Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-29 / 203. szám

f V1 Nyolcezer mázsa szívnivaló A faddi dohánybeváltó üzem­ben. egy hónapja elkezdődött a szezon. Eddig 2750 mázsa zöld dohánylevél érkezett a szerződő termelőszövetkezetek­ül,: és a magántermelőktől. Peronosspóra "JA. beváltó üzemhez 366 holdról hordják a termést. Mi­lyenek az előzetes termésbecs­lések? Érdemes volt idén do­hányt . termelni ? j’1-— Az év eleji termelői ár­rendezés után, igen! — mond­ja Müller Ferenc üzemvezető. —. Bár az esőzések sok forin­tot kimostak a termelők zse­béből. A■■■ dohánynak, ugyanúgy, mint a szőlőnek halálos ellen­sége a peronoszpóra. A véde­kezés általában preventív: ül­tetés; után néhány hét múlva permeteznek. Utána tetszés szprint, ki hogy bírja permet­te!: A magántermelők kevés­bé, A. dunaszentgyörgyi ter­melőszövetkezetnek 110 hold doháhyíöldje van. Hevesi faj­tából hét-hét és fél mázsás át­lagtermésre számítanak hol­déiként. A Burley körülbelül két és fél mázsával többet ad. Ugyanakkor a kis területen gazdálkodók, olykor a szerző­dött mennyiségnek csak 20— 30 százalékát tudják szállíta­ni. A legutóbbi nagy vihar is több helyütt lefektette a törés­re váró dohányt. Az előzetes termésbecslések szerint, az elmondottak elle­nére is, közepes termés vár­ható. A peronoszpóra fertőzés ágiban a tavalyinak .mintegy k^jpjzérese. . »■■■-■ Világos kihozatal dohánybeváltó üzem cél­ja: a „világos kihozatal”. A zölden érkező dohányleve­leket ? a szárítópajtákba rak­ják. A szárítókra sok a pa­nasz. Egy „bölcs” találmány, vagy újítás révén a több emelet magas helyiségek fala műanyagból készült. Olyan műanyagból, mely nem szere­ti a nedvességet. Megrepede­zik, púpos lesz, majd nagy foltokban leválik. A több száz­ezer forintos pajták szavatos­ság^. néhány év alatt lejár. Olyan gazdagok vagyunk, hogy ötévenként újakat aka­runk építeni? A. szakszerű szárítás meg­hozza eredményét. Az érett levelek mézsárgává változ­nak, Ez a világos kihozatal. A túlérett, vagy rosszul szárított levelek barnák, az éretlenek ilágoszöldek. Csak a sárga ohánylevélből lehet jóminő­ségű szívnivalót készíteni. Ad­dig azonban míg a dohány a cigaretta, szivar, vagy pipa­töltelék formában a vásárlók­hoz kerül, még hosszú az út. Mentőöv és bukósisak Senki se higgye, hogy a do­hányfeldolgozó munka köny- nyű. A munkások mentőövvel és bukósisakban tornáznak a két-három emelet magasság­ban elhelyezett deszkákon. Egymásnak lendítik át, adogat­ják a két méter hosszú léceket, melyekre a dohányleveleket fonták fel. így töltik meg a szárító pajtát. Dohánnyal együtt a léc hét kilogrammos. Egyik végén megragadva azon­ban súlyának többszörösével nehezedik a karizmokra. Napi nyolc-tíz órán keresztül ado­gatni a léceket, nem gyerek­játék. Egy fonópárnak óránként 40 lécre kell felraknia a zöld do­hányleveleket. Órabérük ezért nyolc forint negyven fillér. Kézügyesség, gyakorlat kell hozzá, hogy valaki a norma­mennyiséget elkészítse.. A pajtába 80—85 mázsa do­hány fér. Illetve annyi az op­timális mennyiség. Mert csúcsidőben bizony előfordul, hogy egy pajtába több kerül. Osztályozás Természetesen nem mind­egy, hogy milyen a dohányle-, vél. Többféle szempont szerint osztályozzák, már akkor, ami­kor teherautókon, nagy bugy­rokba kötve, az átvevő telepre érkezik. Legfontosabb a töré­si övezet, hogy a dohány­növény szárának melyik ré­széről törték a levelet. Gya­korlott szakember ránézésre kiválogatja. Számít az érettség is. Min­den dohánylevél zöld, de nem mind érett. Szempont a levél nagysága, sérültsége, s esetle­ges betegségei. A szárítópajtában tapló szá- razságúvá aszalódnak a leve­lek. Elég hozzájuk érni, már törnek. Lehetetlen lenne a to­vábbi kezelés, ha nem gőzöl­nék meg a helyszínen. A puhí­tott leveleket asszonyok válo­gatják, minőség szerint. A fel- dolgozásnak ebben a fázisá­ban nagy szerepet kap a levél színárnyalata. A hatalmas színben körül­belül hatvan asszony dolgozik. A levegő fojtó. Ártalmas az egészségre a dohányfeldolgo­zás? — Most még nem — mond­ja az üzem vezetője. — A le­velekben ugyanis kötött álla­potban van a nikotin. Csak hő hatására szabadul fel. Mégis a teremben átható, sú­lyos dohányszag terjeng. Szok­ni kell hozzá tüdőnek, gyo­mornak. A munkások között vannak nyugdíjasok is. A le­vélosztályozás ülőmunka. Jobb híján jó fizetéskiegészítés. A beváltóhelyen jelenleg ki­lencvenötén dolgoznak. Még körülbelül 10—15 ' munkásra lenne szükség. Hatvanan ál­landó alkalmazottak. A tele­pen télen is, nyáron is van tennivaló bőven. Október 15-én befejeződik mindhárom dohányfajta szárí­tása. A telepre kerti-, hevesi-, és Burley-fajták érkeznek. Augusztus vége, szeptember eleje a hevesi szezonja. Ré­gebben volt kapadohány is, Termelése' azonban megszűnt. A szakember nem árulja el a termesztett dohányok nikotin- tartalmát. Szakmai titok. A kapadohány termesztése azon­ban elsősorban azért szűnt meg, mert nikotintartalma ma­gas volt. A többi dohányé sem alacsony. Külön kutatóintézet feladata, hogy a termesztett dohányfajták méregtartalmát csökkentsék. A dohány minden grammját felhasználják. Ami szívnivaló- nak alkalmatlan, az a vegy­iparba kerül: nikotint vonnak ki belőle. A faddi dohánybeváltóból Szoltldftfa küldik a s’zárTtótt, válogatott dohány nagy részét. A gépi. fermentálóban alakul át a „szűzdohány” élvezeti cikké. A faddi üzem is végez úgynevezett természetes fer­mentálást. Lényege, hogy az asztagokba rakott dohányleve­lekből felszabaduló hő hatásá­ra kémiai folyamatok mennek végbe. A dohány útja ezután már rövid. Fektetési idő után a do­hánygyárakba kerül. S itt kez­dődik a szivarka regénye... • Jönnek, jönnek a magasra rakott gépkocsik. A duna­szentgyörgyi termelőszövetke­zet szállít. November végéig — amikor is véget ér a váloga­tás — tart a szezon. Az idény­ben még 5500 mázsa zöld do­hánylevelet várnak a beváltó- ba. _ KADAR PÉTER Á Tiszamenti V egyi Művek új kénsavgyára 1973-tól hazánkban 600 ezer tőrina kénsavat gyártanak évente, ebből 550. ezret Szolnokon, a Tiszamenti Vegyi Mü­vekben. Az idén júniusban indult-a negyedik »szolnoki kén- savgyárban a próbaüzem. A 200 ezer tonna évi kapacitású­ra tervezett gyár a próbaüzem tapasztalatai szerint azonban ennél, is többet: 220 ezer tonnát tud majd előállítani. Az új üzem megindulása lehetővé teszi a régi elavult kénsav- gyárak leállítását, a szuperfoszfát-műtrágya gyártásának ío- kozàsât- . (MTI foto — Kunkovács László felv. — KS) Intézkedési tervek az építőanyag-ipar termelési szerkezetének javítására A gazdaságosabb termelési szerkezet kialakítására átfogó, elemző vizsgálatot kezdtek, s ennek alapján intézkédés; ter­veket dolgoznak ki a haté­konyság növelésére az építés­ügyi ágazat nagy építőanyag- és szerkezetgyártó vállalatai. Első ütemben az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um 29 vállalata és a tégla-, illetve a kő- és kavicsipari egyesülés vállalatai fogtak munkához, azután pedig ; az építőanyag- és szerkézetgyár- tó ipar tanácsi vállalatai és szövetkezetei végeznek gazda­ságossági felméréseket és ké­szítik el intézkedési terveiket. A munka támogatására a mi­nisztérium összeállította és a vállalatok rendelkezésére bo­csátotta azokat az . irányelve­ket, amelyek alapján egysége­sen vizsgálhatják termékeik jövedelmezőségét és intézke­dési terveikben kijelölhetik azokat a gyártmányokat, ame­lyeknek gazdaságosságát nö­velni kell. . Az ÉVM-válláíatok - a múlt évi adatok alakján több ‘-tíz* ' ezerféle termék termelésének gazdaságosságét veszik „bonc­kés alá”. A termékcsoportokat is árucikkekre bontják, s gaz­dasági hatékonyság szerint rangsorolják gyártmányaikat, így választják ' ki azokat a termékeket, amelyeknek ter­melése az átlagosnál kevesebb jövedelmet nypjt. vasv éppen ráfizetéses. Az • int&kédési-. tervekben e kevésbé jövedel­mező termékek előállításának gazdaságosságát, hatékonysá­gát javító feladatokat hatá­rozzák meg. Az ÉVM szakemberei az irányelvekben hangsúlyozták, hogy komplex módon, az épí­tésügyi ágazat sájátosságainak megfelelően kell értékelni a gazdaságosságot. A nagytö­megű építőanyagok előállítá­sánál például nemcsak a ter­melési, hanem a szállítási költséget is figyelembe kell venni. Az építési költ­ségeket tekintve ugyanis kifizetődőbb a viszonylag drá­gább, de közelről szállított termék felhasználása, mint ha az olcsóbb terméket jóval messzebbről kell beszerezni. Ezért fontos, hogy a külön­böző területek igényeihez iga­zodjon a termelés helye is. Különösen fontos a költségek komplex mérlegelése az importlehetőségek vizsgálatá­nál, mert az esetek többségé­ben jóval kifizetődőbb a nép­gazdaságnak a hazai építő­anyag. ...» A. kevéssé jövedelemző ter­mékek gazdaságosságának nö­velésére'és a- termelésszerke­zet átalakítására az ÉVM-vál­lalatok több éves programot dolgoztak ki. Ebben a saját erőből megvalósítható felada­tokon . túlmenően feltüntetik azokat a • tennivalókat is, amelyeket csak a minisztéri­um és más" ágazat 'bevonásá­val. összehangolt együttműkö- • désével oldhatnak.- meg.- (MÏÔ

Next

/
Thumbnails
Contents