Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-28 / 229. szám
TOLNA méo t El V PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TÖLNÁ BEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 229. szám ARA: 90 FILLÉR Csütörtök, 1972. szeptember 28. Losonczi Pál ebédet adott az európai fővárosok vezetőinek tiszteletére Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán, a Parlament vadásztermében ebédet adott az európai fővárosok vezetőinek tiszteletére. Az ebéden — amelyen . Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti párt- bizottság első titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, és Szépvölgyi Zoltán, Budapest Főváros Tanácsának elnöke is részt vett — Losonczi Pál pohárköszöntőt mondott. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében köszönöm mindnyájuknak, hogy jelenlétükkel megtisztelték fővárosunk jubileumát, alkotó közreműködésükkel emelik Budápest centenáriumi ünnepségének rangját. Meggyőződésem, hogy budapesti találkozójuk nemcsak hasznos tapasztalat- és véleménycserére nyújt alkalmat, hanem egyben azt is példázhatja: együttes erőfeszítéssel, baráti segítőszándékkal — szükség esetén segítségnyújtással — megsokszorozhatja a közös erőfeszítések eredményeit. Bízom benne — fűzte hozzá —, hogy ez a találkozó új fejezetet nyit az euróoai fővá-- rosok kapcsolatának történetében, elmélyíti, kiszélesíti, tartalmasabbá teszi az együttműködést — mondotta többek között. Az Elnöki Tanács elnökének pohárköszöntőjére az európai fővárosok vezetői nevében Teu- vo Aura, Helsinki polgármestere válaszolt. 1 Szerdán a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében folytatták tanácskozásukat az európai fővárosok polgármesterei. Számos polgár- mester szólalt fel és ismertette városának gondjait, eredményeit, fejlődését. Á Karl-Marx-Stadt-i vendégek látogatása Amint arról már hírt adtunk olvasóinknak, négytagú pártdelegáció érkezett megyénkbe az NDK-beli Karl- Marx-Stadtból, testvérmegyénk székhelyéről. A delegáció vezetője Erich Berthold, a megyei pártbizottság tagja. A küldöttség tagjai: Siegfried Wald, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, Ursula Böhm járási pártbizottsági nőfelelős és, Wolfgang Trommer járási pártbizottsági titkár. A vendégek kedden Szekszárd várossal ismerkedtek, s a megye vezetőivel találkoztak, szerdán pedig ellátogattak a tamási járásba Perei Dániel megyei pártbizottsági osztályvezető-helyettes kíséretében. A vendégek első útja a Tamási Állami Gazdaságba vezetett. Itt a küldöttséget Szabó István, a járási pártbizottság első titkára fogadta. A gazdaság nevében Kosztyu Sándor párttitkár. Szé- ligmann Mátyás gazdasági igazgatóhelyettes és Németh LáSzló KISZ-titkár köszöntötte a vendégeket. A testvérmegye küldöttei elsősorban a pártélettel kapcsolatos kérdések iránt érdeklődtek. Szabó István járási első titkár és Kosztyu Sándor gazdasági párttitkár adtak tájékoztatót, majd hosszasan elbeszélgettek a különböző párt- politikai kérdésekről. A vendégeket behatóan érdekelte, hogy a gazdaságban milyen a pártélet, a kommunisták milyen módszerekkel segítik a feladatok megoldását. A vendéglátók természetesén szívesen válaszoltak a kérdésekre. A párttagok száma jelenleg 98, ebből 76 fizikai dolgozó, 12 a műszaki állományba tartozik, 10 pedig adminisztratív munkakörben dolgozik. A munkahelyek szerint három alapszérvezéthez tartozik a párttagság, amelyek munkáját egy csúcsvezetőség hangolja össze. A helyi pártszervek és a gazdaság- vezetés kapcsolata jó. Ez azt jelenti, hogy közösen megbeszélnek minden fontosabb problémát, természetesen a gazdaságiakat is. együtt dolgozzák ki a fontosabb helyi koncepciókat, és a pártszervezetek mozgósítana'- a gazdasági feladatok megoldására. Például úgy, hogy szervezik a versenymozgalmat. Jelenleg a gazdaság dolgozóinak igen nagy hányadát, több mint 360 főt egyesítenek a szocialista brigádok. Szóba került, hogy a dolgozókat általában milyen nemzetközi politikái kérdések foglalkoztatják. A vietnami események, a közel-keleti helyzet, Kína magatartása... Mivel minden lakásban tévé van, minden család járat egy vagy több újságot, mindenki gyorsan, meglehetősen részletesen tájékozódik az eseményekről, és a legtöbb embernek kialakult véleménye van az egyes jelenségekről. Többnyire helyes véleménye, de néha bizony szükséges a személyes felvilágosítás is, és a többi közt éppen itt adódik állandó agitációs feladat a pártszervezetek, párttagok számára. Sokat kérdeztek a vendégek a nők életéről. Meglepte Őket, hogy a gazdaság dolgozóinak csak igen kis töredéke, talán 10 százalékra nő. „Hát mit csinál a többi asz- szony, lány?” — kérdezték. Nos, ez a helyzet bizonyos tekintetben a gazdaság sajátosságaival függ össze. A dolgozók nagy része nem a gazdaság területén lakik, hanem a környező falvakban, es a feleségek lehetőleg otthon körül helyezkednek el, vagy ha el is járnak máshova dolgozni, többnyire nem a nehéz állami gazdásági munkát választják. Másrészt a gazdaság gépesítettsége annyira előrehaladott, hogy nem is nagyon tudna több nőt foglalkoztam. Női munkaerőre inkább csák időszakonként van szükség. Az állandó munkakörök többsége gépkezelői, vagy más olyan jellegű, ami nem alkalmas a nők részére. Ursula Bőhm ezzel kapcsolatban nagyon érdekes dolgokat mondott el: az NDK-ban a mezőgazdasági gépek kezelőinek igen nagy része nő. Például sok a női kombájnos, és az idei gabonabetakarítás idején is kiválóan megállták helyüket. Az NDK- beli nők ezzel azt igazolják, hogy a szocializmus építéséért folytatott küzdelemben minden tekintetben egyenrangúak a férfiakkal. A vendégek szerdán megtekintették a tamási VEPEX- üzémet, majd megismerkedtek a pincehelyi Vörösmarty Termelőszövetkezettel. Ma, csütörtökön a Sárköz „fővárosába”, Decsre látogatnak el. B. folytatódtak a tervezési tudományos ülésszak tanácskozásai Szerdán a Magyar Tudományos Akadémián folytatódtak a jubileumi tervezési tudományos ülésszak tanácskozásai. Mintegy 500- magyar szakember és a külföldi delegációk tagjai három szekcióban vitatták meg a strukturális változások tervezésének, a tervezési modellek felhasználásának és összekapcsolásának kérdéseit. valamint a tervezés társadalompolitikai vonatkozásait. Az alábbiakban röviden ismertetjük a szekciók fő referátumait, amelyek már a plenáris ülésen elhangzottak. Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese gazdasági struktúránk fejlődésének főbb irányairól és feltételeiről szólva rámutatott, hogy az elmúlt 20 évben nemcsak gazdaságunk teljesítő- képessége emelkedett ki az elmaradottságból, hanem a termelés szerkezete is korszerűbbé vált. A gépipar viszonylag hamar iparunk uralkodó ágává vált, s ehhez az utolsó évtizedben gyors fejlődésével csatlakozott a vegyipar és újabban az építő- és építőanyag-ipar is. A termelési szerkezet korszerűsítésének útja összhangban van az ország adottságaival és fő tendenciáiban a nemzetközi tapasztalatoknak is megfelel. Ez azonban nem jelenti azt. hogy az aránvokat, a mértékeket, a megoldási módozatokat illetően mindenhen elégedettek lehetünk. Árrendszerünk néhány ioari tevékenységet kedvezőbb színhen tüntet fel, mintha reálisabb, a munka hatékonyságát is figyelembe vevő árakat alkalmaznánk. E negatív jelenség a vezetési. szervezési problémák, a technikai kultúra alacsony színvonala, a korlátozott piaci méretek miatt jórészt elkerülhetetlen volt. A hatékonyság egy viszonylag fejletlen országban nem fejlődhet a számszerű előrehaladással arányosan. Közrejátszottak azonban elkerülhető fogyatékosságok is, mint például a irányítási, a vezetési munka gyengeségei* amelyeken már korábban javítani lehetett volna. Gadó Ottó, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese a nép- gazdasági tervezés társadalmi vonatkozásait vizsgálva rámutatott, hogy az életszínvonalpolitika értelmezése jóval sokrétűbb, mint amilyennek azt korábban tartottuk. Éppen a hosszú távú tervezés hívta fel a figyelmet arra. hogy még a szűkén értelmezett életszínvonal-politika sem csupán a jövedelmek és az árak alakulására terjed ki, hanem magában foglalja a szociális-kulturális ellátás kérdéseit is. À társadalom életkörülményeinek vizsgálatáról szólva rámutatott, hogy az elemzéseket egyre több, de kisebb rétegre is ki kell terjeszteni. Tervgazdálkodásunk első szakaszában még elegendő volt a nagy társadalmi osztályok, a munkásság és parasztság életkörülményéinek vizsgálata. A jelentős gazdasági, foglalkozási, demográfiai-családi mozgások nyomán azonban fokozódott az osztályok heterogén jellege,' növekedett a tiszta kategóriák közötti átmeneti „vegyes” rétegek súlya. A tervezésnek arra kell tSJ rekednie, hogy a lakosság élet- körülményei minden nagyobb rétegnél folyamatosan és érzékelhető módon javuljanak.' Anyagi erőinknek megfelelően azonban csak viszonylag lassú és fokozatos változásokra készülhetünk fel. A szerdai szekcióüléseken á magyar szakembereken kívül több külföldi küldött is felszólalt. Az ülésszakot csütörtök reggel a szekcióülésekkel folytatják. (MTD A JELSZÓ: Jobb kereskedelmi szakembereket Háromnapos tanácskozás Szekszárdon Tegnap Szekszárdon megkezdődött a Kereskedelmi Továbbképző és Módszertani Központ IV. országos tanácskozása. A tanácskozáson mintegy hetven kereskedelmi szakember vesz részt. Figyelemre méltó, hogy a kereskedelemhez kapcsolódó iparágak — tejipar, édesipar, korizervipar — gyárai közül több jét. is elküldte képviselőSzakmai továbbképzés = eladói morál javítása — Alapvető feladat — mondta Tardos Béláné. a Belkereskedelmi Minisztérium oktatási osztályának vezetője — olyan oktató-nevelő munka, mely tartalmában és módszerében megfelel szocialista társadalmunk követelményeinek. Olyan szakmai tudás átadása, mely biztos alapot nyújt a továbbtanulás igényéhez. (Folytatás a 3. oldalon)
