Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-11 / 188. szám
Százéves csomópont ni. Anhalt László állomásfőnök a felszabadulás előtti napon összehívta a vasutasokat. Beszédet intézett hozzájuk. Valahogy ezekkel a szavakkal fejezte be, amint visszaemlékeznek rá még most is a dombóvári állomáson. — Mi is kaptunk egy vonatot. Ez a vonat elhagyja az országot. Mindenki úgy cselekszik, ahogy akar. Aki menni akar, menjen. Én nem megyek. A dombóvári különvonattal csak a nyilasok és családtagjaik utaztak el. A felszabadulás utáni napokra így emlékezik Papp Dezső főfelügyelő, kereskedelmi állomásfőnök-helyettes. Papp Dezső. :— Abban az időben oktatótiszt voltam. Egymásnak vittük a hírt, mehetünk, menjünk dolgozni, nézzünk körül. Az állomáson katonai parancsnokság alakult. A parancsnok rendkívül barátságos, művelt ember volt és igen hosszú ideig tartózkodott itt. Először az állomáshoz vezető utat tettük járhatóvá, közben egy csoport a delta környékén a halottakat szedte össze, másokat a hidakhoz vezényeltek. Mintegy negyve- nen-ötvenen lehettünk, akik először fogtunk munkához. Az állomás vágányhálózata lényegében sértetlen volt, az épületekben sem keletkezett kár. Juhász Sándort akkor úgy ismerték, mint az igazgatóság legjobb vonatvezetője. Most főfelügyelői rangban állomási térfőnök. Részese volt a vasút újjáépítésének, mindenről tud, ami az elmúlt huszonhét év alatt az állomáson történt. Juhász elvtárs így emlékezik vissza: — A felszabadulás másnapján behívattak bennünket és beosztottak különféle munkára Volt akit a robbantó szerkezetek eltávolítására, másokat halottak temetéséhez vezényeltek. A forgalom megindításához ismét elővették a háború alatt leállított mozdonyokat. Miután a magyar 370-és, 331-es, 333-as mozdonyok a nagy katonavonatokat nem bírták el, így azokat a fűtőház mögötti vágányokra állították. Ezeket a gépeket ismét munkába állítva megindult a forgalom Veszprém— Dombóvár, Dombóvár—Gyékényes, Dombóvár—Pusztasza- bolcs, Dombóvár—Pécs között. A háború alatt itt maradt néhány olasz gyártmányú masina, azokat visszaküldték, néhány 220-as mozdonyt kaptunk, majd Gerő Ernő minisztersége idején megvásároltak, tudomásom szerint legalább kétszázötven 411-es sorozatú (Truman) mozdonyt. Közben felújították a háborús sérült 424-eseket, meg a 328-asokat és ezekkel kezdték az újjáépítésben a nagy forgalom lebonyolítását. — A politikai helyzetről: a felszabadulás után négy párt alakult. A kommunista párt első titkára Dékány János volt, őt követte Fung János; az egyesüléstől Takács József, Szabó Farkas, Nagy Sándor, Takács József voltak a titkárok. À szociáldemokraták titkára. Berta István volt. A kisgazdapárt is működött, de már nem emlékezik rá senki, ki volt a titkára. A parasztnárt - is megalakult, Darabos György volt a titkára. Egy alkalommal Baranko- vics is járt itt, pártalapítási ügvben. A restiben tartotta a gyűlést, de csak a söröket itták meg az emberek. A pártok szervezése a városból indult, onnan jöttek mindig szervezők, meg agitátorok. Később, amint a kommunista párt, meg a szociáldemokrata megerősödött, akkor itt folyt minden munka. Az .egyesülési is simán, rendben történt... Később aztán a politikai tisztrendszert is bevezették Az első politikai tisztünk Balassa István volt, 5 most a MÁV Budapesti Igazgatóságának helyettes vezetője. Igen jó ismerősöm. Az utolsó politikai tiszt 1956. nyarán, de ő már körzeti szervezésben dolgozott, Kiss Antal volt. — A vasút újjáépítésével kapcsolatosan sok embert elvezényeltek tőlünk hídépítésre. Végül azonban mindenki visz- szatért. Egyre több vonatot indíthattunk, az áruforgalom növekedett. Kezdetét vette a munkaverseny is. Az első élmunkásunk Ormossy Lajos volt, azután Gahó Bélát tüntették ki; munkásembert először, amióta a vasútállomás állt, magas kitüntetéssel. Ormossy barátomat egyébként — vonatvezető volt ő is — 1950Juhász Sándor ben sztahanovista jelvénnyel is kitüntették, majd háromszor ki válódolgozó-jel vény egyszer a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést kapta, majd a felszabadulási jubileumi emlékérmet az Elnöki Tanácstól... Juhász Sándor a maga érdemeiről nem beszél. Pedig kitüntetései is arról tanúskodnak, hogy mindig a munkát legjobban végzők között volt. Sztahanovista jelvényt kapott kétszer, négyszer pedig kiválódolgozó-jelvénnyel tüntették ki. — Mi volt a legnagyobb élménye?— kérdeztük Juhász Sándortól. — 1944. nyarán Cserdiheles- fán kilőtték a vonatunkat, a 375 828-as mozdonyt rapityá- vá lőtték, a fűtő meghalt. Mi csodálatos módon megmenekültünk. (Folytatjuk.) PALKOVÁCS JENŐ Foto: Gottvald Elkészült a „fürdő-terv99 Hasznosítjuk páratlan hévízkincsiinket 19 megye érdekelt — Mit tud a magyar víz ? Az utóbbi 10—15 évben gyakran olvashattuk a lapok híradásaiban: 30—50—70 C fokos víz tört fel a fúrások nyomán, az Alföldön, a Duna—Tisza közén, a Dunántúlon, Miskolc, Szentes, Zalakaros vagy Gyula határában, szinte az ország valamennyi olyan helyén, ahol víznyerésre vállalkoztak. Az ember kellemesen meglepődik e gazdagság hallatán és azon nyomban felteszi a kérdést: vajon jól hasznosítjuk-e Európában is páratlan természeti kincsünket? Tudunk arról, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok bekötik vízhálózatukba ezeket a kutakat, vizükkel öntöznek, palántanevelőket fűtenek. Arról is értesülünk, hogy néhol fürdőket létesítenek, de ezek a fürdők a szakszerűtlen telepítés következtében csak viszik a beruházók pénzét, a kutakat lezárják, a medencéket kiszárítják. Az Országos Vízügyi Hivatal Vízellátási és Csatornázási Fő- igazgatósága megbízta a Vízügyi Tervező Vállalatot, hogy készítsen fürdőfejlesztési tervet Mit tartalmaz e grandiózus terv, hol fejlesztik a meglévő fürdőket, hol építenek újakat, erről beszélgettünk a VIZITERV irodavezető főmérnökével, Kör- nyei Lászlóval és Sashalmi András osztályvezetővel. Minden megye egy vaskos irat- köteg, benne térképek, grafikonok, adatok sokasága. Ezeknek összesítéséből — egyévi nagy munka nyomán — készült el az ország fürdőtérképe. Á tartalékosok megyei honvédelmi versenye Ismételtek a bölcskeiek A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei vezetősége a tartalékosok megyei honvédelmi versenyét Faddon rendezte meg. A felsorakozott csapatok előtt Takács László alezredes, megyei titkár fogadta a jelentést, majd ünnepélyesen megnyitotta a versenyt. Kérte a versenyzőket, hogy a legjobb tudásuk szerint hajtsák végre a versenyfeladatokat — változatos terep és tizenháA több mint száz éves felvételi épület előtt korszerű svéd Diesel-elektromos dony áll. A következő ötéves tervben új állomást építenek, s ezt lebontják. rom ellenőrző állomás nehézségei várták az indulókat —. Ez egyrészt azért szükséges — mondotta —, hogy tanú- bizonyságot tegyenek, hogyan sajátították el a kiképzés anyagát, másrészt, hogy eldöntsék, kik képviselik a két korcsoportban megyénk tartalékos tiszti, tiszthelyettesi állományát az országos THV bajnokságon. Ezután kezdődött meg a verseny, amelyen végül is a paksi járás tartalékosklubjai szerepeltek a legjobban, és szerezték meg a bajnoki címet mindkét korcsoportban. Az elsőben győzött a bölcskei tartalékosklub Papp Mihály, Mérges István, Kanász János összeállítású csapata. A második korcsoportban győztes a paksi területi tartalékosklub hármasa: Mayer Győző, Weisz József, Kajári Gyula. A verseny befejező mozzanata a díjak átadása volt. Takács László alezredes adta át az értékes tiszteletdíjakat, amelyeket a Szekszárdi Állami Gazdaság, a Hőgyészi Állami Gazdaság, a Dalmandi Állami Gazdaság, a MÉSZÖV, az AGROÉER, valamint a Víz- és Csatornamű Vállalat ajánlott fel. A két győztes csapat tovább folytatja a felkészülést az országos versenyre, amelynek színhelye a szomszéd megye- székhely, Kaposvár lesz, szeptember lQ-éa, » Mit olvashatunk le erről a térképről? Elsősorban azt, hogy szinte nincs az országnak a Mátra—Börzsöny hegységen kívül olyan része, ahol ne bugyogna elő értékes víz a földből, ha víznyerési szándékkal lehatolnak a fúrók a mélybe. A II. ötéves tervben nagy ambícióval kezdtek a tanácsok, a gazdaságok vízfúrásába, ám a III. ötéves ten» idején ez a kedv némileg megcsappant. Miért? A vízfúr-ásokat nagy mélységben kell végezni a jó hozamú kutak létesítésének érdekében és ez sok pénzbe kerül. A vizek egy része gázos, — ez veszélyeket is hord magában. A magas hőmérsékletű víz nagy áldás, de szakszerűtlen hűtése, vagy elvezetése közben' elveszti értékes ásványi tartalmát. Jól meg kell tehát gondolni, hol, mire használják a vizet. Különösen fontos meggondolni a fürdő létesítésének tervét. A tervező szakemberek szerint a fürdő mindenütt a világon ráfizetéses és csak akkor hajt hasznot építtetőjének, ha vendég, látóipari létesítményekkel, szálló.; dával, játéktermekkel, sportlétesít, ményekkel kombinálva építilf meg. A most elkészült megyei fürdőfejlesztési tervben a meglévő 350 ezer fürdőférőhely megkétszerezését javasolják. Kidolgozták a 200—500—1000—2000 és 5000 férőhelyes fürdők tervtípusait. A vidéki fürdők fejlesztéséhez hozzávetőleg 4—5 milliárd forint kellene, mert egy-egy fürdő 2—• 40 millió forintba kerül. Ebben nem ; szerepel a szálloda, étterem, boltok, szolgáltató intézmények építésének költsége. A tervezők tehát azt javasolják, először a meglévő fürdőket kell kombinátokká építeni, azután kerülhet sor új fürdők létesítésére. A fürdőtérkép tanúsága szerint hazánkban 2ó5 olyan település van, ahol — a megnövekedett idegenforgalom és belföldi igény miatt — érdemes fürdőt építeni, ami nemzetközileg is jelentős dolog. A megfontoltság azt diktálja: Hévíz, Hajdúszoboszló, Harkány, Gyula és Miskolc-Tapolca élvezze az elsőknek kijáró előnyöket a további fejlesztésben. Ezek a fürdők már a nemzetközi rangot is elérték. Érdemes foglalkozni a nyíregyháza-sóstói, , a kaposvári, a győri, a szentes-csongrádi, a büki, a mezőkövesdi, a sikondai fürdők további építésével. A tervezők 265 helyiségben javasoltak új fürdőépítést, de ebből pillanatnyilag csak 40-ben vannak meg a műszaki és építési feltételek. Ebből a 40-ből választ ki a közeljövőben az OVH ötöt-hatot, ahol megindulhat a munka és az állam is kinyitja a költségvetés „kasszáját"... Sok a magyar hévizekről a szóbeszéd? Valójában, mit tudnak? Erre is válaszolnak a különböző vizsgálatok. Érdemes megtanulnunk, hogy például a 26 C fok fölötti hőmérsékletű vizet lehet csak termálvíznek nevezni. A magyarországi kutak átlagos hőfoka 35—50 C fok, de a gyulai víz például 94 C fokos. Hazánkban szigorúan vizsgálják a gyógyvizeket. Ezt a rangot csak nehezen adja meg az Egészségügyi Minisztérium és csak annak a fürdőnek, illetve víznek, amelynek műszaki, kémiai feltételei az előírásoknak megfelelnek. Gyógyvíz például a parádi, a szoboszlói és a hévízi víz. Az európai államokban jó híre van a magyar hévizeknek, s egyre többen szeretnének fürdőinkbe eljutni. Gazdagok vagyunk e téren, de kiaknázásuk, okos felhasználásuk még hátravan. A most elkészült megyei fürdőfejlesztési terv jó alapot ad arra, hogy megtudjuk, milyen vizeink vannak, és hogyan gazdálkodjunk velük a jövőben. Sz. D,
