Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-09 / 213. szám

? ix 3 L • Könyv TOLNA MEGYE! VILÁG prc AI, EGYE SÜLJ ETEK i NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYE (‘BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 213. szám ÁRA: 90 FILLÉR Szombat, 1972. szeptember 9. XV. országos biológusnapok Ünnepi megnyitó a Panoráma moziban Szakmai előadások — Kiállítás — Áz I. biológiai filmest A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat országos bioló­giai választmánya a TIT Tol­na megyei Szervezetét bízta meg a 15. országos biológus­napok megrendezésével. Öröm­mel vettük ennek hírét, hogy a közelmúltban véget ért me­zőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és vásár befejezése után, röviddel ismét rangos, országos érdeklődésre számot tartó esemény helye lehet Szekszárd. A biológusnapok történeté­ről annyit, hogy az elmúlt ti­zenöt évben rendszeresen megrendezésre kerültek, az or­szág más-más városában, így a szekszárdit megelőző tavaly Szegeden volt, A tudományos találkozó ün­nepélyes' megnyitására tegnap délután három órai kezdettel került sor a megyei művelő­dési központ épületében fevő Panoráma filmszínházbari! A megjelent mintegy két­százötven általános és közép­iskolai biológiatanárt, a ter­mészettudományok különböző ágaival foglalkozó szakembe­reket, kémikusokat, orvosokat dr. Kovats Jenő, a Tolna me­gyei Állategészségügyi Állo­más igazgató főorvosa, az első ülésszak elnöke köszöntötte, s méltatta a három napig tartó rendezvénysorozat jelentőségét. Az ünnepi ülésszak elnöksé­gében helyet foglalt Szabópál Antal, a megyei tanács elnö­ke, Bucsi Elek, az MSZMP Tolna megyei. Bizottságának osztályvezetője, dr. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT or­szágos elnöke, dr. Hortobágyi Tibor egyetemi tanár, a TIT biológiai országos választmá­nyának elnöke, dr. Kurnik Er­nő akadémikus, kutatóintézeti igazgató, dr. Rodé Iván egye­temi tanár, dr. Lányi György, a TIT országos biológiai vá­lasztmányának titkára, dr. Prantner József, a TIT me­gyei elnöke, és Takács Mi­hály né, a TIT Tolna megyei szervezetének titkára. Dr. Kováts Jenő igazgató főállatorvos köszöntő beszéde után Szabópál Antal, a me­gyei tanács elnöke emelkedett szólásra. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Tolna megyei Végre­hajtó Bizottsága, a megyei ta­nács és a magam nevében tisz­telettel és szeretettel köszön­tőm önöket, a XV. országos biológusnapok alkalmából — mondotta Szabópál Antal. Ezt követően méltatta a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat tevékenységét, és emlékeztetőül elmondotta, hogy nemrégen, a négy megye me­zőgazdasági és élelmiszeripari kiállításán mintegy harminc- ezren keresték fel, és hétezren jegyeztek be elismerő szava­kat a TIT-pavilon vendég­könyvébe. A megyei tanács elnöke ez­után megemlékezett megyénk világhírű biológusairól, így Balassa .lános sebészprof esz- szorról. Tormai Béla mező­gazdász és állatorvosról, és több más biológusról. A köszöntőbeszéd után dr. Ortutay Gyula akadémikus, az Elnöki Tanács tagja, a TIT elnöke, a Hazafias Népfront alelnöke mondott megnyitó beszédet. Közvetlen hangú beszédében rövid áttekintést adott a je­lentős rendezvény céljairól, főbb feladatairól, majd a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat ügyvezető elnöksége nevében hivatalosan is meg- nyitottnak nyilvánította a XV. országos biológusnapok szek­szárdi eseményeit. Dr. Ortutay Gyula megnyitó beszéde után dr. Hortobágyi Tibor egyetemi tanár, a TIT biológiai országos választmá­nyának elnöke A tizenötödik címmel tartott előadást. — Összejövetelünk jubileu- , mi, a tizenötödik — mondotta bevezetőjében, majd- az eddi­gi tizenöt országos biojpgus- napokról érdekes számadato­kat ismertetett. Ezeknek alapján az eddigi biológiai napok résztvevőinek száma megközelíti az ötezret, s ki­emelte a tavalyi szegedi ren­dezvényt, ahol a résztvevők kimagasló számban, 517-en voltak. Az előadó ezután megemlé­kezett a nemrégiben elhunyt, az országos biológusnapokban tevékenyen részt vevő biológu­sokról, majd beszédét a 160 éve Szekszárdon született köl­tő, Garay János egyik versé­nek részletével fejezte be: „Tenni a jelszó, szeretett ba­rátaim!” Fogjunk hozzá! — mondotta. Ezután került sor a három napig tartó rendezvénysorozat első szakelőadására, melyet dr. Fornosi Ferenc, az orvostudo­mányok kandidátusa tartott Louis Pasteur, a nagy francia tudós születésének 150. év­fordulója tiszteletére Pasteur felfedezésétől a modern mikro­biológiáig címmel, A szakmai előadást a témá­hoz kapcsolódó színes diafilm vetítése követte, majd az elő­adáshoz dr. Kováts Jenő, a Tolna megyei Állategészség­ügyi Állomás igazgató főorvo­sa szólt hozzá. Hozzászólásában röviden is­mertette Pasteurnek és a kora­beli európai és ezen belül a hazai állatorvos-tudomány ne­ves képviselői között fennállt kapcsolatokat, kiemelte azok­nak pozitívumait, de nem hall­gatta el azokat a nehézsége­ket sem, melyekkel Pasteur­nek meg kellett küzdenie. A hozzászólást követően a jelenlévők a Panoráma film­színház előcsarnokába men­tek, ahol a XV. országos bio­lógusnapok tiszteletére tabló- kiállítás nyílt: Egy csepp víz címmel. Megnyitó beszédet dr. Kaszab Zoltán, az MTA leve­lező tagja, g Természettudo­mányi Múzeum főigazgatója mondott. Ezt követően szakmai elő­adásokkal és hozzászólásokkal folytatódott a rendezvénysoro­zat, melyek az esti órákig el­tartottak. A XV. országos biológus­napok tegnapi utolsó esemé­nye az I. biológiai filmest volt, melyet a Panoráma film­színházban tartottak meg. Az est folyamán rövidfilmeket vetítettek az ember és termé­szet kapcsolatáról, valamint Selye János professzor mun­kásságáról, a montreali inté­zetben folyó kutatásokról. A szombati nap eseményei­ről lapunk vasárnapi számá­ban tájékoztatjuk olvasóinkat. — vj — Móker Ilona iparművészeti főiskolás nagyobb egységbe foglalja az alapelemeket. (Tűzzománc című riport a 3. olda­lon.) Magyar árubemutatók négy világrészben A külföldi magyar kiállítá­saiéból még soha^ sepa yolt olyan gazdag őszi programja a Hungexpónak, mint az idén; négy világrész —- Európa, Ázsia, Afrika és Dél-Amerika — 21 országában 25 hivatalos kiállításon mutatják be a ma­gyar ipar termékeit. A prog­ram augusztus 20-án kezdő­dött, s a befejezésig, decem­ber 17-ig 120 napon át köve­tik egymást megszakítás nél­kül a magyar kiállítások. A külföldi magyar bemuta­tók kiállítási területe együtt­véve meghaladja a 20 ezer négyzetmétert, amelyen 500 magyar vállalat vonultatja fel termékeit. Mintegy 150 vagon árut és különféle díszítő, de­korációs kelléket szállítanak ezekre a kiállításokra, ame­lyeken a bemutató idején ösz- szesen 50 ezer szakember ér­deklődésére és 6—8 millió lá­togatóra számítanak. A kiállí­tásokat kulturális események­kel, magyar idegenforgalmi érdekességek bemutatásával színesíti a Kulturális Kapcso­latok Intézete, az Országos Idegenforgalmi Tanács, az IBUSZ és a MALÉV. A legnagyobb magyar „be­mutatkozásokat” ezúttal is a szocialista országok nemzetkö­zi vásárain rendezik. Úgy­szólván a teljes magyar gép- és fogyasztásicikk-ipar felvo­nul a lipcsei őszi, a zágrábi, a plovdivi vásáron, valamint a brnói. és a bukaresti gépipari vásáron. A fejlődő országok nemzet­közi vásárain főként a kor­szerű' magyar gépipari termé­keket vonultatják fel. Immár hagyományos résztvevője Ma­gyarország a damaszkuszi, az algíri és a bagdadi vásárnak. Ezúttal eljutnak a magyar termékek Uj-t)elhibe, az ENSZ támogatásával rendezett III. ázsiai kereskedelmi vásárra és jelentős gépipari kiállítással mutatkoznak be a magyar vál­lalatok Chile santiagói vásá­rán. Argentínában a Buenos Aires-i önálló- magyar kiállítás lesz a magyar vállalatok első hivatalos bemutatkozása. Te­heránban pedig a néhány év­vel ezelőtti első önálló kiállí­tás sikerét kívánják megismé­telni gazdag gépipari bemuta­tóval. Nyugat-Európában összesen 13 helyen rendez magyar ki­állítást a Hungexpo. így részt vesznek magyar vállalatok különféle élelmiszer- és fo- gyasztáslcikk-szakvásáron Kop­penhágában, Münchenben, Brüsszelben, Kölnben, Helsin­kiben. Széles körű gépipari exportválasztékot és egyúttal magyar fogyasztási cikkeket is bemutató kiállításra kerül' sor — a piaci igényeknek meg­felelő összeállításban — a marseille-i, a grazi, a bédsi, az izmiri és a szaloniki vásáron. A nyugat-európai magyar ki­állítási program egyik leg­színesebb műsorát a bor- deaux-i magyar héten mutat­ják be. (MTI) Eban fenyegetőzik — Szíriában riaikészlség „A béke háttérbe szorult, Izrael számára a fő kérdés a terrorizmus elleni harc” — je­lentette ki Abba Eban izraeli külügyminiszter pénteki sajtó- értekezletén. Mint emlékeze­tes, a müncheni merénylet és az azt követő Fürstenfeld- bruck-i vérfürdő után meg­tartott rendkívüli izraeli mi­nisztertanácsi ülés már kilá­tásba helyezte a történtek „megtorlását”. Most Abba Eban amellett foglalt állást, hogy az ENSZ hagyjon fel közel-keleti békéltető tevé­kenységével, s ehelyett -,,a terrorizmus elleni harc kérdé­sét” állítsa előtérbe. Az izraeli külügyminiszter közvetlenül felelőssé tette Egyiptomot a Palesztinái különítmény mün­cheni merényletéért. Azt állí­totta, hogy a terroristák tá­maszpontjai Egyiptomban van­nak, és hogy a kormány véle­ményét tükröző lapok helye­selték a merénylők eljárását. Miközben Abba Eban sajtó- értekezletét tartotta, utcára került a Maariv című lap, amelyben Meir miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy , Iz­raelnek nemcsak az 1967. jú­nius 4-i állapothoz nincs szán­dékában visszatérni, hanem „határmódosítást” is csak ak­kor fogad el, ha az megfele­lően jelentős lesz. A minisztér- elnök-asszony megerősítette a korábbi izraeli területi igénye­ket. Mint mondotta, Izrael nem hajlandó lemondani a szíriai Golan magaslatokról, az egyiptomi Gazai-övezetről és Sarm el Sejk-ről a Sinai félszigeten, valamint a meg­szállt Nyugat-Jordániáról. Iz­rael ezenkívül az Akabai-öböl mentén partsávot követel ma­gának Sarm el Sejk és Eilat között, ahol támaszpontokat kívánnak létesíteni. — Miután mint Meir szavaiból kitűnt, Izrael Nyugat-Jordániáról nem hajlandó tárgyalni és ezzel gyakorlatilag Husszein király rendezési tervét is elveti — nagylelkűen kikötőhasználati jogokat ajánlott fel Jordániá­nak a Gazai-övezetben, vagy Haifában. A nyilatkozatokkal egyide­jűleg Tel Avivban egy kato­nai szóvivő arról számolt be, hogy az izraeli—szíriai tűz- szüneti vonalon pénteken dél­előtt tűzpárbaj zajlott le. A szóvivő beállítása szerint a szíriai tüzérség tüzet nyitott az izraeli fegyveres erőkre, s ezek viszonozták a tüzelést. Damaszkuszban az incidenst nem jelentették be, de bejrúti értesülések szerint Szíriában százszázalékos riadókészültség­be helyezték a hadsereget.

Next

/
Thumbnails
Contents