Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-04 / 182. szám

Fiatalok szakmai gyakorlaton A NEB féléves — nyári A szakmai gyakorlatok kö­telezőek. Megyénkben sok he­lyütt találkozhatunk velük építkezéseken, üzemekben, gazdaságokban, az egészségügy különböző területein. Hol dolgoztak, mit csináltak, hogyan vélekednek róluk az őket foglalkoztató munkahe­lyeken? Ezekre a kérdésekre próbáltunk választ kapni. A legbővebb tájékoztatást a Garay János Gimnázium egészségügyi szakközépiskolá­jában adták. Innen 210 tanuló vett részt egytől háromhetes szakmai gyakorlaton. Az itt érettségizők, képzettségük alapján — a közelmúltban megjelent miniszteri rendelet értelmében — középiskolához kötött munkaköröli betöltésé­re, valamint az egészségügy területén adminisztratív, cse­csemő- és gyermekgondozónői gyakorló ápolónői, diétásnővéri és gyakorló asszisztensi mun­kakörök betöltésére jogosultak, és ezen túl tanulmányaikat felsőfokú oktatási intézmé­nyekben is folytathatják. Hol dolgoztak az egészség- ügyi szakközépiskola növendé­kei? Bizonyára az olvasó is felfigyelt a fehér köpenyes kis­lányokra, ha netán az SZTK valamely szakrendelésén meg­jelent. Az első osztályosok a gya­korlati idő alatt 36 órát foglal­koztak kórházi ügyvitellel és 24 órát pedig üzemlátogatással töltöttek. Elmentek többek kö­zött a sajtüzembe, a kenyér­gyárba, a cukrászüzembe, és megfigyeléseket végeztek a KÖJÁL által előírt közegész­ségügyi követelmények teljesí­tésével kapcsolatban. A máso­dikosok az SZTK szakrendelé­sein, valamint a körzeti orvo­sok mellett tevékenykedtek. A harmadikosok a megyei kór­ház különböző osztályain, a belgyógyászaton, a sebészeten, a gyermekosztályon és ezeken kívül a bölcsődékben végez­ték szakmai gyakorlatukat. A gimnázium igazgatója többször ellátogatott a tanulókhoz, s munkahelyükön érdeklődött n unkájuk iránt. Panaszt nem hallott róluk, inkább dicsérték őket. Ami a szakmai dicséretek lényege volt, hogy nemcsak a rájuk bízott feladatokat látták ti, hanem azon túl is érdeklőd­tek kíváncsiak voltak az egész­ségügyi intézményekben folyó munkára, majdani munkahe­lyükre. Ugyanilyen nyári szakmai gyakorlaton vettek részt az egészségügyi szakiskola tanulói is. A leendő gyermek- és cse­csemőgondozónők a kórházi bölcsődében végezték el köte­lező nyári szakmai gyakorlatu­kat, melyet a pálya iránti sze­retet s a gyerekekkel való tö­rődő gondoskodás jellemzett. A kórházban az említetteken kívül 2ö orvostannallgaíó is részt vett négyhetes nyári szak­mai gyakorlaton, őt elsősorban orvosi-ápolástani munkákat végeztek. A Palánki Mezőgazdasági Szakközépiskola tanulói tago­zatuknak megfelelő munkahe­lyeken dolgoztak. A kertészek lermelőszövetkezetekocn, az általános mezőgazdászok és a gépészek pedig a Szekszárdi Állami Gazdaságban. Az iskola kertésztagozatosai közül há­rom csoport egy koránoi meg­állapodás alapján ket-kéíheli turnusban az NDK-ba ment. A Berlin melletti Trebin város egyik dísznövénytermesztő szö­vetkezetében dolgoztak a diá­kok. Igen nagy szeretettel fo­gadták őket, s a gyakorlati idő eltelte után kedvezően nyilat­koztak a fiatal magyar mező- gazdasági szakemberjelöltek- ról. A mezőgazdasági szakkö­zépiskolában tervezik, hogy a jövőben német tanulók láto­gatnak el NDK-ból Tolna me­gyébe. A megyei tanácson tudtuk meg, hogy a tanács társadalmi ösztöndíjasai közül a nyári úttörő- és KISZ-táborokban 11 pedagógusjelöltet foglalkoztat­tak. A megyeszékhelyen a leg­több nyári gyakórlátos fiatalt a Tolna megyei Âllàrrii Építő­ipari Vállalat fogadta. A sok helyütt dolgozó vállalat megfe­lelő területet tudott biztosítani a különféle szakmák jelöltjei­nek. 132 pécsi építőipari szak­középiskolást foglalkoztattak Bátaszéken, a KlSZ-védnök- séggel készülő cserép- és váz- kerámiagyár építkezésén, a fiatalok belső falazásókat vé­geztek. A vállalat vezetői nem feledkeztek meg a.fiatalok szó­rakozási igényeiről Sem Szek- szárdon szép berendezésű mun­kásszálláson helyezték cl őket. anol televíziót nézhettek, vagy filmeket, melyeket a munkás­szállás éttermében vetítettek. Az egyhónapos gyakorlaton a tanulók hasznos szakmai ta­pasztalatokat szereztek és ami szintén nagyon fontos, mun­kájukkal a vállalat szakembe­rei messzemenően elégedettek. A gyakorlat végeztével a diá­kok között pénzjutalmakat osz­tottak szét. Az Állami Építőipari Válla­latnál természetesen szép szám­ban végezték nyári szakmai gyakorlatukat különböző felső­fokú oktatási intézmények hall­gatói is. Közülük nem egy ép­pen e vállalat- ösztöndíjasa. Szekszárdon dolgozott például a Budapesti Műszaki Egyetem négy, a debreceni műszaki fő­iskola négy, a pécsi műszaki főiskola egy, a Kandó Kálmán Villamosipari Főiskola egy hallgatója. Ezeknek a fiatalok­nak a munkájúval a vállalat szakemberei már csak nagyjá­ból voltak elégedettek. Hiá­nyolták a fiatalokból — az el­végzett munkán túl — a. szak­ma iránti érdeklődést, az egész­séges kíváncsiságot. Ahogy a Tolna megyei Ál­lami Építőipari Vállalatnál el­mondották, a felsőfokú okta­tási intézmények hallgatóinak bérezése problémát okozott. Ez abból adódott, hogy nincs egy­séges álláspont arra vonatko­zóan, hogy az egyetemi és fő­iskolai hallgatókat milyen mi­nőségben foglalkoztathatják. Szakmai gyakorlatot végez­tek még a szekszárdi Rózsa Ferenc műszaki szakközépis­kola tanulót ' isi ök az MMG szekszárdi gyárában tanultak. Az elmondottak után — me­lyek közel sem adnak telies képet a nyári szakmai gyakor­latot végző diákok számáról, munkahelyéről, munkájáról — felmerül a kérdés, mi a haszna a nyári szakmai gyakoriátok­nak? Haszna mindenekelőtt, hogy a tanulók a tanév folya­mán szerzett elméleti tudás­anyagot a sókat érő gyakor­lattal van módjuk párosítani, s hogy a tankönyvekben írottak kézzelfogható valósággá vál­nak számukra. A nyári szak­mai gyakorlatoknak másik el­vitathatatlan has2na, hogy a diákok belekóstolnak a rend­szeres munkába. Ezen kívül — és nem utolsó sorban — ha­szon az is, hogy a diákok ez­által olyan pénzhez jutnak, mely végzett műnk íjak mér­hető ellenértéke. — VARGA JÓZSEF — Hétfőn nyílik Bútorkiállítás Szekszárdon A vasúti fasorban lévő régi művelődési ház épületében hétfőn délelőtt kilenc órakor bútorkiállítás nyílik a Székes- fehérvári Bútoripari Vállalat és a Tolna megyei Népbolt Vállalat közös rendezésében. A kiállításon a Skála bútorcsalád alaptípusait mutatják be. Az új, rövidesen üzletekbe kerülő bútorfajta érdekessége, hogy az eddigieknél lényegesen na­gyobb felépítési variációra ad lehetőséget. így azonban búto­rokból ki-ki tetszés szerint rendezheti be otthonát. A .Ská­la-bútorok többféle színben,' s számos fautánzatú felületki­képzéssel kaphatók majd. Egy teljes garnitúra 44 elemből áll. Az elemek külön is megvásá­rolhatók. A bemutató egy hétig tart naponta fél tíztől de.ulán hat óráig látogatható. A bútorok a helyszínen megrendelhetők. A székesfehérvári vállalat no­vember közepéig minden ren­delt bútort házhoz szállít. Bizonyosan nagy sikere lesz a kiállításon látható gyermek­szobának. Gyermekbútor a leg­utóbbi időkig legtöbbször hiányzott a bútorboltok válasz­tékából. A Székesfehérvári Bú­toripari Vállalatnál most egy úgynevezett ifjúsági lakószoba prototípusán dolgoznak. A ki­állításon még nem latható, de ebben az évben üzletekbe ke­rülő szobabútor ára az ország­ban kapható garnitúrák leg- olcsóbbika lesz. Bár a Népi Ellenőrzési Bi­zottságnál nem csinálnak fél­évi statisztikát, mi félretéve a megszokott rendet, az eltelt hat hónap mérlegét próbáljuk elkészíteni. Megkerestük dr. Tóth Bálintot, a Tolna megyei NEB elnökét, megtudni, mit végzett 1972. első félévében, a mintegy ezerötszáz társadalmi aktívával megerősített, arány­lag kis létszámú bizottság. A KÖZÉRDEKŰ PANASZOKAT GYORSAN ORVOSOLJAK A NEB első féléves munká­jában jelentős túlsúllyal sze­repelt a közérdekű panaszok, bejelentések elintézésének vizsgálata. Ez az országos program részeként szereplő feladat a megyében térkéoezi fel a lakosság bejelentéseinek további útját, sorsát. A társa­dalmi szerveknél, hivatalok­nak intézményeknél, kiemelt vállalatoknál és szövetkezetek­nél végzett vizsgálatok azt bi­zonyítják, hogy megyénkben előreléoés történt ezen a té­ren. Csökkent a bürokrácia, s megváltozott a szemlélet is. Pozitív tapasztalatokat szerez­tek a NEB dolgozói a szek­szárdi Városgazdálkodási Vál­lalatnál és a 11-es számú Vo­lánnál. Itt a bejelentéseket nem vádaskodásként, okvetet- lenkedésként fogják fel, hanem úgy, mint segítséget, ami fel­hívja az illetékesek figyelmét a korrigálandó hibákra. Természetesen az egész terü- léten tapasztalható javulás még nem jelenti azt, hogy ál­talánosan jó a helyzet. De en­nek elérése-érdekében intézke­dett a megyei tanács, amikor a NEB vizsgálata alapján uta­sította a járási hivatalokat, és azon keresztül a tanácsokat a feltárt hibák kijavítására. Állattenyésztés és MUNKATERMELÉKENY­SÉG Az elmúlt hónapokban fi­gyelembe véve a helyi gazda­ságfejlesztési irányelveket, az iparszerű állattenyésztés elter­jedését és továbbfejlesztésének lehetőségeit, valamint a mun­ka termelékenységének növe­lésére és a műszaki színvonal emelésére tett intézkedések ér­vényesülését vizsgálták. A mezőgazdaságban felmér­ték a nagyüzemi állattenyész­téssel foglalkozó tsz-ekben, ál­munkája lami gazdaságokban lévő problémákat. A szerteágazó témában sok szakember be­vonásával megállapították, hogy a szinte tapasztalatok nélkül indult iparszerű állat- tenyésztés túljutott a kísérle­tezés stádiumán. Leszűrhetők a tapasztálatok, amelyek bir­tokában már ki lehet tűzni a további fejlesztés irányát. Foglalkozott a NEB a má­sodállásokat és mellékfoglal­kozásokat szabályozó, tavaly megjelent miniszteri rendelet végrehajtásával is. A vállala­toknál, intézményeknél álta­lában betartják a rendele­tet. De csak általában. Mert a vizsgálat felfedett visszaélé­seket és kisebb-nagyobb sza­bálytalanságokat, atnikre fel­hívta az illetékesek figyelmét. NÉVTELEN BEJELENTÉSEK Az előre megbeszélt tervezet és jóváhagyott programon kí­vül nagy feladatot jelent a megyei néni ellenőrzési bizott­ságnak a lakosság részéről ér­kező bejelentések kivizsgálá­sa. Az elmúlt évben 180 eset­ben érkezett magánszemélyek­től panasz. A megyei NEB el­nöke elmondta, hogy vala­mennyi bejelentésre vizsgála­tot indítottak. Kellemetlen csupán az, hogy a nanaszosok majdnem egynegyede névtele­nül fordult hozzájuk. Ezekkel a névtelen bejelentésekkel szemben — nem alaptalanul — mindig éreznek bizonyos el­lenszenvet. A bejelentők nevét ugyanis hivatalból bizalmasan kezelik és csak abban az eset­ben mondiák meg, ha kiderül, hogv ..gjaot^lan vádaskodást, rágalmazást tartalmaz a pa­naszuk. A lakosok levelei alapján in­dított vizsgálatok zöme a he­lyi ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság területén ért sé­relmeket tartalmazza. A tsz- tagölc a földrendezéssel, háztá­ji földekkel kapcsolatban és a földhivatalok intézkedéseivel szemben emelnek panaszt. Az utóbbiakról az esetek 90 száza­lékában kiderül, hogy megala­pozatlanok. Sőt, nem egyszer előfordul, hogy a sajtó, a rá­dió elmarasztaló válaszai után fordulnak a NEB-hez, hátha itt számukra kedvező ered­mény születik. Végezetül, magáról a NEB- ről. Az utóbbi időben hallani lehetett, csökkent a létszám, csökkenő tendenciát mutat a Népi Ellenőrzési Bizottság munkája is. A valóság ezzel szemben annyi, hogy egy mi­nőségi változásnak lehetünk tanúi. A szervezet a felszínen lévő problémák helyett egyre inkább gazdasági életünk alap­jait, a mélyben rejlő legfőbb összefüggéseket vizsgálja. Ezért nem olyan látványos a munkája, mint évekkel ez­előtt volt. S az aktivisták másfél ezres táborában is en­nek megfelelő változás megy végbe. Egyre többen rendel­keznek magasabb, egyetemi, főiskolai végzettséggel, mert a laikus vizsgálódások helyett munkájuk ma már napról napra magasabb képzettséget kíván. — SZEPESI — Népújság 9 1 1972. augusztus 4. A dombori Matai Antal KISZ-vezetőképző tábor füvészkertnek is beillő parkjának szép ré zlctc az, melyet Németh Mihály sárvári szobrászművész négy allegorikus szobra dí­szít, a „Mátra”, „Dunántúl”, „Alföld” és a „Balaton”. Foto: G. K,

Next

/
Thumbnails
Contents