Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-27 / 228. szám
f TO nu MEGYEI mauar V,UG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) Megkezdődött az «európai-polgármesterek budapesti találkozója A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XXII. évfolyam, 228. szám ARA: 80 FILLÉR Szerda, 1972. szeptember 27. Huszonöt eues a nëpgazsiaisigi tervezés Tudományos ülésszak a jubileum alkalmából Az Országos Tervhivatal, a Magyar Közgazdasági Társaság és az MTESZ szervezési és vezetési egyesület rendezésében kedden délelőtt a Magyar Tudományos Akadémián háromnapos tudományos ülésszak kezdődött a népgazdasági tervezés bevezetésének 25. évfordulója alkalmából. A megnyitó plenáris ülésen megjelent dr. Ajtai Miklós, dr. Tímár Mátyás és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Bálint József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, dr. Erdey-Gruz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, jelen volt a kormány több tagja. Mintegy 500 magyar szakemberen kívül rí ülésszakon részt vesznek más szocialista országok és szervezetek delegációi is. Az ülésszakot Friss István akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója nyitotta meg, majd dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. A Minisztertanács elnök- helyettese az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány ne, vében köszöntötte a tudományos ülésszak részvevőit, majd hangsúlyozta: A szocialista tervgazdálkodás 25 éve alatt olyan fejlődést értünk el, amely méltán tölti el büszkeséggel népünket. A két világháború 'között az ország gazdasági fejlettsége meglehetősen alacsony volt. A nemzeti jövedelem 1923 és 1938 között évi átlagban csupán két százalékkal emelkedett. 1938-ban a nemzeti jövedelem nagyobb részét még a mezőgazdaság adta. alig néhány tucat' ipari nagyüzemünk volt, a gyáriparban mindössze 400 000 ember dolgozott. A mezőgazdasági termelés akkori (Folytatás a 2. oldalon). Gromiko beszéde az ENSZ közgyűlésén Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter az ENSZ közgyűlése 27. ülésszakának plenáris ülésén kedden elhangzott beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a továbbiakban is hozzájárul majd a oékeharc- hoz és ahhoz, hogy az ENSZ a béke még hatékonyabb eszközévé váljék. A szovjet állam hamarosan megünnepli 50 éves fennállását, mint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége. A Szovjetunió népeinek állami egységére vonatkozó lenini megállapítás a békeszeretet hatalmas lehetőségeit tartalmazza. A Szovjetunióra szervesen jellemző a nagyfokú érdekeltség a békében, idegenek tőle a hódító háborúk, valamint a más népek elnyomása — mondotta Gromiko. Az utóbbi időben — folytatta Gromiko — általánosan elismerik és nemzetközi jogilag megerősítik az Európában kialakult területi realitásokat. Az ismert szovjet—nyugatnémet és lengyel—nyugatnémet szerződések' hatályba lépése alátámasztja az európai határok, közöttük az NDK és az NSZK közötti határ és Lengyelország nyugati határa megváltoztathatatlanságát. A Nyugat-Berlinre vonatkozó megállapodás megkötése felszámolja az államok közötti régi súrlódási forrást Európa közepén. Küszöbön állnak a tárgyalások, a békeszerződés megkötéséről a Szovjetunió és Japán között. A szerződésnek megfelelő szerepet kell betöltenie a második világháború ázsiai lezárásában, a béke és az együttműködés tartás alapjainak biztosításában ezen a föld, részen is. A Szovjetunió minden erőfeszítést megtesz ezeknek a tárgyalásoknak a sikere érdekében. A májusban Moszkvában megtartott legfelsőbb szintű szovjet—amerikai tárgvalások eredményeképpen megkezdődött a Szovjetunió és az Egve- siilt Államok közötti kapcsolatok átalakításának folvamata. Az európai biztonsági értekezlet előkészítésének a gyakorlati szakaszba kell lépnie. Az államok e tervezett találkozójának nagy jelentőségét az adná meg, ha Európát valóban békéssé tennék, az államok közötti kapcsolatokat az európai földrészen a kölcsönös megértés és bizalom alapján alakítanák ki. Gromiko hangsúlyozta annak szükségességét, hogy zárják ki az erőszak alkalmazását az államközi kapcsolatokból. Az atomfegyver megjelenése és felhalmozása az államok fegyvertárában radikálisan megváltoztatta a feltételezéseket azokról a következményekről, amelyekkel a katonai konfliktusok járhatnak a népek számára. Az atomkatasztrófa elkerülése érdekében nemzetközi törvény szintjére kell emelni az erőszakról való lemondást a nemzetközi kapcsolatokban és ezzel egyidejűleg be kell tiltani az atomfegyver alkalmazását. Ebből a megfontolásból kiindulva, a Szovjetunió az ENSZ közgyűlésének 27. ülésszaka elé terjesztette az erőszak alkalmazásáról való lemondást a nemzetközi viszonyokban és a nukleáris fegyverek alkalmazásának egvszer és mindenkorra történő betiltását. Ennek a javaslatnak a lényege az, hogy előirányozza az államok lemondását az erőszak bármilyen alkalmazásáról a nemzetközi viták eldöntésében, beleértve a lemondást mind az atomfegyver, mind pedig az úgynevezett hagyományos fegyverfajták alkalma, zásáról. Az erőszak alkalmazásáról való lemondás az államközi kapcsolatokban semmiben sem korlátozza a gyarmati országok népeinek tógát a szabadságukért és függetlenségükért vívott harcra. Andrej Gromiko beielentet- te, hoev ,a szoviet küldöttség a Szovjetunió nevében a közgyűlés elé határozat-tervezetet terjeszt, amelvnek értelmében az ENSE tagállamai ünnené- lvesen kijelentenék, hogv lemondanak az erőszak alkalmazásáról vjfcjy az azzal való fenyegetésVőí a nemzetközi kapcsolatokban és egyszer és (Folytatás a 2. oldalon.) Kedden Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia várnegyedben lévő kongresz- szusi termében megkezdődött az európai polgármestereknek a mapvar főváros centenáriuma alkalmából rendezet* háromnapos találkozója. A kontinens fővárosaink történetében első alkalommal megrendezésre kerülő nagy jelentőségű nemzetközi tanácskozáson a vendéglátókon kívül 28 metropolis vezetői vesznek részt. A tanácskozás témája; az urbanisztikai problémák, a legfontosabb várospolitikai kérdések, az európai npevvá- rosok fejlesztésének közös gondjai. A /negnyitó ünnepségen Szépvölgyi Zoltán, Budapest Főváros Tanácsának elnöke köszöntötte a megjelenteket — közöttük Cseterki Lajost, az Elnöki Tanács titkárát, dr. "Parvr, Lajos államtitkárt, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalnak elnökét — s külön üdvözlő szavakkal fordult a kontinens fővárosainak vezetőihez. Budapest Főváros Tanácsa, s a főváros egész lakossága nevében megkülönböztetett tisztelettel és őszinte örömmel köszöntöm önöket, Budapest kedves és nagyrabecsült vendégeit. akik az európai fővárosok ötvenmillió női sárénak vezetőiként elfogadták meghívásunkat. — Mostani találkozónk megtartásához Budapest egyesítésének centenáriuma szolgáltat jó alkalmat. Az évezredes városrészek. Pest. Buda és Óbuda száz évvel ezelőtt egységes fővárossá alakultak, majd együttesen korszerű világvárossá fejlődtek. így lett Budapest a kontinens egyik legősibb települése, s egyben Európa egyik legfiatalabb fővárosa. Az európai fővárosok sokban különböznek is egymástól: eltérő a földrajzi fekvésük, népességük száma, igazgatási rendszerük, lakóik különböző társadalmi rendszerű államok polgárai. Természetes tehát, hogy nekünk, e városok vezetőinek egy sor kérdésben különböző a véleményünk. Egy azonban bizonyos: valamennyiünknek • legféltettebb kincse az a város, amelynek lakói és egyszemélyben vezetői vagyunk, s amelynek fejlődéséért, virágzásáért felelősek vagyunk. Ezen a közös alapon jöttek létre együttműködésünk eddigi formái, s er- re a közös alapra épülhet a még szélesebb körű együttműködésünk jövője — mondotta Szépvölgyi Zoltán, majd ismertetést adott hazánk fővárosáról. Befejezésül hangsúlyozta : Amikor együttműködésünk nagy lehetőségeit a városainkban élő milliók javára kamatoztatjuk, egyben egész Európa harmonikus, békés fejlődését szolgáljuk. A kölcsönösen gyümölcsöző tapasztalat- csere, a városaink békéiét és virágzását szolgáló együttműködés jegvében tolmácsolom az európai fővárosok vezetőinek Budapest üdvözletét. Reméljük, hogy kedves vendégeink — szándékainknak megfelelően — szintén jó alkalomnak tekintik a budapesti találkozót a kölcsönös egvütt- működés elmélyítésére — fejeződött be Szépvölgyi Zoltán előadása. nviTI). A kendertermesztés jövőjéről Négy megye mezőgazdászainak és a Rostkikészítő Vállalat vezetőinek tanácskozása Szekszárdon Hiánycikk a kendermag Tegnap délelőtt a Szekszárd és Vidéke Tsz Szövetség székházában a tolnai, baranyai, Fejér és Bács-Kiskun megyei mezőgazdasági szakemberek, valamint a Rostkikészítő Vállalat vezetőinek részvételével tanácskozást tartottak, amelyen megbeszélték fontos ipari növényünk, a kender termesztésével kapcsolatos feladatokat. A textilipari alapanyagot jelentő rostkender vetésterülete 1968 óta csökken. Ezzel szemben az ipar egyre nagyobb mennyiséget kíván feldolgozni belőle. Ezt a szándékot indokolja a kenderből készült kötelek. vásznak, széles körű felhasználhatósága, valamint a külföldön is megmutatkozó egyre nagyobb igény. Jelenleg 52 államba exportáljuk a kenderből készült árukat, és a devizagazdálkodás szempontjából igen kedvezőnek mondható gyártás és kereskedelem fokozására széles perspektíva mutatkozik. Negyedével növelni a vetésterületet Ennek a lehetőségnek kihasználására a Rostkikészítő Vállalat intézkedéseket tett, mind a nehéz fizikai munkát igénylő termesztés gépesítésére, mind a termelési kedvnek a magasabb felvásárlási árak segítségével történő fokozására. Ebben az évben a négv megyében 4148 holdon termesztettek kendert. A jövő évre ennek területét 6200 holdra tervezik emelni. Ezért folyamatos kutatómunkával kikísérletezték a legalkalmasabb technológiát, a nagymérvű emberi erő megtakarítására lehetőséget nyújtó gépi betakarítást. Vegyszer és gép Az új termesztéstechnológia legfontosabb momentuma a vegyszeres lombtalanítas bevezetése. Az elmúlt évben folytatott kísérletek kimutatták, hogy Purivel elnevezésű vegyszer segítségével teljes mértékben kiküszöbölhető a rostot tartalmazó szár fáradságos munkát igénylő lombtaianítása. A vegyszert a növény fejlődésének meghatározott szakaszában repülőgépről szórhatják a kenderföldekre. A betakarítás munkájának elvégzéséhez legalkalmasabb a dán Seiga 100-as típusú kenderbetakarító gép. Ezért a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium segítségével jövőre 50 ilyen berendezést hoznak be az országba. Felemelték a kender átvételi árát A vetésterület növelésének alapvető feltétele a gazdaságosabb anyagi feltételek megteremtése. Ennek érdekében a Rostkikészítő Vállaiat a jövő évtől 215 forintról 280-ra emeli az első osztályú és 165-ről 210-re a másodosztályú rostkender mázsánkénti átvételi árát. Ehhez valamennyi kategóriában még mázsánként 10 forint lombtalanítási felárat ifizetnek. A rostnövény termelésénea elsődleges feladata az elvetendő mag. Ez azonban világszerte hiánycikk. Hazánkban pedig, ellentétben a többi kendertermelő országokkal gazdaságosabb volta helyett előtérbe került a kizárólag rosthasznosítású növény termesztése. Mivel azonban a Vetőmagellátó Vállalat nem tudja a termelőket az igényelt rneny- nyiségű vetőmaggal ellátni, a Rostkikészítő Vállalat jelentős segítséget nyújt a magtermelésben. Átmenetileg, szükségből bevezetik a kettős hasznosítású — rostanyagot és magot is adó — termelést, mert csak így válik lehetővé az import kiküszöbölése. Ez azért is előnyös. mert a hazai fajták ugyanis a más országokban meghonosodottaknál 25—30 százalékkal magasabb rosttartal- múak. Hogy a rosttermelés mellett a következő év alapját jelentő magot is megtermeljék, 2300-ról 3300 forintra emelték a kendermag átvételi árát, s emellett 2 mázsa holdanként! magtermés felett mázsánként 2000 forint felárat is fizetnek. A négy megyében a legnagyobb felfuttatást a Szekszárd és Vidéke Tsz-ek Szövetséghez tartozó tsz-eknél tervezik. Itt 540 helyett 800 holdon termelnek jövőre kendert. A Dunaföldvári Kendergvár jobb anyagellátása érdekében pedig a régebben kendert termelő közeli községekben, Fad- don. Bogviszlón. Bölcskén. Ma- docsán, Dunaszentgvörgvön kívánják újra meghonosítani ezt a növényt
