. A csörlő másfél kilométeres drótkötele egymás után lendíti magasba a Góbékat. A szekszárdi repülőklub kétüléseseit. Aztán a közelgő este véget vet a repülésnek, összehajtogatják a leszállójel fehér ponyváját, a gépeket betolják a hangárba. Beszélgetnek. Egy név üti meg a fülem; Csatorday.' Nem olyan régen vitorlázógéppel lezuhant. • A név nem hagy nyugodni. Mikor ketten maradunK a parancsnokkal, megkérdezem — hogyan halt meg a miniszterhelyettes. — Farkashegyről indult távrepülésre. És valahol Tatabánya környékén egy rosszul sikerült manőver... Alacsonyan repült. Már nem lehetett kivenni a gépet a dugóhúzóból. Az asztalra pillant. — Ezt a jelentést neki kellett volna átadnom, * Az összefűzött lapok most itt fekszenek az asztalon. Egy kezdeményezés első eredményét rögzítik. Június elején a Gépipari Tudományos Egyesület repülőgép-szakosztályának értekezletén tárgyaltak a magyar légiforgalom jövőjéről, A növekvő számú utasszállító gépek, a mentő- és mezőgazdasági repülőgéppark pilótáinak előképzését legjobb eredménnyel és legkisebb költséggel a vitorlázó- és motorosrepülő-klu- bok segítségével tudják megoldani. Ehhez azonban több gép kell. Újra fel kell lendíteni a vitorlázógépek gyártását. De hogy a költségek ne legyenek túl magasak, egyszerre nagyobb szériát kell készíteni. Ez pedig csak úgv megy. ha megnyerik a külföldi piacot. • A véletlen segített. Jugoszláviába már érkeztek a jelentkezések a Versecen megrendezendő XIII. vitorlázórepülővilágbajnokságra és kiállításra. — Ki kell vinni a Góbét is! A javaslatot általános helyesléssel fogadták. De ahogy közeledett a világbajnokság megnyitásának ideje, sorra tornyosultak a nehézségek. Nem sikerült megfelelő kereskedelmi szakembert találni. Sokan már lemondtak az egészről. Akkor a szekszárdi repülőket megkereste dr. Csatorday Károly külügyminiszter-helyettes, lelkes repülő, ök örömmel vállalták a feladatot. A hiába keresett szakemberek helyett a szekszárdi repülőkből összeverődött a küldöttség. Nem volt nehéz, hisz a kis klubban három repülőmémök van és többen beszélnek három-négy nyelvet Ekkor már csak az idővel kellett versenyezni. A gép szinte az utolsó pillanatban elkészült. A szekszárdi klub autója után kötött szállítókocsiban átgurult a jugoszláv határon. A piros-fehér-zöld soromoó mellől — a miniszterhelyettes kérte — a fiúk még telefonáltak Pestre: Minden rendben, útban vagyunk Ver- sec felé. Másnap reggel a jugoszláv repülőtéren ott volt a világ sok neves gépe mellett a magyar Góbé, hivatalos nevén az R—26 S. A csúnya kis fémmadár — mert a külföldi gépek kívülről szebbek voltak — sztár lett. Egyre többen vették körül, egyre többen akartak repülni vele. S aki a levegőben k’nróbálta, csak jót mondott róla. « A jelentésben sorakoznak a nevek, nyilatkozatok. Dr. Günter Stredfeld, NSZK: kiválóan alkalmas iskolázásra. Dejan Gajic, Jugoszlávia: számos hasonló kategóriájú vitorlázógéppel lepül\| tem már, de egyiknek sem voltak ilyen jó tulajdonságai... Szeretném. ha a mi repülő- klubjainkban is bevezetnék ezt a típust. Asaki Miyahara Japán... A Góbé igen érdekes lehet számunkra Japánban. Estefcány Oszkár, Kanada: örömmel vennénk a mi klubunk részére. És tovább, hollandok, dánok, amerikaiak, görögök, brazilok. Valamennyiüknek megnyerte tetszését a magyar gép. S a beszélgetések során gyakran elhangzott az igény: venni akarnak. A szekszárdiak bemutatója nem várt sikerrel járt. A versed sztárt, az Öcsényből szállított Góbét megismerték a világ legjobb oktatói, versenyzői és a vitorlázórepülő-sport vezetői. Megnyílt a piac a gép számára. Lehetővé válik a sorozatgyártás beindítása és elérhető a közvetett cél. A magyar repülők kapnak új gépeket, s a fejlődő légiközlekedés számára sok száz kiváló pilótát képezhetnek majd ki. Dr. Csatorday Károly már nem kaphatta kézhez a neki szóló jelentést. Nem tudhatta meg, hogy fáradozása sikert eredményezett. De terve már nem álom csupán. Több évi szünet után újra megkezdhetik a vitorlázógépek gyártását, és nemsokára levegőbe emelkedhetnek az új Góbék. Két község, Kölesd és Kistormás lakossága a vasárnapi jó időért együtt szurkolt a KISZ-fiatalokkal. — Ha hűvös, borús lenne az idő, az nem baj, csak az eső ne mossa el a szüreti felvonulást, — mondták többen. A Dózsa-évforduló eseményei között jelentős hely illeti meg Illyés Gyula új Dózsa- drámáját, amit a Pécsi Nemzeti Színház mutatott be. A bemutatóval olyan darabot ünnepelhetett a közönség, amit a magyar dráma történetében * is fontos hely illet meg. A Testvérek külsőségeiben is szakít a hagyománnyal. A dráma tulajdonképpen egyetlen dialógus, amit csak percekre old föl egy-egy cselekményes jelenet, ez is inkább pihente- tőnek, a dialógus áradásában, mint a dráma szerves részeként. Dózsa ugyan itt is a hagyományos értelemben vett tragikus hős, de — s ez jelenti Illyés merész megoldását — a cselekményt, a drámai történést a lelkiismeret drámája helyettesíti. Az ellentétpár egyik oldalán Dózsa áll, a másikon Gergő, aki nemcsak testvére, hanem „lelke bírája” is. Mintha Hamlet kérdésére keresnék folyton a választ: akkor ne- mesb-e a lélek, ha tűri balsorsa nyűgét s nyilait, vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen? Dózsa a cselekvés embere, aki elméleti megfontolások helyett a valóságból indul ki, minden tette válasz környezete kihívására. Testvére, „lelke bírája”, egy eszményi humánum alapján áll, mindig a messzibb célt kutatja, a szabadságért harcol, de az ő szabadsága nem a győztes és legyőzött alárendeltsége, hanem a boldog élet szabadsága. S közben mindkettejüket maga alá gyűri egy nagyobb erő, mely mindenre csak erőszakkal tud és akar felelni, az eredménnyel sem törődve, mert csak azt éri el, hogy Dó- zsáék személyes tragédiáját egy nép sok évszázados tragédiájává változtatja. Illyés drámája első pillantásra inkább könyvdrámáHárom KISZ-alapszervezet, a Kölesd községi, a kistormási és az Egyetértés Tsz KISZ- fiataljai már hetekkel ezelőtt nagy izgalommal készültek a szüreti mulatságra. Mindenki tett valamit, segített, amit csak tudott. Szombat estére nak tűnik: mondatai — s né feledjük, irodalmunk egyik legnagyobb stílusművésze ! — biztosak, önmagukban is szépek, mindig célba találnak. A pontos megfogalmazás, eszközeinek tisztasága, szavainak ereje teremti meg a drámát: a szó nem csupán helyettesíti a cselekvést, hanem maga a tett. Illyés titka épp az, hogy a verbális élményt színpadi élménnyé tudja változtatni, nem elmond, hanem megjelenít, nem magyaráz, hanem bemutat. A Testvérek drámája tort ember lelkiismereti vívódása, tett és megfontolás, szó és érv áll szemben egymással, néha túlságosan is kiélezetten, de miközben a testvérek párbeszédét hallgatjuk, egy ország, egy kor dilemmáját érezzüklátjuk. Történelmi dráma a Testvérek, ha úgy tetszik, a parasztháború hű krónikája, de ez mégis másodlagos benne, mert túlmutat egy kor, egyetlen esemény problematikáján. De ez természetesen nem azt jelenti, hogy a történelmet abszolutizálja : történelmi analógia helyett az erkölcs és a humánum drámájává válik. Talán nem tévedünk, ha úgy véljük, ez Illyés művének lényege. A Testvérek tulajdonképpen egyetlen dialógus, a rövid, il- lusztratív-pihentető betétek csak arra jók, hogy fokozzák a párbeszéd erejét. A Testvérek színpadi sikere tehát két színészen áll, s a feladatot’ csak növeli, hogy Illyés kristálytiszta stílusa tökéletes szöveg- mondást kíván. A Pécsi Nemzeti Színház művészei méltók voltak a feladathoz, amit nem csupán egy új magyar dráma, hanem az egyik legjobb magyar dráma bemutatója jelentett számukra. A néhány nyelvbotlást tudjuk be a bemutató izgalmának. CSÄNYI LÁSZLÓ már minden kellék együtt volt. Beszerezték a jelmezeket, lovakat, kocsit, hintát a tsz-től kaptak a fiatalok. A művelődési otthonba ösz- szehordták a szőlőt, s elkészült a szőlőkoszorú is. Jól sikerült a hagyományos szüreti felvonulás. A bírópárt hintán, a cigányvajdáékat és a csőszlányokat feldíszített kocsikon vitték, a lovas csőszlegények pedig a lányokat vivő kocsik körül poroszkáltak. A felvonulás alatt a „móka- mesterek", a kisbírók, a „cigányok" s a „purdék” szórakoztatták az utca nézőit. A kisbíró hivatalának megfelelően minden alkalmat felhasznált a bál programjának közzétételére. Fáradsága nem volt hiábavaló. A Kossuth művelődési otthon estére vidám bálozókkal telt meg. Megkezdődött a mulatság, a tánc és a szőlőlopás. Éjfélkor volt a hagyományos árverés. Jó áron kelt el a szüreti bál szimbóluma, a szőlőkoszorú is. Régi szokás, — szinte már hagyomány Kölesden — hogy a szüreti bálra bírónak és bí- rónénak olyan fiatal párt választanak a KISZ-esek, akik jegyben járnak, s rövidesen egy pár lesz belőlük. Nos, az idei szüreti bál is úgy zajlott le, ahogy kellett. À bíróné Szabó Erzsiké, a tsz adminisztrátora és a bíró Mészáros György, a kőművesbrigád tagja. a bállal egybekötött ünnepi vacsorán hivatalosan is jegyet váltott. Követték a hagyományokat. Néhány másodperc és felszáll a Góbé, a versed sztár, SZEPESI LÁSZLÓ Szüreti bál kézfogával I
