Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-19 / 247. szám

/ Őszinte, közvetlen véleménycserék Megkezdődött a KISZ-tagsági könyvek érvényesítése Megkezdődött, s október 31-ig lezajlik a tan­intézeti KISZ-szervezetekben az esztendő legna­gyobb szervezeti akciója, a tagkönyvek érvénye­sítése. Az első pillanatra pusztán hivatalos jel­legű aktusnak jelentős politikai tartalma van: a tagkönyv érvényesítésekor elhangzó beszélgeté­sek a legjobb fórumai az őszinte, közvetlen vé­leménycseréknek. A KISZ szervezeti életének e fontos mozzana­táról kért tájékoztatást az MTI munkatársa Er­dős Endrétől, a KISZ KB szervezési osztályának helyettes vezetőjétől: — A rendszeresen ismétlődő tagkönyv-érvénye- sítés politikai aktus — mondotta, — s alkalmas arra, hogy az alapszervezetek életét mozgalma­sabbá, ütemesebbé tegye. Két fontos mozzanatra kell felhívnom a figyelmet. Az egyik a jogok és kötelességek egységének érvényre juttatása. A KISZ-tag döntése, hogy tagja kíván-e maradni szervezetünknek, nagymértékben függ az alap szervezeti munka szintjétől, az érvényesítést meg előző időszak eredményétől, vagy eredményte­lenségétől. Aki „nem”-mel válaszol kérdésünkre, elveszti KISZ-tagságát, de ezt a szervezeti sza­bályzatban megengedett módon teszi. Ugyanakkor a Vili. kongresszus határozata fontos gondolatként mondta ki, hogy az alap­szervezeti kollektívák a kötelességeiket figyel meztetés ellenére sem teljesítő, a közösség ügyei­vel nem törődő fiatalok tagsági könyveit ne ér­vényesítsék. így válik teljessé a jog és a köte lesség egysége: ahogyan a KISZ-tagnak joga van nemet mondani az alapszervezeti munkára úgy az alapszervezetnek is joga van „lemopdani' tagjáról. A zene elhallgatott... Miért nem működik a Jeunesses Musicales szekszárdi klubja ? Végrehajtás útján az állami oktatásról szóló párthatározat Tananyagcsökkentés, érettségi À művelődési házban ala­kult és működő számtalan klu­bok egyike a Jeunesses Mu­sicales, amelyről szinte semmit sem tudunk. Egy zenei klub­hoz méltatlan csendben és észrevétlenségben dolgozott ez a 20 emberből álló csoport. Dolgozott, — múlt időben. A szokásos szeptemberi évad­kezdő gyűléseket rajtuk kí­vül minden klub megtartotta. Pedig ez a zenei kör egy szép eszme, összefogás és egy egye­temes művészet megismerni akaróiból szerveződött. A Jeunesses Musicales az 1940-es években alakult Bel­giumban. A szervezet célja, hogy egységbe tömörítse a világ zenekedvelő fiatalságát. És nem csupán a zenét sze­rető ifjak csoportosulása volt ez akkor. A II. világháború nehéz éveiben, mikor embe­rek, művek egyaránt pusztul­tak, békét hirdetett. A zene, egy ősi művészet közös nyel­vén, amely egyformán érthe­tően szól az emberekhez, bár­milyen tájon, világrészen ho­nos. Az UNESCO is támogat­ja a ma már szépen kifejlő­dött és elterjedt mozgalmat. Magyarországi szervezete az 50-es években alakult, min- * den nagyobb városunkban megtalálhatók ezek a klubok, amelyekre aktív zenei élet jel­lemző. — Milyen volt a tavalyi programja ennek a kevéssé is­mert klubnak? — kérdezzük .Varga Istvánt. — Először zenetörténettel foglalkoztunk. Kezdve az ős­kori munkadaloknál, a közép­kori egyházi zenétől a bécsi klasszikusok megismeréséig jutottunk, a múlt év során. Egy egzotikus ország, India szitárzenéjéből volt ízelítő. A zeneműveket többnyire lemez­játszóról hallgattuk. Élőzenét művészek előadásában már ke­vesebbet. Egyszer vendégünk volt Barth István pécsi fuvola- művész, egyszer pedig az or­szágos zongoravetélkedő szek­szárdi résztvevőinek program­ját mutatták be a versenyzők. — Miért nem hívtak több előadóművészt a foglalkozá­sokra? — Őszinte legyek? Anyagi oldala a dolognak, — nem ol­csó mulatság fővárosi előadó­) kát meghívni. A tagsági díj ' jelképes, mindössze évi 15 fo­rint, és a felszerelésünk is hiányos. Azt viszont nyugod­tan mondhatom, hogy nagyon szeretnénk, ha az idén is in­dulna ez Na klub, hí’ n m tgépy megvan, a régi tagok „ hiányolják, és sok új is be­lépne közénk. Sümegi Éva egy a régiek közül : — Véleménye szerint miért nem kezdett a klub szeptem­berben ? — Nem tudom. Nem tudunk semmit. Talán azért, mert nincs klubvezetőnk. Matkovics Tilda, a volt vezető, férjhez- ment és Budapestre költözött. — Elégedett a tavalyi prog­rammal? — ’ Részben. Rehgeteg prob­lémánk volt. Nem jött előadó, sokszor nem kaptuk meg a lemezjátszót Vagy ha igen, nagyon rossz állapotban. És még valami. A foglalkozások során folyton vándoroltunk, talán kétszer sem voltunk azo­nos teremben. Nyarai Sándor szintén a klub tagja volt. — Ha az idén lesznek fog­lalkozások, mit szeretne meg­valósítani a klub keretén be­lül? — Egy kirándulást Óbányá­ra a zenebarátokkal közösen. Szerveztünk tavaly is, de el­maradt, mert nem kaptunk engedélyt az autóbuszra. Ve­télkedőt is lehetne szervezni. Kozár Istvánné — férjével együtt az alapító tagok sorába tartozik. — Hogyan lettek klubtagok? — Akkor hallottunk arról, hogy indul ez a klub. Szere­tem a zenét, de zeneiskolába nem volt módom járni. így akartam minél többet megta­nulni a zenéről. A férjemet, illetve akkor még vőlegénye­met már én szerveztem be. Hegyi Ferenc, aki szívesen lenne klubtag: — Pécsett a Gépipari Tech­nikumba jártam, ott a Dok­tor Sándor művelődési ház le­mezklubjának voltam tagja. Szekszárdon is folytatni sze­retném. Van egy kis lemez­gyűjteményem is, főleg barokk zene és a klasszikusok. — Van-e valamilyen terve a klub programjával kapcso­latban, mit szeretne, ha meg­valósítanának? — Cserelehetőséget. Nem­csak lemezeket, hanem isme­reteket is lehetne cserélni. Tehát klubtagok vannak, de klub egyelőre nincs. És elkép­zelések, ötletek, kívánságok is vannak. Mit szeretnének a megkér­dezettek? Elsősorban azt, hogy újra klub keretén belül talál­kozhassanak egymással és a zvével. Ismereteik, bővítését, egy lemezjátszót saját haszná­latra egy kis lemeztárt össze- < £sát; gyűjteni és sok zenét... A volt és leendő klubtagok kérdései­vel és kérésére felkerestük Gelencsér Jánost, a művelő­dési ház szervezési csoport- vezetőjét. — Lesz klub, már több em­bert felkértünk, hogy vállalja el a Jeunesses Musicales ve­zetését. Volt ugyan vissza­utasítás, de ez a probléma ha­marosan megoldódik. Hogy nincs helyük a gyerekeknek? Szűk lett a „Ház”, kinőttük, sok a rendezvény, sok a klub, foglaltak a helyiségek. Az el­sők közt alakult klubok a szerencsésebbek, nekik van szekrényük, ahol a felszerelé­süket tárolhatják. Évente egy­szer a tagok rendelkezésére áll majd a művelődési ház autó­busza kirándulás, hangverseny­re utazás vagy más klub lá­togatására. — Tudnak-e kedvezményes jegyet biztosítani egy-egy hangversenyre vagy előadói estre a klub tagjainak? _— Ez sajnos megszűnt, ilyen támogatást egyetlen klub sem kaphat a jövőben. Ha viszont bejelentik igényüket a jegyek­re, az elsők között biztosítjuk számukra. Egy jó klubvezető irányításával a műsorral sem lesz baj. A költségvetés egy részét a klubok támogatására fordítjuk, ebből lemezjátszót is lehet venni. Kovács Zsuzsa Csepp a tengerben Veled vagyunk Vietnam — olvasható a távirat szövegében, amit a VDK budapesti nagy- követségének küldött gimná­ziumunk. Hogy ez nem pusz­tán ünnepélyes szólam, arról tanúskodik iskolánk 4000 fo­rintos felajánlása a vietnami csekkszámlára. Tudjuk, ez nem világra szóló esemény, csak csepp a tenger­ben. Mi mégis örömmel, sze­retettel adjuk, mert arra gon­dolunk, hogy ezzel is enyhí­tünk a hős vietnami nép szen­vedésén. Hogyan vált lehetővé elha­tározásunk megvalósulása? Szeptember elején a helyi ter­melőszövetkezetben dolgoz­tunk. A munkánkért kapott összegből minden osztály öt­száz forintot ajánlott fel. Ez volt a mi kommunista műsza­kunk. Reméljük példánk ösztönzést ad másoknak is. Szigeti Klára Tolnai Lajos Gimnázium, .. ___kL Glt<jgk A z állami oktatás tovább­fejlesztéséről hozott párthatá­rozat nyomán a Művelődésügyi Minisztérium szakemberek be­vonásával hozzáfogott a fel­adatok végrehajtásához. A vár­ható legfontosabb intézkedé­sekről — köztük a tanulók túlterhelésének csökkentéséről, az érettségi vizsga korszerűsí­téséről — tájékoztatták a mi­nisztérium közoktatás-politikai főosztályán Szőke Sándort, az MTI munkatársát. A határozat a feladatok két nagy szakaszáról beszél: egy­részt a jelenlegi iskolai mun­ka javításáról, másrészt a ké­sőbbi feladatok előkészítéséről, az iskolarendszer távlati kor­szerűsítésének megalapozásá­ról. Napirenden van például a tanulók túlterhelésének csök­kentése, valamint az érettségi vizsgák és a felvételik össz­hangja. A Központi Bizottság határozatának megfelelően na­pirendre került a tanulók munkájának értékelése, az osztályozás. Az általános is­kolai munka javítása kiemelt feladat, az erre vonatkozó kor­mányelőterjesztésen már dől-, goznak. Foglalkoznak a szak­középiskolák továbbfejlesztésé­vel, hozzákezdtek a gimná­ziumi fakultatív tantárgyi rendszer kimunkálásához. Ké­szül az iskolaigazgatók öt év­re szóló megbízatásának terve, javaslatot dolgoznak ki a pe­dagógiai kutatások és kísérle­tek országos összehangolására. Változatlanul feladat az iskolai felügyelet és ügyvitel ésszerű­sítése, valamint az iskolai de­mokratizmus fejlesztése. A határozat nagy súlyt he­lyez a túlterhelés csökkentésé­re. A minisztérium iskolai fő­osztályai utasítást kaptak: dol­gozzák ki a tananyagcsökkentő javaslatokat, használják fel e munkában a pedagógusok ész­revételeit, vitassák meg a ter­vezetet tudományos és szak­mai körökben, gondoskodjanak a csökkentés 1973. szeptember 1-ével történő bevezetéséről. Legkésőbb augusztus 20-ig a pedagógusok kezébe adják a tananyagcsökkentő utasításo­kat tartalmazó füzeteket. A Az októberi szám vezércik­kében azt az új világhelyzetet jellemzi, amely a szovjet— amerikai, szovjet—nyugatné­met és más, nagy horderejű nemzetközi megállapodások nyomán kialakult, a békés egymás mellett élés elvének az eddiginél pozitívabb értel­mezése jegyében. Bár kocká­zatos új történelmi szakaszok határát megvonni, ez alkalom­mal a folyóirat cikke alapján mégis megállapíthatjuk, hogy a II. világháború utáni kor­szak lezárul, s olyan új erő- átcsoportosulásokkal, szövet­ségi rendszerekkel, az új kö­rülményeknek megfelelően változott diplomáciai tevé­kenységgel kell számolnunk, amely nagyobb erőfeszítéseket követel a szocialista országok­tól belpolitikai, gazdasági és ideológiai téren is. Az új fej­lődési szakasz kiindulópontjá­ról, a szovjet—amerikai meg­állapodásról közli a folyóirat G. A. Arbatovnak, a Szovjet­unió Amerika Intézete igazga­tójának tanulmányát. A nemzetközi munkásmoz­galom eseményei közül a két francia munkáspárt közös .programjáról, s ezzel kapcso­% , -V.. csökkentés egyaránt vonatko­zik a tantervekre és a tan­könyvekre a heti kötelező órák számára, esetleg némely tan­tárgy elhagyására, vagy fakul­tatívvá tételére. Különös fi­gyelmet fordítanak az ismét­lések, átfedések megszünteté­sére. A múlt tanévben csökken­tették az általános iskolák el­ső osztályában kapott elégte­len osztályismétlésre utasító hatását. Jók a tapasztalatok erről az intézkedésről, a peda­gógusok és a szülők várják a folytatást. Az idén néhány, ön­ként jelentkező általános isko­la első osztályában próbakép­pen teljesen megszüntetik az évismétlést, majd a jövő tan­évtől kezdve — természeteden a szükséges elemzések után — általánossá teszik ezt a gya­korlatot. Ez nem jelenti azt, hogy a tanulók nem kapnak osztályzatot, beleértve akár az elégtelent is, hiszen nagyon fontos az önellenőrzés, vala­mint az, hogy a diákok így is ösztönzést kapjanak a szorgal­mas tanulásra. Az átlagosztályzatot még az idén eltörlik az általános és a középiskolában. A jövőben az általános iskolák ötödik osz­tályában, valamint a többi osz­tályban a belépő új tantár­gyakban a tanulók félévkor nem kapnak osztályzatot. Fontos és sürgős feladat az érettségi és az egyetemi, fő­iskolai felvételi vizsgák egy­máshoz való közelítése is. En­nek keretében csökkenteni kí­vánják az érettségi tárgyak számát, továbbá az érettségi anyagát. Arra törekszenek, hogy ne a négy esztendő tel­jes ismeretanyagából kelljen a diákoknak vizsgát tenniük, ha­nem a tananyag kiemelt, fon­tos fejezeteiből. A szakembe­rek körében egyetértés van abban is, hogy eltöröljék az érettségi vizsga átlagát. Az érettségit a jövőben nem kí­vánják beszámítani a felvételi pontszámokba, helyette — ez a terv — a felvételi tárgyak­ból a második, harmadik és negyedik évben elért középis­kolai eredményeket veszik fi­gyelembe. (MTI) latos, egymással ellentétes kommunista és szociáldemok­rata értelmezésekről is közöl anyagot a folyóirat. Jelentős terjedelemben, több cikk fog­lalkozik Kelet-Ázsia megnöve­kedett világpolitikai jelentősé­gével, elsősorban Kína és Ja­pán viszonyának alakulásával. Külön szakcikkek ismertetik a kínai—szovjet határkérdés és a Kínai Népköztársaság kato­nai potenciáljának problema­tikáját. Rendkívül alapos is­mertetést olvashatunk Szolnok Pétertől a portugálok afrikai gyarmatain folyó szabadság- harcról. Szenzáció erejével ha­tó leleplezéseket tartalmaznak az amerikaiak vietnami légi- háborújáról a Pentagon szá­mára készült titkos jelentések, amelyek egy részét most könyvalakban is megjelentet­ték Amerikában, s a folyóirat ezekről közöl beszámolót. Ér­dekes újítás, hogy a Nemzet­közi Szemle átvette a chilei forradalom útjáról a rádióban elhangzott kerekasztal-beszél- getés anyagát, amelyhez a vita egyik résztvevője. Friss István külön kiegészítő megjegyzése­ket irt, Megjelent a Nemzetközi Szemle legújabb száma

Next

/
Thumbnails
Contents