Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-14 / 243. szám

1 Fekete Sándor : Petőfi élete 5. A Nemzeti Kör a haladó pesti polgárság és értelmiség ellenzéki szellemű szervezete volt, asztaltársaságból nőtt po­litikai intézménnyé. Versek ki­adásával azonban nem foglal­kozott, s ezért Vörösmartynak nem könnyen sikerült a derék kereskedőket, iparosokat, vagy akár az írástudókat rávenni arra, hogy támogassák „Petőfi Sándor ifjabb íróink legjeles- bike 10 ívre terjedő verseinek minél előbbi kiadatását.. Vörösmarty javaslatát Végül is elfogadták. Nagy esemény volt ez, ilyen még nem tör­tént: a kóbor színész, az egy­kori baka egyszerre ezrek ér­deklődésének központjába ke­rült. Még a titkosrendőrség ügynöke is jónak látta, hogy feletteseinek jelentse e figyel­met érdemlő hírt. A baj csőstül szakadt eddig a költő nyakába, most a jó sem jött egyedül: Vörösmarty beajánlotta Petőfit Vahot Im­rénél, aki Pesti Divatlap cí­men készült lapot kiadni. Megérezve és meg is köve­telve az iránta egyre növekvő figyelmet, sorsának új fordula­táról is versben tájékoztatta Petőfi olvasóinak hirtelen gya­rapodó seregét: Eddig Thália papja voltam, Most szerkesztő-segéd leszek. Isten veled, regényes élet! Kalandok, isten veletek! De a kalandok még nem ér­tek véget, a hajó nem révbe érkezett, csupán pihenőhelyre. Ha pihenésnek lehet nevez­ni azt a rendkívüli szellemi munkát, ami most következett. A megerőltető szerkesztőségi tevékenység mellett, vagy in­kább közben Petőfi árasztani kezdte a verseket. És micsoda verseket tett közzé! Az ország olvasó része Csokonai Mihály óta nem hallott ilyen hango­kat. De Csokonainak alig volt közönsége, hiányzott még az a társadalmi réteg, amelyből az ő szegénylegényes garabon- ciássága visszhangot fakaszt­hatott volna. A reformkor éle­dő nemzeti légkörében, a hala­dó-ellenzéki nemesség és ki­vált a szabad értelmiség és a polgári foglalkozásúak körében viszont kellő talajra talált a költő: megért a társadalmi fel­tétele a közönség és a költé­szet olyan találkozásának, ami­lyenre eddig még nem volt példa. A nyomorból felfelé törő költő öntudatlan is azoknak az ezreknek lett kifejezője, akik az elavult, időszerűtlen­né vált társadalmi rend nyű­geit szerették volna lerázni magukról. A szabad szájú, sok­szor nyers szavú, féktelen és merész, a nemesi ízléssel szem­ben kihívóan népi modort ér­vényesítő Petőfi sikere az adott viszonyok között társa­dalmi törvényszerűséggel tört utat magának. S ha eddig mintegy ösztönö­sen talált rá a követendő út­ra, ez a visszhang segítette ab­ban, hogy immár tudatosan munkálkodjék az új költészet megteremtésén. Két remekmű jelzi ezt, egymásután, írta őket, rendkívül gyorsasággal. Az első célja a rombolás, a másodiké az új művészet min­tájának megteremtése volt Több mint öt negyedszázad telt el A helység kalapácsá­nak megjelenése óta, de ez a nagyszerű paródia ma eleve­nebb, mint valaha is, sőt iga­zán csak az újabb irodalom- tudomány értékeli érdeme sze­rint. Petőfi e „hősköltemény­ben” egy mindennapi, sőt par- lagian közönséges történetet, egy kocsmai verekedést adott elő a reformkori eposzok ün­nepélyes, cikomyás nyelvén. A hang és a tárgy ellentéte már önmagában is mulatságos de a részletek külön-külön is elragadó nyelvi és gondolati humort árasztanak. A feszesen dagályos nemesi költészet válik nevetségessé a paródia torzító tükrében. A helység kalapácsa vidám búcsú volt a régitől, a János vitéz a diadalmas új megtes­tesülése. Tündérmese és népi valóság egybeötvözése, az első elbeszélő mű a magyar költé­szetben, .amelynek nyelve min­den ízében ma is érvényes, amelyet valóban a legegysze­rűbb ember is megérthet és élvezhet. A tündérország fe­jedelmévé emelkedő falusi hős mesés sorsában mindenki fel­ismerhette a példázatot: a köl­tő ezt az emelkedést óhajtja egész népének. Petőfi tehát egyik napról a másikra ismeretlen kis ván­dorszínészből felkapott költő lett — már csak a szerelem hiányzott ahhoz, hogy élete teljessé legyen. Amikor a sző­ke hajú, kék s2emű Csapó Etelkával (a költőtárs Vachott Sándor tizenöt éves sógornőjé­vel) megismerkedett, nagyon hamar meggyőzte önmagát ar­ról, hogy szerelmet érez a kedves leány iránt A lényéből fakadó lobbanékonyság néhány hét alatt odáig ragadta, hogy már a nősülésre gondolt. Bú­csú 1844-től című versében alighanem hamarabb közölte a világgal, mint a kiszemelt kedvessel, hogy milyen tervet forgat a fejében, s hogy „a mennyországnak áll küszöbén.” Nem a mennyország küszö­bére- került, hanem egy sír szélére: az új esztendő első napjainak egyikén Etelka vá­ratlanul meghalt. Ha eddig nem is szerette volna igazán, most olyan fájdalmas szere­lem lett úrrá rajta, amit csak egy egész kötetre való vers csitíthatott — így született meg a Cipruslombok Etelka sírjáról című könyv, amely 1845. márciusában önállóan is megjelent. „ENGEDD MEG, HOGY SZERETHESSELEK...” Háromnegyed év telt el az­óta, hogy Petőfi a Pesti Divat­laphoz állt. E rövid idő alatt tüneményes gyorsasággal or­szágos irodalmi nevezetesség lett — az övéhez hasonló hir­telen és meredek felemelke­désre nincs példa irodalmunk­ban. 1845. tavaszán azután, mintha csak ellenőrizni akarná népszerűségének mértékét, el­határozta, hogy felvidéki kör­útra megy. Felmondott Vahot Imrének és 1845. április el­sején a gyorsszekéren Eperjes felé indult. UH jegyzeteit erről, az 1845- ös felvidéki utazásról írta Pe­tőfi. Sok Irigy írótársát bősz- szántó, S kicsit csakugyan ka- maszosan őszinte, de teljesen jogos büszkeséggel számolt be arról, hogy hány helyen kö­szöntötték fáklyászenével, ün­nepi lakomákkal, mennyire szereti a diákifjúság. Minden ember örül a siker­nek, különösen a művészem­ber. Petőfi számára azonban a felvidéki diadalút nem egy­szerűen arra szolgált, hogy természetes költői hiúságát ki­elégítse. Az ifjúság iránta ta­núsított vonzalma segítette őt abban is, hogy a maga hiva­tását megértse, rádöbbenjen történelmi feladatára, amely a puszta költői szerepnél többet követel tőle: tevékeny részvé­telt az ország felszabadításá­ban, a magyar szabadság ki vívásában, az elodázhatatlan társadalmi reformok kiharco­lásában. Amikor a költő kezd­te megérteni, hogy mit vár tő­le az ország, azt is felfogta, hogy egyedül nem teremthet olyan irodalmat, amely az idő­szerű politikai eszmék jegyé­ben vállalja a harcot is. Előbb talán csak ösztönösen, később teljes tudatossággal azt akar­ta, hogy az ifjú írók zárt tá­bort alkossanak. Baráti csoportosulások, kö­rök, asztaltársaságok máskor is kialakultak a magyar iro­dalomban. Petőfi nagy újítása az, hogy mozgalommá fejlesz­tette baráti körét! Mindezt azért kellett épp fel­vidéki útja kapcsán elmonda­nunk, mert az Úti Jegyzetek egyik nagy meglepetése és újí­tása az a mód volt, ahogyan Petőfi tartózkodás nélkül „rek­lámozta” barátait és csepülte ellenségeit. Még jobban megrázta, való­sággal elképesztette az irodal­mi életet az a mód, ahogyan a régi, elavult költészet elleni támadásait minden teketória nélkül egybekapcsolta a saját népszerűsítésével. A nemesi — úri íróvilágban azt követelte az illemszabály, hogy a költő szerény ábrázattal ajánlgassn „szerény munkácskáját” vala­melyik nagy úrnak, vagy a „nagyérdemű közönségnek” — Petőfi ezzel szemben azt tar­totta, hogy az igazi költőnek joga van szerénykedési pózok nélkül, önértéke tudatában megnyilatkoznia — saját ma­gáról is. BATASZÉKI MOZAIKOK (Bátaszéki tudósítónktól.) TAPASZTALATOK EGY HÓNAP UTÁN Bátaszéken különvált az ál­talános iskola és a gimnázium. Sokan kételkedtek abban, hogy jól cselekedett-e az illetékes hatóság ezzel. Kunos Ferenc, a gimnázium igazgatója az egy hónap tapasztalatairól el­mondotta: nem sajnálja, hogy különváltak. Még azt sem saj­nálja, hogy átadták az új épü­letet az általános iskolának. Most nyugodtabb légkörben dolgoznak. A tanári karral is elégedett. Mindenki becsület­tel, pontosan végzi a munká­ját. Szertáruk ugyan még nem a legjobban felszerelt, de a könyvtárukban máris 1300 kö­tetet tartanak nyilván. Az új helyen ismét felszerelik a po­litechnikai műhelyt. A mű­helyben minden tanulónak kü­lön műszerekkel, szerszámok­kal felszerelt asztala lesz. Meg­van már a felszerelés az audo- vizuális tanterem berendezésé­hez is. Még ebben az évben elkészül az audö-vizuális tan­terem és akkor megkezdődhet a korszerű nyelvoktatás. A bátaszéki gimnázium most lép megalakulásának tizedik évébe. Eddig is jó híre volt. Reméljük, hogy ezentúl még jobb lesz. Az itt dolgozó peda­gógusok jó munkáját bizonylt­ja az a tény is, hogy tavaly 24 tanuló kívánt felsőbb tanul­mányokat végezni és közülük 17 tanulót fel is vettek vala­milyen felsőoktatási intéz­ménybe. A gimnázium leválásával létrejött egy „mammut” általá­nos iskola. Németh Erzsébet, az általános iskola igazgatóhe­lyettese beszélgetés közben el­mondotta : lassan beleszoknak a nagy számok világába. Ä bátaszéki általános iskolának jelenleg ugyanis .856 tanulója van. Az oktatás 29 ' osztályban folyik, összesen ötven nevelő dolgozik az általános iskolá­(Folytatjuk). ban. A szakosított oktatás ked­Bér- és munkaügyben Városgazdálkodási Válla­jártas dolgozót keres a lat Bátaszéki Fémipari Sző­BÁDOGOS vetkezet SZAKMUNKÁST CSOPORTVEZETŐI KERES FELVÉTELRE MUNKAKÖRBE. Jelentkezés: Bátaszék, Jelentkezni lehet Szek­szárd, Hunyadi u. 4—6. Budai u. 5. sz. alatt a fő­sz. alatt. könyvelőnél. (220) (261) A Bonyhádi Építőipari Azonnali belépéssel gya­Szövetkezet korlattal rendelkező PARKETTÄZÄSI RAKTÁRI MUNKÁT VÁLLAL, DOLGOZÖT KERES tölgy-, kőris- és cser­a „Kövendi Sándor” Tm. parkettából. ' Cipész Szövetkezet. Megrendelhető a szövet­Erkölcsi bizonyítvány kezet központi telep­szükséges. Jelentkezni le­helyén, Bonyhád, Perczel hét Szekszárd, Dózsa Gy. u. 80. Telefon: 106. U. 6. (170) (259) Konfekciós varrónői munkakörbe szekszárdi A Volán 11. sz. Vállalat felvételre keres azonnali telephellyel, kétműszakos belépéssel munkaidővel, lángvágó-hegesztő 14 évtől lányokat, asz­szakmunkásokat. szonyokat felveszünk. portást, Jelentkezni lehet: Szék­éjjeliőröket, takarítónőt. szárdi Szabó Szövetkezet, Szekszárd, Arany János u. Jelentkezni lehet a válla­23. munkaügyi osztályve­lat munkaerő-gazdálko­zetőnél. dási csoportjánál. Szék­(239) Szárd, Tartsay V. u. 21. sz. (238) vező. A tanulók 94 százaléka szakosított oktatásban vesz részt. Minden tanulójuk dél­előtt jár iskolába. Sajnos ke­vés a tanterem és ezért két osztályt kénytelenek állandó­an vándoroltatni. Csak így tudják megoldani az állandó délelőtti oktatást. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják: a gimnázium és az általános iskola különválásá­val nem állt be törés Bátaszé­ken az oktatásban. Hogy mi lesz később? Arra csak az idő tud választ adni. « HAVI EGYMILLIÓS FORGALOM A bátaszéki ÁFÉSZ önki- szolgáló boltjában állandóan, de főleg piaci napokon nagy a sürgés-forgás. Ilyenkor bizony még a két pénztárosnő is ke­vésnek bizonyul. Az ízlésesen telített polcokon szinte min­dent megtalál az ember. És ami fő: állandóan. Újabban, a helyi húsüzem beindulása óta húskészítményekből is megfe­lelő a választék. A boltvezetőnő örömmel új­ságolta, hogy míg korábban hatszázezer forint körül moz­gott az önkiszolgáló bolt for­galma, addig ma már átlago­san eléri az egymilliót. * HASZNOS KÍSÉRLET VOLT... A bátaszéki ÁFÉSZ TÜZÉP- telepén 1971. augusztusában építkezni kezdtek. Megtudtam, hogy oltottmész-tároló készül. Én nem találtam benne fantá­ziát. Fel is szólaltam ellene az egyik közgyűlésen. Azóta több, mint egy év telt el. A kísérlet bevált. Nemcsak arra volt jó, hogy a Gauser te­lepen, ahol 5 mészkemence működik, foglalkoztatni tudták állandó jelleggel a munkáso­kat, hanem arra is, hogy azóta a lakosság minden időszakban mészhez juthat. Az oltott me­sset 5 és 40 kilós zacskókba csomagolják. Eddig 11 000 öt­kilós zacskó készült. Májusban tértek át a 40 kilós zacskók töltésére. Ebből a fajtából ha­vonta 1500—2000 csomagot gyártanak és adnak el. A gyártás kézi módszerekkel történik. 8—10 munkás tölti a műanyag zacskókat, amelyek­kel a Tolna—Baranya megvei TÜZÉP Vállalat teieoain talál­kozhatnak a vásárlók. • MINDEN GYERMEKNEK VAN HELYE A bátaszéki négy óvodából kettő napközis óvoda is. A községben a napközi otthonos óvodaigényt száz százalékig ki tudták elégíteni. Ilyen ered­ménnyel kevés helyen dicse­kedhetnek a megyében. 163 óvodás jár a két napközisbe. A községben az óvodások létszá­ma egyébként összesen 273. Bátaszéken pillanatnyilag nin­csen olyan 3—6 éves kisgyer­mek, aki ne járhatna óvodába. * SZABÁLYSÉRTÉSBŐL LOPÁS Az önkiszolgáló boltokban korábban az árucikkek elsajá­títását szabálysértésnek minő­sítették. Éppen gyakorisága miatt, a társadalom érdekében, ma már úgy védekezünK eJle- nt, hogy bizonyos összegen fe­lül lopásnak minősül. Egy ide­ig ez az intézkedés visszatar­totta Pátaszéken is a bolti szarkákat. Hónapokig nem volt lopás az önkiszolgáló boltban. A múlt héten azon­ban ismét a kísértés ördöge s.’Aüta meg az egyik bátaszéki nővásárlót. Kávét, kakaót, va­ja* tejet és tésztakssz.tn.ényt süllyesîtett a táskájába össze­sen 37 forint 50 fillér érték­ben. Most bíróság elé kerül. Nevét csak gyermekére és csa­ládjára való tekintettel nem írom le. Pedig megérdemelné. Cf. i bJ

Next

/
Thumbnails
Contents