Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-06 / 184. szám
4 MAGAZIN MAGAZIN * MAGAZIN MAGAZIN MM MAGAZIN * MAGAZIN Köztudott dolog, hogy az állatok nemcsak a hangjelzés révén érintkeznek geymással. A méhek például a kaptárban érintéssel adják tudtul mondanivalójukat társaiknak. A tücsök pedig a hátán található egyik mirigy által termelt folyadék révén adja tudtul a nősténynek szerelmi szándékát. Otto von Frisch biológus fedezte fel, hogy a méhek különös tánc segítségével közlik a kaptár népével, hogy pontosan hol és merre található mézlelő hely. Végezetül szóljunk néhány szót az állatok egyik olyan tulajdonságáról, amelynek révén még közelebb kerülnek az emberhez: ez pedig az álmod ás képessége. Azt nem tudjuk, hogy a nyitott szemmel alvó állatok mennyit álmodnak. Azt viszont pontosan lemérhetjük, mennyit álmodnak a csukott szemmel alvó állatok. Erre szolgál az úgynevezett „REM”(Rapid Eye Movements — gyors szemrezgés) módszer. A meghatározás szerint ez a fajta álom a szemhéj gyors rezgésein mérhető le. Tipikus jelenség ez a fejlettebb fajoknál. Gyermekeink abban az időszakban, amikor agyuk a legfelfogóképesebb, álmuk felét töltik REM-fázis- ban. A felnőtteknél ez az arány húsz százalék. A fejlett emlősök — mint például a majom, a kutya és a macska — még kevesebbet álmodnak. A madaraknál ez az arány 0,5 százalék. (Oggi) látnak-e színeket, álmodnak-e az állatok ? Azt szoktuk mondani, hogy az állatok piszkosak, ez azonban nem igaz : az az állat piszkos, amely arra kényszerül, hogy szutykos városainkban éljen. Azt is mondjuk, hogy az állatvilágban mindenfajta szexuális aberráció előfordul, és ez sem igaz: csak azok az állatok aberráltak, amelyektől megtagadják, hogy szabadon, természetüknek megfelelően éljenek. Azt is szoktuk mondani, hogy az állatok gyakran kezdenek haszontalan és hiábavaló kiáltozásba. Ez sem« igaz: az emberekkel ellentétben, az állatok sohasem nyitják ki a szájukat értelmetlenül. Vadnak nevezzük azt a kutyát, amelyik csaholva hívja társát, vidámnak tartjuk a mókust, ha szünet nélkül forgatja a kereket, hogy levezesse kalitkába zárt energiáit. Az emberiség tehát vajmi keveset tud az állatokról. Éppen ezért itt az ideje, hogy alaposabban foglalkozzunk velük, igyekezzünk megérteni őket, nézzük meg, hogyan nyilvánul meg náluk a gyűlölet, a szeretet, az anyaság, a félelem, vagy az elkeseredés érzése. Uj tudományág is született, az etológia, amely azt kutatja, hogyan viselkednek különböző helyzetekben az állatok. Vizsgáljuk meg elsősorban, hogyan látják a világot az állatok? Vajon atavisztikus ösztönöknek engedelmeskednek-e. vagy képesek arra, hogy újabb ismeretekre tegyenek szert? És hogyan továbbítják ezeket az ismereteiket? Tulajdonképpen valamennyi kérdésre egész könyvet írhatnánk válaszképpen, az alábbiakban azonban csupán a legutóbbi kutatásokból említünk meg néhányat. Hogyan látják az állatok a világot? Elmondhatjuk, hogy vajmi kevés állat látja ugyanolyannak, mint mi, emberek. Az emlősöknek általában jó a látása, de csak a majmok rendelkeznek kromatikus látóké- / pességgel. Például leghűségesebb társunk, a kutya is inkább szaglása, semmint látása révén ismeri meg a világot. Éppen ezért nem egyszer tapasztaljuk, hogy súlyos látó- szervi megbetegedésben szenvedő kutyák magatartása sem- mibeji sem változik. A madarak látása kitűnő. A méltán híres sas szeme sokkal élesebb, mint az emberé. A hüllők és a kétéltűek látása igen csökevényes. A halak általában szürke közegben úsznak, inkább a mozgást, semmint az alakot különböztetik meg. Ami a rovarokat illeti, nem látnak olyan messzire, mint az ember, azonban látószerveik alapos vizsgálata során számos meglepő eredményre jutott a tudomány. A monacói egyetem zoológiái intézetének igazgatója, Hansjo- chem Autrum elképzelte, hogyan alakulna egy filmvetítés, ha arra méheket hívnának meg. „Ha a fény és a sötét nagyon gyorsan követik egymást, az emberi szem nem veszi észre a két fényt elválasztó sötét időszakot. Ezért, ha a moziban másodpercenként több képet vetítenek, nem vesszük észre a két kép közötti szünetet, hanem hiánytalanul élvezzük a filmet. A méhek szeme azonban sokkal több fényimpulzus befogadására alkalmas, tehát ha azt akarjuk, hogy a filmvetítés során fenntartsuk a méhek figyelmét,. másodpercenként nem 24 képet kellene vetítenünk, mint az ember számára, hanem legalább 240-et. A tudósok kimutatták, hogy a kutya fekete-fehérben látja a világot. Ezzel szemben Ottorino Ascani milánói entomoló- gus, aki 12 éves kora óta lepkékkel foglalkozik, és testvérével együtt 20 év leforgása alatt 18 ezer példányos lepkemúzeumot hozott létre, rájött arra, hogy a lepke megkülönbözteti a színeket. Ascani nevéhez fűződik a Pepilio Asca- nius nevű dél-amerikai pillangó felfedezése. „Ez a lepke lárva korától kezdve egész életében látja a színeket. A színek irányítják minden tevékenységét, beleértve a táplálkozást is. Kísérleteim során eljutottam odáig, hogy sikerült becsapnom a lepkét. Megszokott ételének színére festettem be egy idegen tárgyat, az állat beleesett a csapdába, és elkezdett volna falatozni.” Furcsa kísérletbe kezdett Gordon Gallup amerikai tudós. Beszerzett négy dzsungelben született csimpánzt, két hímet és két nőstényt. Mindegyikük ketrecében elhelyezett egy tükröt. Két napon át a csimpánzok ugyanúgy viselkedtek, mint eddig a hasonló kísérletnek alávetett állatok’ : úgy viselkedtek, mintha a tükörben látott állatok valamiféle más fajtához tartoznának. A harmadik napon már ..megbarátkoztak” a tükör használatával, és pontosan úgy szemlélték magukat, mint akármelyik ember. Gallup ellenpróbához folyamodott. Tíz nap után elaltatta a csimpánzokat, és testük néhány pontját befestette pirosra. Amikor a majmok felébrendtek, azonnal észrevették a tükörben a piros pontokat, megérintették, találgatták, vajon mi lehet. Az egyik a kezén nézegette, a másik megszagolta az újjahegyét, vagyis pontosan úgy viselkedtek, mint akármelyikünk. A kísérlet tehát világosan kimutatta. hogy a csimpánz — látóképességén túlmenően — a rendelkezésre álló adatok feldolgozásának és az adatok alapján új következtetések levonásának képességével is rendelkezik. Az állatokkal kapcsolatban felmerül egy másik fontos kérdés : vajon milyen nyelven beszélnek? Új módszer az atommag vizsgálatára Grúz fizikusok olyan új módszert dolgoztak ki, amelynek alkalmazásával a tudósok információt szerezhetnek arról, hogyan „viselkednek” az atom. magok széles energiasávban. T. Kopalejsvili professzor a Tibiliszben rendezett országos konferencián, amelynek részvevői a nukleáris reakciókkal foglalkoztak, bejelentette, hogy megfigyelései szerint azon folyamatok által, amelyeket a pi-mezonoknak az olyan atommagokra gyakorolt hatása idéz elő, amelyekből eltávolították mindkét elemi alkotórészecskéjüket, a nuklonokat — pontos spektroszkópikus információkat lehet nyerni az ilyen magokról. A Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és Svájcban végzett kísérletek már megerősítették a grúz teoretikusok hipotézisét. Kopalejsvili munkája — egy a konferencián megvitatott kilencven tudományos téma közül. A szovjet tudósoknak elemi részecskék nyalábjai segítségével az eddigieknél magasabb energiák esetért is sikerült pontosan meghatározniuk az atommagok kvantumjellemzőit, energetikai szintjét. A kozmikus térség a földi élet forrása ? Észak-Mexikóban lehullott má, sik meteoriton az Egyesült Államok Országos Természeti Múzeumának munkatársai felfedezték az élet másik alapvető eleme, a szénhidrogén (jelen esetben a formaldehid) nyomainak jelenlétét. A formaldehid különböző úton kerülhetett a meteoritra. Lehetséges, hogy őskonglomerátum volt. Köztudomású hogy a csillagközi térségben előfordul formaldehid, és hogy ezt a meteoritok repülésük közben „magukkal vihetik”. Az is lehetséges, hogy az elnyelt gázok bizonyos fajta keverékéből szintetikus úton formaldehid képződik a meteorit feL. színén. A tudósok szerint azon. ban nehéz elképzelni, hogy a meteorit a Föld atmoszférájában való keresztülhatolása közben valamilyen anyagot nyelhet el, vagy hogy a meteorit a földre hullva olyan izzó állapotba kerül, hogy a talaj felszínén lévő anyagokból formaldehid képződhet. A tudósok az észak-mexikói és a march isoni meteori tokon kimutatott formaldehid és aminosavak mennyisége alapján, jovábbá azt a tény figyelembe véve. hogy igen gyakran hullanak meteoritok a Földre, kiszámították, hogy a Föld ke. letkezése óta (bolygónk körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt jött létre) az élet megjelenésének hozzávetőlegesen meg. állapított időpontjáig a meteoritok feltehetően 0,5x10“ gramm formaldehidet és 3x10“ gramm aminosavat ..szállítottak” a Földre. A tudósok egy része amellett foglal állást, hogy a kozmikus térségben lévő vagy a meteoritok felszínén, esetleg belsejükben képződött bizonyos vegyületeket a meteoritok hozták a Földre, amelyek itt kedvező körülmények közé jutva a földi élet előhírnökei lettek. A „Fekete pisztráng” birodalma A nyugat-berlini állatkert egy újabb zoológiái szenzációval lepte meg az állatbarátokat. A világon ez az első eset, hogy egy fogságban élő hegyi anoa világra hozott egy életképes magzatot. A föld legkisebb- vadszarvasmarháinak — magasságuk kifejlett állapotban is alig éri el a 00 cm-t — ez a parányi le*:-' >~ottja egy különösen érték-s ’"“'.dány. mivel a Celebes?, sz'cetén élő rokonaikat már a kipusztulás fenyegeti. A nyugatberlini ál- latkert volt az első, ami Indo. nézián kívül 1969-ben gondozása alá vett néhány ilyen állatot. Az állatkert vezetősége reméli, hogy idővel újabb hegyi anoák látnak majd napvilágot az ápolók szakavatott munkája folytán. A felvételünkön látható koromfekete borjú is egy nőstény, amire egy napon ugyancsak anyai kötelességek várnak. pk. Lengyelország egyik legérde. kesebb látványossága a „Fekete pisztráng” tárna a tomowi hegyekben. Ez annak a hat lecsapolótárnának egyike, amelyek megmaradtak a több évszázados ezüst- és ólombányászat után. A „Fekete pisztráng” vízdalagutat 1831—35- ben építették. Régi fejtési üregek labirintusánál kezdődik a város alatt, és a tomowai hegyek melletti Broslawice városkától nem messze föld alatt; nyílásban végződik, mely egyben a Dramma folyó kezdete is. A látvány lenyűgöző. A fekete alagútba az „Ewa” és a „Sylwester” aknákon át lehet bejutni. A föld alatti kis csónakállomáson várakoznak a csónakok. A víz sodrát észre sem lehet venni, a csónak csendesen siklik, időnként a kőfalat súrolva. Néha valami elsuhan a fekete tónusú vízben: pisztrángok csapata. Tőlük kapta a nevét a tárna. Ezek a halak valamikor fehérek voltak, de a föld alatti sötétségben „elvesztették a színűket”. A sejtelmes csöndet olykor denevérvisítás zavarja meg, s a kísérteties hangot az alagút sokszorosan visszaveri. Az egy kilométeres víziúton visszafojtott lélegzettel ámulhat a látogató a föld alatti helyiségek Láttán : a misztikus csónakázás a „Fekete pisztráng” alagútban a maga nemében páratlan élmény. A Föld létének első évmilliárdja folyamán nem volt élet bolygónkon. Az élettelen állapotról a földi élet kialakulására való áttérés a tudományos kutatások egyik központi kérdése. S. Arrenius svéd kémikus 1903-ban hozta nyilvánosságra azt a hipotézisét, hogy a meteoritok spórákat hoznak magukkal a bolygókról a Földre. Később ezt a hipotézist megcáfolták, mivel elképzelhetetlen, hogy a spórák a meteori- tok kozmikus repülése alatt életben maradjanak. Ezért a tudósok az évek folyamán mindinkább arra a következtetésre hajlottak, hogy az élet spontán keletkezett a Földön. Valóban: amikor a földi atmoszférában lévő gázokat elektromos töltés vagy sugárzás hatása éri, akkor amino- savakká, szénhidrogénekké és más kémiai vegyületekké alakulhatnak át. Több tudós feltételezése szerint a fehérjék, a szénhidrogének és a zsírok — a Földön lévő élő szervezetek legfontosabb alkotóelemei — az említett módon létrejött vegyületekből szinte- tizálódhattak. Két nem régi felfedezés alapján mégis újra felvetették azt a hipotézist, amely szerint meteoritok szállították a Földre az élet „magvait”. 1970-ben úgy, a Marchisonban földet ért meteoriton aminosavaknak — a proteinek „előfutárainak" — jelenlétét állapították meg. Ezt megelőzően 1969-ben egy Kisebb már aliqha létezik
