Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-13 / 242. szám

J LÎV « . Egyett : , Laenar .g ^ ermenytárolák ér A kukorica elhelyezésére uj terménytárolók és szárítók építését kezdték meg Tolna megyében. A Tolna megyei MEZÖBER Vállalat tervei alapján 13 680 négyzetméter alapterületű tároló épül húsz termelőszövetkezetben, köztük többféle típusú előre gyártott, három pedig hagyományos csöveskukorica-góré. Ezenkí­vül három állami gazdaságban 3640 négyzetméter alapterüle­tűt terveztek; Dalmandon és Alsópélen tárolót, Gerjenben szárítót és ahhoz tárolót épí­tenek. Ezek az idén tető alá kerülnek, s ideiglenesen üzem­be helyezhetik, s jövőre már valamennyiben tárolhatnak bennük kukoricát, s más ter­ményeket is. TOLNA MEGYÉI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIÁLIS TA MUNKÁSRA RT TQf NA M EGY El B TfÓ TTS ÁGÁN AK LAPJA XXII. évfolyam, 242. szám ARA: 80 FILLÉR Péntek. 1972. október 13. Véget ért az általános vita az ENSZ-közgyűlésben New York (MTI). Befejező­dött az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszakának első szakasza: véget ért az általános politikai vita. Az ENSZ-palota ovális Elegáns, tartós, kapható Bőrgyári termékbemutató Simontornyán Tegnap délelőtt a Simontor- nyai Bőrgyár négynapos ter­mékbemutatója kezdődött a nagyközség művelődési házá­ban. Párt- és tanácsi vezetők jelenlétében legalább három­száz érdeklődő — közöttük a BIVIMPEX, a Budapesti Hun­gária Ktsz és a szintén fővá­rosi Haladás Ktsz — küldöttei hallgatták figyelemmel Győry Károly gyárigazgató megnyi­tóját. Beszédében a direktor kiemelte, hogy a most bemu­tatásra kerülő cikkek nem csupán a. szemek, hanem a — kezek kedvéért is kiállításra kerültek; vagyis a várható igényléseknek megfelelő meny- nyiségben kaphatók. A meg­nyitón javarészt szakmabeliek sereglettek össze. Részükre Halas Kálmán főmérnök is­mertette az új termékek tulaj­donságait. Simontornyai újdonság a Hermes csizma nappabőr, a barna, világosbarna, drapp, piros anilines színekben készí­tett Jura box, az Elastic mar­habőr és a Pallas ruházati nappabőr. Kísérleti stádiumban lévő, s minden valószínűség szerint már néhány hónap múlva gyártandó termékei ' közül a Simontornyai Bőrgyár a ruhá­zati sertésvelur bőrt, vala­mint többféle anilines sport vixos bőrt vonultatott fel. fez utóbbiak a hagyományos ké­szítményeknél kellemesebb, lágyabb tapintásúak, fénye­sebbek. A kiállítás ma délután ötig, majd vasárnap reggel kilenc­től délután ötig tekinthető meg a simontornyai művelő­dési házban. Szekszárdi öntözőberendezések sikere Moszkvában termének szónoki emelvényé­ről a vitában 125 ország kül­döttségvezetője szólalt fel, vagyis szót kapott a nemzetkö­zi szervezethez tartozó majd­nem valamennyi állam. A tagállamok nagy jelentő­séget tulajdonítanak annak, hogy kifejtsék álláspontjukat a legfontosabb nemzetközi kér­désekben és így érthető, hogy a szónokok között száz külügy­minisztert és más miniszteri posztokat betöltő személyisé­get hallhatott a közgyűlés. Gyakorlatilag a' vita vala­mennyi résztvevője rámutatott annak szükségességére, hogy meg kell szilárdítani a nemzet­közi békét és biztonságot, több­ségük pedig ezzel .összefüggés­ben hangsúlyozta az általános leszerelés fontosságát, az erő­szak kiiktatását a nemzetközi kapcsolatokból. A leszerelés kérdését 102 szónok érintette felszólalásá­ban. Túlnyomó többségük sík- raszállt amellett, hogy az em­beriséget végérvényesen sza­badítsák meg a termonukleáris háború fenyegetésétől. Mind­össze három küldött vetette el nyíltan a leszerelési világérte­kezlet összehívására vonatkozó szovjet javaslatot. Sok szónok rámutatott arra a szoros kap­csolatra, amely a javaslat és a Szovjetuniónak a közgyűlés elé terjesztett másik kezdemé­nyezése, — az erőszak alkal­mazásának kiküszöbölése a nemzetközi kapcsolatokból — között áll fenn. A közel-keleti válság kérdé­sét 89 küldött érintette. Majd­nem valamennyien élesen bí­rálták az agresszív expanziós politikát folytató Izraelt. Nemcsak a szocialista és fej­lődő országok, hanem több nyu­gati ország képviselői is elítél­ték az amerikai agresszorokat, akik nyers erő segítségével próbálják térdre kényszeríteni az indokínai félsziget országai­nak népeit. Az európai földrész problé­máit 56 szónok taglalta. vi­szonylag kevesebb, mint . , a . múlt évben. Ez érthető is, hi­szen az előző ülésszak óta el­telt, időszak alatt a kontinensen számottevő enyhülés mutatko­zott és egy sor jelentős problé­mát oldottak meg a szocialis­ta országok által előterjesztett javaslatok szellemében. Valamennyi alapvető nem­zetközi kérdésben negatív ál­láspontot foglalt el az üléssza­kon a Kínai Népköztársaság képviselője és albán „fegyver­hordozója’,’. ENSZ-körökben rámutatnak, hogy felszólalása­ik éles ellentétben álltak mind­azon államok álláspontjával, amelyek őszintén aggódnak a világbéke sorsáért. Stanislaw Trepczynski, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminiszter-helyettese a köz­gyűlés ülésszakának elnöke az általános vita mérlegét meg­vonva kifejezte reményét, hogy a vitában megmutatkozott konstruktív szellem lehetővé teszi a közgyűlés küldötteinek, hogy pozitív megoldást találja- * nak a napirenden szereplő bo­nyolult és fontos kérdésekre. Hazaérkezett Moszkvából az MSZBT delegációja A világ első szocialista álla­ma, a Szovjetunió megalakulá­sának 50. évfordulója tisztele­tére Moszkvában október 3—5. között nemzetközi konferenciát rendezett a szovjet baráti tár­saságok szövetsége. A történel­mi évfordulóról megemlékező tanácskozásról — amelyen több mint 70 ország képviselői vet­tek részt — csütörtökön haza­érkezett az MSZBT országos elnökségének háromtagú dele­gációja. Nagy Mária főtitkár, a küldöttség vezetője a Feri­hegyi repülőtéren nyilatkozott az MTI munkatársának. Elmondhatom, hogy igen eredményes tanácskozásról ér­keztünk haza. A szakszerveze­tek székházának oszlopcsarno­kában megtartott konferencián Nyina Popova, az SZBTSZ el­nöke ünnepi beszédben emlé­kezett meg a Szovjetunió meg­alakulásának . jelentőségé­ről, valamint a szövetség világ­méretű barátsági munkájáról. A tanácskozáson az MSZBT milliós táborának nevében üd­vözöltük a Szovjetunióban élő, a kommunista társadalmat épí­tő nemzetek és népek egységé­nek, barátságának és testvéri­ségének nagy ünnepét. Megem­lékeztük Magyarország és a Szovjetunió történelmi kapcso­latairól, és azokról a bővülő, mind szorosabbra fonódó bará­ti szálakról, amelyek népeinket egymáshoz fűzik. A konferencia részvevői szekcióüléseken vonták meg a fél évszázados szóvjet államiság tanulságait. A találkozó részvevői végül felhívással fordultak a világ közvéleményéhez, hogy fejlesz- sze és erősítse a sok nemzetisé­gű szovjet állammal való ba­rátságért és együttműködésért tevékenykedő mozgalmat. Egy másik felhívás a Szovjetunió­hoz fűződő barátság és kultu­rális kapcsolatok fejlesztésén munkálkodó társaságokhoz, a Szovjetunió külföldi barátaihoz szól: szánjanak síkra a béke biztosításáért, a népek együtt­működéséért és barátságáért. (MTI) A szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat is részt vett a Moszk­vában nemrégiben megrende­zett „Szelhoztechnika ’72” nemzetközi kiállításon. YYel- lisch Pál, a vállalat osztály- vezetője, aki három hétig in­formátor volt a moszkvai ma­gyar komplex pavilonban, el­mondotta, hogy Szekszárdról aluminium öntözőberendezé­seket mutattak be, szórófe­jekkel együtt. Mivel a Szov­jetunióban intenzíven foglal­koznak a kertészeti kultúrák öntözésével, módfelett felkel­tették a szovjet szakemberek érdeklődését az új típusú magyar öntözőberendezések. A külkereskedelmi vállalat már tárgyalásokat folytat arról, hogy a Szovjetunióban milyen típusú csövekre, öntözőberen­dezésekre lenne szükség. A szekszárdi vállalat a magyar mezőgazdaságnak is százmillió forint értékben gyárt új, korszerű alumínium, könnyű­fém öntözőcsövet a jövő év­ben. Az indokínai bizottság ülése Koppenhágában Koppenhágában az Egyesült Államok indokínai - háborús bűntetteit kivizsgáló nemzetkö­zi bizottság harmadik üléssza­kán csütörtökön folytatódott az indokínai beszámolók és tanú­vallomások sora. Először Sinkapo tábornok, a laoszi hazafias front pártja kül­döttségének vezetője lépett a j bizottság elé. Dokumentum­filmmel kísért beszámolóban ismertette az amerikai impe­rializmus laoszi agressziójának sajátos céljait és jellegét. Kifej­tette, hogy Laosz jóformán a II. világháború óta az indokí­nai neokolonializmus afféle kí­sérleti terepének szerepét tölti be. Az amerikai agresszió tör­tépetében itt is új szakaszt je­lentett a Nixon-doktrina meg­hirdetése. Ennek keretében hallatlanul fokozták az ameri­kai légierő bevetéseit Laosz- ban. Jelenleg erre a kis ország­ra hull a háborúk történetében a lakosság számához viszonyít­va a legtöbb bomba. A száraz­földi harci feladatok zömét a saigoni és thaiföldi zsoldosok végzik, akik számtalan falut felégettek, s mintegy 700 000 embert menekülttáboroknak nevezett koncentrációs tábo­rokba tereltek. Az Egyesült Államok indo­kínai háborús bűneit kivizs­gáló nemzetközi bizottság tag­jai nagy felháborodással érte­sültek Koppenhágában arról, hogy az amerikai légierő gé­pei a napokban bombázták Ha­noi belvárosát, és ennek során romba döntötték a francia dip­lomáciai misszió épületét is. Űj óvoda Tolnán A Magyar Selyemipari Vállalat tolnai fonógyára új óvodát építtetett a gyárban dolgozók gyerekei számára. Az építkezést a hét elején fejezték be és tegnap került sor az új óvoda műszaki átadására. A szakemberekből és a vállalat dolgozóiból álló átvevő bizottság szerint a kivitelezők, a Tolna megyei Festő- és Lakáskarbantartó Ipari Szövet­kezet dolgozói, kiváló munkát végeztek. A régi épületet átalakították és melléje egy tel­jesen új szárnyat húztak fék A szigorú zsűri csak néhány kisebb műszaki hiányosságot talált. Foto: azeoesi

Next

/
Thumbnails
Contents