Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-03 / 233. szám
TOLHÀ megyéi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mnr A MAGYAR S Z OCfXi. ISTA-MUNKÁSPÁRT TOLNA Mf GYET BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 233. szám ÁRA: 90 FILLÉR Kedd, 1912. október 3. A párt és a kormány vezetői megtekintették a TU—144-es repülőgépet A IY. ötéves tervről tanácskoztak megyénk országgyűlési képviselői Szekszárdon, a IV. ötéves terv első évének eredményeiről, tapasztalatairól és a további feladatokról tanácskozott tegnap az országgyűlési képviselők Tolna megyei csoportja, Daradics Ferenc elnökletével. A városi tanácsházán tartott ülésen részt vett Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkára is. Borbás István, a Tolna megyei Tanács VB. tervosztályának osztályvezető főmérnöke átfogóan tájékoztatta a képviselőket a megye helyzetéről, megvilágítva azt az országos népgazdasági célkitűzések tükrében. Az életszínvonal emelésének tervelőírása például a lakásépítés, s azon belül az állami lakásépítés, erőteljes fokozása. Az a cél, hogy a tervidőszakban mintegy 400 000 lakást kell építeni, csaknem felét központi és vállalati erőforrásból. Célkitűzés, hogy a városok és a munkáslakta települések lakáshelyzetének javítására, a lakások 60 százalékát a városokban többszintes épületek formájában kell megvalósítani. A megyei terv célkitűzése azonos a törvényben rögzítettel, azzal a kiegészítéssel, hogy a szociális követelményeknek meg nem felelő lakásokat felszámolja, s kiemelten biztosítson lakást a fiatal házasoknak és a nyugdíjasoknak, valamint szolgálati lakásokról kell gondoskodnia a megyében letelepedő szakembereknek. A megye összes fejlesztési célkitűzése 7600 új lakás építése, amelyből 2330 állami, ebbői 2100 célcsoportos formában valósulna meg. Az első év eredményei azt mutatják, hogy a megye összességében teljesítette lakásépítési előirányza* tát, bár az állami lakásépítés mintegy 200 lakással lemaradt. Ez szükségessé tette a lakás- építési tevékenység felülvizsgálását és különféle intézkedések megtételét. Ezt célozta az Építési és Városfejlesztési Minisztérium által megtartott felülvizsgálat is. amely rámutatott a káros tendenciákra, elsődlegesen a bekerülési költségeket növelő tényezőkre, így a kivitelező vállalatok árfelhajtó törekvésére. Az iparfejlesztésről szólva: Tolna megye alapanyagokban szegény, ezért — a bátaszéki vázkerámiagyár építését kivéve — alapanyag-feldolgozó iparág fejlesztése nem lehetséges. Tolna megyében a IV. ötéves terv iparfejlesztésének alapja döntően a helyi munkaerő felhasználása, s várhatóan 7500 főre növekedik majd az iparban foglalkoztatottak létszáma, amiből mintegy 40 százalék Szekszárdon, 34 százalék középfokú központokban, a többi egyéb településeken lép munkába. Ezen belül mintegy 60 százalékot képvisel a nők foglalkoztatási aránya. Továbbra is előtérben marad Szekszárd és Dombóvár ipari fejlesztése. Ennek jelentős létesítménye a dombóvári előközművesített iparterület, amely már megközelíti az úgynevezett „ipari park” fogalmát. Tovább fejlődik az ipari hagyományokkal nem rendelkező Tamási, valamint számolnak Bonyhád, Simontornya, Paks, Tolna és Bátaszék ipari fejlődésével is. A jelentősebb ipari beruházásokat tekintve, folyamatban van a Szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat üzembővítése, a Bonyhádi Vasipari Ktsz új telephelyének kialakítása, a Szekszárdi Vasipari Vállalat üzembővítése, a Fővárosi Öra- és Ékszeripari Vállalat üzembővítése megvalósult; új telephelyet alakítanak ki a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalatnak, a Borsodi Vegyikombinát PVC-ajtógyárat létesített Szekszárdon, folyik a Szekszárdi Nyomda és a Pamuttextil Művek tolnai gyárának bővítése, épül a Dissousgázgyár dunaföldvári telepe. Jelentős a tolna-mözsi sütőüzem, a tamási fehérjeelőállító üzem, az indítás feltételei megteremtődtek a szekszárdi új transzformátorállomáson, a dombóvári új autószerviznél, a Pátria nyomda dombóvári új üzeménél és a tolnai selyemgyár rekonstrukciójánál. A jelenlegi tárgyalások szerint reálisnak látszik a LAMPART bonyhádi leszabó üzemének, a rákospalotai vállalat szekszárdi új bőrdíszműgyárának, a Szekszárdi Cipész Ktsz és a Szabó Ktsz új üzemének építése és a Szekszárdi Faipari Vállalat bővítése. A tartalmas tájékoztató foglalkozott a beruházásokkal, a mezőgazdasággal, a víz- és csatorna közmű — a közlekedés, közúthálózat-fejlesztéssel, a kereskedelemmel, a vendéglátással, az egészségügy és a művelődés fejlődésével, problémáival is. Borbás István válaszolt Fü- löp László, Széles István, Daradics Ferenc kérdéseire. A képviselők egyebek közt arra is rámutattak, hogy az iparosítással — főleg Bátaszék, Bonyhád és Szekszárd körzetében — erősen jelentkezik a villamosenergia-ellátás iránti szükséglet. Több közérdekű észrevételüknek hangot adtak, így a megfelelő tanterem- és tornaterem-építéssel kapcsolatban. Csapó Jánosné és Szászi Gábor országgyűlési képviselő és Csajbók Kálmán, a megyei népfrontbizottság titkára mondták el véleményüket, tapasztalatukat. A képviselőcsoport megbeszélte felkészülését is az or szággyűlés soron következő ülésszakára. B. L. Nagy sikere van Budapesten is a 1 TC—144-es szuperszonikus utasszállító repülőgépnek. A világ legkorszerűbb repülőgép-konstrukcióját » közönség is megtekinthette a Ferihegyi repülőtéren. Az MSZMP Politikai Bizottságának és a kormánynak számos tagja — közöttük Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő miniszterelnök — hétfőn délután a Ferihegyi repülőtéren megtekintette a TU—144-es szovjet szuperszonikus utasszállító repülőgépet. A párt vezetőit és a kormány tagjait V.' J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és L. Sz. Szvecsnyikov, a Szovjetunió polgári repülésügyi miniszterének helyettese köszöntötte. A TU—144-es repülőgép több kört írt le Budapest felett és látványos légibemutatót tartott. (MTI) Idén 3,5-—3,6 milliárd forintos beruházással fejlesztik a hazai élelmiszeripari termelést Dr. Dimény Imre előadása az élelmiszeripari tudományos ülésszakon A magyar élelmezésipari tudományos egyesület hétfőn a MÉM-ben rendezte rfteg a VIII, élelmiszeripari tudományos ülésszakot, amelyen a szakemberek megvitatták: milyen jelentősége van a feldolgozási technológiák kialakításában az élelmiszertudománynak. A tanácskozáson dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter méltatta a tudományos kutatás jelentőségét a hazai élelmiszergazdaságban. A miniszter részletesen foglalkozott az élelmiszeripar be- ruházáspólitikájával: erről kifejtette: a népgazdaságnak ebben az ágazatában Is gondot okóz, hogy a tervezettnél nagyobbak az építkezési, gépvásárlási költségek, késik az üzembe helyezés és sokfelé elaprózzák az anyagi erőket. Figyelmeztetett arra, hogy a beruházások meggyorsításáért a tudományos kutatóknak többet kell tenniük: olyan eljárásokat kell kidolgozniuk, amelyek késedelem nélkül és lehetőség Kereskedelmi szakemberek országos tanácskozása Szekszárdon Tegnap reggel tíz órától Szekszárdon tanácskoztak az ország kereskedelmi szakemberei. Közpenti téma az önki- szolgáló rendszer elterjesztése volt. A beszélgetés, a bemutató és a vita résztvevői a szekszárdi Korzó Áruház szakmai tájékoztatója alapján több fontos tanulságot szűrtek le. A megbeszélés szakmai érdekességeire lapunkban még visszatérünk. A tanácskozáson 230-an vettek részt. A szakemberek elmondották, hogy az országban létesítendő több vegyescikk- áruháznál — például a szolnokinál — már figyelembe veszik a szekszárdi Korzó Aruház egyéves tapasztalatait. Bizonyossá vált, hogy az önkiszolgáló rendszer lényegesen fejlettebb hagyományos elődjeinél, s a tapasztalatok szerint a vásárlói lopások száma az önkiszolgáló rendszer bevezetése után vegyes- cikkáruházakl an nem hogy emelkedett ve ina, hanem még csökkent is. szerint kis költséggel valósíthatók meg a gyakorlatban. Idén az élelmiszeriparban várhatóan 3,5—3,6 milliárd forint értékű beruházás valósul meg. A vállalati beruházások összege eléri a 2,6—2,7 milliárd forintot, az állami beruházásokra pedig mintegy 900 millió forintot fordítanak; mindez azt jelenti, hogy az üzemekben az elmúlt évihez hasonló nagyságrendű fejlesztést, üzembővítést, kapacitás- növelést valósítanak meg. A nagyberuházások közül idén készült el az 1100 vagonos dunakeszi hűtőház és az évi 360 vagon kapacitású gyorsfagyasztó üzem. A negyedik negyedévben kezdik meg az üzemi próbákat a borsodi sör- és malátagyárban, amelynek évi teljesítménye 1,2 millió hektoliter sör lesz és mellette még 18 ezer tonnányi malátát készítenek. A nagyberuházások közül jelenleg a borsodi húskombinát, a szegedi szalámigyár és vágóhíd, a szerencsi csokoládégyár, valamint a budafoki szesz- és élesztőgyár kivitelezésén dolgoznak. Ezeket a létesítményeket 1974—76-ig helyezik üzembe. A Gyulai Húsipari Vállalat rekonstrukciójának előkészítéséhez hozzáláttak, az építkezés jövőre indul. A tárca továbbra is kiemelt feladatnak tekinti a gabonatároló-hálózat fejlesztését. Erre idén 300 millió forintot költenek, ebből az összegből 10 ezer vagonnyi befogadóképességű vasbeton silót és csaknem 3500 vagonos fémsiló-teret építenek. A cukoripar rekonstrukciója szinte valamennyi hazai üzemet érinti. A lakosság élelmiszer- ellátása szempontjából igen fontos új tejüzemek közül idén kezdik meg a munkát a kecskeméti és az egri tejüzemben, és ugyancsak 1972- ben adják át a gyulai és a nyíregyházi tejporgyárat. Az élelmiszeripari beruházások között kiemelkedő szerepe van a húsipari üzembővítéseknek. A már megkezdett, illetve a tervezett nagyberuházások lehetővé teszik a húsipari termékek választékának további bővítését, s ezentúl az eddiginél gazdaságosabb exportot. Az üzembővítéseknél, rekonstrukcióknál különös gondot fordítanak arra is, • hogy a dolgozókat megkíméljék a nehéz fizikai erőkifejtéstől; nagy összegeket fordítanak például az anyagmozgatás gépesítésére, valamint a nagy kézimunka-igényű csomagolás automatizálására. A miniszter előadásában kitért arra, hogy az élelmiszer- ipari ágazatokra nézve döntő jelentőségű zöldségtermesztés-, és szarvasmarha-tenyésztés- fejlesztési kormányprogramok a gyakorlatban kedvezően éreztetik hatásukat. A feldolgozóiparok fokozatosan felkészülnek arra, hogy a korábbinál várhatóan nagyobb kertészeti és állati termékkínálatot zavartalanul fogadhassák. Máris fellendülés mutatkozik a cukoriparban — eredménnyel jártak a különféle gazdasági ösztönzések — s így az elmúlt évihez képest 25 százalékkal növeli termelését Az élelmiszeripari üzemek jó munkájának köszönhető, hogy az idei élelmiszerellátás a mezőgazdasági termelésre sokszor kedvezőtlen időjárás ellenére is jó. Az ülésszakon nyolc előadás hangzott el az élelmiszer- ipar különféle szakmai kérdéseiről. cmtd
