Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-05 / 209. szám

■ V TOLïl 4 î G ¥É\ VILÁG .'fiOLÉÍÁRHi, ÊGYESOlJÊTÉKî ' A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MF G Y í (Bl 7GI IS ÁGANÁK 1 APJA | XXII. évfolyam, 209. szám. ARA: 90 FILLÉR Kedd, 1972. szeptember 5. A Tolna megyei ipari szövetkezetek I. félévi eredményei országosan kiemelkedőek Közös tanácskozást tartott Szekszárdion az OKISZ és KISZÖV elnöksége Az OKISZ és KISZÖV el­nöksége együttes ülést tartott tegnap Szekszárdon, ahol az inari szövetkezetek 1972. I. félévi gazdálkodásának elem­zése volt a fő naoirend. Részt vett a megbeszélésen Szabó- pál Antal, a MSZMP Tolna megyei Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, a megyei tanács el­nöke és Dudás János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak munkatársa is. A tényt, hogv éppen a mi megyénkben vitatta meg ezt a nagyon fon­tos témát az OKISZ ooeraliv irányító testületé — Rév La­jos az MSZMP Köznonti Bi­zottságának tagja, az OKISZ elnöke ígv indokolt: „A Tolna megyei inari szövetkezetek eredményeik alánján hosszá idő óta az ország élvonalában vannak. Az idei esztendő eltelt hat hónaojában is olyan ki­emelkedő eredményeket értek el. hogy az. az orszáe ipari szövetkezetei előtt példa le­het.” A napirendi ponthoz -- az OKISZ és a KISZÖV által ki­adott írásbeli tájékoztatóhoz — előbb Gvern András, a Tolna megyei KTSZÖV elnöke, azt követően Rév Lajos, az OKISZ elnöke mondott szóbeli kiegé­szítést, amiből megtudtuk: Figvelmnt érdemel az OKISZ és a KTSZÖV elnökségének az a megállapítása, hogy az inari szövetkezetek termelésének növekedési üteme a korábbi évekhez viszonyítva némileg ősökként, de még ígv is meg­hal ad in az országos átlagot: az első félévben 7.9 százalék. A Tolna megvei ktsz-ek termelé­se 8 százalékkal nőtt az esz­tendő első felében, az elmúlt év azonos időszakához viszo­nyítva. Az első félévben több mint 1800 úi lakást adtak át a ktsz-ek. 347-tel többet, mint az elmúlt év első hat hónan- jában. A mi megyénkben saj­nos rosszabb a helyzet, de ennek az a magyarázata, hogy viszonylag sok — az országos átlagnál lényegesen több, a már megkezdett, de be nem felezett lakások száma. Az MSZMP X. kongresszusá­nak határozata arra kötelezi az ipari szövetkezeteket, hogy növeljék a lakosság részére végzett szolgáltatások mennyi­ségét, emeljék színvonalát. Ez a vitatott időszakban országo­san 5.4 százalékkal növeke­dett. Tolna megyében ugyanez a mutató 33 százalék. Az or­szág különböző szövetkezetei­ben dolgozó OKISZ-elnökségi tagok közül többen, köztük Rév Lajos is megkérdezte: mi­vel magyarázható, hogy Tolna megyében a személyi szolgál­tatás is a lakáskarbantartás növekedésének üteme is több­szörösen meghaladja az orszá­gos átlagot. Gyerő András er­re így válaszolt: „Szövetkezeti vezetőinknél elértük, hogy a szemléletben ma már általá­nos: a lakosság részéről jelent­kező jogos igényt a lehető leg­szélesebb körben és a lehe­tő legjobb minőségben kell ki­elégíteni. Ehhez járult, hogv a megyei tanács a rendelkezés­be álló szolgáltatásfejlesztési alapnak mintegy 60 százalé­kát megyénk szövetkezeteinek juttatta, s ezért természetesen követelményt is állít, aminek eleget kell tenni”. Az első félévi mérlegek alánján országosan is, a me­gyében is lényegesen csökkent az éoítőioari szövetkezetek ter­melésének értéke, aminek az összefüggéseit több oldalról elemezték, s az okait ismertet­ték a két elnökség tagjai. A felvetődött kérdésekre vála­szolva Rév Lajos elmondotta, illetékes kormányzati szervek foglalkoznak azzal, hogy a la­kossági szolgáltatásokhoz ha­sonlóan prefei’áliak az úgyne­vezett kommunális létesítmé­nyek építését, felújítását, kar­bantartását is. Ha erre a gya­korlatban is sor kerül, — amit hág von remélünk — az éní tő­ipari szövetkezetek gondjait envhítj. Véleményt mondott a témá­ban Szabópál Antal is. A me­gvei Párt- és tanácsi . vezetés nevében elismerését fejezte ki á Tolna megvçi inari Szövetkéz Zeteknek azért, hogy eredmé­nyesen veszik ki részüket a megyében jelentkező társadal­mi gondok megoldásából; s a kívánt mértékben járulnak hozzá a célkitűzések megvaló­sításához. Ezt követően a me­gyei tanács elnöke kijelentet­te: „Nem csak az építőipari szövetkezetek vezetői és tagjai tehetnek arról, hogy csökkent termelésük értéke, s kevesebb a nyereség, ami nem egy gaz­dálkodási egységnél azzal jár, hogy stagnál a dolgozók jöve­delme. Mindezek ellenére azt kérjük a megve építőipari szö­vetkezeteitől, hogy ne csök­kentsék termelési kapacitásu­kat. Két okból: egyrészt a IV. ötéves terv időszakára elő­irányzott lakásépítési progra­mot a megyében mindenkép­pen teljesíteni kell, s ez a ktsz-ek nélkül nem valósítható mec. Másrészt a következő években elkezdődik megyénk­ben az atomerőmű éoítése, amikor is a nagy kapacitással rendelkező építőipari vállala­tok várhatóan ott lesznek le­kötve. A ktsz-ektől azt kérjük, hogv a lakossági igények ki­elégítése mellett vállaljanak majd részt a kommunális be­ruházások megvalósításából.” Az OKISZ és a KISZÖV el­nöksége együttes ülése vitájá­nak tanulságait Rév Lajos fog­lalta össze. Leszögezte: vára­kozáson felül hasznos volt a tanácskozás. Megismerkedhet­tek a résztvevők a Tolna me­gvei inari szövetkezetek ered­ményeivel, s azokkal a mód­szerekkel, amelyekkel ezeket elérték, összevethették az or­szágos helyzetet tükröző adato­kat. Az ipari szövetkezetek gaz­dálkodásáról szólva Rév Lajos elmondotta: az esztendő első felében 24 ipari szövetkezet volt veszteséges. Javasolta, hogy az okokat a megyei szö­vetségek részletesen vizsgálják meg. s ha ezek olyanok, hogy arról nem tehet az érintett szövetkezet vezetése és a ta­gok, akkor konzekvenciáit a mozgalom eddigiekhez hason­lóan vállalja, ahogy a jövőben is fogja vállalni. De rossz gaz­dálkodás, a hanyag munka- szervezés következtében beál­lott mérleghiánynak ma is, a jövőben is azok vállalják az összes, következményeit, akik ezért felelősek. Az OKISZ és KISZÖV el­nökségének ülése délután a két testület tagjainak kötetlen eszmecseréjével folytatódott R. B. Nem “romlik a kenyér minősége A Szekszárdi Sütőipari Vál­lalat hgt telepén, Dunaföld- váron, Pakson, Nagydorogon, Kajdacson, Bogyiszlón és Szekszárdon naponta mintegy 275 mázsa kenyeret készíte­nek. Szinte a fél megye la­kossága érdekelt abban, hogy a sütödék kenyere milyen mi­nőségű az idei lisztből. Az aratás első szakaszában a malmok kitűnő lisztet szál­lítottak a sütőipari vállalat­nak. A hosszan tartó esőzések azonban az őrlemények mi­nőségét is lerontották. Ala­csonyabb a sikértartalom, a gabonaszemekben megindult a csírásodás folyamata. A csí- rásodást jódos eljárással a vállalat laboratóriuma is ki­mutatta. A liszt nedvességtar­talma meghaladta az előírt arányt. Ebben a helyzetben nehéz feladat volt jó minőségű pék­áruk gyártása. A csírás liszt­től ugyanis a kenyér raga­csos, hiába sül át a kemencé­ben. A malmokban úgy segítet­tek a sütőiparnak, hogy az Al­földről érkezett száraz őrle­ményt keverték a Tolna me­gyei rosszabb minőségűvel. A pékek, ha szükséges, két­szer kovászolnak. így — mun­katöbblet árán — sikerül el­kerülni, hogy a kenyér belse­je ragacsos legyen. Sok gondot okoz, hogy ke­vés a dagasztócsésze és a munkáskéz sem elegendő. A csírásodásnál még na­gyobb nehézséget okoz az idei liszt nedvességtartalma. Egy mázsa kenyérhez 74,5 ki­logramm lisztet kell felhasz­nálni, A gyakorlatban ma en­nél több szükséges. A vállalatnál azonban ígé­rik, hogy az olykor kifogásol­ható liszt nem okozza majd a kenyér ízének a romlását. Sőt a sütödék a választék to­vábbi bővítését tervezik. A kenyéren kívül a válla­latnál 42-féle péksütemény is készül. Néhány hete megje­lentek az üzletekben a nyúj­tott rétesek. Hamarosan is­mét kapható lesz a rozscipó. Készítését csak átmenetileg szüntették be, mivel sokkal munkaigényesebb a búzake­nyérnél, s a hagyományos ter­mékek minőségének megtar­tása csak így volt lehetséges. indokínai szolidaritási hét : Ifjúsági és üzemi nagygyűlések Tolnán, Bonyhádon és Simontornyán Tegnap délelőtt tizenegy órakor leálltak a gépek a Pa­muttextilművek tolnai gyárá­ban, mivel ekkor vette kezde­tét az az üzemi nagygyűlés, melyet az indokínai szolidari­tási hét keretében rendeztek. A több mint hatszáz dolgo­zót, s a megjelent vendégeket, így Nguyen Huynh-t, a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság budapesti nagykövetségé­nek kulturális és sajtóattaséját, Tran Van Thanát, a Dél-viet­nami Nemzeti Felszabadítási Front képviselőjét, dr. Czerváu Mártonnét, a Szakszervezetek Országos Tanácsa nőbizottsá­gának elnökét, Király Ernőt, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa vezető titkárát és Ta­kács Istvánnét, az MSZMP Szeltszárd járási Bizottságának munkatársát Schell Ferenc, az üzem párttitkára köszöntötte Ezt követően Czervár Már­tonná tartott ünnepi beszédet. Elmondotta többek között, hogy bár a a vietnami har­cokról nap-nap után értesül­hetünk, e háborút mégsem le­het megszokni. Az előadó a múlt évben tett vietnami uta­zásáról beszélt, érzékeltetve azokat a háborúból adódó ne­hézségeket, melyek az ott élő emberek hétköznapjait meg­keserítik. — A vietnami emberek hét­köznapjait meghatározza az amerikai imperialisták agresz- szív háborúja — mondotta az előadó. — S hogy ez a nép milyen áldozatokra képes, jól érzékelteti az a tény, hogy az egy fóré jutó havi negyven dong fizetés feletti keresetüket hazájuknak ajánlják fel. A SZOT nőbizottságának el­nöke felelevenítette azokat a beszélgetéseket, melyeket vie’ . nami lányokkal, asszonyokkal, katonákkal folytatott. — A nők hatalmas terheket viselnek, s ők, a Nixon által „hosszú hajú hadseregnek” nevezett asszonyok, nemcsak a szívükben, de a vállukon is hordják a nemzet terheit. Mégis, ők győznek, ebben biz­tosak lehetünk, mert harcuk­ban, élen a Szovjetunióval, tá­mogatja őket a szocialista tá­bor, s minden bekét, igazságot szerető ember — mondotta vé­gezetül az előadó. Ezt követően a gyár két dol­gozója vietnami költők versit szavalta. A nagygyűlés alkalmából Ho Si Minh nevét vette fel a C műszak egyik ifjúsági szocia­lista brigádja, a Stromfeld Aurél szocialista brigád pedig elhatározta, hogy vietnami szolidaritási műszakot szervez. Ennek eredményeként már a jövő vasárnapon sor kerül ilyen műszakra, melynek pénz- beni ellenértékét a vietnami szolidaritási alapra fizetik be. Ezután a két távirat szöve­gét olvasták fel a dolgozók előtt, akik azokat elfogadták, s továbbították a Vietnami Demokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövetségére a szo­lidaritási, az Amerikai Egye­sült Államok nagykövetségére pedig tiltakozó táviratukat. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents