Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-05 / 209. szám
Honvédelmi versenyek után — honvédelmi versenyek előtt Munkahelyi testnevelés Ar. év elején az MHSZ Országos Központjától kezdve a klubokig bezáróan, megvitatták, hogy a területileg illetékes párt-, ifjúsági, társadalmi, és gazdasági szervekkel, szervezetekkel együttműködve, hogyan hajtották végre a honvédelmi nevelésről, felkészítésről 1967-ben hozott párthatározatot. Az értékelések pozitív fejlődést állapítottak meg a .honvédelmi munka sokoldalú területén. A legnagyobb fejlődés a tömegversenyekben volt —'viszont a tényleges eredményéket csak most lehet összegezni, e versenyek lezárása után. Takács László alezredest, az MHSZ megyei titkárát kértük fel; értékelje, foglalja össze e versenyek eredményeit, tapasztalatait. , — A honvédelmi nevelésről hozott párthatározat egyik célja az volt, hogy közvetlenül segítse a lakosság, és elsősorban az ifjúság honvédelmi nevelését, felkészítését. A célokat szolgáló tömegsportformák az elmúlt években módosultak, illetve, úgy alakultak, hogy az úttörőktől kezdve, szinte a nyugdíjkorhatárig lehetőséget teremtsenek, nagy tömegek részvételéhez. Hangsúlyozni kell, hogy nem csak sportról, hanem politikai jelentőségű tömegmozgalomról ivóit és van szó, és ezekhez kellett alakítani az MHSZ és az együttműködő szervek munkáját. — Tehát, mikánt lehet értékelni a tömegversenyek eredményeit? — Kézdjük a lehetőségek felsorolásával. A legfiatalabbak versenye az úttörő honvédelmi verseny, amelyet két fordulóban rendeznek; ugyancsak kétfordulós az összetett honvédelmi verseny; hat fordulóban ad lehetőséget a honvédelmi felkészülésre a Honvédelmi Kupa lövészverseny, végül a tartalékos klubok tagjainak felkészülését szolgálja a tartalékosok honvédelmi versenye. Az úttörők versenyét kivéve. mindegyik ágban országos döntőket is rendez a honvédelmi szövetség, sőt, az ÖHV-t nemzetközi rangra emeli a baráti országok szpar- takiádja, amelyet az idén másodízben rendeztek meg a Német Demokratikus Köztársaságban. — A tartalékos honvédelmi versenyek kivételével, befejeződtek az idei versenyek. Hogyan, miként szerepelt ezekben Tolna megye? — Valamennyi versenyformában előbbre léptünk, a részvevők számában is, az eredményekben is. Mielőtt a részletekre térnék, meg kell jegyeznem: az értékelés alapja a megye lakosságához viszonyítva a részvevők száma, de nem abszolút szám, miután több fordulós versenyekről van szó. Ezek szerint az úttörő honvédelmi versenyeken a megye felső tagozatos tanulóinak hetvenöt százaléka vett részt. A két fordulóban szereplők számaránya a bonyhádi járásban százszázalékos, a tamási járásban kilencvenszázalékos. Lényegesen jobb lenne a megye átlaga, ha az illetékesek — a járási MHSZ- vezetőség, az úttörőszövetség — szervezési, rendezési hibái miatt, nem csupán 25 százalékos lenne a szekszárdi járás és Szekszárd város részvételi aránya. Itt főtérhiányra nem lehet hivatkozni. — A következő, tömegeket foglalkoztató forrna az összetett honvédelmi verseny. Ebben a részvevőit aránya a megye lakosságához képest 35 százalék. Kiemelkedő a dombóvári járás és a város szervező munkája, ahol az arány ötven százalék feletti. Elgondolkodtató, hogy a leggyengébb a paksi járás részvétele; a járás nem tudta megismételni korábbi eredményeit. — Nagy érdeklődés kísérte a Honvédelmi Kupa lövészversenyt, amely hat fordulójával a legtöbb lehetőséget adja a honvédelmi felkészüléshez. Tolna megye ebben elismerésre méltóan szerepelt — tizenkilenc megye közt, harmadik lett a részvevők arányával számolva —, de tán még jobb lett volna az eredmény, ha mindenütt rendelkezésre áll a megfelelő lőtér. Ebben a versenyformában is a bonyhádi járás szerepelt a legjobban, harmincnyolcezer részvevővel. — A tartalékosok honvédelmi versenyének eredményeivel — bár itt is javulás van — még mindig nem lehetünk elégedettek, még akkor sem, ha arra hivatkozunk, hogy ez még új, nem eléggé ismert, azonkívül a követelmények is magasak. — Ami a számokat illeti; honvédelmi tömegversenyeken részvevők száma közel 166 000, tehát több, mint hatvan százaléka a megye lakosságának. — Ezekből a számokból adódik a következő kérdés, miután a részvétel mellett az eredmény is lényeges; az országos döntőkön hogyan szerepeltek a Tolna megyeiek? — Kezdjük az összetett honvédelmi versennyel, amelynek — mint már korábban említettük — nemzetközi rangja van. A baráti országok szpar- takiádján az NDK-ban — csapatversenyben — a Magyar Honvédelmi Szövetség válogatottját két Tolna megyei szereplő képviselte: az ifjúsági korcsoportban Bencze Ferenc, a Felnőttben Kőműves József (mindketten a dombóvári járásból). Az ifjúsági csapat tagjaként Bencze Ferenc bronzérmet nyert. — A HKL országos döntőjén a bonyhádi Szabó Miklós a felnőttek közt országos bajnokságot nyert, a férfi ifjúsági korcsoportban második lett a faddi Wittman Adám, az ifjúsági leányok közt második helyen végzett a bonyhádi Kiss Ibolya. — A tartalékosok honvédelmi versenyének országos döntőjét szeptember 10-én rendezik Kaposvárott, a Tolna megyeiektől jó helyezést várunk. — Számszerű eredményekre alapozva, hogyan lehet értékelni a szervező-, mozgósító munkát, miként lehet lemérni az MHSZ-klubok, az érdekelt társ-szervezetek tevékenységét? — Ha az MHSZ munkáját, értékeljük, akkor a bonyhádi járás kerül az első helyre, de az eredményekben ott van a megye állami, társadalmi, gazdasági szerveinek közreműködése is. Rendkívül hasznos volt a KISZ-szervezetek szervező-, mozgósító munkája — példaként említhetjük a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok lövészversenyét, amelyet a megyei KISZ-bizottság a szekszárdi mezőgazdasági kiállítás keretében szervezett és rendezett. — Külön kell szólni arról, hogy több vállalat, állami gazdaság, termelőszövetkezet külön tiszteletdíjakat ajánlott fel a honvédelmi versenyek legjobbjainak — ezt úgy értékeljük, hogy ezek a vállalatok, gazdaságok, a maguk lehetőségei szerint anyagiakkal is segítik a honvédelmi munkát. A tömegversenyek rendezésében legjobb bonyhádi járás MHSZ-vezetősége például a Szekszárdi Vasipari Vállalat több kiállításon díjnyertes Gemenc olajkályháját kapta jutalmul. A bonyhádiaknak ez a díj is nagy segítség, mert a lőtéren a téli foglalkozást oldja meg. — Az elmondottak után az utoliá káfdás: Hogyan tovább f — Alig zárultak le az idei tömegversenyek — még hátravan a tartalékosok országos döntője —, de máris kezdődik az új szezon, már most, szeptemberben, a Honvédelmi Kupa lövészverseny első fordulójával, amely a fegyveres erők napjához kapcsolódik. Az új évadtól azt várjuk, hogy az eddigi szervezési tapasztalatok alapján, a megye fiatal és felnőtt lakójából még többet tudunk megnyerni, mozgósítani, tehát megfelelő szinten tartani a honvédelmi felkészültség szintjét, és a tömeges részvételre alapozva, tovább javítani az eredményeket. Az idén már jobbak lesznek a tárgyi feltételek is, hiszen elkészült, és használatba vehető az új szekszárdi lőtér, és a megyében még néhány kisebb lőtér is. Tehát, további, eddig tétlen tartalékait tárhatjuk fel a honvédelmi felkészítésnek. BI. a Bonyhádi A munkahely) testnevelés célja a dolgozó ember egészségének és munkaképességének megelőző védelme, termelő tevékenységének, képességének könnyítése és megóvása. Ennek érdekébéh sajátos eszközeivel a dolgozók egészsége megőrzésének elősegítése, a munka közbeni elfáradás csökkentése, a sérülések, balesetek megelőzése, munkahelyi ártalmak elkerülésének, mérséklésének biztosítása, a munkaképesség magas szintre emelésének és tartásának segítése. A munkahelyi testnevelés eszközei a különböző testgyakorlatok, amelyek megfelelnek a foglalkozás sajátosságának, valamint a helyi körülményeknek. Módszerei, az ésszerűen kialakított munka- és pihenési renden belül a pihenőidő egy részének felhasználása; a dolgozók szervezetének speciális mozgással való felfrissítése, az aktív pihentetés. A Bonyhádi Cipőgyár tű- zödei dolgozói* felismerték a munkahelyi testnevelés jelentőségét és annak tudatában, hogy az kedvézo hatással lesz egészségükre. 1971. februárban az üzemi szakszervezeti választáson a tűzödei dolgozók bejelentették igényűket a munkahelyi testnevelés bevezetésére. ’ Ezt követően a . Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa kulturális, agitációs, propaganda- és sportbizottsága segítségével az üzemi gazdasági, Milyen minőségű, miből készült az áru, hogyan kell bánni a vásárolt textíliákkal? — mindez beletartozik a fogyasztók tájékoztatásába, amelynek jelenlegi színvonaláról igyekezett képet nyerni a Magyar Szabványügyi Hivatal és a Könnyűipari Minisztérium képviselőiből alakult szakértői bizottság. A vizsgálat során egyebek között ellenőrizték a minőségtanúsítást szabályozó rendelet végrehajtását. Huszonegy állami vállalatnál és tizennégy kisipari szövetkezetnél szerzett tapasztalatok,alapján megállapították, hogy a gyártók az előírásokat általában mindenütt betartják, de az már nem rajtuk múlik, hogy az általuk adott tanúsítás eljut-e a fogyasztókhoz. így a vásárlók nem mindig értesülhetnek a vásárlandó áru megismeréséHárom új fertőtlenítőszer gyártását kezdte meg az Egyesült Vegyiművek. A nagy hatású új termékeket saját kutatással állították elő, és elsősorban a nagyüzemekben, egészségügyi intézményekben, vendéglátóipari vállalatoknál hasznosítják majd. Az intenzív mosogatószert a nagy tömegek részére főző konyhákban használják»' Leginkább a már nálunk is gyártott nagyüzemi mosogatógépekben érdemes használni, amelyekben 80 Celsius fokos vízben 2 —3 másodperc alatt tisztítja és fertőtleníti az edényeket. Gombaölő hatásával megelőzi az esetleges fertőzéseket, mérgezéseket is. Az Ultra-Nova elnevezésű anyaggal az élelmiszeriparban, egészségügyi -intézményéknél a köveket, csempéket tisztítják Cipőgyárban szakszervezeti és más társadalmi szervek egyetértésével megszervezték a munkahelyi testnevelést. A gazdasági vezetők, a szak- szervezeti. aktivisták eredményes szervező munkája és el- sősorbarf a dolgozók határozott igénye eredményezte, hogy mintegy 500 dolgozó egy éve rendszeresen részt vesz a munkahelyi testnevelésben. Dicséretes munkát végeznek dz üzemrészben felkéri előtornászok, akik kö'iil 2 tanfolyamon vett része, hogy a gyakorlatok vezetése még gördülékenyebb legyen és a különböző gyakorlattik betanítását ezzel is, segítsék. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy a dolgozók szeretik a torná:, nagy hatással van a munkakedvükre, fáradékonyságuk csökken. Az üzem gazdasági, szak- szervezeti vezető rendszeresen figyelemmel kísérik a munkahelyi testnevelés:, s ha problémák merülnek fel, pl. a hangosító berendezés stb., akkor annak elhárítása érdekében a kellő intézkedéseket megteszik. A Bonyhádi Cipőgyárban elért eredmények mind több ütemben ismertekké váltak és a.cipőgyáron belül más üzemrészekben is érdeklődés miir talkozik a munkahelyi testnevelés bevezetése iránt. Hétszázötczer pár bundacipőt készítenek az idén a Bonyhádi Cipőgyárban szovjet exportra. Képünkön: Hámori Mihály a cipők rámavarrásat végzi. Foto: Gottvald Pintár Antal SZMT-sportfelelős Mit tudhat meg a vevő a textíliákról ? Uj fertőtlenítőszerek hez szükséges tudnivalókról; jószerivel csupán a kezelési, karbantartási útmutatásnak köszönhető, ha a kényesebb árukról némi tájékoztatást kapnak. 24 ipari; szövetkezeti üzem-' ben és áruházban vizsgálták a kezelési utasításokra vonatkozó előírások betartását is. Az esetek túlnyomó többségében megnyugtató eredményre jutottak: a több száz vég, illetve darabáru zöme megfelelő címkékkel volt ellátva. Eredményként könyvelhették el, hogy az idén már több mint 150 import-termék kezeléséről és főbb tulajdonságairól Is készült használati utasítás. Hatékonyak a minőségbiztosítást célzó intézkedések is. Már 16 vállalat csaknem száz terméke viseli az állandó minőséget szavatoló „t” címkét. (MTI). és fertőtlenítik. Ezzel kiszorítja a hypót, amelynek használata jóval körülményesebb és nem megfelelő kezelés " esetén veszélyezteti a szem épségét is. A baktériumölő hatású Ultra-család harmadik tagja az élelmiszereket és a kozmetikumokat előállító gépeket, töltőket fertőtleníti, s megakadályozza a legkisebb résekben is a kártevők elszaporodását. (MTI) Népújság 8 1972. szeptember 5»
