Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-24 / 199. szám

f f í TOLHÀ NEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1PUJSAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA M E G Y E I B I Z OTTSÁ G Á N A K LAPJA XXII. évfolyam, 199. szám ARA: 90 FILLÉR Csütörtök, 1912. augusztus 24. A szabadságharcosok rakétatüze Da Ljubb Nang ra titkos tények kerültek napvilágra az amerikai agresszióról Saigon (MTI) Hírügynöksé­gi jelentések szerint szerdára virradó éjjel a dél-vietnami hazafias erők — öt napon be­lül immár harmadszor — he­ves tüzérségi támadást intéz­tek Dél-Vietnam második leg­nagyobb városa, Da Nang el­len. A szabadságharcosok ra­kétákkal lőtték a várost és az aknatűzből megállapítható, hogy állásaik a városhoz na­gyon közel, háromkilométeres körzeten belül vannak kiépít­ve. Jelentős összetűzésekről ér­keznek hírek Quang Tri kör­nyékéről is. B—52-es amerikai nehézbombázók kedd éjjel a tartományban több bevetésben intéztek támadást a szabadság- harcosok vélt állásai ellen. A szuperbombázók három továb­bi köteléke Saigontól kilenc­ven kilométerrel délnyugatra a delta vidékén szórta le terhét. Az AFP beszámol arról is, hogy B—52-esek kedd éjjel a VDK ellen is támadást intéz­tek. Az Asahi című japán lap­nak adott nyilatkozatában Binh asszony, a DIFK párizsi delegációjának vezetője rámu­tatott, hogy Rogers amerikai külügyminiszternek a vietnami háború közeljövőben történő befejezéséről tett kijelentése választási fogás csupán. Éle­sen elítélte, hogy az Egyesült ■ Államok csapatainak Dél-Viet- namból történő fokozatos visz- sza vonásával egyidejűleg to­vább támogatja a saigoni re­zsimet. Washington a párizsi tárgyalóasztalnál akarja elérni azt, amit nem tudott kivívni a harctéren. Ha a Nixon- kormányzat valóban véget akar vetni a háborúnak — tiszteletben tartva a vietnami nép önrendelkezési jogát — mind a politikai, mind pedig a katonai kérdésekről tárgyal­nia kell. A VDK Hazafias Frontja KB és a VDK kormánya meghívására négy napig Ha­noiban tartózkodott a Laoszi Hazafias Front Pártjának kül­döttsége Nouhak Phoumsavan, az KB állandó bizottsága tag­jának vezetésével. A laoszi küldöttséget fogadta Ton Duc Thang a VDK elnö­ke, Le Duan, a VDP ÜB első titkára és Pham Van Dong miniszterelnök. A laoszi küldöttség megálla­podást kötött a VDK kormá­nyával arról, hogy a Laoszi Hazafias Front állandó képvi­seletet nyit Hanoiban. A laoszi küldöttség kedden elutazott a vietnami főváros­ból. * A látogatásról kiadott kö­zös közlemény rámutat, hogy a két fél elítélte az Egyesült Államokat, amely kiszélesíti a háborút a vietnami nép ellen és a „különleges háborút” Laoszban, A két fél kijelenti : a viet­nami kérdést a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forra­dalmi kormányának hétpontos javaslata alapján kell megol­dani. A felek leszögezték : a lao­szi kérdést a Laoszi Hazafias Front Pártjának 1970. március 6-i ötpontos programja alap­ján kell megoldani. Vietnam és Laosz népei — mint a közleményben kijelen­tik — mély elismerésüket fe­jezik ki a szocialista országok­nak és az egész haladó embe­riségnek azért a . nagy. támoga­tásért és segítségért, amelyben részesítik Vietnam és Laosz népeinek az Egyesült Államok agressziója ellen, a nemzet megmentéséért vívott igazsá­gos harcát. Daniel Ellsberg, akinek a nevét a világ a titkos Penta­gon-dokumentumok kiszivá­rogtatásával kapcsolatban is­merte meg, kedden Miami Beach-ben, a republikánus el­nökjelölő gyűlés színhelyén tartott sajtóértekezletén a vi­etnami háborúval összefüggő újabb titkos tényt tárt fel. Kö­zölte, hogy Nixon elnök rövid­del hivatalba lépése után bé­kaembereket küldött a Hai- phongi kikötőbe, hogy feltérké­pezzék aknák elhelyezésének lehetőségét. Ellsberg elmondotta, hogy 1969. elején a nemzetbiztonsá­v gi tanács szolgálata memo­randumot juttatott el Nixon- hoz, amelyben a vietnami konf­liktus rendezésének hét válto­zatát dolgozták ki. Az elnök elutasította azt a változatot, amely az amerikai csapatok azonnali és teljes ki­vonását javasolta Dél-Viet- namból. Nixon olyan intézke­déseket választott, amelyek ki­fejezésre juttatták a VDK el­leni háború fokozására irányu­ló szándékot, beleértve a haiphongi kikötő elaknásítását. Ellsberg kijelentette, azért hoz­ta nyilvánosságra ezeket a té­nyeket, hogy a republikánus párt propagandáját cáfolva rámutasson : Nixon elnök egyál­talán nem akarta felkutatni azokat a módokat, amelyek a vietnami háború befejezéséhez vezethettek volna. A sajtóértekezleten beszélt Paul McCloskey republikánus kongresszusi képviselő is. Til­takozott azellen, hogy a köz- társasági párt konvenciója ne vitassa meg a vietnami hábo­rú kérdését. McCloskey kijelentette, hogy Nixon a háború folytatásával egy ország teljes lerombolását viszi végbe. Hangsúlyozta: az amerikaiak többé nem akar­nak meghalni ebben a hábo­rúban. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két házának külügyi bizottságai jóváhagyták a SALT-egyezményt A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két házának külügyi bizottságai szerdán együttes ülésen megvitatták és jóvá­hagyták a rakétaelhárító ra­kétafegyverek korlátozásáról idén május 26-án Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon által aláírt szerződést. Mint a TASZSZ közli, a vita vala­mennyi felszólalója egyönte­tűen támogatta a mindennemű módosítás nélkül előterjesztett szerződést, s ennek nyomán a két külügyi bizottság úgy hatá­rozott, hogy a szerződést jóvá­hagyja és ratifikálás végett a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elé terjeszti. Az együttes ülésen mondott beszédében Mihail Szuszlov, a szövetségi tanács külügyi bi­zottságának elnöke kijelentette, hogy a rakétaelhárító rendsze­rek korlátozásáról szóló szovjet —amerikai szerződés, valamint a májusban Moszkvában aláírt többi megállapodás előnyös mind a szovjet, mind az ame­rikai népnek, megfelel minden más nép érdekeinek és mint a békéért, s a biztonságért foly­tatott küzdelemben tett újabb fontos lépés, a nemzetközi fe­szültség általános enyhülését szolgálja. A szovjet—amerikai tárgya­lások idején aláírt megállapo­dások mindenekelőtt annak eredményeként jöttek létre, hogy az SZKP és a szovjet ál­lam következetesen folytatja békeszerető külpolitikáját és a gyakorlatba ülteti át a XXIV. pártkongresszuson kidolgozott békeprogramot — mondotta Szuszlov. — A szóban forgó dokumentumok e politika nagy sikerét jelentik. A legmagasabb szintű szov­jet—amerikai tárgyalások és az ezeken létrejött fontos po­zitív eredmények törvénysze­rűen következnek a Szovjet­unió erejének növekedéséből, a nemzetközi erőviszonyoknak a szocializmus javára való meg­változásából. Űj feltételek jöt­tek létre, amikor a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének fontos tényezőjé- vé vált, — mondotta Szuszlov. Helyreállt a rend Chile fővárosában Chile fővárosába visszatért a nyugalom. Az autóbuszokat és trolibuszokat, amelyeket a jobboldali tüntetők hétfő este és éjszaka megrongáltak, köz­szemlére állították ki az el­nöki palota elé. Tegnap este Munoz Bravo tábornok, a rendkívüli állapot hatálya alá helyezett santia­gói tartomány katonai parancs­noka kiadta első rendeletét. Eszerint újabb intézkedésig ti­los mindenfajta nyilvános tün­tetés, súlyosan megbüntetik a rémhírterjesztőket, a lövöldö­zőket. Ezzel egyidőben a népi egy­ségkormány tagjai nyilatko­zatban ítélték el azt a „van­dál cselekményt”, amelyet a jobboldali tüntetők Mireya Baltra miniszterasszony ellen hajtottak végre. A zavargók megtámadták Baltra asszony hazafelé tartó kocsiját, s nem­Szeptember 2—9: Indokínai szolidaritási hét Az Országos Béketanács főtitkárának sajtótájékoztatója Az Országos Béketanács kez­deményezésére — a magyar szolidaritási bizottsággal, a tömegszervezetekkel és moz­galmakkal közösen — indo­kínai szolidaritási hetet ren­deznek szeptember 2 és 9. kö­zött. Erről tájékoztatta az új­ságírókat szerdán Sebestyén Nándorné, az Országos Béke­tanács főtitkára. Mindenekelőtt az lesz a cél­ja a hétnek, hogy ismételten kifejezésre juttassuk az indo­kínai népek iránti szolidaritá­sunkat, bemutassuk az ag­resszió által sújtott országok népeinek hősi helytállását, és a közvélemény elé tárjuk újó­lag azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság és a Dél- vietnami Köztársaság kormá­nyai tesznek az indokínai helyzet békés rendezése érde­kében. A hét programjának középpontjában áll majd — tartalmilag — a Szovjetunió és a többi szocialista ország se­gítségének, az agresszorok ál­tal megtámadott indokínai né­pek politikai, katonai és anya­gi támogatásának bemutatá­sa; ezen belül természetesen az is, hogy a magyar kor­mány, társadalmunk miként siet a vietnami, laoszi és kam­bodzsai nép segítségére. Célja a hét eseményeinek az is, hogy leleplezze az USA há­borús köreinek és a saigoni bábrezsimnek Indokína térsé­gében évek óta folytatott ag­resszív, háborús politikáját, feltárja a háború politikai, ka­tonai és gazdasági hátterét, le­leplezze az USA és csatlósai részéről egyre brutálisabbá vá­ló háború borzalmait, a véd­telen polgári lakosság ellen al­kalmazott népirtó módszereit. Társadalmunkat mozgósítják a szolidaritási hét szervezői az agresszió elleni tiltakozásra, és hangot adnak annak a köve­telésnek, hogy a háború befe­jezése érdekében fogadják el a VDK és a DVK által java­solt politikai megoldásokat. „El a kezekkel Vietnamtól!”, „Cselekedjünk együtt Vietna­mért, a békéért!” — ezek lesz­nek a jelszavai a hét akciói­nak. Az események, gyűlések, találkozók összehívásában, le­bonyolításában részt vevő szer­vek — a szolidaritási bizott­sághoz tartozó tagszervezetek — a vietnami nép megsegíté­se érdekében szorgalmazzák az önkéntes pénzügyi felaján­lásokat. Abból a pénzből, ame­lyet gyárak, hivatalok, intéz­mények kollektívái, brigádok fizetnek be a 235—96.852 szá­mú szolidaritási számlára, gyógyszereket, egészségügyi felszereléseket és a gátak hely­reállításához szükséges gépe­ket vásárolnak. A Hazafias Népfront és az Országos Béke­tanács transzformátorokat ajándékoz a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságnak. Ami a hét eseménysorozatát illeti, szeptember elsején lesz a megnyitó nagygyűlés Buda­pesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában, s itt egy­ben megemlékeznek a VDK függetlensége kikiáltásának 27. évfordulójáról. Vidéki nagy­gyűléseket is rendeznek — Pest, Zala és Nógrád megyé­ben — a népfrontbizottságok, a szakszervezetek, és a KISZ. Heves megyében, Gyöngyösön tartják majd a hét záró nagy­gyűlését. A tömegdemonstrá­ciókon a népfront, a békemoz­galom és a szolidaritási bizott­ság vezetői lesznek a szóno­kok. (MTI) csak azt, a miniszter házát is megrongálták. Hasonló sorsra jutott Carlos Matus gazdaság­ügyi miniszter rezidenciája is. Az Allende-kormány közben a parlament elé terjesztette a munkások és alkalmazottak fizetésének rendezésére vo­natkozó tervezetét. Az általános fizetésrendezést azért határozták el, hogy a bérek lépést tartsanak a meg­élhetési költségek emelkedé­sével. Orland Millas kommunista pénzügyminiszter kijelentette, hogy a kormány fizetésrende­zési tervezete egyszer, s min­denkorra véget kíván vetni az áruhalmozásnak, az üzérkedés­nek és a feketepiaci tevékeny­ségnek. Másfelől elhatározták, hogy „kezdeti fizetéskiegészí­tésként” minden köz- és ma­gánalkalmazott 700 escudót kap szeptemberben — tehát még a fizetésrendezés előtt — a nemzeti ünnep alkalmából. Ugyancsak a pénzügyminisz­ter mondta el, hogy a népi egységkormány szóban forgó tervezete az adórendszer fe­lülvizsgálását is tartalmazza. Pravda-cikk a krími találkozóról „A testvéri szocialista or­szágok összefogásának és együttműködésének megerősí­tése szempontjából nagy je­lentőségű lépés volt a kom­munista és munkáspártok ve­zetőinek Krfm-félszigett talál­kozója, amelynek eredményeit továbbra is széles körben megvitatják világszerte” — ír­ja Igor Birjukov, a Pravda hírmagyarázója. A cikk szerzője hangsúlyoz­za: a szocialista közösség együttműködése és egysége el­engedhetetlen feltétele, hogy sikeresen megoldják azokat a feladatokat, amelyeket az élet állít a testvéri népek elé. A testvérpártok és kormányok vezetőinek elvtársi kapcsolatai hozzájárulnak az együttműkö­dés továbbfejlesztéséhez, a szocialista közösség egységé­nek erősítéséhez — írja a lap.

Next

/
Thumbnails
Contents