Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-09 / 213. szám

» Katonaélet Lahâaprogram Célok, tervek, tények ' Népünk életszínvonalának állandó növelése, életkörülmé­nyednek javítása politikánk alaptétele. Ebben egyaránt érintett a társadalom minden rétege, minden korosztálya. Az életkörülmények állandó javí­tása így kiterjed államunk olyan intézményére is, mint a néphadsereg, benne a katonai kötelezettségét teljesítő fiatal korosztályra, és a katonai hi­vatást vállaló hivatásos állo­mányra egyaránt. A hadsereg bizonyos tekin­tetben zárt intézmény, amely­ben a katonák tevékenységét, szolgálati idejét szabályzatok, parancsok, utasítások irányít­ják. Az idősebb korosztályban a katonai szolgálatot, a ka­tonaéletet keserű emlékek idé­zik, olyan fogalmak, mint a „kaszárnya”, a megaláztatás olyan válogatott eszközei, mint a békaügetésben való étkezés, a fogkefével való folyosó­mosás, az öltözetül odavetett egy kapca, egy bakancs, egy nadrág. De a mai katonaélet­tel való találkozás azok szá­mára is meglepő, akik már a néphadseregben, az 1950-es években teljesítettek szolgá­latot. A KIKÉPZÉS FELADATAI sokkalta nehezebbek, sokkal­ta nagyobb tudást, szellemi felkészültséget igényelnek, mint akár húsz, vagy negyven évvel ezelőtt, de mégis, hogy hadseregünk a harckészültség állandó, rendkívül magas fo­kán áll, abban nagy szerepe van az állandóan javuló élet- körülményeknek is. Az első pillanatban nehezen érthető és látszólagos az ellentét, a jelenlegi magas fokú harc- készültség és a katonák több szabad ideje között. De elég csak egy alakulat életébe be­pillantani, hogy megértsük; a harckészültség és a kulturált szabad idő kölcsönösen ki­egészíti egymást, egyik a má­sikból következik. Milyen is a katonaélet most, 1972-ben? A kérdésre néphadseregünk egyik — közepes nagyságú községben állomásozó — mű­szaki alakulatánál keressük a választ. Braún Márton főtiszt, a pa­rancsnok politikai helyettese az egyik válaszadó. — A személyi állomány élet- körülményeinek, kulturális színvonalának javítása lehe­tővé teszi, hogy fiataljaink kulturáltabb, célszerűbb _ kö­rülmények között teljesítsék szolgálatukat. Erről azért be­szélhetünk, mert növekedtek anyagi lehetőségeink. A gazdaságirAnyitAs ÜJ RENDSZERE a csapatokat is érintette; rész­ben a korábbi megkötöttségek feloldása, részben a norma­átcsoportosítás lehetősége ré­vén. így a rendelkezésünkre bocsátott anyagiakat arra for­díthatjuk, amelyre éppen a legnagyobb szükségünk van, a parancsnokság kötetlenebbül valósíthatja meg elképzeléseit. — További lehetőség ; a két kiképzési időszak közötti át­menet módot ad úgynevezett csapatépítési feladatok elvég­zésére. E feladatok megvaló­sítása révén megteremtjük a feltételeket, hogy a katonák rövidebb idő alatt eleget te­gyenek a kiképzés követelmé­nyeinek — tehát olyan időt takarítunk meg, amelyből is­mét több jut a szabad időre, és újabb csapatépítési mun­kákra. — Az alakulatnál ez a mun­ka 1969-ben kezdődött meg. 1971 végéig — vállalati érték­ben számolva — 13 millió fo­rint értéket teremtettek meg, amely az idén is több millió­val növekszik. Hogy mi minden rejlik eb­ben a tekintélyes összegben? Elsősorban az, hogy a régi, százszemélyes, sivár termek kisebb, alegységkörletekké szű­kültek, amelyeket kellemessé, hálószobává varázsolt a ka­tonák sok-sok leleményessége. Jó néhány hálószobában dísz­ük akvárium, tartókban virá­gok, a barkácsolószenvedély sokféle megnyilvánulása. (Min­den alegység rendelkezik bar- kácsgép-felszereléssel.) Azt hiszem, új, vagy leg­alábbis fiatal fogalom az al­egységeknél a gazdasági szo­ba. Kellékei; a hideg-meleg víz, a mosógép — néhány al­egységnél már az automata Hajdú-Szuper —, a hőfok­szabályozós villanyvasaló, a mosó- és tisztítószerek nagy választékával. Hol van már az az idő, amikor a katona ruha­tisztítási kellékeit a mosó­szappan és a súrolókefe je­lentette.... Igaz, akkor a ki­menőöltözet ruhadarabjai kö­zött nem szerepelt még mű­anyag ing, zokni. A folyosó most is eléggé hosszú, de köve nem azért fénylik, mert felmosóronggyal csutakolják megállás nélkül —, hanem, mert pasztával ke­nik fel. Hogy mennyivel köny- nyebb, egyszerűbb így tisztán tartani...? A kantin is lassan kimegy a „seregben” a divatból. He­lyét A SZOLGÄLTATÖHAZ vette át — az alakulatnál le­vőt egy sorkatonaként szol­gálatot teljesítő fiatal építész- technikus tervezte —, benne fodrászműhellyel, bolttal, presszóval, olyan színvonalon, hogy nagyon sok falu elfogad­ná. Uj, még befejezés előtt álló épület az őrszolgálati blokk. Aki már hóban, esőben, sár­ban őrséget állt, az tudja ér­tékelni milyenek lesznek az itteni körülmények. Külön he­lyiség a pihenő és a készen­létben levő őrszemélyzet szá­mára, hideg-meleg vizes zu­hanyozó, és külön szárítóhe- lyíség, amelyben az átázott öltözetet lehet megszárítani. Természetesen fogda is van — fehér csempés, hideg-meleg vi­zes mosdóval, zuhanyozóval. Az étteremben ebédhez so­rakoznak a katonák... Csajka nélkül. Az étterem ugyanis önkiszolgáló-rendszerben mű­ködik, kétmenüs ebédválasz­tékkal. A közeli jövő a két­menüs vacsora. A parancsnok hadtáphelyet- tese közben elmondja: a reg­geli étlapról eltűnt a fekete­kávé, és csaknem teljesen a szalonna. A napi étrendet úgy állítják össze, hogy az a fiatal katonák még fejlődésben levő szervezetének, a fizikai igény- bevételnek megfelelően — 3800—4200 kalóriát biztosítson. Ehhez az élelmezéshez a fel­tételeket az alakulat húsz hek­tárnál nagyobb „magángazda­ságából" is biztosítja. Ezen különböző zöldségféléket ter­melnek a konyhára, és takar­mányt 250 sertésnek, juhállo­mánynak. Szinte nem is meg­lepő, hogy a fővárosban szü­letett hadtápfőnök milyen hoz­záértéssel beszél sertéstenyész­tési kérdésekről. De arról is, hogy a saját erőből, másfél- millió forintos költséggel épí­tett szervizműhely hogyan könnyíti meg a gépjárművek karbantartását. Ilyen megol­dásokkal könnyebben lehet gazdálkodni a kiképzési idővel, a szabad idővel, és a közérde­kű munkákra fordított idővel. Az alakulat ugyanis külön­böző vállalatoknak végez munkát, amelyet azok anyag­gal, pénzzel honorálnak. Ilyen térítésből kaptak a körletek folyosói tetszetős fémlemez­burkolást — azzal is könnyebb a takarítás —, ebből épült új betonkerítés, amely nem be­zárkózást jelent. De erről majd később. -, Az idén újabb' nagy munká­ba fogott az alakulat — olyan sporttelep építéséhez, amelyet akárhány nagyobb község, já­rási székhely is elfogadhatea. ’72 A 83 000 NÉGYZET­MÉTEREN ELTERÜLŐ SPORTTELEPEN labdarúgópálya épül, körülöt­te futópályával, azonkívül kézilabdapályák, röplabdapá­lyák, rohampályák, a katonai testnevelést szolgáló tornakert, majd később egy tornacsarnok. A munkák méreteire jellem­ző, hogy mintegy 40—50 ezer köbméter földet mozgatnak meg. A kézilabdapályát építő ka­tonák közt két Tolna megyei­vel is találkozunk : Töttös Sán­dor Alsónyékről, Bakó György Medináról vonult be nemrég. — Magunknak építkezünk, de az utókornak is — mond­ják. De elmondják azt is, hogy várakozáson felüli kö­rülmények közé kerültek. Ar­ról is szó esik. mi a céljuk a szolgálatot illetően. Töttös Sándor az osztályos gépkocsi- vezetői vizsgára készül, és ter­mészetesen, a kiváló cím meg­szerzésére. — A kiváló cím az erkölcsi elismerés mellett anyagi elő­nyökkel jár, egyéb kedvezmé­nyeket ad, azért érdemes érte hajtani... Parancsnokuk — fiatal had­nagy — dicséri a fiúk igyeke­zetét. Alegységében tucatnyi Tolna megyei fiatal teljesít szolgálatot, elismerésre mél­tóan. Említettük, hogy a magas betonkerítés nem jelent be­zárkózást. Az alakulat befolyá­soló tényező a községben. Azért is, mert a parancsnoki állományból sokan töltenek be társadalmi tisztségeket a ta­nácsban, a járási KlSZ-bizott- ságban, a népfrontmozgalom­ban, de azért is, mert a sok­oldalú munkából tekintélyes rész jut a község fejlesztésére is. A község ellátását nagy mér­tékben javította a nemrég épült ABC-áruház, az énítési költségekhez való hozzájárulás mellett a katonák az építésből is kivették részüket. A község szociális körülményeit is javí­totta a tiszti lakótelep mellett egy évvel ezelőtt megnyitott hatvanöt személyes óvoda, amely ennyivel tehermentesí­tette a túlzsúfolt községi óvo­dát. A néphadsereg biztosítot­ta a berendezést, a játékokat, hozzájárul az ellátáshoz, míg a községi tanács a személyze­tet adta. Mindez, közvetve és közvet­lenül a hivatásos állomány életkörülményeinek javítását szolgálja. — A hivatásos és a sor­állomány életkörülményeinek javítása TÁRSADALMI ÉRDEK — mondja az alakulat egyik, négyszeres élenjáró egységé­nek főtiszt parancsnoka. — Társadalmunk elvárja tőlünk, hogy állandóan magas fokú harckészültségben éljünk. A parancsnoknak a katona nem csak beosztottja, hanem mun­katársa is, a közös célok meg­valósításában. Az eskü pa­rancsnokot és katonát egy­aránt kötelez a beosztottakról való gondoskodásra. Gondos­kodni a korszerű kiképzés fel­tételeiről, az élelemről, a ru­házatról, a pihenésről — és há mindez együtt van a lehető legmagasabb szinten, akkor a katonai felkészültség is magas szinten áll. Ezt bizonyítják szocialista versenyben elért eredményeink is. Befejezésként a parancsnok politikai helyettesének szavait idézzük; — Ami nálunk van, az jel­lemző az egész néphadseregre, attól függetlenül, hogy külön­böző alakulatok lehetőségei mások és mások. A szocializ­mus eredményei hatnak a néphadseregre is, az életszín­vonal növekedése, az élet- körülmények javulása nálunk is lemérhető. BOGNAK ISTVÁN Majdnem két és fél esztendő telt el azóta, hogy a párt Köz­ponti Bizottsága és a Miniszter- tanács együttes ülésén — 1970. április 16-án —• határozat szü­letett a lakásépítés és -elosztás teendőiről. A tavaly július else­jén életbe lépett új lakbér- és lakáselosztási rendszer első ta­pasztalatai már gsszegezhetők, nem kevésbé a negyedik ötéves terv eddigi lakásépítési ered­ményei. A tizenöt éves lakás- építési program egymillió új otthon létrehozását tűzte ki cé­lul. 1961 és 1970 között 610 ezer lakás épült, a tervezettnél va­lamivel több. Am még mindig maradt — az 1971—75-ös idő­szakra — 400 ezer. Kedvezmények, támogatások Egymillió lakás felmérését vé­gezték el, s 650 ezerre állapítot­tak meg új bért tavaly júliust meqelőzően. 1971 második fél­évében — az ismert elveknek megfelelően — már hétezer la­kás új bérlője fizetett hozzá­járulást vagy használatbavételi díjat. Ugyanakkor hatezer friss lakástulajdonos kapott szociális kedvezményt, íqy többek között a tanácsi értékesítésű szövetke­zeti lakások gazdáinak 80 szá­zaléka, a gyermekek száma alapján. A vállalatok 600 millió forinttal támogatták dolgozóik lakásgondjának megoldását. Tö­mören így foglalható össze a rendelkezések végrehajtása. Idén — az illetékesek szerint —• már zavartalanul működik az elosz­tás új rendszere. Érdemes, ha röviden is, föl­idézni a hatvanas években tör­ténteket. Ez az az évtized, ami­kor a, városokban már több la­kás épül — ezer főre számítva 7,7 —, mint a községekben. Ezer lakosra 275 lakás jutott 1960-ban, 1970-ben 314. Ez utóbbi esztendőben 80 276 la­kás épült — ennyi még soha egy évben —, ezer lakosra számítva 7,8. Rekord I Szerényebb rajt A tavalyi év szerényebb; 75 302 új otthon került tető alá, azaz ezer lakosra 7,3. Tekintve, hogy ötéves tervidőszak kezde­téről van szó, amikor kisebb volt az előkészített építkezések szá­ma, mert a pénzforrások is csak az év folyamán nyíltak meg, az eredményt hiba lenne lebecsül­ni. Ahogy figyelemre méltó az is: 1965-ben az új lakások 20 százaléka volt egyszobás, tavaly arányuk tíz százalékra csökkent. Intő viszont, hogy 22,4 ezer la­kás épült 1971-ben állami erő­ből, azaz csak 29,8 százalék. A többit a magánépitkezés hoz­ta létre, igaz, csupán 10,1 ezer lakást úgy, hogy ahhoz nem vettek igénybe hitelt. Ha most az idei első félév eredményét nézzük, azt látjuk, hogy az ÉVM-vállalatok 12 078 lakást adtak át, másfél ezerrel többet, mint tavaly. 1971 már­ciusában például 1183, most márciusban 3077 otthont vehet­tek birtokukba e vállalatoktól a lakók. Nem mérséklődött a magánépítkezők kedve sem. Gond ugyanakkor, hogy folya­matosan növekszik a kivitelezés alatt álló állomány, holott ed­dig is 56—57 ezer között volt. Pedig nem mindegy, hogy meny­nyi a lakások építési ideje. Es az árak ? Még kevésbé, hogy menny! az ára. Nem mentegetés, de tény; világszerte gyorsan drágul a lakásépítés, ára öt év alatt pél­dául Hollandiában 49, az NSZK-ban 36 százalékkal emel­kedett. Hazánkban az 1968. ja­nuár 1-től érvényes termelői ár­rendezés következtében 1968-ban 21,7 százalékkal került többe a lakóházépítés. 1969-ben 4,7, 1970-ben 3,3 százalékot tett ki az árnövekedés, így végül is az 1970-es ár 31,6 százalékkal volt nagyobb az 1967-esnél. Tavaly viszont ugrásszerűnek, 15 száza­léknyinak bizonyult a drágulás, amiből igaz, maga az építési árszínvonal csak négy százalék­kal részesedett. Mert nem min­den áremelkedés forrása az építőipar. Sűrűn az építőiparral kaocsolatban álló más tárcák vállalatai. S méq többször ma­guk a beruházók. Hogyan? Úgy például, hogy indokolat­lanul szanálnak még használha­tó lakásokat — évente átlago­san 20—21 ezer lakás szűnik meg, többsénük, 60—62 száza­lékuk eqyszobás — s ennek költségét is az új otthonok vi­selik. Drágább a korszerű épí­tési mód, ám drágább a ma­gasház is — mert nvomásfoko- zók, szemétledobók s+b. kehenek bele —, márpedig „divatos" ma­napság ezzel büszkélkedni... Ahoov növeMk a lakásárakat a túlzott városközponti rekonstruk­ciók, a költséqes meaolrjások — a dróoa burkolat, a lábakra ál­lítás stb. — az egyénieskedő tervező! elkóozelések. 1970-ben méq csak 900 elvan állami la­kás éoült, amelvnek költ'éae másfélszeresét tette ki az átla­gosnak. 1971-ben már 3000 ilyen volt...) Ésszerű mérték A negvedik ötéves terv 54 mil­liárd forintban jelölte meg a lakásépítés anyaqi fedezetét. Ha az államháztartás — figyelem­mel a hatósági áremelkedések­re — magára is vállal bizonyos többletet, — 2,6 milliárdot — a források vég nélkül nem bővít­hetők. Előtérbe kerülhet viszont a maqánéoítkezések méq ked­vezőbb ösztönzése, előseqítése, de előbbre kell iutnia az ész­szerű mértéknek is. Ne minden áron teljesüÜön a lakáséaítési terv, ez az ár uqvanis a társa­dalom számára esetleg nagyon naay lehet... Eqy nemrég elkészült tanul­mány szerint — az ÉVM Éoítés- oazdasáai és Szervezési Intézete állította össze — az ezer lakos­ra jutó lakásszám alapián Euró­pa középmezőnvében helvezke- dünk el. Az építés mértékét te­kintve azonban fölfelé jutásunk nvorsul. 1971 elején — számí­tások szerint — 340—360 ezer lakással volt kevesebb a szük­ségesnél. Ez a tervidőszak vé­gére — a 400 ezer lakás meg­építésével, fiavelembe véve a bontásokat, valamint a demoorá- fiai okokból bekövetkező igény­növekedéseket — csaknem a fe­lére csökkenhet. Ehhez azonban addig még bonyolult teendők útját kell meqjárni, s nemcsak a célra, hanem a kátyúkra is ügyelve. MÉSZÁROS OTTÓ Népújság 5 1972. szeptember 9,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents