Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-06 / 184. szám

FÉLIDŐ

A múlt év végén, amikor már látni lehetett a gazdaság nekilendülését és az évi munka eredményeit és problémáit — ez volt az új ötéves tervidőszak eiső esztendeje —,

többen emlegették a túlfűtött mozdony példáját. Ez a hasonlat ugyan korántsem volt tökéletes, de hogy a „mozdony” túl vehemensen nekiiramodott, azt érezni lehetett a maga után vontatta szerelvényekben. Más szóval: a növekvő lehetőségek láttán, túlságosan felfokozódtak az igények, nagyon megnőtt az étvágy a terjeszkedő jellegű ágazati, vállalati és helyi fejlesztési programok, beruházások, középítkezések gyors megvalósítására. S mert hazai forrásból ennyit nem lehetett fedezni, egészségtelen feszültségek keletkeztek főleg az építési beruházások területén, és romlott a külkereskedemi fizetési mérleg. KorlátQzó intézkedésekre került sor, amelyek átmenetileg bizonyos félreértésekre is alkalmat adtak. Nemélyek „visszahúzó” lépésektől tartottak, féltek a megtorpanástól.

Augusztus lévén, ismertek már a Központi Statisztikai Hivatal adatai 1972. első felének gazdasági munkájáról. Részben kifejezetten jó eredményekre valló, részben biztató számok sorakoznak a jelzőtáblán, s ha egyben-más- ban mutatnak is bizonyos nehézségeket. élénken cáfolják, hogv a népgazdaságban valamiféle visszaesés történt volna, vagy ilyentől kellene tartanunk. Az ötéves terv céljai megvalósulóban vannak, és ami különösen örvendetes, éppen egyes nehéz terepszakaszokon értünk el szép előrehaladást. Az említett hasonlattal élve, a mozdony tehát jól húz. némileg egvenletesebben, mint a közelmúltban, noha megfontoltabban adagoljuk a fűtőanyagot, azaz hogy éppen azért.

Mindenekei'tt érdekesek az ínar értékesítési adatai. Ezek ugyanis a termelés növekedését jelző adatoknál érzékletesebben jelzik a hasznosítás irányát, célját is. Nos, a belföldi termelői és kereskedelmi felhasználás nagyjából ugyanúgy bővült, mint maga a termelés, beruházási célra azonban az egy évvel ezelőtti, kiugróan magas értéknél lényegesen kevesebbet használtak fel, a külkereskedelemben viszont 16 százalékkal többet értékesítettek az iparvállalatok, mint tavaly az első félévben. Elsősorban ezért is alakult igen kedvezően a félévi külkereskedelmi egyenleg; azaz export-oldalon 22 százalékkal magasabban, a behozatalban pedig hat százalékkal szerényebben, mint a múlt esztendő első felében.

Itt mindjárt álljunk is meg egy percre: a kivitelnek és a behozatalnak ez a kedvező irányzata a múlt évi lanyhábban növekedett exporthoz és igen nagy arányú importhoz képest mutatkozik, éppen ezért nem állandósítható! Különben is, a mérleg egyensúlyát nem egy-egy évben, hanem hosz- szabb időszakokban, tendenciaszerűen lehet csak és kell megteremteni. Ám a most említett sikeres erőfeszítések éppen az ilyen egyensúly érdekében valók, és ugyancsak kedvező képet adnak iparunk egészséges export-törekvéseiről, s lehetőségeiről.

Közben igen figyelemre méltó szerkezeti átalakulásnak is tanúi lehetünk az ipari termelésben. Feltűnően gyors ütemben csökken a széntermelés és növekszik a földgáz, és kőolajbányászat. Mint ismeretes, a behozatal is az energiafelhasználás ilyen jellegű fel- használását sietteti, valóban a korszerűség jegyében. A gép- és a vegyipar némelyik — erőteljesen szélesedő hazai- szükségletet és élénk nemzetközi keresletet kielégítő ágazata, illetve gyártmánycsoportja is dinamikusan előretör a termelésben. Elegendő itt a szintetikus anyagok, a közúti járművek, főleg autóbuszok, különböző műszerek gyártásának gyors térhódítására utalnunk. Jól -ismérv»,-az ■ -építési“—- ezeh~ belül lakás-, közmű- és útépítési — szükségletet, felettébb örvendetes a tégla- és cement- termelés újabb nekirugaszkodása. A könnyűipar, s főleg a ruházati ipar viszonylag csekély előrehaladása pedig, reméljük, átmeneti jelenség — folyamatban van a bútor-, valamint a textil- és ruházati ipar nagyszabású rekonstrukciója, — hiszen a hazai szükséglet is tovább fog növekedni és a külföldi piacokon is mutatkozik kereslet a gondos és figyelmes gyártó, illetve eladó számára.

Ami a munka hatékonyságát illeti, elég annyit mondani, hogy a növekvő ipari termelés a múlt évinél kevesebb ember munkájának eredménye, at termelékenység tehát számottevően nőtt, még ha az iparban foglalkoztatottak számának csökkenése alaposabb vizsgálatra szorul is. A kérdés ugyanis az, hogy vajon hol, milyen munkakörökben, szakmákban, foglalkoztatási helyeken esett vissza elsősorban a létszájm.

A mezőgazdaságról — a szarvasmarhaprogramról adott minapi bő tájékoztatás után — elégséges annyit megjegyezni, hogy tekintélyes mértékben növekedett ismét az értékesítés. Figyelmeztető azonban, hogy az idényáras cikkek bolti, még inkább piaci árszínvonala megközelítően kilenc-tíz százalékkal emelkedett, amiben persze része van az időjárásnak, ,-de a kínálat hiányosságainak, illetve a termelési módszerek elmaradottságának is.

Ezzel voltaképpen el is jutottunk a közfogyasztás, azaz a vásárlások kérdéséhez, amely ugyancsak mutat néhány érdekességet. A kiskereskedelmi forgalom ugyanis tisztes mértékben megint csak nőtt, de lendületét ez idén elsősorban nem az iparcikkek és a tartós, értékes holmik beszerzésének élénkségétől nyerté, mint azt mostanában megszoktuk. Viszont, némi pangás után, fellendült a ruházati kereskedelem. Az iparcikkek viszonylagos háttérbe szorulása, természetesen^I nem maradhat tartós jelenség, a vásárlóerő, a pénz készenlétben van, s a kedv is megjő, ha az ipar és a kereskedelem további erőfeszítéseket tesz.

■ ..........g • B,J..K

alocsán 1917-ben fűszerpaprikával foglalkozó kutató- intéztet alakult elsőnek a világon. Ugyanitt ma a Zöldség- terihesztési Kutató Intézet Fűszerpaprika Kutató Állomásán a fűszerpaprika nagyüzemi termesztésével foglalkoznak. A nemesítés hosszadálmas folyamatát úgy tették gyorsabbá, hogy az üvegházban évi kétszeri generációváltást valósítottak meg.

■ Képünkön: A keresztezésekhez felhasználják a paprika őseit", a közép-amerikai vadon termő fajtákat is.

iU-L-gat ;felV-"'T KS](1.

A kormány határosai nyónián:

—'—.—... ■ .. . _____—’ •" • - ^ ^ -üiiiO ói .^2*..

T

ermelési szerződéi iiagçyolbïb terüSelre — javuló zÖMségelláíás

A zöldségtermesztés felleni détésére tavaly hozott kormányhatározat első eredményeiről nyilatkozott az MTI munkatársának dr. Tompa Béla, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezetője: • .

— Az 1971. decemberi intézkedéssorozat hathónapos tapasztalatai alapvetően kedvezőek. A kormányhatározat, — mint ismeretes — lehetővé tette, hogy a. MÉM a konzerv- .és a hűtőiparnak 204 millió forintos felvásárlási támogatást adjon, s ez növelte,a zöldségtermesztés jövedelmezőségét. Jó hatással volt az az intézkedés is, amely március 31-től új védőárrendszert, illetve kötelező felvásárlást "helyezett kilátásba a termelőknek arra. az esetre, ha a nagyobb termés miatt évközben nem sikerülne értékesíteni minden megtermelt árut, vagy pedig az árak a termelők számára elfogadhatatlanul alacsony szinten alakulnának ki.

— A jövedelmezőséget a termelői biztonságot növelő határozat első kézzelfogható eredménye az volt, hogy a zöldség- termesztésnél meghatározó szerepet játszó ipari feldolgozó ágazatok : * U konzerv-, illetve a hőtűipar szerződéskötései idén a tavalyinál kedvezőbben alakultak. -A szerződéskötési időszak végéig idéh az 1971. évinél kétezer hektárral nagyobb területre találtak szerződéses termelőt.

— A leszerződött árualap — az előzetes szerződéssel értékesített ■zöldség mennyisége — idén a tavalyinál 10 százalékkal nagyobb. Amíg,1971-ben l,íl millió tonnára yölt szerződésük a ■zöldségforgalmazóknak és -feldolgozóknak, addig idén. a MÉK, a H.ungarofruct, és a konzerv-, valamint a hőtűipar 1,22' millió tonnányi zöldség átvételével számolhat. Bizonyos aránytalanságokat is lehet azonban tapasztalni, "Egye- ' bek között például csak kisebb mértékben növekedett a.fűszerpaprika, a paradicsom és. az uborka kínálata. Ebből is nyilvánvaló, hogy a. gazdaságok nem szívesen vállalkoznak a. jelenleg még kézim.unkaig.é- nyes zöldségek termesztésére, ezért fokozni kell a gépesítést. Idén egymillió dollár értékben’ hoztak be külföldről nagyüzemi zöldségtermesztő gépeket, berendezéseket; ezeket á ter-, melók már át is vették és a betakarításnál munkába állítják.

— Mindent egybevetve;-. , a .kormányhatározat nyomán a hazai zöldségtermő-terülei csökkenése mggáll, sőt a - terület — az_ elmúlt évhez képest — némileg növekedett. Ennek nyomán az várható, hogy a zöldségpiacon a 'taVa-j lyinál gazdagabb lesz a pAixjtf ■lévő hetek, hónapok kínálata;

(MTI)’, _

Ve fidégek a Szovjetunióból

Július 31-én bensőséges ünnepség keretében nyitotta meg kapuit Szolnok-Tiszaligeten az immár hagyományossá vált szovjet—magyar ifjúsági barátság tábor, a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére, és a X. Világifjúsági és Diáktalálkozó előkészítésének jegyében. A tizenkét napos táborozáson hetvenöt komszomolista és hetvenöt KISZ- fiatal vesz részt, akiknek többsége a szovjet, illetve a magyar mezőgazdaságban dolgozik.

A tábor vezetősége tizennégy fő, ebből két komszomolista és hét pedig KISZ-fiatal.

A táborozás, ahogy az összeállított programból kitűnik, tapasztalatcsere jellegű, tehát a szovjet fiatalok a magyar ifjúság életével kívánnak ismerkedni és e célból magyarországi tartózkodásuk időszaka alatt országjáráson, azon belül pedig termelőszövetkezetek, üzemek látogatásán vesznek részt.

A tábor résztvevői közül — programjuk szerint — ma, vasárnap délután mintegy ötve- nen érkeznek megyénkbe. A fiatalokat a Gemenc Szállóban Somorjai Sándor, a megyéi tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője fogadja, és tájékoztatja megyénk mezőgazdaságáról, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok helyzetéről. Ezután Benizs Sándor, a KISZ Tolna megyei Bizottságának titkára üdvözli a komszomolistákat, s tart beszámolót megyénk ifjúságának helyzetéről.

Ezt követően a fiatalok egy csoportja Dom- boriba, másik csoportja pedig a gemenci vad- rezervátumba látogat el. A dombori KISZ- táborban a szovjet fiatalok kultúrműsort adnak a tábor lakóinak.

Az ötvenfős delegációból négyen szerdáig megyénkben maradnak, a megyei KISZ- bizottság vendégeiként, a többiek pedig holnap, hétfőn reggel utaznak tovább Baranyába.

Vendégeink a hátralévő három nap folyamán ellátogatnak a bátaszéki Búzakalász és a hátai November 7. Tsz-be, ahol parasztfiatalokkal találkoznak. Az említetteken kívül meglátogatják még az alsótengelici kísérleti gazdaság szakosított szarvasmarhatelepét, a MEZŐGÉP szekszárdi központi gyáregységét is.

A hegy szovjet fiatal szerdán'Veszprém menyébe utazik tovább.

Letelepedési segély és ajándék nyolc pályakezdő gyógyszerésznek

■ Nyolc pályakezdő gyógyszerész számára bizonyára emlékezetes marad az a bensőséges hangulatú ünnepség, amelyen a Gyógyszertár Vállalat központi vezetői köszöntötték őket a most . záruló hét végén.

Az ünnepség,: ez évi nyolc meghívottjával már-már hagyományos eseménynek is nevezhető. A gyógyszertárközpont néhány, éve így fogadta és fogadja volt ösztöndíjasait, akik egyetémi éveik elteltével foglalják el munkahelyeiket megyénk gyógyszertár-hálózatának egységeiben.

A fiatal gyógyszerészek 1973. februárjában esedékes . államvizsgájukig is. későbbi munkahelyeiken dőlgoznak és munkába állásuk rövid pihenés után, már e hó elseiéa megtörtént. Mire való akkor a vezetők, pályatársak köszöntése? ■Arra- való,. hogy a minden fiatal számára rögös pályakezdé_s első pillanataitól érezzék a fiatal gyógyszerészék 'azt a Se* ■gíteni akarást, várakozó érdek* .lődést, ami nélkül nehezebb lenne a helyükre, talllniok, ■> A már hagyományos ünnepségen dr. Fejér István", megyei, főgyógyszerész köszöntötte és', dr. László Viktor, a Gyógyszertár Vállalat igazgatója fogadta az ifjú gyógyszerészeket» akik egyenként 3 ezer forintos, letelepedési segélyüket is ezúttal vehették át , azzal az ajándékként kapott szakkönyvvel együtt, mely föltehetően évtizedek múlva is pályakez-, désük első napjaira fogja őket emlékeztetni.