Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-20 / 248. szám
\ Mit és miért kell megvámolni ? Itt a nyerő !... Hol a nveri ? ... — * Az áru és vám amolyan ikertestvérek, s amióta csak nemzetközi kereskedelem létezik. az országhatárokon mindig találkoznak. Az országok jelentős része, elsősorban azok, amelyek tagjai a GATT- nak és aláírták az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményt, ma is azt vallja, hogy az áruk nemzetközi kereskedelmét adminisztratív eszközökkel nem szabad korlátozni, a forgalom szabályozását vámokkal célszerűbb megoldani. Magyarország, amely mér korábban kifeiezte készségét az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményhez való csatlakozásra, 1968 óta a tőkés országokkal folytatott kereskedelmében nem alkalmaz importkontingenseket, amelyek korábban meghatározták a magyar piacon értékesíthető külföldi áruk meny- nyiségét, ehelyett vámokkal igyekszik a forgalmat — a népgazdasági és a kereskedelempolitikai érdekekkel összhangban — szabályozni. Melvek ezek a népgazdasági érdékek? Köztudott, hogy összes behozatalunkban az alananyagok dominálnak, ezek iparunk számára nélkülözhetetlenek. Éppen ezért a tőkés országokból származó alapanyagokat sem terheljük vámmal, avagy csak néhány százalékos a vámtarifájuk. Az iparcikkeknél, a beruházási javaknál már más a helyzet, ezeknél a termékeknél egyebek között a hazai ipar. védelmére is tekintettel kell lennünk. Az ipari termékek vámtarifái ezért magasabbak és cikkcsoportonként is — pl. félkésztermék, gén, fogyasztási cikk — eltérőek. A vámok nemcsak a behozatal áruösszetételére hatnak. Köztudott, hogy árucsere-forgalmunk nagysága, értéke tőkés országonként különbözik. Kivitelünket nagymértékben befolyásolja, hogv partnereink milyen kereskedelempolitikát alkalmaznak, könnyítik, avagy nehezítik áruink bejutását piacaikra. A velünk szemben érvényesített kereskedelempolitikára mi is a vámok révén reagálunk, s ennek megfelelően a kedvezményes, vagy a maximális vámtételeket alkalmazzuk áruikra. S miután a vám a belföldi piacon belekal- kvlálódik a behozott termék árába, nyilvánvaló, hogv külkereskedőinket és az importáruk hazai felhasználóit ez a tény beszerzéseiknél nagyon is befolyásolja. Vagyis: abban az országban vásárlunk többet, amely a mi exportunkat — kölcsönösségi alapon — vámkedvezményekben részesíti. A vámok gyakorlati alkalmazásának érzékeltetésére érdemes utalni arra, hogy a divatáru-üzletekben gyakran találkozhatunk a világ különböző részeiből importált ruházati termékekkel, amelyek között Afrikából és Ázsiából származók is akadnak. Az utóbbiak ára korántsem miA Szekszárdi Vasipari Vállalat felvételre keres nagy gyakorlattal rendelkező SZERSZÄM- SZERKESZTÖKET. Jelentkezni lehet a vállalat GYGO-vezetőjénél, Keselyűsi út 6. sz. alatt. (313) nőségi okból alacsonyabb, mint például a francia, vagy az angol áruké, hanem alapvetően azért, mert Magyarország a fejlődő országok ipartermékeit különleges vámkedvezményben részesíti. Manapság nemcsak az áruk áramlanak hatalmas tömegben az országhatárokon át, hanem az emberek is, a nemzetközi turizmusban már százmilliók vesznek részt. A nemzetközi turizmust és utasforgalmat is élénk árumozgás kíséri, mert az árarányok országonként eltérőek, amit a turisták világszerte kihasználnak. Magyar- ország a turisták által behozott árucikkekre — meghatározott értékhatáron belül — nem ró ki vámilletéket, az értékhatáron felüli árukra pedig általában 40 százalékos vámtarifát alkalmaz, amely árufajtánként változó. (A gyógyszerek és gyógyászati eszközök vámtarifája pl. 10 százalék.) A turisták által behozott áruk teljes értéke az évi 150 milliárd forintos belkereskedelmi forgalomhoz képest elenyésző, néhány árucsoportban — s éon ott, ahol a hazai és a külföldi árarányok eltérőek — azonban már számottevő. A ruházati cikkeknél például 17i—20 százalék, a vegyes iparcikkeknél 3— 4 százalék. Az utasforgalmi árubevitel vámkezelése egyes országokban — általában a fejlett tőkés országokban — enyhébb, mint nálunk, más országokban viszont sokkalta szigorúbb. Egy bizonyos: az utasforgalmi vámok alkalmazásának nem az állami bevételek gyarapítása a célja — az évente befizetett vámilletékek összege jelentéktelen —, hanem az üzletelés, a spekuláció korlátozása. A vároren del kezesek egyébként sem gátolják a turizmust, a rokonlátogatást. Bizonyos. hogv elobb-útóbb további könnyítésekre is sor kerül, ennek azonban az a feltétele, hogy a fogyasztási cikkek hazai és külföldi árarányai — egyebek között a ruházati cikkeknél — közelebb kerüljenek egymáshoz. A második világháborút követő nehéz esztendőkben sokszor emberbaráti feladatot is teljesítettek a külföldről érkezett ajándékküldemények. Gazdasági helyzetünk azonban alapvetően megváltozott, az esetek többségében, az ajándékküldemények segély-jellege megszűnt, s ezért az ilyen küldemények is általában vámkötelesek. Az aiándékkül- deménvek vámtarifája. differenciált, és méltányos. Bizonyos értékkereten belül továbbra is vámmentesek az aj ándékküldemények ; például nem terheli illeték a csecsemőholmikat, a piperecikkeket, a játék- és sportszereket, a könyveket. Akadnak azonban olyan nagy értékű küldemények is, — a személygépkocsik — amelyek már nem tekinthetők szokványos ajándékoknak, hanem a dolog lényegét tekintve 1500—2000 dollárnyi érték határon való átjut- 1 1 ' 1 '»■' 11 ■ ■ Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy 24. sz. szekszárdi vas- boltunkat okt. 23-tól nov. 1-ig leltározás miatt zárva tartjuk. Tolna megyei Népbolt Vállalat (327) tatását jelentik. Az ajándékküldemények vámkezelését egyébként az is bizonyítja, hogy a küldemények tartalma, az ajándékozás célja a rokoni, vagy baráti figyelmességtől az árarányok eltérését kihasználó spekulációig terjed, s a valódi indítékot és célt — miután a küldemények tízezreiről van szó — minden esetben aligha lehet felfedni. Alapjában itt is az indokolatlan anyagi előnyszerzés, korlátozása a cél. Egyébként az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az ajándékozásnak egyéb megengedett lehetőségei is vannak, olyanok is — pl. deviza átutalása —, amelyek vámmentesek, GARAMVÖLGYI ISTVÁN A fíítooIajkúinál Senki sem szeret sorba állni. Különösen szeles, esős időben a város huzatos főutcáján, az olajkút előtt, Pedig néhány perc az egész, mégis mindenki idegesen toporog az olajtól és esőtől lucskos aszfalton, csak a kút egyenruhás kezelője nem. Ö dolgozik, méri az olajat, fél kézzel pénzt vált, számol, vigyáz a kannára, előzékenyen letörli a kicsöppent olajat, — egyszóval időjárástól függetlenül ott áll a helyén, a szabad ég alatt. Ha megbetegedne — és az a csoda, hogy nem betegszik meg — mehetnénk a város szélére, <fe ott sem különb a kezelők helyzete, ők is megfáznak, és akkor ki fogja árusítani\ az AFOR olaját a fázó városnak? — Ugyan kérem, ■— mondaná az ÁFOR, nem kell eltúlozni a dolgot, minden emberünk nem fog egyszerre megfázni. S ha megfázik, ott a váltótársa, • — Milyen igaza van énnek az ÁFOR-nak, állapítom meg csalódottan, hiszen tavaly is, egész télen, hófúvásban, szélviharban, tízfokos fagyban állt valaki a kútnál. Akkor sem volt tető a fejük felett, akkor sem futotta az ÁFOR-nak egy vacak hullámlemezre, egy műanyag lapra, vagy legalább egy vászonernyőre. És mi történt? Elmentünk a Garay térre, fogvacogva és türelmetlenül kifizettük az olajat, otthon jól be- fűtöttünk vele, és a meleg szobában megelégedetten nyugtáztuk sorsunk jóakaratát: nem rendelt kezelőnek az ÂFOR szekszárdi kútjaihoz! — Tessék kedveskéim, vegyenek a nyerőből. Nem bánják meg, mindegyik érhet tízezer forintot. Szekszérdon is éppen a napokban húzott bele valaki. — Itt is volt mér nyeremény, Bonyhádon, ne tessék rontani az üzletemet. Előbb egy fiatalember négy forintot fizetett, és elvitt öívenet. Hát pem megéri! Ne legyen olyan tehetetlen: ha minden négy forintját beváltanék egy barnahasúra, akkor is többet akarna? A borítékos sorsjegy jobb mint a Lottó: azonnal fizet. — Itt ülök egész nap. Megéri. Máskülönben nem csinálnám. Csak akkor rossz, amikor valaki viccelődik, vagy gúnyt űz belőlem. Most is, mondom valakinek: „vegyen, szerencséje lesz!" — „Nekem nem” — mondja a fiatalember, amolyan hosszúhajú. — „De magának se mama! Rajtam nem fog pénzt keresni!" — Mintha én megkárosítanám az embereket. — örülök, ha valakinek nem az van a cédula felső részére írva, hogy NEM NYERT. A legtöbb jutalom a nyolc forint, és az „újat húzhat". Szép forgalom van itt, nem panaszkodhatom. — Tudja, a legtöbb ember azért úgy van ezzel, hogy szívesen kockáztat. Hátha. Négy forint, nem nagy összeg. Megéri az izgalom Is. — Mindenki másképp viselkedik. Nincs más dolgom, nézem a kuncsaftjaimat délelőttől estig. Vap aki félóráig is elácsorog, lesi a bátrabbakat. Ai sem rossz szórakozás. Aztán ha valakinek sikerül, azonnal kér ő is. Pedig ritka egymás után két nyeremény. — Mások percekig válogatnak a karikára tűzött sorsjegyek közül. Végigtapogatják őket, sőt olyan is akadt, aki megszagolgatta. Mintha nem lenne kívülről tökéletesen egyforma mind. Hallottam, hogy automata csinálja. Az emberek biztosan megjelölnék a nagy nyerőket. — Legjobban a boríték kibontása tetszik. Kü'ön szertartás. .Letépik a végét, azután úgy hajtogatják szét. mint a npgv kártyások a kezükben lévő lapokat. De van, aki megkér, vágjak le egy borítékot. ■ Ritka aki dühös ha nem nyer. Inkább bosszúsak az emberek. Más nem szentelne fi- 'gveimet neki. de én észreve- szem. mert ők azok, akik nem a szemétkosárba, hanem a földre dobják a panirt. Minden félórában söpörhetek miattuk. Nézze meg. most is micsoda rendetlenség van itt a környéken. — A nyerők? Külön világ. A többség nem elégszik meg nyolc, vagy tíz forint haszonnal. Azért Is sorsieavet kérnek. Legtöbbször eljátsszák a könnyen jött összeget. Őket jobban szeretem, mint azokat, akik zsebre vágiák a néhány forintot, s hiába bíztatom őket, odébbállnak, k—. Apróhirdetések JOBBPARÄSZTÄN társasházban 2 és fél szobás házrész eladó. Érdeklődés: Szekszárd, Ságvári E. i|. 4., a helyszínen. Vékony. (312) RÓZSAK. A világ legszebb újdonságainak gyűjteménye, örökzöldek, díszcserjék, virághagymák. Kérje díjmentes, színes KÉPES, NAGY ÁRJEGYZÉKÜNKET! Vidéki megrendeléseket postán teljesítjük. Szálkái, rózsa-, díszfaiskola. Budapest, VI.» Népköztársaság U. 8. ______________________________(16) S ÜRGŐSEN eladnám Fácánkert, Júlia majori 3 szobás, gazdálkodásra alkalmas házamat. Érdeklődés: kakasdi postán. ______(335) ELADÓ 1 db 6 hónapos vemhes és 1 db 2 hónapos üszőborjú, 1 db 10 éves heréit muraló és gumikerekű kocsi. Fócánkert, Zrínyi u. з. _____________________________(323) É PÍTTETŐK figyelem ! Eladó bontásból származó nagy mennyiségű kisméretű tégla, betongerenda, szarufa, hármas rolós ablakok és egyéb ablakok, ajtók, parketta és deszkák, lécek, piros tetőcserép és kúpsindő. Tolna, Pajtatér 4. TÜZÉP mellett._________________(325) E LADÓ jutányos áron lovas kocsi, lószerszám, cserépkályha, 10 mázsa száraz morzsolt kukorica, 2 db ágy, 1 dívány. Megtekinthető kizárólag szombat, vasárnap. Lelei Sára, Decs, Kossuth L. 30. tulajdonosnál^_________________________(328) SZEKSZÁRD közelében nagy ház melléképületekkel, szőlővel, tanyával, gyümölcsössel gazdálkodásra alkalmas, olcsón eladó. Érdeklődés : vasárnap, Szekszárd, Honvéd и. 85. Tóth Jenőnél.___________(342) T ÖRZSKÖNYVEZETT boxerkölykök eladók. Alsónyék. Nyéki puszta, Essig. (341) Németh Károly tanár Szekszárd-Palánk  kiolvasott újság is érték! Gyűjtse össze, mert a tiszta, gyűretlen, kötegelt újságpapírt kilónként X forintért, a színes újságokat, a folyóiratokat, a nyomtatott füzeteket, a puha fedelű könyveket, füzeteket és az irományokat kilónként 50 fillérért, a papírgyártásnál felhasználható vegyes papírhulladékot kilónként 40 fillérért MEGVESZI Á MESS (15)
