Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-10 / 214. szám
9 < r r •euö. Kányvx.aPécs-nardó da v"" Ï TOLNÁ HÍG YÉSÖL3ETEKI A M A G YAR SZ Ö C í A LISTA MUN KÀS'P Á R T TÓ L NA W&G Y EJ 8 IZÖTTSÁG ÁNÁK 1 APIA XXII. évfolyam, 214. szám ÁRA: 1.20 FORINT- Vasárnap, 1972. szeptember 10. Nem szűnnek a harci cselekmények Indokínában Kambodzsai katonák éhséglázadása — Közel négyezer a lelőtt amerikai repülőgépek száma — Dél-koreai katonák tömeggyilkossága XV. országos biclégusnapok Szakmai előadások délelőtt Szekszárdon, délután Iregszemcsén és Gplajon, este a S3, biolágiai filmest A XV. országos biológusnapok szombati eseménysorozata szakmai előadásokkal kezdődött, Szekszárdon, a Panoráma filmszínházban. A megjelent szakembereket a második ülésszak elnöke, dr. Kur- nik Ernő akadémikus, az Ireg- szemcsei Takarmány termesztési Kutatóintézet igazgatója köszöntötte. Ezt követte az első szakmai előadás, melyet dr. Hortobágyi Tibor, a biológiai tudományok doktora, tanszékvezető egyetemi tanár tartott A magyarországi vizek produkció-biológiai kutatása címmel. Az előadó beszédének első részében azokról a különféle biológiai kutatásokról és eredményeikről beszélt, melyeknek célja, hogy különböző vizeink, területeink szerves- anyag-termelését minél pontosabban meg lehessen határozni. Különösen a vizekben lévő élőlények fontosságát emelte ki, s ezt számadattal is érzékeltette. A föld vizeiben évente mintegy 378 milliárd tonna szerves anyag termelődik, míg ez a szárazföldeken. beleértve a mezőgazdasági művelésbe vont területeket is, mindössze 53 milliárd. — Az ember, mint manapság a növény- és állatvilág,, a legutóbbi évtizedekig nem volt jelentős átalakító erő a bioszférában. Ma pedig az ember hatása ijesztő mértékben és folyamatosan növekedik, — mondotta, majd arról beszélt, hogy az emberi tevékenység milyen nagy mértékben károsítja a bioszféra talaj-, levegő- és vízburkát. Mindezek a körülmények arra késztették az UNESCO-t, az ENSZ tudományos és kulturális szervezetét, hogy nemzetközi összefogást szervezzen meg a bioszféra ésszerű kihasználására, és az életfeltételek megőrzésére. Bár a tudomány összefogott a veszélyek elhárításában, a mező- gazdaság, az ipar és a közlekedés még mindig nehezen teszi magáévá, és nehezen hiszi el a tudósok vészjeleit. Nagy figyelemmel kísért előadását így fejezte be: — Kutatóink, tudományirányítóink és szervezőink előtt világosak a tennivalók. Társadalmunk is. mind nagyobb mértékben segíti törekvéseinket. Bízvást tekinthetünk előre. Dr. Hortobágyi Tibor előadásához dr. Megyeri János, tanszékvezető főiskolai tanár szólt, méltatva az előadó által mondottak fontosságát, és harigsúlvozva a további térso- dalmi összefogás szükség'-' gét. A nap következő szakmai előadását dr. Simon Tibor, tanszékvezető egyetemi tanár tartotta, A szárazföldi növények produkciójának hazai vizsgálata a nemzetközi biológiai program keretében címmel. Az előadó elöljáróban a nemzetközi biológiai program j elentőségéről beszélt : — Mi is a lényege ennek? Olyan nemzetközi együttműködés kialakítása, melynek célja az emberi élet jobbá tétele, a .környezet biológiai alapokon történő védelme. A másik pedig a bioszféra egyensúlyának vizsgálata, s azon lenni, hogv ezt az egyensúlyt minél jobban megtartsuk — mondotta. Szavaiból kitűnt, hogy a feilődés . — sainos —. magával hozta azokat a káros, a természetet befolyásoló tényezőket, melyek bizonyos szint felett az ember létét veszélyeztetik. Az emberiség feladata tehát, hogy véd le az őt körülvevő, az őt éltető természetet. Ezt követően ismertette azokat a kísérleteket, melyeket a nemzetközi biológiai program keretében hazánkban végeznek, örömmel gőzölte a jelenlévőkkel, hogy a közelmúltban elkészült a csévha- raszti természetvédelmi rezervátum növényzetének részletes térképe. Az ott folvó munkálatok — melyekben kilenc intézmény kutatói vesznek részt — célja, hogy a mintaterület megfelelő adatai alapián lehetővé váliék p«y adott területen az élővilág legmegfelelőbb feltételeinek kialakítása. Beszédének befejező részében dr. Simon Tibor rámutatott a kutatók előtt álló legfontosabb feladatokra. Ezután dr. Kurnik Ernő akadémikus hozzászólása következett. Beszélt az úgyne-. vezett „demográfiai robbanásról” , s az abból adódó élelmiszergazdasási feladatokról, majd végezetül az Iregszem- csei Takarmánytermesztési Kutatóintézetben folyó kísérleteket ismertette, előtérbe helyezve az emberi táplálék tudományos alapon történő előállításának fontosságát. A tegnapi nap utolsó szakmai előadását dr. Szemes Gábor, a biológiai tudományok kandidátusa tartotta a magyar Duna-kutatás tizenöt évi eredményeiről. Az előadó elmondotta, hogy a folyóvízi kutatások jóval» később indultak meg az állóvizek kutatásaihoz képest. Pedig — mondotta — nagyon fontos a Duna élővilágával foglalkozni, annak a rohamosan növekvő szennyezettség elleni védelmét mielőbb biztosítani. A Duna nyolc országot érint, s a vízgyűjtő területén élők száma eléri a hetvenmilliót. A továbbiakban azokról az eredményekről beszélt, melyeket az eddigi biológiai kutatómunka eredményeiként a Duna-víz tisztaságának megőrzése terén elértek, s azokról, melyek jobb körülményeket kívánnak teremteni a Duna élővilágának. — A vízvédelem, — mondotta beszédének befejezésében — a környezetvédelem egyik része. A vízvédelem nemcsak a kutatók, tudósok feladata, hanem ennek érdekében széles körű társadalmi összefogásra, s a jelenlegi helyzet jobb megértésére van szükség. (Folytatás a 2. oldalon.) A szarvasmarha-tenyésztés fellendítésére hozott kormány- határozat első kedvező jelei szeptember elején már megmutatkoznak a gyakorlatban. Bár még nem jelent meg a határozattal kapcsolatos összes rendelkezés és végrehajtási utasítás, — amelyek ismeretében a gazdaságok határoznak majd a helyi lehetőségek legjobb kihasználásáról — annyi máris bizonyos, hogy a szabadpiacon megnőtt a fiatal állatok kereslete: ennek megfelelően csökkent a kínálat és az árak is emelkedtek. Kilónként 2—3 forinttal többet adnak az üszőborjúért, a növendék és vemhes üszőkért, sőt, egyes megyékben 5—8 forintos az áremelkedés. Mindez azt jelzi a kereskedelmi és húsipari szakembereknek, hogy az állattartók nagyon is értékesnek tartják a fiatal állatokat, nem igyekeznek megszabadulni az állománytól, ellenkezőleg: visszatartják a borjakat, mert egyfelől számolnak azzal, hogy esetleg később még kedvezőbb értékesítési lehetőségek alakulnak ki, másrészt azt mérlegelik, hogy a kedvező anyagi feltételeket kihasználva, felnevelik az állatokat. Dél-Vietnamban tovább folynak a harcok Tien Phuoc városánál, amelyet pénteken elfoglaltak a felszabadító erők alakulatai. A DNFF-csapatok két irányból, kétéltű harckocsik támogatásával indítottal? támadást a város alá vezényelt, megerősített dél-vietnami alakulatok ellen. Szombaton hajnalban a felszabadító erők több ponton támadtak Dél-Vietnam területén katonai támaszpontokat: Da Nangtól néhány kilométerre tűz alá vettek egy tábort, és megrohamozták az Evans támaszpontot, mintegy húsz kilométerre Hűé városától. Heves harcok dúlnak Kambodzsában is. A szabadságharcosok a Phnom Penh-t Saigonnal összekötő útvonal mentén nyolc órállomás ellen intéztek támadást. A támaszpontokat a rezsim katonái kénytelenek voltak kiüríteni, és a harcokban megsemmisült egy teljes zászlóaljuk. Visszavonulásuk következtében a szabadság- harcosok gyűrűbe foghatták Kompong Trabek városát. Ugyanakkor elakadt a rezsim hadseregének az a támadása, amellyel át akartak törni a fővárost a gazdag rizsföldekkel összekötő útvonalon. A rizshiány egyre válságosabb helyzetet teremt a kambodzsai fővárosban. A rezsim katonái, akik éheznek, mert nem tudják megfizetni a rendkívüli rizsárakat, pénteken megrohanták a piacot. Miután a fosztogatás szombaton is folytatódott, beavatkozott a katonai rendőrség. A piacokon tűzharc folyik, az áldozatok számáról egyelőre nincs jelentés. Lón Nol elnök felszólította a lakosságot, hogy „őrizze meg nyugalmát” és ígéretet A rendelet — mint ismeretes — az úgynevezett „A” minőségű üszőborjak felneveléséhez anyagi támogatást biztosít. Az akció iránt a termelőszövetkezetek máris érdeklődnek. Hajdú-Bihar, Baranya és Komárom megyében máris 250—250, Tolna megyében 274 borjút fogadtak a gazdaságok két és fél hónap alatt. Az Országos Állattenyésztési Felügyelőség, amely a rendelet szerint férőhelyenként bizonyos összegekkel segíti az állattartókat, erre a célra már eddig 15 millió forintot utalt át a megyék illetékes szerveinek. A pénzügyi előírásoknak megfelelően az összegek kifizetését megkezdték. A Tolna megyei Állattenyésztési Felügyelőség eddig 614 ezer forintot fizetett ki az aparhanti Búzavirág Termelőszövetkezetnek a borjúnevelő létesítésének támogatására. Az akci í keretében több megye között gyümölcsöző kooperáció alakult ki. A Tolna megyébe kerülő borjak nagy része Zala és Vas megyéből származik. Az időközben előkészített istállókat az innen vásárolt bájakkal népesítik be és így időt nyernek. Az állatszállításokat tett az élelmiszerprobléma megoldására. Szombaton bejelentették Hanoiban, hogy szerdán Quang Binh tartomány fölött lelőttek egy B—52-es stratégiai bombázót. Ez volt a 19. B—52-es, amelyet a VDK fölött megsemmisítettek. Ugyancsak Quang Binh tartomány fölött lőttek le egy RA 5 C típusú amerikai felderítő gépet is. Ezzel a VDK fölött lelőtt amerikai repülőgépek száma 3885-re emelkedett. Szombaton a délelőtti órákban Hanoit és környékét támadtál? az amerikai légi kalózok. A támadók bombáikat a város északi és északnyugati körzeteire dobták. Az okozott károkról és a lelőtt támadó gépek számáról még nincsenek adatok. A Dél-Vietnamban a saigoni rezsim csapatai mellett harcoló dél-koreai katonák július 31-én egy kis faluban 29 polgári személyt gyilkoltak meg — közölte a saigoni parlament két képviselője, akik vizsgálatot követeltek az ügyben. A képviselők szerint a koreaiak támadást intéztek a falu ellen, tüzérségi és légi előkészítés után behatoltak a házak közé és valamennyi életben maradt embert — kilenc férfit, tizenhárom asszonyt és hét gyereket — lemészároltak. A VDK kikötői előtt létesített amerikai aknazár első áldozata valószínűleg egy amerikai torpedóromboló. A Warrington, az Egyesült Államok haditengerészetének rombolója július 17-én két „rejtélyes” robbanás következtében olyan súlyosan megsérült, hogy valószínűleg nem lehet kijavítani, és ócskavasnak darabolják fel. természetesen későbbi időpontban viszonozzák majd. A szakemberek arra számítanak, hogy az év végéig országosan tízezer férőhelyet készítenek el a gazdaságok a borjak felnevelésére. Ebből Tolna megyében év végéig körülbelül 316 férőhely készül el. A sertéstenyésztés helyzete továbbra is kedvező, a piaci árak szilárdak; az országos átlagos ár malacból kilónként 34,80 forint (megyénkben 35— 36 forint), süldőből 28,70 forint (nálunk 29,32 forint). A dunaföldvári piacon 41, 42 forintot is kértek a malac kilójáért. A tamási és dombóvári piaci árak megfelelnek az átlagos áraknak. A legalacsonyabbak az árak Szabolcs- Szatmár megyében (29,40 forint). Az elmúlt héten csaknem 20 ezer malacot és hétezer süldőt hajtottak fel az ország állatpiacaira. A megye állatpiacain 1230 malacból 870 kelt el. Süldőből viszont kevés volt a felhozatal. Az Â1- latforgalmi és Húsipari Vállalatok 1800 malacot és 800 süldőt vásárol ír.!? fel. A Tojna megyei Ali:.»forgalmi Vállalat az elmúlt hiten 70 malacot és .30 süldőt vásárolt a megye piacain. A kormányhatározat első kedvező jelei az állatpiacokon Év végéig 316 új szarvasmarha-férőhely a Tolna megyei gazdaságokban
