Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-03 / 181. szám

\ f l r IFJÚ Vita : Hi érdekli a fiatalokat ? Megtalálni a formát... (Hozzászólás Deli Erzsébet írásához) Gondolatébresztő írás látott napvilágot Deli Erzsébet tollá­ból, s noha a címben feltett kérdésre nem kaptunk felele­tet, a cikkíró érdeme, hogy summázása, a problémák ösz- szefoglalása irányadó lehet a „hogyan tovább?” — néhány kérdésére. írásában felteszi a kérdést „ ...ezeket a zenére szervező­dött fiatalokat hogyan tudjuk közösséggé formálni, s hogyan tudjuk felkelteni az érdeklődé­süket a beat-zenén túli terü­letek iránt?” Engedtessék meg, hogy gya­korlati, bevált példával éljek. A bonyhádi ifjúsági építőtábor kulturális programjában be­mutatásra került egy hamisít­hatatlan Disc-jockey műsör. A szellemi tunyaságra nevelés veszélye nélkül. Ugyanis, hogy a zárt és kis létszámú építőtá- borosok közönségtömegét elfo­gadható nagyságúra növeljük, a műsort nyilvánosra hirdet­tük, így módon biztosítva volt a közel 100 főnyi közönség. A zenekar és a műsorvezető disc- jockey felváltva léptek szín­padra, s ekkor következett az a program, ami a plakátokon nem szerepelt: a tolnai szín­játszók műsora. Sikerük volt. Meghallgatták őket, taps jutalmazta a pro­dukciót. Pedig más műfaj, jó­val halkabb, mint a harsány disc-jockey. De legalább any- nyira hatásos. — Mi érdekli a fiatalokat? A példa bizonyítja, hogy ez is. Csak meg kell találni a for­mát, hogy a zene által felkel­tett érdeklődést más területek, más műfajok iránt is állan­dósítani lehessen. Veszélyes, félelmetes lehet a disc-jockeyk befolyása a fiatalokra? Szelle­mi tunyaságra nevelhetnek, kedvük, hangulatuk szerint be­folyásolva a fiatalok még ki­forratlan ízlését, értékítéletét? — Kétségtelen. Ha engedjük, ha nem lépünk közbe időben. Hiszen adott a tömeg, a fiata­lok tömege, akik ugyan a zene miatt jöttek el, de ennél több­re vágynak, ha kulturális igé­nyeik pontosabb irányulását sokszor még nem is képesek megfogalmazni, örüljünk an­nak, hogy adott egy formál­ható tömeg, s próbáljunk élni az ebből fakadó lehetőségek­kel. Népművelői pályafutásom alatt, közel egyéves kapcso­latot tartva egy hivatásos disc- jockey val, kísérletsorozatba kezdtem, megpróbálva ötvöz­ni a beat-zenét a filmmel, összeállítottam tehát egy több hónapra szóló programot, s a zenei műsorok szüneteiben rendszeressé vált a kisfilmek vetítése. Gusztávval kezdtük, de néhány hónap elteltével sor kerülhetett a Balázs Béla film­stúdió filmjeire ‘is. Paradox ? Első pillanatra talán az. Egy bjztos ; megvalósítható. Egy-egy új forma megjele­nésével már számolnunk kell azzal, hogyan léphetünk to­vább, mi az amit el kell hagy-" nunk, s mi az, amit érdemes felhasználni, megtartani. Eb­ben az esetben is gondolnunk kell arra, mennyit profitálha­tunk a disc-jockey műsorok­ból. Megítélésem szerint ez a műfaj, jelenlegi formájában sokkal előbb elhalványodásra ítélt, mint pl. a beat-zenekarok iránti érdeklődés — már csak gépzene volta miatt is. To­vább kell lépni ebből a formá­ból. Ahol az adottságok lehe­tővé teszik, magnós-klubbal, hogy ebből is szüntelenül új és új formák alakulhassanak ki, de mindenképpen felhasználva a zenét, mint a fiatalok bizo­nyos ,. korosztályának állandó mozgatóját. Ami a cikk további részeit illeti, a következőket jegyez­ném .meg: — Igaz, hogy. van megyei, járási,,,esetleg. helyi klubta­nács, igaz az is, hogy tévé-* kenységükben megpróbálnak módszertani segítséget nyújta­ni a működő kluboknak, de mit érhet ez a segítség, ha a programok, tapasztalatok át­adását nem követheti a meg­valósítás — pusztán anyagi fe­dezet híján? — Várhatunk e eredményt olyan kluboktól, művelődési házaktól, amelyeknél a költ­ségvetési keret csak a fenntar­tásra elég, s indokolatlanul csekély összeg marad — ha marad — á működésre? Úgy vélem, nem ártana egy, az ilyen „lehetőségekkel” működő művelődési objektumok vizs­gálata, követelmények és az anyagi támogatás mértékének szembesítése. — Ha a szóban forgó pénz­összeg rendelkezésre is áll, va­jon a programok előzetes ter­vezésekor a klub vezetője ké- pes-e olyan programot össze­állítani, amely színvonalában, igényességében megfelel az igényeknek? Tudja-e, hogy mi­lyen, kisebb összeget igénylő, klubkeretre alkalmas műso rokhoz nyúlhat? Félreértések elkerülésé végett: nem x klub­vezető pályára, feladatra való rátermettségét boncolgatom, hanem reális lehetőségeinket mérlegelem, vagyis tudunk-e hova nyúlni a tervezéskor, munkánk alapműveleténél? Valamennyit minden klub megoldhat a problémáiból sa­ját erőből, a helyi és kissé tá­volabbról jövő segítséggel, va lamennyit, de ennél persze többet akarunk. Mondjuk ki nyíltan: a me­gyehatáron túl sem bővelke­dünk olyan műsoros, nevesebb közreműködőt is felléptethető klúbestek rendezésének lehe­tőségével, mint amennyire ilyen estekre szükség lenne. Magyarul: információkészle­tünk kevés, s ha netán van személyes ismeretségünk egy- egy klubszinten alkalmas mű sor lehozatalára, rögtön kide­rül, hogy a kultúrát sem adják ingyen. Tervezéskor ennek té­nye — úgy érzem, s így is ta pasztaltam — nemcsak az én problémám, a kérdés az eddi- ' .ginéi több törődést- érdemelne. Befejezésül csak annyit, hogy á közösséggé Válás és az ér­deklődés. felkeltése — más te­rületek iránt ás — a tervszerű, permanens munkában egy­mástól elválaszthatatlan, fel tételezik egymást. HORVÁTH TAMÁS módszertani c. a. Bonyhád KISZ-propagan (listák Varsóban Augusztus negyedikén K1SZ- propagandisták csoportja indul a megyéből Lengyelor­szág fővárosába, Varsóba. Az elmúlt évi KISZ-oktatásban legjobban dolgozó fiatalokat jutalmazta az úttal a megyei KISZ-bizottság. A tíztagú csoport egy hetei tölt Varsó­ban. Kolumbusz útnak indult Tizenegyedikén nyílik az ifjú népművészek tábora Domboriban A megyei KISZ-bizottság az idén is megrendezi Dom­boriban az ifjú népművészek országos alkotótáborát. A tá­Tolna megyei ifjú fizikus sikere a diákolimpián Imhoff Gyula harmadik Július 8-a és 19-e között rendezték meg Bukarestben a VI. nemzetközi fizikai diákolimpiát. Az öttagú magyar csapat négy tagja helyezést ért el, az ötödiket dicséretben részesítette a zsűri. A bonyhádi Imhoff Gyula, a szekszárdi Garay János Gimnázium negyedikes hallgatója, harmadik helyezést ért el. Ez a siker, az előkelő helyezés egyben azt is jelenti, hogy Imhoff Gyula fizikai felvételi nélkül jutott be a szegedi egyetem , természettudományi korára. A magyar csapat a nem hivatalos nemzetközi pontver­senyben a második helyet érte el. Külön öröm számunkra, hogy ehhez a Tolna megyei versenyző szép szereplése is hozzájárult-. Qratulálunkl bor augusztus 11—20-ig tart. Négy szekcióban hatvan fia­tal népművész dolgozik majd Domboriban. A négy csoport a következő: hímzők, szövők, faragók és gölöncsérek, vagy­is népi fazekasok. Tizennyol- cadikán az egész tábor elláto­gat Budapestre, mert ekkor nyílik a KISZ Központi Mű­vészegyüttes székházában az országos népművészpályázat legjobbjainak kiállítása, ugyanazokat az alkotásokat állítják itt ki, amelyeket a megyeiek már láthattak Pak­son, a Duna menti Fiatalok Találkozóién. Ugyanezen a napon adják át a Művelődés­ügyi Minisztériumban az ..Ifjú népművész” címeket is. Előze­tes információt nem kantunk, de bizonnyal a tábor lakói kö­zött is lesznek olyanok, akik akkor kaoják meg 'ezt az el­ismerő és megtisztelő címet. Ma már felettébb naív vál­lalkozás lenne elbeszélni egy rövid cikk keretében, mi min­den történt Kolumbusz Kris­tóffal, amikorra 1492 augusz­tus 3-án három törékeny ha­jócskán elindult nyugati irányban az Atlanti-óceánon, hogy Afrika megkerülése nél­kül Kelet-Indiába jusson. Hetvenegy napi izgalmas és megpróbáltatásokban bővelke­dő vitorlázás után, 1492 októ­ber 12-én elérte azt a szigetet, amelynek azóta San Salvador a neve. Ezzel szélesre tárta az Vj Világ kapuját a nyomát kővető kortársak és utódok előtt. A saját fián kívül Ve­lasquez, Hernandez, Cortez, Pizarro, Almagro, Cabotto, Balboa és sokan mások lép­tek örökébe. Az új kontinenst pedig — Kolumbusz halála után — Amerigo Vespucci né­véről nevezték el. 1492 — Amerika fölfedezése — történelmi fordulat az em­beriség életében. Kolumbusz abban a tudatban halt mag, hogy Kelet-Indiába találta meg a rövidebb utat. De az általa felfedezett új világból Európába áramlott az arany és a burgonya. A kincs és az olcsó élelmiszer. Ez a kettő adott erőteljes lökést a kibon­takozó kapitalizmusnak, ami aztán átalakította a Föld ar­culatát. Vj világbirodalmak keletkeztek, óriási kiterjedésű gyarmatok, merőben új társa­dalmi és termelési viszonyok, és eközben a Föld egyre zsu­gorodott". Kolumbusznak az első útján P}ég 71 napra volt szüksége az Atlanti-óceán átszelésére. Az első gőzhajók 10—12 nap alatt tették meg az utat, a Kék- szalan gőzösei — például 1937-ben a Normandie' — 'inár 31 tengeri mérföld óránkénti — „óriási” sebességet értek el. Csakhogy Lindbergh jóval előbb, 1927 május 20-án 33 és fél óra alatt repülte át az óce­ánt New York-ból Párizsba. Óránként 179 kilométeres gyorsasággal gyűrte le a 6600 kilométeres távolságot. (Négy évvel később, a magyar Endresz György 25 óra és 40 perc alatt ért, Harbour Grace- ből Bicskére, ahol üzem- anyaghiány miatt landolt.) A legúiabb repülőgépek órákra csökkentették az átkelés ide­jét. Gagarin pedig másfél óra alatt repülte körül az egész bolygót. Mindössze 480 esztendő mú­lott , el azóta, hogy az Vj Vi­lág ismeretes. Ezalatt kivirág­zott n kapitalizmus, elérte a zenIfiét. és korszakos ipari forradalmával a fejlődés ha­talmas távlatait nyitotta meg. De ma már elveszítette az egyeduralmát, fölébe kereke- döben van a szocializmus. Mi sem bizonyítja ezt meggyőzőb­ben, mint az a tény. hogy el­sőnek kommunista embert juttatott a világűrbe a szov­jet tudomány és technika. Az­óta a szovjet űrhajók műsze­rekkel, az amerikaiak ember­rel is megkezdték a Hold tit­kainak feltárását. Szovjet űrállomások szálltak le a Vé­nuszra, szovjet és amerikai szatelliták közelítették meg a Marsot és új, közös kísérle­tek kezdődnek távolabbi égi­testek elérésére. Az eljövendő diadalok távlatai beláthatatla- nők. Mégis, Kolumbuszt főhely illeti meg az emberiség hősei­nek Panteonjában. Annyi év­század után is elismerésre késztet bennünket bátorsága, kitartása, erélye és vasakara­ta. Ezek a tulajdonságai győz­ték le korának kishitűségét, tudatlanságát, a hatalom bir­tokosainak gőgjét és a saját matrózainak félelmét. Legelső diadala alkirállyá tette, vér­szerinti utódai hercegi ■ címet kaptak és kormányzói tisztet a gyarmatokon, amelyek ki­terjedését a kíméletlen con- quistadorok tűzzel-vassál-vér­rel tágították. De ő maga már életében megismerte a bukás gyötrelmét. 1493 tavaszán még extázisbán ünnepelte öt Spa­nyolország. Élete alkonyán vi­szont kegyvesztett lett, mél­tatlanul elfeledett ember, akit meghurcolt az irigység, és a háláttanság. ' 1506 május 29-én, 59 éves korában fejezte be az éleiét Vclladolidban. Diadalának kizárólagossá­gát .mindmáig . vitatják■ Kide­rítették, hogy á vikingek faár 895-ben és 1000-ben New- Foundlandy. Labrador és, Uj Skócia földjére léptek. Ám a tényen ez mit sem változtat: Kolumbusz hőstette előtt az emberiség akkori kultúrköz- pontjaiban semmi valóságosat nem tudtak az Uj Világról. Toscanelli hires térképe is csupán feltételezés alapján készült, Marco Polo elbeszélé­se nyomán. A dicsőséq min­denképpen Kolumbuszé. Hifes naplóját Szerb Antal fordította magyarra. Szerb írta meg, hogy Kolumbusz úgy cselekedeti, „mint okos és bölcs próféta. De a. balgatag emberek vem tudták megbe­csülni a lelki és világi java­kat. .. Spanyolország, a kap­zsiság és nagyravágyás kar­maiban. nem mutatkozott méltónak a szellemi javak­ra. ..” Feltárják a kun régészeti emlékeket A Szolnok megyei múzeum­igazgatóság kutatási program­jában hatodik esztendeje sze­repel a kunok régészeti emlé­keinek feltárása. Az eddigi leg­érdekesebb leletmentő ásatá­sokat a Karcag környéki Or- gondaszentmiklóson, a XVI. század végén elpusztult kun­településen, tavaly kezdték meg. Az ásatások eddigi eredmé­nyeiből megállapították, hogy az egyhajós gótikus templomot a XV. században építették, azt a halmot pedig, ahol a temető volt, árokkal vették körül. A település pusztulása után a templom és a temetőárok ha­tárolta területen temetkeztek. A feltárt sírokból érdekes szo­kásokra utaló leletek kerültek elő. Nádból szőtt lepedőbe csavarták a halottakat, vagy a koporsó alját borították nád­szövedékkel. Az egyik feltárt sírban a halott fejét, leölt kutyája tetemére támasztották. Előkerült két, színesre festett fakoporsó is. A piros, fekete és zöld színű koporsókban férfia­kat temettek. A kutató régészek három- osztatű kemencés, szoba, kony­ha, kamra elrendezésű lakó­házak és félig földbe vájt lakó­épületek alapjait tárták fel. A kutató és feltáró munkát foly­tatják. Népújság 7 1972. augusztus 3.

Next

/
Thumbnails
Contents