Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-09 / 213. szám
» Katonaélet Lahâaprogram Célok, tervek, tények ' Népünk életszínvonalának állandó növelése, életkörülményednek javítása politikánk alaptétele. Ebben egyaránt érintett a társadalom minden rétege, minden korosztálya. Az életkörülmények állandó javítása így kiterjed államunk olyan intézményére is, mint a néphadsereg, benne a katonai kötelezettségét teljesítő fiatal korosztályra, és a katonai hivatást vállaló hivatásos állományra egyaránt. A hadsereg bizonyos tekintetben zárt intézmény, amelyben a katonák tevékenységét, szolgálati idejét szabályzatok, parancsok, utasítások irányítják. Az idősebb korosztályban a katonai szolgálatot, a katonaéletet keserű emlékek idézik, olyan fogalmak, mint a „kaszárnya”, a megaláztatás olyan válogatott eszközei, mint a békaügetésben való étkezés, a fogkefével való folyosómosás, az öltözetül odavetett egy kapca, egy bakancs, egy nadrág. De a mai katonaélettel való találkozás azok számára is meglepő, akik már a néphadseregben, az 1950-es években teljesítettek szolgálatot. A KIKÉPZÉS FELADATAI sokkalta nehezebbek, sokkalta nagyobb tudást, szellemi felkészültséget igényelnek, mint akár húsz, vagy negyven évvel ezelőtt, de mégis, hogy hadseregünk a harckészültség állandó, rendkívül magas fokán áll, abban nagy szerepe van az állandóan javuló élet- körülményeknek is. Az első pillanatban nehezen érthető és látszólagos az ellentét, a jelenlegi magas fokú harc- készültség és a katonák több szabad ideje között. De elég csak egy alakulat életébe bepillantani, hogy megértsük; a harckészültség és a kulturált szabad idő kölcsönösen kiegészíti egymást, egyik a másikból következik. Milyen is a katonaélet most, 1972-ben? A kérdésre néphadseregünk egyik — közepes nagyságú községben állomásozó — műszaki alakulatánál keressük a választ. Braún Márton főtiszt, a parancsnok politikai helyettese az egyik válaszadó. — A személyi állomány élet- körülményeinek, kulturális színvonalának javítása lehetővé teszi, hogy fiataljaink kulturáltabb, célszerűbb _ körülmények között teljesítsék szolgálatukat. Erről azért beszélhetünk, mert növekedtek anyagi lehetőségeink. A gazdaságirAnyitAs ÜJ RENDSZERE a csapatokat is érintette; részben a korábbi megkötöttségek feloldása, részben a normaátcsoportosítás lehetősége révén. így a rendelkezésünkre bocsátott anyagiakat arra fordíthatjuk, amelyre éppen a legnagyobb szükségünk van, a parancsnokság kötetlenebbül valósíthatja meg elképzeléseit. — További lehetőség ; a két kiképzési időszak közötti átmenet módot ad úgynevezett csapatépítési feladatok elvégzésére. E feladatok megvalósítása révén megteremtjük a feltételeket, hogy a katonák rövidebb idő alatt eleget tegyenek a kiképzés követelményeinek — tehát olyan időt takarítunk meg, amelyből ismét több jut a szabad időre, és újabb csapatépítési munkákra. — Az alakulatnál ez a munka 1969-ben kezdődött meg. 1971 végéig — vállalati értékben számolva — 13 millió forint értéket teremtettek meg, amely az idén is több millióval növekszik. Hogy mi minden rejlik ebben a tekintélyes összegben? Elsősorban az, hogy a régi, százszemélyes, sivár termek kisebb, alegységkörletekké szűkültek, amelyeket kellemessé, hálószobává varázsolt a katonák sok-sok leleményessége. Jó néhány hálószobában díszük akvárium, tartókban virágok, a barkácsolószenvedély sokféle megnyilvánulása. (Minden alegység rendelkezik bar- kácsgép-felszereléssel.) Azt hiszem, új, vagy legalábbis fiatal fogalom az alegységeknél a gazdasági szoba. Kellékei; a hideg-meleg víz, a mosógép — néhány alegységnél már az automata Hajdú-Szuper —, a hőfokszabályozós villanyvasaló, a mosó- és tisztítószerek nagy választékával. Hol van már az az idő, amikor a katona ruhatisztítási kellékeit a mosószappan és a súrolókefe jelentette.... Igaz, akkor a kimenőöltözet ruhadarabjai között nem szerepelt még műanyag ing, zokni. A folyosó most is eléggé hosszú, de köve nem azért fénylik, mert felmosóronggyal csutakolják megállás nélkül —, hanem, mert pasztával kenik fel. Hogy mennyivel köny- nyebb, egyszerűbb így tisztán tartani...? A kantin is lassan kimegy a „seregben” a divatból. Helyét A SZOLGÄLTATÖHAZ vette át — az alakulatnál levőt egy sorkatonaként szolgálatot teljesítő fiatal építész- technikus tervezte —, benne fodrászműhellyel, bolttal, presszóval, olyan színvonalon, hogy nagyon sok falu elfogadná. Uj, még befejezés előtt álló épület az őrszolgálati blokk. Aki már hóban, esőben, sárban őrséget állt, az tudja értékelni milyenek lesznek az itteni körülmények. Külön helyiség a pihenő és a készenlétben levő őrszemélyzet számára, hideg-meleg vizes zuhanyozó, és külön szárítóhe- lyíség, amelyben az átázott öltözetet lehet megszárítani. Természetesen fogda is van — fehér csempés, hideg-meleg vizes mosdóval, zuhanyozóval. Az étteremben ebédhez sorakoznak a katonák... Csajka nélkül. Az étterem ugyanis önkiszolgáló-rendszerben működik, kétmenüs ebédválasztékkal. A közeli jövő a kétmenüs vacsora. A parancsnok hadtáphelyet- tese közben elmondja: a reggeli étlapról eltűnt a feketekávé, és csaknem teljesen a szalonna. A napi étrendet úgy állítják össze, hogy az a fiatal katonák még fejlődésben levő szervezetének, a fizikai igény- bevételnek megfelelően — 3800—4200 kalóriát biztosítson. Ehhez az élelmezéshez a feltételeket az alakulat húsz hektárnál nagyobb „magángazdaságából" is biztosítja. Ezen különböző zöldségféléket termelnek a konyhára, és takarmányt 250 sertésnek, juhállománynak. Szinte nem is meglepő, hogy a fővárosban született hadtápfőnök milyen hozzáértéssel beszél sertéstenyésztési kérdésekről. De arról is, hogy a saját erőből, másfél- millió forintos költséggel épített szervizműhely hogyan könnyíti meg a gépjárművek karbantartását. Ilyen megoldásokkal könnyebben lehet gazdálkodni a kiképzési idővel, a szabad idővel, és a közérdekű munkákra fordított idővel. Az alakulat ugyanis különböző vállalatoknak végez munkát, amelyet azok anyaggal, pénzzel honorálnak. Ilyen térítésből kaptak a körletek folyosói tetszetős fémlemezburkolást — azzal is könnyebb a takarítás —, ebből épült új betonkerítés, amely nem bezárkózást jelent. De erről majd később. -, Az idén újabb' nagy munkába fogott az alakulat — olyan sporttelep építéséhez, amelyet akárhány nagyobb község, járási székhely is elfogadhatea. ’72 A 83 000 NÉGYZETMÉTEREN ELTERÜLŐ SPORTTELEPEN labdarúgópálya épül, körülötte futópályával, azonkívül kézilabdapályák, röplabdapályák, rohampályák, a katonai testnevelést szolgáló tornakert, majd később egy tornacsarnok. A munkák méreteire jellemző, hogy mintegy 40—50 ezer köbméter földet mozgatnak meg. A kézilabdapályát építő katonák közt két Tolna megyeivel is találkozunk : Töttös Sándor Alsónyékről, Bakó György Medináról vonult be nemrég. — Magunknak építkezünk, de az utókornak is — mondják. De elmondják azt is, hogy várakozáson felüli körülmények közé kerültek. Arról is szó esik. mi a céljuk a szolgálatot illetően. Töttös Sándor az osztályos gépkocsi- vezetői vizsgára készül, és természetesen, a kiváló cím megszerzésére. — A kiváló cím az erkölcsi elismerés mellett anyagi előnyökkel jár, egyéb kedvezményeket ad, azért érdemes érte hajtani... Parancsnokuk — fiatal hadnagy — dicséri a fiúk igyekezetét. Alegységében tucatnyi Tolna megyei fiatal teljesít szolgálatot, elismerésre méltóan. Említettük, hogy a magas betonkerítés nem jelent bezárkózást. Az alakulat befolyásoló tényező a községben. Azért is, mert a parancsnoki állományból sokan töltenek be társadalmi tisztségeket a tanácsban, a járási KlSZ-bizott- ságban, a népfrontmozgalomban, de azért is, mert a sokoldalú munkából tekintélyes rész jut a község fejlesztésére is. A község ellátását nagy mértékben javította a nemrég épült ABC-áruház, az énítési költségekhez való hozzájárulás mellett a katonák az építésből is kivették részüket. A község szociális körülményeit is javította a tiszti lakótelep mellett egy évvel ezelőtt megnyitott hatvanöt személyes óvoda, amely ennyivel tehermentesítette a túlzsúfolt községi óvodát. A néphadsereg biztosította a berendezést, a játékokat, hozzájárul az ellátáshoz, míg a községi tanács a személyzetet adta. Mindez, közvetve és közvetlenül a hivatásos állomány életkörülményeinek javítását szolgálja. — A hivatásos és a sorállomány életkörülményeinek javítása TÁRSADALMI ÉRDEK — mondja az alakulat egyik, négyszeres élenjáró egységének főtiszt parancsnoka. — Társadalmunk elvárja tőlünk, hogy állandóan magas fokú harckészültségben éljünk. A parancsnoknak a katona nem csak beosztottja, hanem munkatársa is, a közös célok megvalósításában. Az eskü parancsnokot és katonát egyaránt kötelez a beosztottakról való gondoskodásra. Gondoskodni a korszerű kiképzés feltételeiről, az élelemről, a ruházatról, a pihenésről — és há mindez együtt van a lehető legmagasabb szinten, akkor a katonai felkészültség is magas szinten áll. Ezt bizonyítják szocialista versenyben elért eredményeink is. Befejezésként a parancsnok politikai helyettesének szavait idézzük; — Ami nálunk van, az jellemző az egész néphadseregre, attól függetlenül, hogy különböző alakulatok lehetőségei mások és mások. A szocializmus eredményei hatnak a néphadseregre is, az életszínvonal növekedése, az élet- körülmények javulása nálunk is lemérhető. BOGNAK ISTVÁN Majdnem két és fél esztendő telt el azóta, hogy a párt Központi Bizottsága és a Miniszter- tanács együttes ülésén — 1970. április 16-án —• határozat született a lakásépítés és -elosztás teendőiről. A tavaly július elsején életbe lépett új lakbér- és lakáselosztási rendszer első tapasztalatai már gsszegezhetők, nem kevésbé a negyedik ötéves terv eddigi lakásépítési eredményei. A tizenöt éves lakás- építési program egymillió új otthon létrehozását tűzte ki célul. 1961 és 1970 között 610 ezer lakás épült, a tervezettnél valamivel több. Am még mindig maradt — az 1971—75-ös időszakra — 400 ezer. Kedvezmények, támogatások Egymillió lakás felmérését végezték el, s 650 ezerre állapítottak meg új bért tavaly júliust meqelőzően. 1971 második félévében — az ismert elveknek megfelelően — már hétezer lakás új bérlője fizetett hozzájárulást vagy használatbavételi díjat. Ugyanakkor hatezer friss lakástulajdonos kapott szociális kedvezményt, íqy többek között a tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakások gazdáinak 80 százaléka, a gyermekek száma alapján. A vállalatok 600 millió forinttal támogatták dolgozóik lakásgondjának megoldását. Tömören így foglalható össze a rendelkezések végrehajtása. Idén — az illetékesek szerint —• már zavartalanul működik az elosztás új rendszere. Érdemes, ha röviden is, fölidézni a hatvanas években történteket. Ez az az évtized, amikor a, városokban már több lakás épül — ezer főre számítva 7,7 —, mint a községekben. Ezer lakosra 275 lakás jutott 1960-ban, 1970-ben 314. Ez utóbbi esztendőben 80 276 lakás épült — ennyi még soha egy évben —, ezer lakosra számítva 7,8. Rekord I Szerényebb rajt A tavalyi év szerényebb; 75 302 új otthon került tető alá, azaz ezer lakosra 7,3. Tekintve, hogy ötéves tervidőszak kezdetéről van szó, amikor kisebb volt az előkészített építkezések száma, mert a pénzforrások is csak az év folyamán nyíltak meg, az eredményt hiba lenne lebecsülni. Ahogy figyelemre méltó az is: 1965-ben az új lakások 20 százaléka volt egyszobás, tavaly arányuk tíz százalékra csökkent. Intő viszont, hogy 22,4 ezer lakás épült 1971-ben állami erőből, azaz csak 29,8 százalék. A többit a magánépitkezés hozta létre, igaz, csupán 10,1 ezer lakást úgy, hogy ahhoz nem vettek igénybe hitelt. Ha most az idei első félév eredményét nézzük, azt látjuk, hogy az ÉVM-vállalatok 12 078 lakást adtak át, másfél ezerrel többet, mint tavaly. 1971 márciusában például 1183, most márciusban 3077 otthont vehettek birtokukba e vállalatoktól a lakók. Nem mérséklődött a magánépítkezők kedve sem. Gond ugyanakkor, hogy folyamatosan növekszik a kivitelezés alatt álló állomány, holott eddig is 56—57 ezer között volt. Pedig nem mindegy, hogy menynyi a lakások építési ideje. Es az árak ? Még kevésbé, hogy menny! az ára. Nem mentegetés, de tény; világszerte gyorsan drágul a lakásépítés, ára öt év alatt például Hollandiában 49, az NSZK-ban 36 százalékkal emelkedett. Hazánkban az 1968. január 1-től érvényes termelői árrendezés következtében 1968-ban 21,7 százalékkal került többe a lakóházépítés. 1969-ben 4,7, 1970-ben 3,3 százalékot tett ki az árnövekedés, így végül is az 1970-es ár 31,6 százalékkal volt nagyobb az 1967-esnél. Tavaly viszont ugrásszerűnek, 15 százaléknyinak bizonyult a drágulás, amiből igaz, maga az építési árszínvonal csak négy százalékkal részesedett. Mert nem minden áremelkedés forrása az építőipar. Sűrűn az építőiparral kaocsolatban álló más tárcák vállalatai. S méq többször maguk a beruházók. Hogyan? Úgy például, hogy indokolatlanul szanálnak még használható lakásokat — évente átlagosan 20—21 ezer lakás szűnik meg, többsénük, 60—62 százalékuk eqyszobás — s ennek költségét is az új otthonok viselik. Drágább a korszerű építési mód, ám drágább a magasház is — mert nvomásfoko- zók, szemétledobók s+b. kehenek bele —, márpedig „divatos" manapság ezzel büszkélkedni... Ahoov növeMk a lakásárakat a túlzott városközponti rekonstrukciók, a költséqes meaolrjások — a dróoa burkolat, a lábakra állítás stb. — az egyénieskedő tervező! elkóozelések. 1970-ben méq csak 900 elvan állami lakás éoült, amelvnek költ'éae másfélszeresét tette ki az átlagosnak. 1971-ben már 3000 ilyen volt...) Ésszerű mérték A negvedik ötéves terv 54 milliárd forintban jelölte meg a lakásépítés anyaqi fedezetét. Ha az államháztartás — figyelemmel a hatósági áremelkedésekre — magára is vállal bizonyos többletet, — 2,6 milliárdot — a források vég nélkül nem bővíthetők. Előtérbe kerülhet viszont a maqánéoítkezések méq kedvezőbb ösztönzése, előseqítése, de előbbre kell iutnia az észszerű mértéknek is. Ne minden áron teljesüÜön a lakáséaítési terv, ez az ár uqvanis a társadalom számára esetleg nagyon naay lehet... Eqy nemrég elkészült tanulmány szerint — az ÉVM Éoítés- oazdasáai és Szervezési Intézete állította össze — az ezer lakosra jutó lakásszám alapián Európa középmezőnvében helvezke- dünk el. Az építés mértékét tekintve azonban fölfelé jutásunk nvorsul. 1971 elején — számítások szerint — 340—360 ezer lakással volt kevesebb a szükségesnél. Ez a tervidőszak végére — a 400 ezer lakás megépítésével, fiavelembe véve a bontásokat, valamint a demoorá- fiai okokból bekövetkező igénynövekedéseket — csaknem a felére csökkenhet. Ehhez azonban addig még bonyolult teendők útját kell meqjárni, s nemcsak a célra, hanem a kátyúkra is ügyelve. MÉSZÁROS OTTÓ Népújság 5 1972. szeptember 9,