Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-22 / 224. szám
f ! í f A MAGYAR SZOCÍAL ISTA MUNKÁSPÁRT TŰIN A MFGYEI B1Z O T T S Á G À N A K* î A P ] A *• ♦ Illést tartott a Minisztertanács Megkezdték a Barátság 2. feltöltését Tízmillió tonna olaj Mai számunkból AZ INDULAT ÁRA LAKÁSÉPÍTŐKET SEGÍTŐ VÁLLALAT HADVISELÉS AZ ÉLETÉRT KÖRKÉRDÉS ISKOLAKÖPENY- ÜGYBEN KIKOTORJÁK A SÉD-PATAKOT Befejeződtek a Barátság 2. kőolajvezeték határátkelőhelyén az üzemi próbák. A sikeres szilárdsági és tömörségi vizsgálatokkal egyidóben Fé- nyeslitkén az ország határához érkezett a szovjet kőolaj, és megkezdték az óriás tartályok töltését. ’ A Barátság ?.. kőolajvezeték építése a 29a kilométeres magyar szakaszon már csaknem teljes egészében befejeződött. A vezetékrends V egyetlen XXII. évfolyam, 224. szám ÄRA: 80 FILLÉR Péntek, 1972. szeptember 22. A terv fő célkitűzései teljesültek kritikus pontja a Duna keresztezése. A bonyolult medermunkák után tudják csak folyamatossá kapcsolni a vezetékrendszert. A 700 milliméter átmérőjű csövek a következő, évtől már évi 19 millió tonna kőolajat szállíthatnak, két beépített szivattyú segítségével. Az első szivattyút már felépítették Fényeslitkén, a -másodikat pedig Lenin városban helyezik majd üzembe. (MTI}. Tárcsázzák a talajt a duoaszentgyörgyi tsz-ben az őszi árpa vciésc előtt. v Foto: Gottvald tolra Négyéi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! erdeii a közlekedés biztonsága — főleg a családi pótléknak 1971-ben történt emelése révén — 15 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év hasonló időszakában. A felhalmozás mérséklésére tett intézkedések fokozatosan éreztették hatásukat. Az előző évekkel ellentétben az idén az állami beruházások növekedése volt gyorsabb, míg a vállalati beruházásoké a tervezettnek megfelelően lassúbb. Bár enyhültek az e téren tapasztalható feszültségek, még mindig jelentős az erőforrásokkal összhangban nem lévő és anyagilag-müszákilag nem megalapozott fejlesztésekre irányuló törekvés. •A külkereskedelemben az év első hét hónapjában ez ex-1 port közel 25 százalékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakának színvonalát, ugyanakkor kevesebbet importáltunk, mint tavaly. Ennek következtében az áruforgalmi egyenleg rubel és dollár viszonylatban egyaránt jobb a tavalyinál és kedvezőbb a tervezettnél is. Az 1972. évi gazdasági munka eddigi és várható eredményei jó feltételeket biztosítanak a IV. ötéves terv gazdaságpolitikai céljainak teljesítéséhez. Az 1973. évi népgazdasági terv irányelveit a Minisztertanács elfogadta és utasította a tervező szerveket, hogy a terv részletes kidolgorr Őszi munkák zását ennek megfelelően végezzék. A kormány megvitatta és tudomásul vette a pénzügy- miniszter előterjesztését az 1973. évi költségvetés összeállításának irányelveiről. Felhívta a minisztereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit és a megyei tanácsokat, hogy a költségvetés helyzetének javítását ésszerűen, takarékos előirányzatok kialakításával segítsék elő. A kormány úgy határozott, hogy a jövő évi költségvetésre vonatkozó javaslatokat az illetékes szervek az előterjesztésben foglaltaknak megteleiútn készítsék el. A belügyminiszter, a közle* kedés- és postaügyi miniszter, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa közös jelentést terjesztett a Miniszter- tanács elé a közúti közieke- dés biztonságának helyzetéről és a balesetek csökkentése érdekében szükséges tennivalókról. A közúti forgalom biztonságosabbá tételére már eddig is számos intézkedés történt. Javult a szabályos közlekedést szolgáló nevelés és tájékoztatás, emelkedett a gépjárművezetés színvonalú, szigorúbbak a vizsgák. A bíróságok következetesebben alkalmazzák a gépjárművezetéstől való el(Folytatás a 2. oldalon). Fontos társadalmi és politikai A beruházások növekedése mérséklődött, az ipari eredetű készletek csökkentek, a fogyasztás pedig a tervezett A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese előterjesztése alapján a kormány egyetértőleg tudomásul vette a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XII. ülésének előkészítéséről szóló jelentést, és megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően hagyja jóvá a magyar delegáció részletes tárgyalási irányelveit. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette Fehér Lajosnak, a Minisztertanács elnök- helyettesének jelentését a magyar—koreai gazdasági és tudományos-műszaki konzultatív kormányközi bizottság Budapesten, szeptember 12— 15 között megtartott I. ülésszakáról. A tárgyalásokon megvizsgálták a két ország közötti szorosabb és hatékonyabb gazdasági együttműködési formák, elsősorban a termelési kooperációk kialakításának lehetőségeit. Az ülésszakkal egyidőben megalakult a tudományos-műszaki együttműködési albizottság. A Minisztertanács utasította a konzultatív kormányközi bizottságot, hogy részletesen foglalkozzék a tárgyalások során felmerült kérdések további vizsgálatával és megoldásával. A Minisztertanács megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökének az 1972. évi gazdasági fejlődésről és az 1973. évi népgazdasági terv irányelveiről szóló előterjesztését. A kormány megállaní- totta, hogy a gazdaság 1972- ben a népgazdasági tervben kitűzött irányban fejlődik, a terv fő célkitűzései teljesülnek, megfelelő ütemben növekedett a társadalmi össztermék és az ágazatok zömének termelése. mértékben emelkedett. Az export növekedése meggyorsult, míg az import az előző évi alatt maradt. 1972. első nyolc hónapjában az ipari termelés C—6,.r> százar lékkai haladta meg az előző évit. Ezt teljes egészében a termelékenység számítottnál gyorsabb növekedése biztosította. A munka- és üzemszervezésben azonban számos hiányosság tapasztalható, ami egyes területeken akadályozta a kapacitások jobb kihasználását és a hatékonyabb termelést. A mezőgazdaság termelési eredményei a tervben számítottnál kedvezőbbnek mutatkoznak. Különösen a sertéstenyésztés és -értékesítés fejlődött gyors ütemben, ami biztosította- a lakosság húsellátásának javításai és jelentős többletexportot tett lehetővé. A közlekedés áru- és személy- szállítási feladatát különösebb fennakadás nélkül ellátta. A városi közlekedésben azonban nem csökkent lényegesen a zsúfoltság. A lakosság pénzbevételei mintegy 9 százalékkal, ezen belül a bérek és bérjellegű bevételek 7 százalékkal, a mezőgazdaságból származó bevételek 8 százalékkal emelkedtek. Tehát az előző évekhez képest a két fő jövedelmi forrás növekedési üteme közeledett egymáshoz. A pénzbeli társadalmi juttatások összege PANASZKODIK A NAGYFOGYASZTÓ A nagyfogyasztó a piacokon állandó és biztos vevő. Há az ipar, a kereskedelem állandóan számíthat. S miután nagyfogyasztó, értelemszerűen hatalmas tételekben vásárol műtrágyát, növényvédő szert, üzemanyagot, villamos energiát, építőanyagot, évente százmilliókat költ gépekre, berendezésekre, s panaszkodik. Túlságosan kiszolgáltatottnak érzi magát, s elmondja: tőle elvárják, hogy mint eladó ne menjen rá túlságosan a haszonszerzésre, de akiktől ő vásárol, azok bezzeg gyakram emelhetik még meglepetésszerűen is az árakat. — Tessék megfigyelni, a sajtó nyomban észreveszi és kifogásolja, ha a piacokon drágul a zöldség, a gyümölcs. Nagy a nyomás. A közvélemény a hírközlő szervek segítségével nyomást gyakorol a termelőre, az eladóra. Bezzeg nem nagyon veszi észre és nemigen kifogásolja a sajtó a növényvédő szerek drágulását. — Háborog az' egyik nagyfogyasztó, s hasonló a véleménye a többinek is. Zombán a nagyfogyasztó ezekkel a szavakkal adta elő a panaszát: Nem nagyon ugrálhatunk, igaz a termésátlagok nőttek, de amilyen mértékben nőttek a termésátlagok, szinte olyan mértékben nőttek a költségek, a kiadások. Tizenöt év alatt búzából a termésátlagokat megdupláztuk. Ez azonban nem hoz dupla jövedelmet, s ilyenkor a tagok bizony gyakran emlegetik, a nyakkendő, a kalap, az öltöny árát. Hiába mondjuk, hogy van olcsóbb is, erre az a válasz: olcsó húsnak, híg» a leve. Gyakran szóba kerül a minőség. A minőség megtartása és növelése mind nagyobb követelmény. S erre a nagyfogyasztó azt mondja, hogy az előírt minőség megteremtése, megtartása a terményeknél és a termékeknél számára túlságosan költséges. A panaszokat hallva, csak azt nem érti az ember, hogy hogyan, miként közelíthette meg az utóbbi időben a nar:<’ogyasztó jövedelme, bevú'ele az alkalmazottak és az üzemi munkások bevételét, jövedelmét. T^lán még mondani is felesleges, hogy a panaszkodó nagyfogvasztó: a mezőgazdaság. Miben van és miben nincs igaza a pa- naszkodónak? A kérdés feltétlenül érdekes és bizonyára széles körű érdeklődésre tarthat számot. Éppen ezért a közeljövőben arról számolunk majd be olvasóinknak, hogy mit mondanak, mivel ellenérveinek, hogyan vélekednek a panaszokra a MÉM szakemberei, esetleg a TOT vezetői.
