Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-18 / 246. szám
1 mm y r « A MEZŐGÉP Vállalat kommunista fórumának megállapítása Iámét eredményes évet »árhat a kollektíva §Fr Ä Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál az elmúlt években kialakult az a gyakorlat, hogy időközönként kommunista aktívaülésen tárgyalnak a vállalat egészét érintő, lényegbevágó kérdésekről — amelyek végül részben a pártszervezetek, a párttagok közvetítése révén jutnak el a munkásgárdához. A felülről lefelé való közvetítés egyik eszköze, módszere a vállalat központi gyáregysége pártszervezetének koordinációs joga, amellyel összehangolja a többi gyáregységek pártvezetőségeinek, párt- szervezeteinek tevékenységét. E koordinációs jog nyilvánult meg abban a tanácskozásban, amelyre összehívták a gyáregységek pártvezeíősége- it, a vállalat igazgatóját, a VSZT titkárát. A tanácskozás témája: időszerű gazdaságpolitikai kérdések, ezekben közös álláspont, állásfoglalás kialakítása. Időszerűségét az adta, hogy eltelt az idei év háromnegyede, — eredményeiből .következtetni lehet az év várható gazdasági eredményeire, elő lehet készíteni a következő évet. Varga Pálnak, a központi gyáregység párttitkárának vitaindítója szavakban kimondva nem utalt arra, hogy a tanácskozás mondanivalóját a X. kongresszus, a múlt év decemberi párthatározat, az ifjúság helyzetéről hozott határozat adja, a vita során mégis ezek vezérelték az elmondott szavakat, azt vizsgálták, hogyan jutottak kifejezésre a mindennapi munkában ezek a határozatok. A fő kérdések: az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése, a .teljesítés mikéntje, az ifjúság helyzete, munkája. Az ifjúságról a MEZÖGÉP-nél semmilyen fórumon nem lehet nem beszélni, mert igen sok fiatal dolgozik fizikai, műszaki és középirányító munkában. A vitában egyértelműen kifejezésre jutott; igen nehéz év az idei a vállalat életében; amely abból ered, hogy a piac, a mezőgazdaság igénye olyan szélsőséges, mint az időjárás. A vállalat termékei iránti igény évről évre az időjárás függvénye, másrészt viszont a mezőgazdaság egyre korszerűbb termékeket keres, vásárol. A vállalatnak erre az igényváltozásra kellett az idén nagyon odafigyelni, ehhez alakítani gyátmányszerkeze- tét. Másrészt, a vállalat önmagával szemben is szigorú követelményt támasztott — mint az a januári kommunista aktíván is elhangzott — a múlt “évi tényt némileg „meg-, fejelve” készítette el az idei tervet, ** Ezúttal már arról * beszélhettek, hogy a vállalat ebben az évben is teljesíti a kitűzött célt. Pedig az öntözőcsőigény csak a tavaszi szárazság hatására jelentkezett, a cukorrépafejező gépről márciusban még Franciaországban folytak tárgyalások, a szezonra viszont készen kellett lenni. Az idei célok elérését, a feladatok teljesítését viszont több tényező segítette. — A vállalatnál a munkás- vándorlás lényegesen csökkent, Bonyhádon, Bölcskén szinte megszűnt. — A helyes bérgazdálkodás. A kommunista aktívaülésen elhatározott, elfogadott 3,5 százalékos bérfejlesztést a vállalat végrehajtotta. Itt a differenciálást nemcsak úgy, találomra végezte a vállalat- vezetés, hanem a kollektív bölcsesség igénybevételével, aszerint, hogy a munkából ki, hogyan vette ki részét. — A célszerű gyármányfej- lesztés, a termelékenység növelése. A központi gyáregységben üzembe helyezték a korszerű csőgyártó automatát, a fejezőgép elkészítésével teljessé vált a cukorrépa-gépsor, olyan új öntözőberendezéssel jelentkezett a vállalat, amelv itthon meglepetést, külföldön elismerést aratott. Zsigovics Ferenc, a vállalat igazgatója tájékoztatásként, a feltett kérdésekre válaszolva ezekre az eredményekre utalt, mondván; a közös erőfeszítés , révén az- idei terv teljesítése biztosítottnak látszik, lehetőség van a jövő évi terv megalapozására. Elmondotta: a vállalat számára ígéretes a különböző országokkal felvett kapcsolat, a Szovjetunió, Csehszlovákia, az NDK és Jugoszlávia egyaránt érdeklődik gyármányai iránt. A termelést ezek után úgy Mit ajánl a megyei művelődési központ? A megyei művelődési központban 1972 utolsó negyedévében is változatos program várja az érdeklődőket. A színes színházi, zenei, képzőművészeti és klubprogramból a legérdekesebbnek ígérkezókre hívjuk fel olvasóink figyelmét. A színházi szenzációt alighanem a Pécsi Nemzeti Színház két előadása jelenti majd: novemberben mutatják be Szek- szárdon a Falansztert, Hernádi Gyula művét. (Hernádi egyébként mint Jancsó Miklós forgatókönyvírója ismert). A Falanszter a tavalyi évűd nagy vihart kiváltott színházi produkciói közé tartozik, és hogy nem valami kétes értékű szenzáció volt, jelzi a kaposvári színházi fesztiválon nyert első díja is. A másik jelentős pécsi bemutató Illyés Gyula Testvérek című történelmi tárgyú drámája lesz, Holl István és Győri Emil főszereplésével. A kaposváriak előadását is érdemes lesz megtekinteni: Gorkij klasszikus értékű drámáját, az Éjjeli menedékhely-t mutatják be novemberben. A gyermekek számára is ígérkezik néhány kedves színházi élmény: láthatják o Hókirálynőt, az Állami Bábszínház előadásában pedig a Csodálatos kalucs- nit és a Fajankó kalandjait. Az operabarátok csemegéje Puccini Bohémélete lesz, a pécsi társulat szép előadásában. Bartók, Prokofjev és Sztravinszkij zenére készült koreográfiákból álló új műsorát mutatja be Szek- szárdon három előadásban a Pécsi Balett. A komolyzene hívei novemberben Kodály-műsort hallhatnak majd, decemberben • Rados Ferenc zongoraestjére ke- ' rül sor. Több kiállítás is nyílik a közeljövőben a művelődési központban, decembertől láthatjuk majd q szegedi Fotószalon tárlatát. Novemberi esemény lesz — nemcsak Szekszárdon, de a Dunántúlon is — a Babits vers- mondóvérseny döntője, amelynek gálaestjére magas színvonalú irodalmi műsort ígérnek a szervezők. A fiatalok kedvére rendezett programok közül is említünk néhányat: november hetedike tiszteletére honismereti vetélkedő lesz a megye középiskolásainak részvételével. A fiatal utazók klubja vendégül látja Szőnyi Jánost, aki müncheni olimpiai élményeiről beszél, a Klubpresszóban október végén Fodor Tamás előadói estje, novemberben pedig Dinnyés József pol-beat- énekes műsora, valamint a Ber- gendi-együttes lesz — többek között — ami érdeklődésre tarthat számot. A műsorok közül néhány méltatására mi is visszatérünk majd. — »f — kell szervezni, hogy az alakulóban levő kapcsolatok üzleti viszonnyá fejlődjenek. Ezt szolgálják egyebek között olyan szervezeti intézkedések, mint a piackutató csoport létrehozása, vagy a vállalati árképzés úi alapokra helyezése, mert a jövőben az eddiginél gyorsabb, rugalmasabb piackutatásra, árképzésre van szükség. A gazdaságpolitikai kérdéseken kívül a gyáregységek párttitkárai, pártvezetőségi tagjai elmondották a véleményüket, tapasztalataikat politikai-szervezési kérdésekről is. Beszéltek a gyáregységekben megnyilvánuló jó közhangulatról, arról, hogy a munkásgárda mennyire igényli a pártszervezetektől, a gazdasági vezetéstől a rendszeres tájékoztatást — ezt szolgálja egyebek között a rendszeres időközönként megjelenő Üzemi Híradó — de más fórumok is. (Például: a nyári ifjúsági tanácskozás.) De elhangzott, hogy a gyáregységek pártvezetőségei is gyakoribb tájékoztatást kérnek; ugyanis a járási pártbizottságok többször kérnek tőlük olyan adatokat, amelyeket csak vállalati szinten lehet megadni. Viszont a szervezeti keretek szerint csupán évente két-há- rom alkalommal ajánlják a mostanihoz hasonló koordinációs tanácskozást. A gyakorlat most már hosz- szabb idő óta igazolja ezeknek, és még szélesebb plénu- mú kommunista tanácskozásoknak a létjogosultságát, a vállalat termelőmunkájára gyakorolt befolyását. B. L Mikor vezeti be a Gelka megyénkben is az átalánydíjas javítási rendszert? Az utóbbi időben a rádióban egyre többször hallottuk a Gelka Reklámszövegét, mely- lyel arra buzdítja a fővárosiakat, hogy mielőbb kössenek átalánydíjas javítási szerződést televíziókészülékükre és hűtőszekrényükre. Miután televíziójuk, hűtő- szekrényük a vidékieknek is van, érdekel bennünket; mi a szerződés lényege, s várhatóan mikor vezeti be a Gelka megyénkben is új szolgáltatását? Kérdésünkre Petró Lászlótól, a Gelka szekszárdi szervizének vezetőjétől kaptunk választ. Megtudtük, hogy ilyen szerződés minden tíz évnél „fiatalabb”, üzemképes, hazai televízióra, hűtőszekrényre köthető — de egyenlőre csak Budapesten. A szerződés lényege, hogy a televízióra befizetett havi harminc, a hűtő- szekrényre befizetett havi huszonöt forint ellenében a Gelka vállalja, hogy mindennemű hibát kijavít, s a tévhittel ellentétben, televízió esetében a képcsőcserét is elvégzi. Ha pedig a javítás tizenöt napnál hosszabb időt venne igénybe, akkor a Gelka a tulajdonosnak kölcsönkészüléket biztosít. Jelen pillanatban a Gelka szekszárdi szervizénél már előjegyeznek úgynevezett kötelezettség nélküli szerződéseket, melyeknek lényege, hogy ha majd a Gelka bevezeti megyénkben is új szolgáltatását, elsőként e szerződő feleket keresi fel, s azok, ha időközben meggondolták magukat, minden további nélkül el is állhatnak a szerződés megkötésétől. Az érdeklődés igen nagy, s Velünk együtt egyre többen kérdezik; mikor számíthatunk az átalánydíjas javítási rendszer bevezetésére? Pontos válasz hiányában kénytelenek vagyunk beérni azzal, — ahogy Petró László mondotta — csak 1973 folyamán. A helyi szerviz vezetője azzal érvelt, hogy a szerződés a korábbiaknál sokkal nagyobb felelősséget ró majd a Gelká- ra, amit tárgyi és személyi feltételek hiányában megyénkben egyelőre még nem mernek vállalni. Hogy miért nagyobb a fe-> lelősség? Eddig mi volt a gyakorlat? Például alkatrészhiányra hivatkozva a Gelka a készülék javítását hosszú ideig elodázhatta, nem volt olyan kényszerítő körülmény, mely a javítást sürgette. Ügy látszik, a Gelka szolgáltatásának minőségét szeretné e szerződéssel jobbá tenni,' hiszen ha nem végzi el tizenöt nap alatt a javítást, köteles kölcsönkészüléket biztosítani, ami nyáron, hűtőgép esetében valóban nem is lesz kis feladat —vj—; A Szekszárdi Vasipari Vállalat felvételre keres nagy gyakorlattal rendelkező SZERSZÁMSZERKESZTŐKET. Jelentkezni lehet a vállalat GYGO-vezetőjénél, Keselyűs! út 6. sz. alatt (313) A borjádi „kasos” „Kedves igazgató bácsi (néni)! Nagyon szépen kérjük, ha lehetséges, tessék nekünk a Petőfi-emlékházról, vagy az emlékszobáról fényképet küldeni, hogy beragaszthassuk az őrsnaplóba. Mégsem akarunk tankönyvből kivágott képpel szégyenkezni. Ha pénzbe kerül, az őrs boldogan megtéríti.” Van olyan levél, amelyik megjárja előbb Baranyát is — földrajzból sincs mindenkinek ötöse —, de azért végül csak eltalál Borjád- ra, a Petőfi-emlékszobd gondnoka, Szeder Jánosné kezébe. A költő születése 150. évfordulójának közeledtével megszaporodtak a kérések és a látogatók. Sok brigád, iskola, úttörőőrs, mely Petőfi nevét viseli, szeretne valami emléket a helyről. ,,Kasos”-nak hívják a környéken azt a zsúpfedeles épületet, * melynek homlokzatán tábla hirdeti: — a Sass családnál vendégeskedő Petőfinek valamikor itt volt a kedves pihenőhelye. A melléképület akkor sem lehetett új. Az eltelt száz év tovább rogyasztotta. Volt idő, mikor már összedőléssel fenyegetett. Néhány éve a Népújságban is szóvá tettük, hogy az épület és környéke elhanyagolt, méltatlan az emlékhez. Azóta sok változás történt. A falakat hófehérre meszelték, a kertben paprikavirágok vöröslenek. A szépen berendezett emlékszobát sokan keresik fel az ország minden részéből. Az utóbbi hónapokban különösen növekedett a látogatók száma. Nemrégiben a Pécsi Tanárképző Főiskola nyolcvan hallgatója kereste fel a borjádi „kasost”. Amilyen szép az épület ma, olyan elhanyagolt még mindig a környék. A termelőszövetkezet gazdasági udvarába igyekvő járművek valóságos sártengerré dagasztották a házhoz vezető utat. Tiszta lábbelivel az emlékszobába lépni még száraz időben is nehezen megvalósítható vállalkozás. : fes ,
