Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-08 / 185. szám
Szolgáltatóház Szekszárdon és Tamásiban Korszerűsítik a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet üzlethálózatát Tolna megyei műszaki és mezőgazdasági hetek 1972 Buda István előadása a vállalati munkaszervezésről — Kérdéseink a munkaügyi miniszterhelyetteshez * i Tegnap délelőtt 10 órai kezdettel, a régi megyeháza nagytermében került sor a megyénkben immár másodszor megrendezésre kerülő műszaki és mezőgazdasági hetek programnyitó rendezvényére. A megnyitó előadáson részt vett Somi Eenjamin, a megyei pártbizottság titkára, az előadást Buda István munkaügyi miniszterhelyettes tartotta. Ott volt Gál Ödön, a MTESZ központi titkára és Bolgári Jó- zsefné országgyűlési kénviselő, Vári György, a MTESZ Tolna megyei Szervezetének elnöke megnyitójában hangsúlyozta, hogy a múlt esztendőben megrendezett rendezvény- sorozat sikere arra késztette a MTESZ Tolna megyei Szervezetét, hogy ebben az évben is ily módon vállaljon részt a megye a gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósításában, a műszaki és agrárértelmiség továbbképzésében. A műszaki és mezőgazdasági hetek programjában mintegy ötven előadás, tapasztalatcsere, kiállítás és bemutató várja az érdeklődőket. A rendezvénysorozat első előadásának címe: a vállalati és üzemi munkaszervezés volt. A széksorokban vállalati vezetők, munkaüggyel foglalkozó vállalati, üzemi szakemberek, s a MTESZ tudományos egyesületeinek vezető szakemberei foglaltak helyet. Előadásában a munkaügyi miniszterhelyettes vállalati, üzemi vezetőket, munkaügyi szakembereket és egyszerű dolgozókat egyaránt foglalkoztató időszerű kérdéseket érintett. Többek között elmondta, hogv a negyedik ötéves terv gazdasági célkitűzéseit a termelékenység, a hatékonyság javításával, és jobb munkaszervezéssel kell biztosítani. Az ötéves terv célkitűzései megkövetelik, hogy a vállalatok tartsanak lépést a technikai haladással, az elmaradott vállalatok érjék utol az élenjárókat. Jelenleg legfontosabb feladatunk: a gazdasági hatékonyság emelésével az élő munka és a termelő berendezések fokozott hasznosításával egy magasabb színvonal elérése. A decemberi párthatározat erélyes intézkedéseket hozott a vállalati, üzemi munkaszervezés korszerűsítése érdekében. A korszerű üzem- és munka- szervezés végrehajtása országos mozgalommá kell, hogy szélesedjék. A közgazdasági szabályzók, a pénzügyi gazdálkodás követelményei egyre szigorúbbak, aminek a hatékonyság, a termelékenység növelése nélkül nem lehet eleget tenni. A vállalati vezetőket mikor anyagi, erkölcsi vonatkozásban értékelik, az értékelés alapjául szolgáljon az is, hogy mit tett az adott vezető a vállalati munkaszervezés érdekében. 1972-ben minden olyan vállalatnál meg kell indítani a magasabb szintű üzem- és munkaszervezést, ahol ehhez adottak a feltételek. Beszélt még a miniszter- helyettes a munkaidő, az élőmunka, az állóalapok kihasználásáról, a dolgozók munka- és kereseti feltételeinek alakulásáról, valamint a vállalati demokrácia kiszélesítéséről. Az elhangzottakkal kapcsolatban munkatársunk néhány kérdést tett fel a miniszter- helyettesnek. — Mi tette szükségessé az üzem- és munkaszervezéssel kapcsolatos párthatározatot? — Az eddigi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a népgazdaság termelőerői fejlettebbek, mint a szervezési színvonal. Ebből következik, hogy a termelőerőket nem tudjuk hatékonyan kihasználni. Mivel a negyedik ötéves terv alapvető célkitűzése a munka termelékenységének növelése, a gazdaságosság fejlesztése, elengedhetetlen, hogy az egyik legfontosabb eszközrendszerrel, az üzem- és munkaszervezés színvonalának növelésével segítsük elő a célkitűzések teljesítését. Ezen fő irányvonal mellett nagyon lényeges, hogy a munkaszervezés színvonalának növelésével segítsük a beruházási piac feszültségének feloldását, az élőmunka hatékonyabb felhasználását és ezen keresztül a munkaerő-gazdálkodás feszültségének enyhülését. Természetesen ezen kívül nagyon sok rész-célkitűzés van még. de az alapvető a gazdaságosság, a beruházási t>i- ac feszültségeinek megoldása és egy kiegyensúlyozottabb munkaerőhelyzet megteremtése. — Megítélése szerint a korszerű munkaszervezésnek fékje-e, hogy ma még jobban kifizetődik gépesítés helyett olcsóbb munkaerőt felhasználni? — Közismert, hogy a technikai berendezések, a termelési költségen belül viszonylag nagy súlyt képviselnek, ugyanakkor a munkaerő költségei kevesebbet Ebből következik, hogy a vállalatok szemlélete viszonylag hosszú időn keresztül az volt, hogy a többlet feladatokat plusz munkaerő beállításával oldják meg. Ezt különösen a gazdasági reform első éveiben tapasztaltuk, amikor még a szabályozók, bizonyos értelemben arra orientálták a vállalati döntéseket, hogy olcsó munkaerőt keressenek. Az utóbbi éyekben a munkaerőhelyzetben lényeges változás történt, a munkaerő- források szűkültek. A vállalatoknak tudomásul kell venniük, hogy ma már nagyobb mértékben nem tudnak létszámot fejleszteni, a termelés növekedését, a termelékenységből kell fedezni. Népgazdaságunk fejlesztését a technika fejlesztésével, a termelékenység növelésével, a termelés gazdaságosságával kell megoldani. A gazdasági vezetés feladata, hogv a vállalaton belül olyan ösztönzőket működtessen, melyek nem a munkaerő bővítésére, hanem a technika fejlesztésére irányulnak. Ez új irányítási rendszerünkben bizonyos fokig érzékelhető, de az ilyen irányú ösztönzést még mindig fokozni kell. — A munkaüggyel foglalkozó vállalati részlegek munkájának melyek az általánosítható fogyatékosságai, és mi az amin javítani lehetne? — A kormány hozott egy határozatot, melynek értelmében minden vállalatnak el kell készítenie a negyedik ötéves tervét. A terv a munkaügyi tervet is magában foglalja: mindazokat az elképzeléseket, amelyek a munkaerőgazdálkodással, a bérezéssel, az anyagi ösztönzéssel és az arányok alakításával függnek össze. A Munkaügyi Minisztérium azzal kapcsolatban, hogy ezek g tervek milyen színvonalúak, készített egy felmérést. Megítélésünk szerint bizonyos kérdésekben fejlődés van, másutt az elmúlt évekhez viszonyítva visszaesés tapasztalható. A fejlődést a bérgazdálkodás területén látjuk. A gazdasági reform nyereségérdekeltségre való törekvése kényszerítette a vállalati vezetést, hogy a vállalat nyereséges gazdálkodása függvényében ítélhesse meg, milyen n--i-es-’közökkel rendelkezik a dolgozók keresetének javítására. Megvizsgáltuk, hogy a vállalatok eredményeikhez mérten milyen bérfejlesztést, nyereségrészesedést tudnak egy- egy gazdasági éven belül kialakítani. Megállapítottuk, hogy a vállalati koncepciók magukba foglalják azokat az ösztönzőket, melyek nyereségesebb gazdálkodásra késztetik a dolgozó csoportokat, kollektívákat. A bérgazdálkodáson belül elsősorban a kereseti arányok alakulásában vannak problémák. A gazdasági mechanizmus első éveiben jellegzetesen az a vállalati gyakorlat alakult ki, hogy a többlet munkaerő megszerzésére fordították a plusz pénzeszközöket és kevésbé használták fel a meglévő munkaerő ösztönzésére. A felmérés során a munkaerő-gazdálkodás területén is számos probléma mutatkozott. Nagyon sok vállalatnál nem beszélhetünk munkaerő-gazdálkodásról : a munkaügyi tevékenység, a munkaerőigény felmérésében, a munkaerő megszerzésében, felvételében merül ki. A munkaerő-gazdálkodás, a legfontosabb termelő erőkkel való gazdálkodás. A meglévő munkaerő fokozottabb kihasználása, a helyes munkafolyamatok, a helves ösztönzők kialakítása arra kellene irányuljon, hogy jobban gazdálkodjunk a meglévő munkaerővel. A munkaerőgazdálkodás feladata: a belső átrsnoortosítás, a dolgozók továbbképzésének megszervezése, az utánpótlásról való gondoskodás. Feladata, hogv a különböző oktatási intézményekkel. a megyei tanács szak- igazgatási szerveivel, és más vállalatokkal jó kapcsolatot tartsanak fenn. V. M. Téglagyári jelentés A megyei tanács végrehajtó bizottsága, a tervosztály javaslatára döntött a közelmúltban a IV. ötéves terv szolgáltatásfejlesztési alapjának további felosztásáról. Megyénk a tervidőszakban 32 millió szolgáltatásfejlesztési alappal rendelkezik, ebből az összegből a nem kiemelt, egyéb szolgáltatások fejlesztésére a megyei tanácsnak egy tavaly hozott határozata alapján kétmillió forint fordítható. Ennek az összegnek a sorsa dőlt el a múlt héten. Illetékeseink a beérkezett pályázatok közül a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet és a Tolna megyei Textilfeldolgozó Vállalat pályázatát tartották méltónak arra, hogy szolgáltatásfejlesztési tevékenységük támogatásban részesüljön. Szükségesnek ítélte a végrehajtó bizottság azt is, hogy hozzájáruljon a Tamásiban nagyközségi tanácsi beruházásként épülő szolgáltatóház pénzügyi fedezetéhez. A szolgáltatások fejlesztésére képzett alap ilyetén való felosztását az indokolja, hogy a Tolna megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet tevékenysége egyharmadát képezi a szövetkezeti szektor lakossági szolgálatának. S mint csak szolgáltatást végző szövetkezet, mely árutermelést nem folytat, nem rendelkezik olyan anyagi eszközökkel, amelyek fedezni tudnák a lakosság érdekében tervezett fejlesztési célkitűzéseket. Pedig nem csekély anyagi erőfeszítést igényelnek a fejlesztési célkitűzések, mivel Szekszárdon olyan szolgáltatóházat létesít az ISZ, amelynek a bekerülési költsége 5 millió forint. A szolgáltatóházban fodrászüzletei, szárazveeviisztító szalont, sokszorosító és fénymásoló egységet kívánnak elhelyezni, s fejleszteni kívánja ezenkívül a szövetkezet a megyében már meglévő üzlet- hálózatát is a berendezések cseréjével, a hálózat forgóeszköz-állományának növelésével. A korszerűsítés, amiben épületek felújítása is szerepel 700 000 forintos költséget képvisel. A megyei tanács támogatásának összege 1 millió forint. A Tolna megyei Textilfeldolgozó Vállalat ebben a tervidőszakban a lakosság részére végzendő méretes ruházati, valamint paplankészítő tevékenységét kívánja fejleszteni. A vállalat, kötőüzemében hozott anyagból mérték ' utáni termékek készítésével is foglalkozik és az e területen jelentkező igényeket ez ideig n.em tudta kielégíteni. Ez indokolja a fejlesztési célkitűzésként megjelölt szekszárdi új üzletnyitást. A textilfeldolgozó a támogatásként kaoott 300 000 forintot a fejlesztéshez szükséges kötőgépek, varrógépek. paplanszegő gépek beszerzésére fordíthatja. A Tamásiban épülő szolgáltatóház — amiben a tervek szerint több szolgáltató egység is működik majd — 700 00Ö forintos támogatást kan, lévén,' hogy üzembeállításával roesz- szemenően képes lesz a lakossági igények kiszolgálására. Mint megtudtuk, a megyei táhács tervosztálya ez év szeptember 30-ig köti meg a szerződéseket a pályázókkal. Ez a szerződés rögzíti a fejlesztési támogatásban részesülők kötelességeit és jogait. Mindenekelőtt azt. hogy egyéb célokra a szolgáltatásfmlesz- tfsi támogatás nem fordítható. Sőt. ha vá'lalt fejlesztési kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, számos szankció alkalmazható velük szemben. Szabad szombaton és vasárnap is dolgoztak A múlt hét elején lehullott csapadék következményeként szombaton és vasárnap sem szünetelt a munka a megye téglagyáraiban. A kár mindenütt jelentős, ám jó szervezéssel, gyors eltakarító munkával még behozható a rossz idő miatti lemaradás. \ A SZEKSZARD-P ALÁNKI téglagyárban szabad szombaton és vasárnap 34-en dolgoztak. Külső segítség nem érkezett, hiába kértek fiatalokat a dombori KISZ-táborból. Az előzetes becslések szerint körülbelül 6—700 ezer kisméretű tégla ment tönkre. Tegnap fele részben végeztek a takarítással a gyárban. Az eső okozta kár nyomainak teljes eltüntetése azonban előreláthatóan, a hónap végéig is eltart, mert a termelés közben végzik. A gyárban hétfőn 47 ezer kisméretű téglának megfelelő B—30-as méretűt készítettek. Ez némiképp elmarad az eső előtti 54—55 ezertől. A SZEKSZARD-CSATARI gyárban szabad szombaton, több mint 43 ezer téglát készítettek. Szombaton és vasárnap is folyt az esőzés kárának az eltakarítása. Egy hete a dombori KISZ-vezetőképző táborból mintegy 25 fiatal érkezett segítségként. A következő napokban a szekszárdi szakmunkásképző intézetből jönnek KISZ-esek. i — A nehézségek ellenére bízunk abban — mondotta Wagner Márton gyárvezető, — hogy a július 1-től eső miatti 12 nap lemaradást behozzuk, s az ez évre vállalt 8 millió téglát elkészítjük. Ugyanakkor valószínű, hogy a tönkrement mintegy 250 ezer tégla mellett az esőzés következtében megnövekszik a harmad- és negyedosztályú áruk mennyisége is. Egészen más híreket kaptunk a MAZAI téglagyárból. Szombaton Mázán is teljes műszakot tartottak. Harminchatezer kisméretű téglának megfelelő mennyiség készült el. Vasárnap helyhiány miatt lehetetlen volt a termelés. Â? eső okozta kár mintegy 400 ezer tégla. A tönkrement anyag túlnyomó többségét saját erőből eltakarították. A gyár éves terve 12 és fél millió égetett tégla. Jelenleg az elemi kár ellenére is mintegy 500 ezerrel többet teljesítettek, mint amennyit előirányoztak. A TAMÁSI téglagyárban a kár 153 ezer tégla. A selejt nyolcvan százalékát eltakarították. E hét közepére, igaz, némi túlórával, elérik az esőzések előtti termelési szintet. Éves tervük csaknem hatmillió tégla. Szombaton negyvenezernél több készült. A tavalyi év hasonló időszakához képest van ugyan némi lemaradás, de nem számottevő. Az elemi károk helyreállításához külső segítséget nem kértek Tamásiban. Mint mondották, túl vannak a nehéz napokon. DOMBÓVÁRON az egyes számú gyárban szombaton mintegy 38 ezer nyerstéglát gyártottak. Vasárnap tízen hordták a tönkrement, szétázott halmokat- A kár 194 ezer tégla. A gyárban azonban bíznak abban, hogy e mennyiségnek egy részét még sikerül megmenteni. Nehézségeket okoz, hogy az esőzés miatt néhány napig a bánya sem termelt, így némi hiány van nyersanyagban. Tavalyhoz képest több mint félmillió a lemaradás, ami körülbelül tíz napi teljesítménynek felel meg. A PAKSI téglagyárban, vasárnap nem dolgoztak. Szükségtelennek látszott. Az elemi kár jelentéktelen. A víz nagy részét sikerült árkokban elvezetni. A tégla egyébként a megye más gyáraitól eltérően — ahol úgynevezett banget- tákba rakják — keller-szárí- tóban volt. ami megóvta az árut az időjárás viszontagságaitól. A gyár éves terve kilenc és fél millió kisméretű tégla. A száraz adatok sokkal ér- ' dekesebbek lesznek, ha árra gondolunk, hogy a házak legnagyobb része téglából készül. A negyedik ötéves terv lakás- építési programja elképzelhetetlen e fontos alapanyag nélkül. Egy kétszoba-összkomfor- tos családi ház felépítéséhez például, mintegy harmincöt- ezer kisméretű tégla szükséges. K. P. Népújság 5 1972. augusztus 8.
