Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-04 / 182. szám
i ! & Mïïszereh Szekszârdral fiz év után À bekötőúton száguldozó teherautóktól tele lesz porral a járókelők szeme-szája. A bekötőút mellől hiányzik a járda. Az út is keskeny, csoda, hogy nem történt még súlyos baleset. — A járda kisebb gondunk, akadnak sürgetőbbek is — mondja Véner Lajos, az MMG Szekszárdi Műszergyárának főmérnöke. — Bár a tennivalók sorát ugyanúgy, mint az eredményekét ezzel a mondattal kell kezdeni: Vidéken vagyunk... Az MMG Szekszárdi Műszer- gyárának tíz éve kezdődött az építése. Az első munkásgárdá- ból ma már kevesen maradtak. A szekszárdi gyáregység munkaerő-gazdálkodását is alaposan megviselte a sok, néhány éve még gombamódra szaporodó termelőszövetkezeti melléküzemág. Az elszívóhatás az utóbbi időben csökkent. A szabályozó rendeletek megakadályozzák, hogy a kis tsz-műhelyek magas fizetés ígéretével csábítsák a szakembereket. — A dolgozók fele nő. Ez sajátos helyzetet teremt. Többségükben betánított munkások, akik alig várják, hogy letegyék a szerszámot. Várja őket a házimunka. Azt szeretnénk, hogy délutánra, vagy a harmadik- műszakba — hiszen az automata forgácsoló gépeknél az is van — ne osszunk be nőket. Mindenesetre már most is a tíz Ujjamon meg tudom számolni, hány nő marad a gyárban estéré. Gél: a gazdaságosság Kilen cszázon felül — A gyárnak kilencszáz dolgozója van — mondja a főmérnök. — Hamarosan túllépünk ezen a kerek számon is. Egészében nézve nincsenek munkaerőgondjaink. A- -tfelép azonban széles vertikumú, ami azt jelenti, hogy sokféle terméket készítünk. Ezért néhány szakmában még tudnánk alkalmazni szakmunkásokat. — „Leghíresebb” termékünk a tömlőfeszmérő. Minden szekszárdi tudja, hogy a Zsiguli kocsikhoz készítjük. El kell azonban mondanom, hogy egy tömlőfeszmérő értéke negyven . forintot sem ér el. Az össz- mennyiség a gyár éves termelési összegének csupán mintegy nyolc, százalékát adja. Igaz, ez is .tizenkétmillió forint. Háromszázezret kell készíteni ebben az évben. Hasonlóan, a többi, tizenhét Zsiguli-alkatrészhez, amit szintén Magyarországon gyártanak. Ezekért külön személyautókat ad a Szovjetunió. A kereskedelmi . szerződésben megszabott mennyiségen felül . ni.ir}tégy tizennégyezer i,kocsit. ' — Eddig 160 ezer feszmérő készült el.’ Júliusban huszonhatezer, több mint az első félév .havi átlaga. — Célunk a gazdaságos termelés. Fejlesztési tervekkel nem foglalkozunk.. Ez nem jeReprezentatíy felmérés az első félév idegenforgalmáról összesítették az első félév idegenforgalmi adatait a Központi Statisztikai Hivatalban'. Az első ‘ félév statisztikai adatai szerint január 1-től július 30-ig 1 700 000 külföldi lépte át határainkat, ami 3,6 százalékkal több, mint az elmúlt év első felében. A szocialista országokból érkezett külföldiek száma változatlan, míg a tőkés országokból 23 százalékkal többen érkeztek, mint tavaly január 1. és június 30. között. A legjobban az NSZK-beli turisták érdeklődése nőtt a hazai üdülési lehetőségek iránt, az NSZK-ból 36 százalékkal többen látogattak Magyarországra. Az angol vendégek száma 22 százalékkal, az osztrákoké 18 százalékkal volt magasabb a korábbi évinél. Bár a külföldi látogatók száma 3,6 százalékkal nőtt, a turistáké, tehát azoké, akik 24 óránál több időt töltöttek hazánkban, jelentősen, 20 százalékkal csökkent, 46 százalékkal nőtt viszont az átutazók és a kirándulók száma. Ebben vezet a szomszédos Ausztria, ahonnan évről évre többen látogatnak a hétvégeken Budapestre, vagy a Balaton-partra. Az elmúlt fél évben számuk meghaladta a 700 000-et. A szocialista országokból érkező vendégek több mint egy- harmada az idei esztendő első felében is a szomszédos Csehszlovákiából jött. Lengyel- országból kétszer annyi, az NDK-ból 21 százalékkal, a Szovjetunióból 17 százalékkal több turista látogatott hazánkba. Tovább csökkent viszont a Jugoszláviából és Bulgáriából érkezők száma. Az elmúlt évekhez hasonlóan a Balaton és Budapest képviseli a legfőbb idegen- forgalmi vonzerőt; ' e két tájegység a turisták 70 százalékának úticélja. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma e két területen 13 százalékkal nőtt; ezen belül a szállodai forgalom 11, a fizetőVendég- szolgálat szálláshelyeié 24, a kempingek látogatottsága 18 százalékkal. Ez azt mutatja, hogy a turisták., többsége áz olcsóbb szálláshelyeket, keresi. Míg a korábbi években a kempingek 30—40 százaléka, telt meg, addig az idei nyáron ezrével ütötték fal sátraikat a táborokból kiszorult "■ „vadkempingezők”. ... A reprezentatív* felmérést kiterjesztették a külföldre utazó magyar turistákra is. A felmérés szerint 1972 első félévében a külföldre látogató magyarok száma’ 17 százalékkal volt magasabb, a turisták száma . 3,7 százalékkal emelkedett. Január. 1-től június végéig 391 000 magyar turista töltött hósszább-rövi- debb időt külföldön, . Érdekes viszont, hogy az elmúlt évhez képest' a magyar turisták átlagos külföldi tartózkodási ideje több mint a felére csökkent. (MTI) lenti azt, hogy szolgaian követjük a Budapesten bevált technológiai előírásokat. — Három éve kezdtük a bo j ler-hőmérsékletszabályozó készítését. Az első évben harmincnégyezret adtunk át. Idén közel 180 ezer a terv. Korszerűsítettük az alkatrész- gyártást, szalagszerű szerelést vezettünk be. Tizenöt százalékos önköltségcsökkenéssel bizonyosan számolhatunk. Az utóbbi évben ütemesebb lett a készárutermelés. Jobb a belső kooperáció, az anyag- ellátás. A gyárban ezt tartják a legnagyobb eredménynek. Mindamellett szép számmal akadnak még gondok is. Nőtt a kereset — Mire panaszkodnának a munkások? — Elsősorban a fizetésre. A város többi vállalatához képest nem dicsekedhetünk. Igaz viszont az is, hogy az év első felében a keresetek mintegy százhúsz forinttal nőttek a tavaly első félévihez képest. Ez hét százalék átlagos bérnövekedést jelent. Nem lebecsülendő szociális juttatásaink vonzó hatása sem. A másik ajtó mögött KISZ- csúcsvezetőségi ülést tartanak a fiatalok. A közelmúltban többször voltak a Balatonnál, hétvégi táborozáson. A szak- szervezet által meghirdetett tanfolyamokra százhúszan jelentkeztek. Egyharmaddal többen, mint tavaly. Ha összeszámoljuk a bejárókat, akik közül sokan már reggel négy órakor kezdik a napot, és a nődolgozókat, kiket nehéz elvonni az otthoni munkától, belátható, hogy a százhúsz szép szám. A gyárban huszonegy szocialista brigád van. Közülük kilenc idén először értei el a megtisztelő címet. 1 K. P. Életveszély Az ítélet természetesen a bíróságra tartozik. A tárgyalás csak most kezdődött, s bizony időre volt szüksége a tárgyaló tanácsnak, amíg a kereken 25 vádlott személyi adatait felvette. Nem kétséges, hogy mindenki megkapja majd a büntetését, szigorúan, de igazságosan, ahogyan a törvények megszabják. Mégis: Domszky József és huszonnégy társának ügye, amelyet a napokban kezdett tárgyalni a Fővárosi Bíróság, ismét egy olyan ügy, amely nemcsak a bíróságra tartozik. Ami a KPM Autóközlekedési Tanintézeténél történt, ismét figyelmeztet arra, hogy némelyek semmi eszköztől nem riadnak vissza, hogy maguknak előnyt szerezzenek. A vádirat azzal vádolja Domszky Józsefet, hogy jogtalan előnyt fogadott el. Jogi nyelven így mondják, ha valakit megvásárolnak azért, hogy hivatali kötelességét megszegje, s az őt lefize- tők szája íze szerint cselekedjen. Mert ne kerülgessük a dolgot: Domszky. József, aki a .tanintézetben a gépkocsivezetői tanfolyamok szakfelügyeletét látta el, néhány oktatóval együtt eladta magát ..olyanoknak, akik nem voltak . hajlandók tisztességesen megtanulni a KRESZ-t, s úgy vizsgára menni, hanem úgy vélték, hogy pénzzel mindent el lehet intézni. Nos, néhányuknak ez sikerült is. A vizsga előtt szépen megkapták a „puskát”, vagyis a helyesen kitöltött tesztlapokat, s bizonyosak lehettek benne, hogy ha azt átmásolják a vizsgapapírra, nem hibázhatnak. Az ember csak ámul és bámul: tulajdonképpen rengeteg energiát fordítottak a megvesztegetek az ügyre, hiszen azért egészen nyíltan mégsem csinálhatták a dolgot a korrumpáltak, s időbe tellett, amíg kapcsolatot találtak hozzájuk a korrumpálok. Akinek erre van esze és energiája, talán lett volna arra is, hogy megtanulja a közeleke- dési szabályokat, s megjegyezze, hogy melyik közlekedési tábla, mit jelent. Végtére is ez nem ördöngösség, viszont a szó szoros értelmében élet-halál kérdése lehet. S aztán csodálkozik a megvesztegetetteken: miként egyeztethették össze a lelkiismeretükkel ezt a csalást, hiszen a felkészületlen gépkocsivezető a volán mögött nemcsak önmagára, hanem másokra is élet-, veszélyt jelent. Sajnos, leginkább szörnyül« ködni lehet ezen az ügyön. Többek között azon a bátorságon, amelyet az érintettek vettek maguknak. Miből gondolták, hogy éppen ők nem fognak lebukni, ők folytathatják büntetlenül hosz- szú ideig az üzelmeket? Mert az igaz, hogy sajnos még létezik korrupció, de az is igaz, hogy a megvesztegetettek azért rendszerint el szokták nyerni büntetésüket. Más kérdés, hogy bár a törvény a megvesztegetőt is büntetni rendeli, az eddigi gyakorlat szerint ez amolyan bocsánatos bűnnek számít, aminek büntetése meglehetősen enyhe. ^ S éppen azoknak a gondolkozása szerint, akik előnyt vásárolnak maguknak, a kockázat nem áll arányban az elérhető eredménynyel. Nincs okunk és jogunk, hogy beleavatkozzunk egy folyamatban lévő bírósági eljárásba. Arra azonbán kötelességünk felhívni a közvélemény figyelmét, hogy Domszky és megvesztegetett: segítőtársai mindeddig nem kerültek összeütközésbe a törvénnyel. Aligha tévedünk, ha súlyos bűnök -indítékát a kísértésekben keressük. S a kísértükben, akiknek — s ez egyáltalán nem menti őket — nem tudtak ■ ellenállni. Az már egyáltalában • nem biztos, hogy azok, akik ilyen módon vásároltak, könnyű, formális KRESZ-vizsgát maguknak, soha életükben nem jutottak különböző, sokszor nem is büntetendő módon előnyökhöz. A tapasztalat azt mutatja, hogy akadnak még úgynevezett élet- művészek, akik mindig a kerülő utakat keresik, mindig a kiskapukat, mert úgy könnyebb odajutni, ahova akarnak. S ahová más csak nagy erőfeszítések, tanulás. munka után juthat Bizony nem közönséges bűnügy, amit most kezdett tárgyalni a Fővárosi Bíróság. Amit Domszky és társai tettek, méltán váltott ki nagy felháborodást a közvéleményből. Jó lenne, hogyha sikerülne a közvélemény erejével is útját állni a hasonló ügyeknek, még akkor is, ha azok nem ilyen súlyosak, vagy éppenséggel nem ütköznek a büntető törvénykönyvbe. Mert mindannyian tudjuk, hogy jóval kevesebben állnak bíróság elé jogtalan előnyök elfogadásáért, mint amennyien elfogadják és adni szokták. Pintér István o Alekszej Nyikifo- rovics Nyikitics partizán volt Belorusziában. Mikor a Vörös Hadsereg felszabadította hazáját, már velük együtt indult nyugat felé. Hazánk határát a 3. Ukrán-hadsereg egységeivel lépte át, és részt vett Baja, Szekszárd, Dombóvár felszabadításában. Megsebesült, majd a szekszárdi kórházba került, ahol 1945. február 7-én meghalt. A hozzátartozók, felesége és négy gyermeke, megkapták személyi tárgyait, melyek közül a régi zsebórát felismerték, Alakszej Nyikiforovics mindig magánál hordta. Tegnap reggel kétnapos utazás után érkezett meg az egykori vöröskatona felesége és két lánya Szekszárdra, hogy a Hazafias Népfront Itt estek el szeretteik Hárman Moldavából megyei és városi elnöksége, valamint a városi tanács vendégeként egy hetet töltsön megyénkben. — Emlékeznek édesapjukra? A kérdésre Nyikitics Agafija Pavlovna, a feleség, sírni kezd. Afanászija, a legidősebb Nyikitics- lány kis gondolkodás után válaszol: — Zömök, erős barna ember volt az apánk. A többiek nem emlékezhetnek rá, akkor ők kicsik voltak még ... * 1 Alekszandra, a középső lány csak eny- nyit mond: — Csak a fényképét ismerem. Afanászija hasonlít rá a legjobban négyönk közül. Az édesanya veszi át a szót: — Négy gyermekem van. Még egy fiam és egy kislányom maradt otthon. Talán majd ők is eljönnek egyszer az apjuk sírjához... — Honnan tudta meg, hogy férje Szek- szárdon nyugszik? Afanászija mondja el: — A moszkvai Hadtörténeti Intézettől írták meg. Irtunk ide Szekszárdra, és kértük, ha lehet, küldjenek egy képet apánk sírjáról. Küldtek és hívtak bennünket. Hát eljöttünk. Úgy tervezik, hogy a hét folyamán meglátogatják a megyeszékhely nevezetességeit, s elmennek a szabó ktsz-hez is. — Vonattal jöttek? — Igen. Elsején reggel nyolckor indultunk Dubasszá- réből. Ott lakunk. Előtte Belorusziában éltünk, s csak 1959-ben mentünk Moldavába... Tegnap délelőtt fogadta a vendégeket Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront Tolna megyei Bizottságának titkára, majd psászár József, Szekszárd város Tanácsának elnöke is. A vendéglátók mindent megtesznek, hogy ne csak szomorú emlékezéssel teljen az egy hét.
