Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-21 / 223. szám

V

1

>

f

i

(Folytatás az 1. oldalról)gondolataikat, elképzeléseiket közösen kell kialakítaniuk, megbeszélniük, A megvalósítás folyamatában az irányító szerveknek is önkontrollra, kontrollra van szüksége. A

hosszú évefcré szóló, szisztematikus munka kezdetén — és közben — az apróbb-ná- gyobb hibákat, tévedéseket presztizsvédelem , nélkül korrigáló munkastílusra van szükség. Felkészíteni a társadalmi életre

A továbbiakban Aczél György vázolta az oktatásügynek a két világrendszer harcában betöltött szerepét, majd a szocialista oktatásügy ' céljait fejtette ki:

Az oktatásügy fejlesztésének alapimtő kérdésére adott , szocialista, válasz: olyan sokoldalúan művelt, elméletileg és gyakorlatilag képzett szak- ' emberek nevelése, akik gazdagodnak a kultúra által és gazdagítják a. kultúrát; akik a dialektikus materialista világnézet és a szocialista erkölcs alapján gondolkodnak ■és. cselekednek; akik a valóság változásait, a történelem menetét a marxizmus—leni- nizmus, a szocializmus szellemében képesek megítélni; -akik a szocialista társadalmi, közösségi élet aktív részt- vevői, a szocialista építés részesei.

Vagyis oktatási' intézményeink alapvető célja, hogy készítse fel a fiatalokat a társadalmi életre: a munkára, a szakmára ugyanúgy, mint _ a közösségi életre, a szabad idő értelmes és kulturált kitöltésére. Mindezt úgy. hogy olyan alapokat adjon, olyan készségeket fejlesszen ki a fiatalokban. amelyek lehetővé .teszik permanens .Önképzésüket a gyorsan fejlődő tudomány és technika korában, a. fejlődő szocialista társadalom világában.

Az előadó ezután, kitért ,, a határozat megvalósításának tartalmi, tárgyi és személyi feltételeire, majd az egyes iskolatípusok fejlesztéséről szólt :

— Elsősorban az általános iskola színvonalát kell javítanunk, csökkentve az egyes iskolák közötti színvonalkülönbségeket. A szakmunkás- képző intézetekben képezzük a munkásosztály, utánpótlásának jelentős részét. A képzési célok itt megfelelőek, a színvonal emelése döntően a feltételektől függ.

— A minőségi színvonal emelése a feladat a középiskolák esetében is. A szakközépiskola tetszetős — minden irányú továbbtanulást, szakmunkás! alapismereteket és technikusi alapozást célul tűző —, de teljesíthetetlen feladata helyébe lépő szakirányú továbbtanulást és szakmün- kás-bizonyítvánvt biztosító — képzés nem hátra, hanem a minőség felé történő' lépés.

Gondolkodni megtanítani

À referátum a továbbiakban azt indokolta, miért nem tűztük ki most célul az iskolarendszer szerkezetének megváltoztatását. Ezzel kapcsolatban Aczél György han- goztatta :

— Mai struktúránk rendkívül sok tartalékot rejt magú-, ban: az alapozásban, a gyer- 'mekek nevelésében, a képzések differenciált kifejlesztésében.

— Igaz, hogy a gyerekeknek ma már 91 százaléka elvégzi a nyolc osztályt, de még 9 _ százalékuk nem! öröm,

hogy már a felső tagozatosok 95 százaléka részére biztosítottuk a szakos oktatást, de bennünket az izgat, sarkall, hogy a gyerekek 5 százaléka még most is osztatlan iskolába jár! Az általános képzés időtartamának kibővítése jelenleg nálunk még jobban növelte volna a városi és falusi iskolák közötti különbségeket. ami a továbbtanulás feltételeit tekintve a legjobb esetben is stabilizálta volna a területi és rétegkülönbségeket. Ez - pedig fontos politikai kérdés, sőt általános társadalmi probléma! A szülői ház különbségei a fizikai dolgozók hátrányára objektív társadalmi viszonyok következményei, amik ha fokozatosan csökkennek is. még hosszabb ideig fennállnak.

Az előadó részletesen foglalkozott a továbbiakban az oktatásügy központi szerveinek leglényegesebb feladataival, majd tartalmi kérdésekre áttérve így folytatta:

— A jövő követelményeit nem teljesíthetjük úgy, hogy megkísérlünk mindent tételesen megtanítani, amire 25— 30 év múlva szükségük lesz napjaink." fiataljainak, Ez le- hëWttën" Lehe tetlen “ ' mindé - nekelőtt azért, mert nem tudjuk pontosan, mire lesz szükségük, s lehetetlen azért is, ment nem csupán a jövőre kell felkészülnünk, hanem a mára is, Nem dolgozunk eredményesen, ha valakit előkészítünk a jövő technikájára, de az iskolából kilépve a maival -kell dolgoznia.

— Ezért mondja a határozat, hogy mindenben — az oktatásban éppúgy, mint - a nevelésben — az alapokat kell adnunk az iskolában és gondolkodni kell megtanítanunk, a továbbképzésre kell felkészítenünk.

— Nem csupán a humán és reál tudományok helyes arányait kell biztosítani, hanem esztétikai műveltséget, magas fokú testkultúrát és mindenek felett a szocialista eszmékhez való pozitív . viszonyt. Nem csupán ismeretekre van. szükség, hanem — azok jpl szelektált körén túl i—' az egész személyiség, a világnézet, az erkölcsi tudat és a képességek magas színvonalú kiművelésére is. Ennek is akadálya az a maximalizmus és lexikaiizmus, amely elsősorban a kedvezőtlenebb helyzetben levő gyermekeket sújtja, akiknek képességei nem rosz- szabbak, esetleg jobbak társaiknál, de a szülői házban keve sebb művelődési anyag-1 ismerhetnek meg, ,

Kibontakoztatni az egyéni képességeket is

— Vita folyik az iskolákban nyújtandó egységes műveltség és differenciálás problémáiról. Van olyan nézet, amely szerint az alapozó, általános iskolában nyújtandó egységes műveltség nem tűri a "differenciálást. Mi úgy véljük, hogy bizonyos standard ismeretkörökön túl — amelyek alapot szolgáltatnak a szakismeretek, vagy az egyes tudományágak irányában —

tekintettel kell lenni az egyéni hajlamok, képességek kibontakozására is. A szocialista forradalom megnyitotta az utat a teljes, a sokoldalúan fejlett ember nevelése felé. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a műveltség minden területén mindenkinek ugyanazt kell tudnia. Ahogy Makarenko írja': ,,Korunkhoz méltó szervezési fej-adat ■ csak olyan módszer megalkotása

lehet, amely egyfelől általános ;és egységes, másfelől minden egyénnek- megadja a lehetőséget, hogy kifejlessze képességeit, megőrizze egyéniségét, s hajlamainak megfelelően előre haladjon”. Nem egyoldalú .műveltséget akarunk adni, csupán arról van szó, hogy a mindenki számára kötelező alapismereteken túl, a jelenleginél nagyobb szerepet kapjon az egyéni hajlam és képesség.

Az előadó a továbbiakban beszélt az osztályozás kérdéséről, majd az iskolai kísérlettekről .szólva megjegyezte:

— A tartalmi fejlesztés nem nélkülözheti a koncepció kialakítása után a kipróbálást, majd bevezetésük feltételeinek 'gondos megtërvèzését. Nagyon fontos ezért, hogy rövidesen kialakuljon a kísérleti iskolák hálózata és ösztönzést kapjanak a! kísérletezésre, az úi módszerek kutatására más iskolák Dedaeógusai is,

A Központi Bizottság titkára részletesen foglalkozott a megvei tanácsok és. a helvi művelődési nnnatátusok feladataival. majd a pedagógusokról szólva hangoztatta:

— Központi Bizottsénvnk határozatának megvalósításához nélkülözhetetlen a pedagógusok egyetértése. tudatos

Beleszólás az

 referátum nagy teret szentelt az iskolák.belső életének, a tantestületi demokratizmusnak:

— Biztosítani keH hogy a pedagógusok beleszólhassanak az iskola egészét érintő kérdésekbe. Demokratizmusra csak az a pedagógus kénes nevelni, aki maga is gyakorolja ezt. Nevelésünk nem lehet eredményes olyan oktatási intézményben, ahol maguk a pedagógusok sem élhe.t- ,nék\ j-, .demokrattkiis. jogokul, "ahol"' nem érzik, hagy közük van tnindalxhoz, ami az iskolában történik,

— Az Tcazgatónak természetesen politikai elkötélezett- séffben, világnézeti meggyőződésben.' szakmai tudásban,' vezetőkészségben, emberségben beosztottjai előtt kell járnia. Ezt kell segítenie az iskolai: demokratizmusnak is.

— Abból kellene kiindulni,' hogy az embereket nem lehet és nem szabad kiskorúnak minősíteni. Nem véletlen, hogy éppen azokban az iskolákban haev sok kívánnivalót maga mögött a tanár—diák viszony,' ahol a pedagógusok és a tantestületek vezetői között sem mondható kedvezőnek a kapcsolat. Nyíltnak kell lennie az iskolavezetésnek, Az iskola egészét érintő döntéseknek c tantestület nyilvánossága előtt kell megszületniük.

Aczél György részletesen beszélt -a határozat végrehajtásának az iskolákban megvalósítandó időszerű feladatairól, Kiemelte a túlterhelés csökkentésének, követelményét, a bukásokkal összefüggő problémákat, majd így folytatta :

— Ha a gyerekekben felébresztjük az érdeklődést a tudás , iránt, akkor életük végéig érdeklődő emberek lesznek, olyanok, akik fogékonyak az új iránt. Akkor képesek lesznek arra, hogy a nehezebb tananyagot is megtanulják. Aki pedig az iskolában megszokja a tanulást, a munkát, dolgos emher lesz felnőtt korában is. S ez az egyik legfontosabb cél: a

munkaszeretetre "való nevelés. Az, hogy a tanuló -máraz iskolában megérezze a becsületesen elvégzett munka szépségét, jó ízét,, megértse azt. hogy az élet. legnagyobb örömét, az értelmes élet legfőbb biztosítékát- csak 3 jól elvégzett munka adhatja meg,

tevékenysége. Minden okunk megvan rá, hogy bízzunk abban: a nevelők megértik céljainkat és munkájukat, hivatásukat azok elérésének szolgálatába állítják, fejlesztik tudásukat, felkészültségüket, s a jó ügy érdekében nem sajnálják erejüket, idejüket sem.

— A reálisan megfogalmazott követelmények teljesítésének hogyanjában a pedagógusok kapjanak nagyobb lehetőséget. A követelményeket egyértelműen kell megfogalmazni és azok teljesítését kell -— természetesen a gyermekközösség helyzetének ismeretében — a pedagógus munkája értékelésének meg- hátározójává tenni.

— A pedagógiai-oktatási módszerek nagyobb szabadságának alapvető feltétele a jól képzett pedagógus. E téren is van tennivaló. Jelzések érkeztek, hogy a pedagóguspályán — helyenként — kommerciális szempontok kezdenek érvényesülni a pályázatok elbírálásánál, új pedagógusok alkalmazásánál. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogv a pályázatok elbírálásánál objektív értékek és érdekek érvényesüljenek.

Iskola életébe

— Azt is el kell érnünk, hogy a nehezebb vagy az igen nagy erőfeszítést Igénylő munka elől 'se futamodjanak meQ

a tanulók. Hozzá kell edzeni ifjúságunkat az erőpróbákhoz. Az ifjúság vállalja is a nagy erőfeszítéseket igénylő feladatokat, ha azt tapasztalja, hogy munkájának értelme van. Ha valaki például meg tudja értetni a gyerekkel, hogy a matematika nem egyszerűen csak egyike a tantárgyaknak, hanem olyan ismeretek hordozója, amellyel meg lehet tanulni logikusan gondolkodni, akkor a gyerekek az ilyen pedagógus vezetésével megszeretik és meg is értik : a számok tudományát.

— De ugyanakkor nem szabad túlzásba vinni, abszolutizálni az érdeklődésfelkeltés helyes elvét sem. Nyilvánvaló ugyanis, hogy mint az életben mindenütt, sok „nemszeretem munkát” kell elvégezni az iskolában is. Éppen ezért kötél esség teljesítésre, fegyelmezettségre, dolgozni-tu- dásra kell nevelni tanítványainkat.

— Az ifjúságnak az ismeretekkel együtt azt is rneg kell tanulnia, hogy munkájával nemcsak a saját, de a társadalom érdekeit is szolgálja. Ugyanakkor arra is nevelni kell, hogy a társadalom fejlődésével járó újabb és újabb jelenségek ne érjék a fiatalokat váratlanul.

Á kommunisták legyenek kezdeményezők

Az Iskolai nevelés feladatait vázolva, Aczél György megjegyezte:.

— Felelősséggel élő, kötelességtudó, közösségi embereket akarunk nevelni. Ilyeneket nepeltii azanpan csak közösségben íéhet, olyan közösségben, amelynek legfőbb szervezője maga a pedagógus. A közösségi rievelés legkitűnőbb terepe pedig az ifjúsági szervezet.

Beszéde befejező részében a Központi Bizottság titkára a pártszervek, és szervezetek feladataira tért ki. Mint mondta, a pártszervezeteknek mindenekelőtt az a feladatuk, hogy segítsék a határozat megismertetését, megértetését, politikai munkával szerezzék meg a párton kívüli pedagógusok egyetértését.

— A kommunisták legyenek kezdeményezők azoknak a feladatoknak a kiválasztásában, amelyekhez az iskolában már most hozzá lehet kezdeni. Ne alakulhasson ki olyan sorrend, hogv első a felettes szervek lénése, intézkedése, s azt követi az iskoláké, s olyan értékrend semj amelyben értékesebb a távlati teendők kimunkálása, mint a mai feladatok ellátása.

— A pártszervezetek, az iskolai feladatoknál elmondottakon túl, gondoljanak az oktató-nevelő munka színvonala emelésének olyan feladataira is, mint a pályaválasztás gondos előkészítése, a tanulói önkormányzat, a kötelességek és jogok értelmezésének továbbfejlesztése: a pedagógusoknak az önállóbb munkára való felkészítése stb.

— Pártszervezeteink legyenek ösztönzői a pedagógusok szervezett továbbképzésériek és önképzésének, egyben bírálói az időt rabló, sok haszonnal nem járó, évek óta ugyanazt verküző formális megoldásoknak — mondotta többek között, s kérte, hogy az oktatás magasabb színvonalra emelését célzó feladatok megoldásában a kommunisták és pártonkívüliek, a párt- és állami szervek, a pedagógustársadalom cselekvőén működjön közre.

llku Pál beszéde

Aczél György beszéde után llku P4J, művelődésügyi miniszter ernelkedett szólásra.

Ai művelődésügyi miniszter rámutatott, hogy a Központi Bizottság ülését követő nyári tanítási » szünet után elérkezett az ideje a határozat . megismertetésének, a jó végrehajtáshoz szükséges egységes értelmezés kialakításának, a feladatok területi és iskolai kibontásának.

A középfokú oktatási intézmények a párthatározat értelmében a tferülétj tanácsok hatáskörébe "kerülnek. Lázár György elvtárssal egyetértünk abban, hogy tanácsi irányításuk- feladata egy helyre összpontosuljon, a lényegesen megerősítendő művelődésügyi osztályok kezébe kerüljön. Minden esetleges félreértés elkerülésére hozzáteszem : az általános felügyeletet a művelődés- ügyi Osztály részének tartjuk, amely utasítási jogkörrel felruházva látja el feladatait; a szakfelügyeletet pedig úgy fogjuk fel, mint amely a művelődésügyi osztály operatív irányítása alatt működve tanácsadással, információk közvetítésével segíti a tartalmi feladatok színvonalas megoldását.

Ugyancsak a jövő évben szabályozni kívánja a kormány a pedagógusok képzési és továbbképzési rendszerét. Az általános iskolai nevelőképzés továbbfejlesztésének terve elkészült. A párthatározat alapján javasoljuk, hogy a tanítóképző intézetek váljanak a tanárképző főiskolák kihelyezett karaivá, az óvónőképző intézetek pedig a területileg illetékes tanárképző főiskola intézeteként működjenek.

A Művelődésügyi ' Minisztérium saját hatáskörében kiadandó intézkedésekre áttérve, llku Pál a tananyagcsökkentés és az osztályzás témakörébe tartozó kérdésekkel foglalkozott.

(Folytatás a 3. oldaton)