Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-13 / 242. szám

, A közösség kérése i | Közlekedjék óvatosan Két halálos gyermekbaleset­ről számoltunk be tegnapi lap­számunkban. Ugyanakkor meg­írtuk, hogy egy gyermek sú­lyom egy pedig életveszélyes sérülést szenvedett. A három balesetről beszer­zett legfrisebb értesüléseink szerint a Dombóvárott szeren­csétlenül járt Kovács Tibor tegnap reggelre túljutott az életveszélyen. Sem a személy­autó, sem a két teherautó ve­zetőjének nem kellett megvál­nia gépjárművezetői engedé­lyétől; valamennyi balesetet a gyermekek figyelmetlensége — KRESZ-szabályszegése — okoz­ta. Ilyen rövid idő alatt ennyi és ilyen súlyos következmé­nyekkel járó baleset nagyon sok. Az első megdöbbenésből felocsúdva akaratlanul arra gondol az ember, elegendő történt-e eddig a hasonló tra­gédiák megelőzésére, a ve­szélyforrások megszüntetésére. A gyalogosok elgázolásának okai között a statisztikában el­ső helyen áll a gyalogos várat­lan, hirtelen megjelenése az út­testen. A szakemberek által e jól ismert tény ellenére a szek­szárdi Széchenyi, Rákóczi utcá­ban és a Hunyadi utca nagy részén megengedetten táboroz­nak az autók. A még alacsony termetű gyermek, a már haj Képzeljünk el egy áruházat, ahol süppedő szőnyegen, hang­elnyelő falak között járkál a ve­vő és az eladó. Ebben a környe­zetben az emberek önkéntelenül suttogni kezdenek, valami fur­csa feszült hangulat fogja el az itt dolgozókat és a nézelődő vá­sárlókat. Azt tapasztaljuk, hogy bizonyos zajok nélkül nem érez­zük jól magunkat az áruházban. A beszélgetés, a megmozgatott áruk zaja, a szövetvégek puffa­nása a pultokon, a kipróbálás­ra kerülő varrógépek, televíziók, hűtőszekrények, különböző hang­hatásai együtt végül is kellemes, szükséges zajjá olvadnak össze. Van azonban ennek ellenke­zője is. Ez olyan üzlet, ahol min­denki kiabál, ahol nagy a zsú­foltság, ahol a hűtőgépek, a ventillátorok hatalmas hangerő­vel zúgnak, ahol formálisan kia­bálni kell, ha meg akarjuk ér­teni egymást. Aki ilyen áruház­ban dolgozik, annak az ideg- rendszere előbb-utóbb súlyos ká­rosodást szenved. Ingerlékenyek lesznek a vevők is, gyakoribbá válik a vita. Nyilván van egy úgynevezett optimális zajszint, amely a ve­vőknek és eladóknak egyaránt kedvező, vagy legalábbis nem ártalmas. A többi között ennek a kér­désnek a tudományos megoldá­sával foglalkozik a KERORG, az­az a Kereskedelmi Munka- és üzemszervezési Intézet pszicholó­giai és műszaki osztálya. Egy tucat ABC-áruházban hajtottak végre elemzéseket a zajosság szintjének mérésére és hatására. A vizsgálat során megállapítot­ták, hogy az aggregátnál 80, a hűtőpultnál 75, a ventillációnál 73 fon erősségű a zajosság ér­téke. Köztudott, hogy 70—80 fon között a zajosságérték mór ideg- rendszeri bántalmakat is okoz­hat. Az itt tapasztaltakat és a javasolt zajcsökkentő módszere­ket ma már egyre több üzletben hasznosítják. A KERORG pszichológiai labo­ratóriuma természetesen nem­csak ilyen munkát végez. Egyik legfontosabb feladata a belke­reskedelembe jelentkezett fiata­lok pályaalkalmassági vizsgála­ta, Nem mindenki alkalmas boU lőtt hátú öreg elől egyaránt él takarják a közeledő járműve­ket, — a járművek vezetői elől pedig az említett szemé­lyeket. Ezeket az utakat a gyorsabb, biztonságosabb for­galom érdekében építették, nem pedig azért, hogy félna­pokig tartó porkolásra, vagy éppen csillaggarázsnak hasz­nálják külső sávjukat. Könnyű volna a jelenlegi helyzeten ja­vítani; mindössze a felsorolt utcákon kellene mindvégig, mindkét oldalon megtiltani a várakozást. A lakosság lélekszámút és a gépjárművek számát figyelem­be véve hazánk — sajnos — a harmadik helyen áll a világ baleseti statisztikájában. Bár megyénkben és Szekszárdon nem ennyire elszomorító a helyzet, mégis felötlik a kér­dés: szabad-e még több bal­esetet kockáztatni azzal, hogy a felelős emberek tűrik a zeb­rák eltünedezését? Egészen groteszk dolog, hogy Szek- szárd legkopottabb zebrája pontosan a megyei közlekedés­rendészet székháza előtt szé­gyenkezik. A kerítés előtt bo­zót és sár. A sarat serényen hordja az úttestre a közleke­désrendészeten megforduló ügyfelek járműveinek serege. ti eladónak. Jó idegrendszer, al- kalmazkodó-készség, intelligen­cia, emlékezőtehetség, jó modor és megannyi más tulajdonság szükséges ahhoz, hogy valaki a vásárlók megelégedésére szere­pelhessen az üzletek pultjai mö­gött. A laboratóriumban számos különleges műszer segíti a tu­dományos kutatók munkáját. A pszicholgalvanoszkóp az embe­rek érzelmi reakcióit mutatja ki bizonyos külső hatásokra, példá­ul erős hangingerekre. A tapin­tás finomságának megállapításá­ra az úgynevezett Moede-csavar szolgál. A tapasztalt pszicholó­gus és az életbe most induló fiatal jó kapcsolatteremtéssel, közösen igyekeznek megállapíta­ni, hogy mire alkalmas a keres­kedelmi szakmára jelentkezett fiú, vagy lány. A laboratórium, illetve a pszichológiai osztály munkájának jelentőségére jellemző, hogy az 1964—70 között 5300 tanuló­jelölt megvizsgálása alkalmából a jelentkezők egyharmadát a választott kereskedelmi, és ven­déglátóipari pályára alkalmat­lannak találták. A KERORG pszichológiai osz­tálya Magyarországon elsőként foglalkozott, és ma is szinte ki­zárólagosan foglalkozik a gyors­olvasás intézményes elterjeszté­sével. Nemzetközi tapasztalatok felhasználásával indította meg gyorsolvasó-tanfolyamait. Az üz­leti információban, a szakmai anyag feldolgozásában már né­hány napos gyakoroltatással, 10—20 százalékos olvasási se­bességnövekedés érhető el, az értelmi felfogás sebességének és intenzitásának fokozásával. A pszichológiai osztályon fog­lalkoznak a balesetet szenvedett kereskedelmi dolgozók vizsgála­tával, az üzemi balesetek szá­mának csökkentése érdekében. Nemrég kezdték meg a bolti tolvajok lélektanának vizsgálatá­ra vonatkozó kutatásaikat. Kí­sérletekkel elemezték, hogyan tá­mogatja a becsületes vásárló- közönség a bolti dolgozókat a Ionosok megakadálvozásában és milyen lelki hatásokat vált ki a különböző típusú emberekből egy-egy leleplezett bolti tolvajlás. HERNÁDI TIBOR A sűrűn változó anyagárak ko­rában e sorok írója nem vál­lalkozik arra, hogy taksáljon, mennyibe kerülne ott néhány négyzetméter parkolóhely és út megépítése, — de valószí­nűtlennek tartja, hogy a vá­rosi költségvetésből ne lehetne előteremteni az ahhoz szüksé­ges összeget. Az újvárosi élelmiszerbolt­nál lévő zebra szintén erősen kopott. Felújítása csak azért nem javasolható, mivel ez a zebra kétszeresen rossz helyen szürkéllik. Rossz helyen, mert létesítése óta a páros oldalon építkezés kezdődött, és a fel­vonulási terület elvitte a jár­da egy részét. De rossz helyen szürkéllik azért is, mivel nem a forgalom természetes áram­lásának irányában van. A vá­rosközpont felé kellene áthe­lyezni; közelebb a nagy forgal­mú élelmiszerüzlethez. A zebrán antagonisztikusnak látszó „osztályharc” dúl gyalo­gosok és járművezetők között; noha a nézeteltérések — stílu­sosan szólva — „szőr mentén” is feloldhatók lennének. Mikor a gyalogosé a zebra, mi­kor a járműé, benne van a KRESZ-ben; csak... csak túl- gyakran feledésbe merült. Az idei év első felében me­gyénk területén tizenkét gya­logost ért saját hibájából bal­eset. Ezek több mint fele sú­lyos sérüléssel, illetve halállal végződött. Ugyanennyi idő alatt csaknem négyszer ennyi gyalogos szenvedett balesetet a járművezetők hibájából. Ezen a listán négy halálos, 22 súlyos és 19 könnyű sérüléses karam­bol szerepel. A bizonyossággal határos, hogy közlekedési baleset már az ősidőkben előfordult, ami­kor az ember még kizárólag a lábát használta helyváltoz­tatásra. Aki nem vigyázott, ki­ficamította a bokáját... A technika fejlődésével nőtt a balesetek veszélye. A világ sze­mélygépkocsi-állománya 1960- ban 98,5 millió, 1968-ban 170 millió volt. (A Kínai Népköz- társaság autóparkja nélkül.) Hazánkban 1960-ban 31 268 sze­mélyautó futott; napjainkban kereken 320 000. A halálos kö­vetkezménnyel végződött bal­esetek száma világszerte gyor­sabban növekedett, mint a személygépkocsiké. Amint a Minisztertanács egyik nemrégi ülésén elhang­zott, a közlekedési balesetek mintegy 70 százalékát a figyel­metlenség — tehát a fegyelme­zetlenség egyik megnyilvánu­lási formája — okozza. Úgy tű­nik, az anyagi és tudati fej­lettség pillanatnyilag nincs szinkronban. Az egyensúly megteremtése érdekében tör­téntek és történnek intézkedé­sek. Augusztusban és szeptem­berben — például — a megyei közlekedésrendészet hétezer középiskolás korú fiatal szá­mára tartott filmvetítéssel elő­adást. Ma kerülnek postára ugyanonnan azok a tájékozta­tók, amelyek a pedagógusokat hivatottak segíteni a közleke­dés biztonságáért végzett mun­kájukban. Dolgoznak a közle­kedési úttörők. (Talán ők is növelhetnék az életveszélyes újvárosi gyalogátkelőhely biz- ktonságát?) Bármekkora legyen azonban a társadalmi méretű aktivitás, natástalan marad, ha az egyér, — a társadalom legkisebb egy­sége — nem hallgat a közös- ' ség kérésére: közlekedjék óva­tosan, szabályosan ; vigyázzon gyermekre, felnőttre, öregre, vigyázzon saját magára. A mi társadalmunk a közlekedésben is a kollektív biztonságért fá­radozik, a biztonságot ellenben mindig a helyes útról letérő egyén veszélyezteti. BORVÁRÓ ZOLTÁN Lélektan a kereskedelemben Teknőváj ók — Igaza van, nem könnyű. Pedig a javát ugye, nem is látják. Amíg az ember meg­szerzi a rönköt. Ott kezdődik a szakma. Nem mindegy, hogy milyet választok. Elég ha nem veszek észre egy régi sérülést, már eldobhatom az egészet. Mert a fa más, mint az em­ber: neki is meggyógyul a se­be, de már soha nem lesz igazi azon a helyen. Ezért én haragszom a madarakra, az állatokra, de meg azokra is, akik belevágnak a fába, akik megfaragják a törzsét. Van itt forgács elég, meg adunk is el belőle. Elhiheti: évek óta nem vettünk szenet. Pedig a gyerekek is kicsik vol­tak. Kellett mindig a meleg. Gyerek? Van öt, a nagyobbik lassan már befejezi az iskolát. A kisebbek meg itt állnak fö­löttem, ha dolgozom. Nézik. Az biztos, hogy egyikükből sem lesz teknővájó. Hiába szép mesterség ez. A műhely teteje az ég. Szabadok va­gyunk: három órát dolgozom, egy órát pihenek. Senki sem szabja meg, hogy mikor kezd­jem, vagy mikor fejezzem be. A mindennapi kenyerünk azért megvan. Tévét is vet­tünk már négy éve. Jövőre kicseréljük újabbra. Mondom az asszonynak a múltkor, hogy veszek én neki egy mo­sógépet. De csak nevet: meg­szokta ő a teknőt, majd ha a lányom elkél, oda vegyek nászajándékba. — Hogyan megy a teknőké­szités: hát így-e. Először za­kóban kezdi az ember. Kivág egy részt nagyjából. Eddigre leveti a kiskabátot. A, végén óvatosan kell suhintani, ne­hogy átszakadjon a fenék. Tudja, úgy mondják a szak­mában: ráhagyunk néhány centit. Akkor aztán szépen beverem az első éket. A leg­kisebbet. Óvatosan kell re­posaient. Egy rossz csapás és vége a munkának, oda a pénz. Mikor apám tanított — őt is Orsós Józsefnek hívták — bi­zony előfordult, hogy tünkre- tettem a teknőt. — Szóval mindig sikerül. Húsz éve csinálom, nekem nem kunszt. Kijön a belső része egyben. A rönknek egyszerre feknő alakja lesz. A többi már kézi munka. Finoman hasítom a forgácsokat. Gyaiuval? Nem kell ide, csak négyféle balta. De azok legyenek olyan élesek, mint a zsilett, és legyen a nye­lük régi, kézbe illő. — Három nap alatt elkészül lök. Ott szemben a Gyula még hamarabb. Nem versenyzünk mi kérem, nem figyeljük egy­mást. Megélünk mind a ketten itt a földvári alvégen. A vá­sárolásoknál meg össze is fo­gunk. Együtt vesszük a rönkö­ket, könnyebb a szállítás kö­zösen. Úgy értem olcsóbb. — Gyönyörűek ezek a tek- nők ugye, szinte világítanak a napon. Itt szárítom őket a ház előtt. A nap is szívja és szinte világít a hófehér fa, mutatja magát, hívja a vevőket. — Mennyit adok el évente? Ahhoz keveset, hogy egy taxit vásároljak. De azért annyit igen, hogy érdemes legyen fa­ragnom itt, napban-hóban. Mert mint mondom, ennek a műhelynek az ég a teteje. Megállnak a taxik előttünk és nézik ahogy dolgozom.. Talán kevés teknőkészítőmester van már az országban. De er­re mindig szükség lesz.. Ezer- háromszázért adok egyet — dísznek is megéri. i (kádár) Foto: Gottvald. Értesítjük kedves vá­sárlóinkat, hogy f. hó 16- án 8 órakor • megnyitjuk Dombóváron a Hunyadi tér 8. szám alatt . dombóvári tele­pünkhöz tartozó megrendelő­irodánkat. A megrendelőiroda 7.30— 14 óráig tart nyitva min­dennap. Pécs—Szekszárdi TÜZÉP Vállalat (228)

Next

/
Thumbnails
Contents