Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-05 / 183. szám

*1 Et VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I NÉPÚJSÁG A MAGYARSZOCIALISTA M U N KÁ SPÁRT TOLNA ME G Y Ë Ht IZ O T T S ÁGÁNAK l AP TA XXII. évfolyam, 183. szám ÁRA: 90 FILLÉR Szombat, 1972. augusztus 5. A szarvasmarhaprogram Aparhanfon Változatlanul a kettős hasznosítás mellett — Tiszta vérben osztrákot is — Segítenek a háztáji gazdaságokon Ismét gátakat bombázott az amerikai légierő Nyugati jelentések szerint csütörtökön 2000 dél-vietnami tengerészgyalogos támadt^ a dél-vietnami hazafiak kezén lévő Quang Tri városát. A saigoni katonai parancsnokság pénteken ugyanakkor nem volt hajlandó megerősíteni ezt az értesülést, csak annyit közölt, hogy a kormánycsapatok ten­gerészgyalogosai „egy idő óta” állásokat építettek ki a város nyugati részén. Csütörtökön, egész nap he­ves összecsapások folytak a felszabadító erők és a saigoni csapatok között a Mekong­delta nádasaiban, Cai Lay vá­ros környékén, amely a dél­vietnami fővárost és a deltát összekötő 4-es számú útvonal közelében fekszik. A kormány­csapatokat tüzérség és légierő is támogatta. B—52-es nehézbombázók a péntekre virradó éjszaka több mint 1000 tonna bombát szór* tak la Quang Tri - környékén. A VDK külügyminisztériu­ma nyilatkozatban jelentette be, hogy az amerikai légierő augusztus 2-án bombázta a Vietnami Demokratikus Köz­társaság Thai Binh, Thanh Hoa, Nghe An, Ha Tinh és Quang Binh tartományainak sűrűn lakott területeit, vala­mint Vinh Linh körzeteit. Megállapította, hogy bár az amerikai hivatalos személyisé­gek állítása szerint az Észak- Vietnam gát- és öntözőrend­szerei ellen irányuló légitáma­dások nem szándékosak és a jövőben mindent megtesznek ezek elkerülésére, az amerikai repülők mégis folytatják a VDK gátjainak bombázását. E légitevékenység során meg­semmisítették a Thai Binh és Nghe An tartományok tenger­parti településeit védő gát­rendszerének egy részét. Az amerikai szenátus ratifikálta a SALT-szerződést A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének irányairól évek óta folyó vitát most lényegé­ben lezárta az új kormány­határozat. Ugyanis voltak, akik amellett kardoskodtak, hogy az állományt a tejtermelés irá­nyába kell fejleszteni, mások pedig — az exportlehetősé­gekre hivatkozva — a húster­melő fajták kialakítását he­lyezték előtérbe. A határozat egyértelműen komplex fejlesz­tési programról szól. A belföl­di fogyasztás dinamikus fejlő­dése szükségessé teszi a tej­termelés fokozását, de ugyan­úgy, a hústermelés növelését is, részben a belföldi igények kielégítése, részben a kedvező exportlehetőségek miatt. A fajtakérdést tehát az igények­nek kell alárendelni, viszont itt jelentkezik a kérdés; tni legyen a hazai állomány túl­nyomó többségét kitevő vörös­tarka fajta sorsa? Viszonylag alacsony tejelőképessége miatt az egyik „párt” nagy tejelő­képességű, külföldi fajtákkal való felváltását szorgalmazza, a másik pedig a kevesebb költséggel járó állomány javí­tást, külföldi fajtákkal való keresztezéssel, a húsformák egyidejű javításával is, mert a magyartarka hústermelő ké­pessége vetekszik a külföldi, kimondottan egy fajta, húster­melő marhákéval. Végeredményben, hogy egy- egy területen merre halad a tenyésztés iránya, azt a hagyo­mányok, a területi, a közgaz­dasági adottságok határozzák meg. De vajon, hogyan élnek az új lehetőségekkel a Tolna megyei gazdaságok, miután itt a vöröstarka tenyésztésének külön hagyományai vannak, amelyet éppen a bonyhádi táj­fajta prezentált? — Bennünket kellemesen érintett a kormányprogram —• mondja Kerekes Ferenc, az aparhanti Búzavirág Tsz'elnö­ke. — A szövetkezet adottsá­gai és a' környék tenyésztési hagyományai révén már 1965- ben megkezdtük a szarvas­marha-állomány fejlesztését. 1968—69—70-ben felépítettük a tehenészeti telepet, amelyben jelenleg 314 a tehénférőhely, így különválaszthattuk a szarvasmarha-ágazatot tejelő tehenészetre, borjúnevelésre és hizlalásra. A régebbi, nagy- vejkei majorban helyeztük el a hízómarhákat, a józsef- majoriban az üszőtelepet ala­kítottuk ki. — Az elhelyezés, a tartás ezek szerint szakosodott. De legyen bármennyire modern, gépesített egy istáyó, nem nö­veli lényegesen a’termelést... — Nem is. Aki csak ezzel akarja megoldani, az el se kezdje. A szarvasmarha nem olyan, mint a baromfi, hogy ma foglalkozom vele, holnap felszámolom. Mi határozott el­képzelésekkel láttunk az állo- mányfeüesztéshez, a tenyészté­si munkához, még akkor, ami­kor mások csak panaszkodtak, hogy nem lehet szarvasmarha­állományt fejleszteni, mert rá­fizetéses. Persze, hogy veszte­séges, ha egy tehén kétezer liter tejet ad. Azt mi is lát­tuk, hogy javítani keli a jelen- légi állományt. De ahhoz, hogy több tejet termeljünk, nem szükséges mindjárt Amerikába szaladni tapasztalatokért, ha találhatunk a szomszédban is. Itt van például az osztrák he­gyitarka, a mi vöröstarkánkhoz hasonló fajta. Jó tejelőképes­ségű, azonkívül húshasZnosí- tásra is, a hazai állománnyal való keresztezés révén. Kiváló eredményeket hoztak már ed­dig is az osztrák javító hatá­sú bikák. Április végén tartott V. kongresszusán a Hazafias Népfront az ország közvéle­ménye elé tárt állásfoglalásá­ban körvonalazta a mozgalom teendőit. E feladatok gyakor­lati megvalósításáról — a kongresszus eredményeiről — nyilatkozott Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára Tóth Ferencnek, az MTI tudó­sítójának: A népfrontmozgalomban a tavaszi országos kongresszus munkánk tartalmasabbá téte­lén túl szervezeti megerősö­dést is eredményezett — mon­dotta a főtitkár — minden szinten — a tanyáktól kezdve, a községekben, városokban, megyékben, a mozgalom orszá­gos tanácsáig — újjáválasztot­tuk bizottságainkat. A létszá­mot illetően 53 százalékban megújultak a bizottságok, te­hát friss erővel gyarapodtunk, a társadalom tagolódásának megfelelő arányjavulások tör­téntek. Például a fizikai dol­gozók aránya 38-ról 47 száza­lékra emelkedett (köztük az ipari fizikai munkásoké 15-ről 21 százalékra nőtt), a nők ma már 30 százalékot képviselnek testületeinkben és a harminc éven aluli fiatalok részvétele 13-ról 18 százalékra emelke­dett. Sok új községi elnököt és titkárt választottak. Mind­ezek az arány- és személyi változások rz eddiginél is akcióképesebbé tették bizott­ságainkat. A kongresszus után e testületek nagy lendülettel, lelkesedéssel láttak hozzá a sok feladat, tennivaló áttekin­téséhez és megoldásához. Jú­liusban megtartottuk az or­— Ezért vásároltunk 1970 óta 52 osztrák üszőt, hogy ezt a fajtát részben tiszta vérben tenyésszük, részben pedig ke­resztezzük, javítsuk saját, pirostarka állományunkat. Az először behozott állomány már a második laktációnál tart, 4800 literes átlagos tejterme­léssel. Tiszta vérű osztrák ál­lományunk már százon felüli; 45 tehén, 19 előhasi üsző, a többi növendék. Miután az osztrák tarkának nagyon jó az örökítőképessége, az a tervünk, hogy hazai tehénállományunk tejtermelését az elkövetkező években 3600, majd 4000 liter­re növeljük. (Folytatás a 3. oldalon.) szágos elnökség első ülését is, s — a kongresszus állásfogla­lása alapján — kijelöltük a következő időszak feladatait, amelyek megvalósításában most már a helyi bizottságo­kon, elnökségeken van a sor. A népfrontmozgalom tartal­mi munkája tekintetében is gyarapította erőinket a kong­resszus, illetőleg az azt meg­előző — a kongresszusi levél Washington (MTI). Az ame­rikai szenátus csütörtökön 88 szavazattal kettő ellenében ra­tifikálta a Szovjetunió és az Egyesült Államok között Moszkvában aláírt szerződést a rakétaelhárító fegyverrendsze­rek korlátozásáról. A stratégiai támadófegyve- rek korlátozásáról szóró ideig­lenes megállapodás ratifikációs vitája hétfőn kezdődik. A szenátusban azonban Henry Jackson szenátor egy fenntartásokat tartalmazó ki­nyomán országos mozgósítású — választássorozat. Mindenek­előtt a Hazafias Népfront­mozgalom politikai feladatai­val foglalkozott a kongresszus. Ehhez jó „nekirugaszkodást” jelentett a megelőző időszak magas szintű jogszabályalkotá­sa. Elsősorban az, ho/y az al­kotmánymódosítás során kodi­egészítés csatolását javasolta. A szenátor módosítási javas­lata figyelmeztetné a Szov­jetuniót, hogy minden olyan lépés, amely „veszélyezteti” az amerikai stratégiai erőket, el­lentétes az Egyesült' Államok érdekeivel. Ugyanakkor fel­szólítja az amerikai kormányt : p jövőber. ciak olyan szerző­dést kössön, amely a Szovjet­unióval szemben „nem kény­szeríti az Egyesült Államokat az interkontinentális erők te­rületén a Szovjetuniónál al­sóbbrendű helyzetbe”. Jackson határozati javasla­tának „társszerzője Hugh Scott, szenátusi republikánus vezető ami — megfigyelők sze­rint — azt jelenti, hogy a Ni­xon-kormány áll a terv mö­gött. \ ratifikációs vitában Ed­ward Kennedy azzal vádolta a Nixon-kormáuyt, hogy alá­ássa a SALT-szerződést, mert engedve a Pentagon követelé­seinek, újabb összegeket bizto­sít új, a szerződés által nem korlátozott fegyverrendszerek kidolgozására. Csütörtökön éjszaka Nixon elnök nyilatkozatban juttatta kifejezésre elégedettségét a SALT-szerződés szenátusi ra­tifikálása felett. A szerződés hatályba léptetéséhez még az elnöknek is alá kell írnia a dokumentumot. (Folytatás a 3. oldalon.) Elkészült a szekszárdi kiállítás és vásár díjazási terve 430 érem, 3 miniszteri, 4 megyei tanácselnöki nagydíj, 60 különdíj Elkészült az augusztus 12- én megnyíló szekszárdi kiál­lítás és vásár díjazási terve, amely szerint körülbelül 100 arany-, 150 ezüst- és 180 broz- érem kerül átadásra a ter­mékbírálat alapján; a mező- gazdasági és élelmezésügyi minister három nagydíjat, a négy megye tanácselnöke együttesen négy nagydíjat adott, ezenkívül hatvan kü- löndíjat a négy megye külön­böző intézményei, vállalatai, szövetkezetei, üzemei ajándé­koztak, vagy adományoztak a legeredményesebb kiállítók díjazására, jutalmazására. A kiállítás és vásár belépő- legyei már kanhatók, s elővé­telben is lehet vásárolni a Tolna megyei Tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályán. Miközben a kiállítók és ren­dezők aggodalommal figyelik — a remélhetőleg végre már kedvezőbbre forduló — időjá­rást, s megfeszített erővel dol­goznak a „vásárváros” építé­sén, a megyei tanáosházára már egymás után érkeznek a kiállítandó termékek, köztük hatalmas napraforgók, ré­pák és más növények. Már a raktárban sorakozik az érté­kes díjak, jutalomtárgyak egy része is. A Szekszárdi Vasipari Vál­lalat „Gemenc” olajkályhát küldött be, az egyik legszebb díj lesz az ötezer forintos, zöld-arany színű Zsolnay- váza. A Gemenci Állami Er­dő- és Vadgazdaság csaknem háromezer forint értékű Diana porcelánszobrocskát, a Tolna megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat ezüstser­leget, a Bonyhádi ÁFÉSZ por­celán medveszobrot, a Tolna megyei Vendéglátóipari Vál­lalat kristályvázát ajándéko­zott. Ott láttuk már a Tolna megyei Beruházási Vállalat csikóbőrös kulacsát, Csankó Zoltán hírneves szekszárdi szíjgyártó mester remekét, va­lamint a Tolna megyei Építő­anyag-ipari Vállalat saját ké­szítésű különdíját: kerámia pálinkás- és boroskészletet, továbbá a Bőrdíszmű Vállalat női és aktatáskáit. A Duna- földvári és Bölcskei Egyesült ÁFÉSZ kék színű, a Mecsek- vidéki Pincegazdaság lila színű porcelánvázát, a Pécsi Sütőipari Vállalat kristályvá­zát, a Baranya megyei Sütő­ipari Vállalat padlóvázát, a 11. Volán Vállalat apró autós golyóstolltartót, valamint hol­lóházi • kávéskészletet adomá­nyozott. 4 Érdekes a Mecseki Erdő és Fafeldolgozó Gazda­ság faragott fatányérokból, s ugyancsak faragásos aljazató boros, és likőrös poharakbój álló ajándékkészlete is. Ezenkí­vül képzőművészeti albumok és illusztrált könyvek is sora­koznak a polcokon. B. L. A népfrontkongresszus határozatai a megvalósulás útján

Next

/
Thumbnails
Contents