Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-22 / 197. szám

\ r oiytsrftbi !tt Í, ■— mégpedig a termelés és az élet- színvonal folyamatos növeke­dése mellett. Az elmúlt hóna­pok tényeiből arra következ­tethetünk, hogy a tervezett tendenciaváltozás lényegében bekövetkezett, az össztársadal­mi érdek érvényre jut. — A beruházások mérsék­lésére hozott kormányintézke­dések fokozódó mértékben realizálódnak. Az év II. ne­gyedében az összberuházások színvonala már csak 1—2 szá­zalékkal haladta meg a tava­lyit, s jó úton vagyunk afelé, hogy a felhalmozás ne halad­ja meg az előző évek szintjét, és aránya a nemzeti jövede­lemhez viszonyítva az ötéves tervben meghatározott szintre csökkenjen. Az I. félév 42 milliárdnyi beruházása lehető­vé teszi a fejlesztés folyama­tosságát, bár sok helyi átme­neti nehézség mellett, de üte­mesen folytatódik a központi programok végrehajtása, mű­ködésbe lépnek új üzemek, kereskedelmi egységek, kor­szerűsödik a puszta, épülnek új utak, és épül a pesti metró, új medrébe lépett a Tisza Kiskőrösnél, új lakóházakat, iskolákat, óvodákat adnak át rendeltetésének, összességében a tervnek megfelelően. — Az ipari és mezőgazda- sági temelésben, ha lassan is, de további teret nyer a gazda­ságosság, a termékszerkezet korszerűsítése, a belső kérésiét maradéktalan kielégítése és a külkereskedelmi kötelezettsé­gek teljesítése mellett. A ki­vitel ebben az évben a beho­zatalnál lényegesen gyorsabb ütemben növekszik, a külkeres­kedelmi áruforgalom dinami­kája az adott feltételek mellett megfelelő, a külkereskedelmi arányok a tervezett irányban és mértékben javulnak. A foglalkoztatottak havi át­lagkeresete 4,9 százalékkal több, a kiskereskedelmi for­galom 7 százalékkal maga­sabb a tavalyinál, ezen felül a takarékosság fo­kozódásával lényegesen csök- kent a közületi vásárlások mértéke, míg a lakossági vá­sárlások az eddigi ütemben nőnek. Az áruellátás általános színvonala kielégítő. — A népgazdasági terv fő céljainak megvalósítása irá­nyába haladunk tehát. Viszont rfiég mindig sok, az elfogad­hatónál több gazdasági egység­nél találhatunk alacsony haté­konyságot, néhány vállalat és szövetkezet képtelen fejlődni a ..minőség javításában, sok he­lyen javítanivaló van az üte­mes kooperáció, az áruszállí­tás terén, a szerződések meg­kötésében és betartásában, àsçk kijavításához sok eset­ben az irányító és felügyelő szerveid központi intézkedése szükséges", jsok mindent azon­ban helyben kell elintézni... — Ipari fejlődésünk jellem­zője ebben az évben, hogy a növekedés üteme kisebb az előző két évinél, ebben bizo­nyos központi intézkedések is közrejátszanak. Ezek között kell említenem a népgazdaság energiaszerkezetének további racionalizálását, továbbá a be­ruházások növekedési ütemé­nek mérséklődését, végül a gazdaságosabb termékstruktúra- kialakítás központi feladatát. Mindezek az ipar egy részé­ben csökkentőleg hatnak a mennyiségi növekedésre, ugyanakkor .új minőségig fel­adatok megoldása felé irányít­ják az ipari munkát. Ipari fej­lődésünknek változatlanul jel­lemzője a termelékenység vi­szonylag elég gyors növekedé­A minőség és a termelé­kenység előtérbe állításával kell a jövőben is növelnünk az ipar termelését. A mezőgazdaságra térve Nyers Rezső kiemelte: — Nagyon fontos kérdés, hogy mit produkál a magyar mezőgazdaság ebben az évben, milyen élelmiszer-ellátást tud • • ünnepi nagygyűlés Szekszárdon biztosítani a lakosságunknak, mennyit és milyen áron tud exportálni. — Ez évben nehéz nyár kö­szöntött a Dunántúl és részben Észak-Magyarország mezőgaz­daságára. Nehéz volt elvégez­ni a sok és sürgős munkát, de talán még nehezebb yolt -hosz- szú napokon, keresztül az a tudat, hogy nem lehet dolgoz­ni, amikor nagyon kellene. Együttérzéssel és aggódva fi­gyelte mindezt az ország népe, sokan segítetek, amiben tud­tak segítettek a szomszéd gazdaságok, a szomszéd megyék, és segített az állam is... Ha van munka, amire azt mondhatjuk, hogy az alkot­mány szellemének megfelelő, amelyre azt mondhatjuk, hogy munkást és parasztot egyaránt szolgál és éltet, akkor az idei nyári betakarítás ilyen munka volt. A nehéz betakarításból jelentős veszteségek származ­nak, ennek fedezését részben az érintett gazdaságoknak, részben az ország egészének kell magára vállalnia... A rend­kívüli betakarítás veszteségei országos átlagra számítva ke­nyérgabonából hektáronként mintegy két mázsa terméski­esést jelentenek. De a rend­kívüli" erőfeszítések nyomán vi­szonylag még így is jó termés kerül végül is a magtárakba. Az ország kenyere biztosí­tott. a tervnek megfelelően feltölthetjük az állami tar­talékkészletet, és államközi szerződéses kötelezettségünk­nek is eleget teszünk. Az ipar és a mezőgazdaság­elemzését összegezve hangsú­lyozta a szónok: — Minden okunk megvan arra, hogy az elmúlt évek nyomán, az idei fejlődés alapján pártunk gazdaság- politikáját beváltnak tekint­sük. . . Majd így folytatta: — Elvtársnők, elvtársak! Akik itt most összejöttünk, sokfélék vagyunk egyénisé­günkben, nézetünkben és szo­kásainkban, nem voltunk, nem leszünk és nem is lehetünk egyformák. De biztosra vehe­tő, hogy egyek vagyunk a kö­zösségi célokban, mindannyian demonstrálni akarjak a szocializmus, a béke és a nemzeti összefo­gás melletti kiállásunkat és tiltakozásunkat mindennel szemben, ami haladáselle­nes, szembeállásunkat a közönnyel, azzal a felfogás­sal. hogy az egyes ember csak magának éljen. Értelmet és célt látunk a tár­sadalmi összefogás számára, élni akarunk és élni fogunk vele. — Ennek jó példáját nyújt­ja a négy megye — Baranya, Fejér. Somogy és Tolna — összefogásával létrejött szek­szárdi kiállítás és vásár, amely ma zárja kapuit, s aminek kü­lön értéke, hogy tudományos és kulturális ismeretterjesztés­sel kapcsolódott egybe. A szövetkezeti mozgalomról szólva utalt a következőkre: — Az országos szövetkezeti nap alkalmából a szövetkezeti aktivisták tízezrei demonstrál­ják ma országszerte, hogy a magyar szövetkezeti moz­galom a maga módján és eszközeivel nagy tömegeket képes a mindennapi közös munka jó és szüntelenül jobb elvégzésére mozgósíta­ni. Képes tehát arra, hogy a ma­ga területén mind jobban és jobban meghonosítsa a szocia­lista elveket a munkában, az emberi magatartásban, a kul­turális életben, érintkezésben. A Tolna megyei szövetkezetek jól teszik, hogy ebben a ki­állításban elöljárók. Kifejező­dik mindebben az, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom mélyen elkötelezett a szocia­lizmus iránt, hogy lényege nem a társadalmi elkülönülésben van, éppen ellenkezőleg, a tár­sadalom más intézményeihez, az állami vállalatokhoz, köz­hivatalokhoz hozza közelebb a széles embercsoportok életét, munkáját. — A Magyar Népköztársa­ság alkotmányában világosan kifejeződik, hogy államunk a szövetkezeteket a szocialista társadalmi rend részének tekinti, támogatja a gazdasági és moz­galmi fejlődésüket, különösen a mezőgazdaságban, úgyszin­tén a kereskedelemben, a kéz­műiparban, és azon túl, a kö­zépméretű ipari termelés sa­játos területén, a lakásépítés­ben és -fenntartásban, a ház­tartások takarékosságának fej­lesztésében és a különféle szolgáltatásokban. A szövetke­zeti szektor széles területen hasznosan kapcsolódhat a nép­gazdaság állami szektorának működéséhez. Az országos szö­vetkezeti nap alkalmából te­hát egyszerre van okunk és lehetőségünk kiállni a „szö­vetkezetek a szocializmusért” elve mellett, egyúttal annak az elvnek és gyakorlatnak a fenn­tartása mellett, hogy^az állam a szocialista szövetkezeteknek is támogatója”. Ha ezt tesz- szük, akkor lenini értelemben — elvi céllal és az élet való­ságára építve — demonstrá­lunk a szövetkezeti eszme’mel­lett. — Ha fejlődésről adhatunk számot önmagunknak alkot­mányunk ez évi ünnepén, úgy ez végső fokon a fizikai és szellemi dolgozók fejlődni aka­rását, munkalendületét és együttműködési képességének növekedését dicséri. Mind"töb­ben ismerik fel azt az igaz­ságot, hogy..a. Jólétet . és a na­gyobb kultúrát nem adja ol­csón az élet, hiszen szívósan, néha keservesen, de mindig közösen és bizakodva meg kell küzdenünk érte. Ez a tapasz­talat sűrűsödik a szocialista brigádok haladásában, a mun­Falugy ülések, ünnepi tanácsülések, munkás-paraszt találkozók — Megyénk lakossága méltóan ünnepelte augusztus 20-át Megyénk településeinek la­kossága az idén is események gazdag sorával ünnepelte meg alkotmányunk születésének napját és ülte meg tradíció­inknak megfelelően az új ke­nyér ünnepét. Számos közsé­günkben ünnepélyes tanács­ülés kereti között emlékeztek meg augusztus 20-ról, népköz- társaságunk alaptörvényét, az alkotmányt méltatva. A Haza­fias Népfront városi bizottsá­gával közös ünnepi tanács­ülést tartott fiatal városunk, Dombóvár város Tanácsa. Iregszemcsén, Szedresen, Ud­variban ugyancsak ünnepi ta­nácsülés keretei között mél­tatták az ülés résztvevői tár­sadalmunk, az alkotmány el­fogadása óta eltelt csaknem negyedszázados fejlődését, és a fejlődést rögzítő alkotmány- módosítást. Dombóvárott az idén, augusztus 20. tiszteleté­re adta ki a városi tanács a Dombóvárért emlékérmet, mely emlékérmet a város fej­lesztésének munkájában ki­magasló teljesítményt nyújtók számára alapítottak. A Dom­bóvárért emlékérem első al­kalommal 25 lokálpatriótához került. Kívülük a városfejlesz­tésben elért eredményeikért részesült e kitüntetésben a MAV-esomópont. a Pátria Nyomda, az AfESZ, az Uni- verzál Szövetkezet munkás­kollektívája és a Kapoç Tánc- együttes. Az Alkotmány Ter­melőszövetkezet elnöke az ün­nepi tanácsülésen adta át az idei búzából sütött új kenye­ret a város munkássága kép­viselőinek, majd a tanács- apparátus dolgozói vehették át arany és ezüst törzsgárda jelvényeiket. Ezt követően ke­rült sor három, 30 éves köz- szolgálattal rendelkező taná­csi dolgozó arany pecsétgyű­rűvel való kitüntetésére. Országgyűlési képviselőink közül csaknem valamennyien falugyűlésekre, ünnepi talál­kozókra voltak hivatalosak az alkotmány napi ünnepi ese­mények alkalmából. Fülöp László képviselő Decsre láto­gatott, Bolvári Józsefné Tcn- gelicen, Szászi Gábor Sza- kályban. Széles István Bölcs­kén, Dániel Mária Pakson, Csapó Jánosné Tolnanémedi- ben. Daradics Ferenc Len­gyelben vett részt az ünnepet méltató felugyűlésen. Az al­kotmány napi ünneplésnek ezt a formáját választották egyébként Konpánvsznntón, Gyulajon. Gvönkön, Szakoson és Kocsolán is. À tanácsülések, falugyűlé­sek során kívül az idén is számos telenülésünkön ren­deztek munkás-narnszt talál­kozókat. A dombóvári Alkot­mány Termelőszövetkezet tagsága, viszonozva a május X-i meghívást, a Láng Gén- gvár munkásait látta vendégül és tette részesévé az ősi ha­gyományokat fölélesztő ünne­pi kenyérszegés pillanatai­nak. A .bonyhádiak munkás­paraszt találkozójának ünne­pi szónoka Csajbók Kálmán a Hazafias Népfront megyei szervezetének titkára volt. A munkás-paraszt szövetséget demonstráló találkozók sorá­ban bizonnyal nem egy talál­kozó marad emlékezetes az ideiek közül. Dalmand, Hő- gyész, Bátaszék, Bölcske szin­tén egy-egy találkozó színhe lye volt. Dunaszentgyörgyön az Ezüstkalász Termelőszövetke­zet volt az alkotmány napi ünnepségek házigazdája a községi tanács mellett. Itt, augusztus 20-án került sor a községi könyvtár avatására, mely régi helyéről a művelő­dési házba költözve a koráb­biaknál kedvezőbb körülmé­nyek között szolgálja majd ezután a betűszerető duna- szentgyörgyieket. A termelő- szövetkezet ünnepségét köve­tően közös vacsorán vettek részt a termelőszövetkezet gazdái, míg a község másik kultúrházában táncmulatsá­got rendeztek a fiatalok. Pakson, a kiváló címmel ki­tüntetett járási könyvtárban az alkotmányról szóló köny­vek, egyéb sajtótermékek anyagából rendezett kiállítás emlékeztette a látogatókat történelmünk . közel másfél százados - fejlődésére. ­körversenyben, a vállalatéit, Û szövetkezetek és az egyes emberek boldogulásában. A küzdő élet és a sikeres élet közé egyenlőségjelet tesz a szocializmus, és ezt az egyen­lőségjelet semmilyen más tár­sadalmi rend nem biztosítja. Nyers elvtárs foglalkozott hazánk nemzetközi kapcsola­taival is: — Pártunk és kormányunk — az alkotmány szellemében — nem szűnően munkálkodik azon, hogy népköztársaságunk nemzetközi megbecsülést él­vezzen. Hazánk európai — sőt, világviszonylatban is — a ki­sebb országok közé tartozik, de érdekeltségünk a világ bé­kéjében és haladásában nem kisebb más országokénál. Nem csupán amolyan szurkolófélé­nek érezzük magunkat a vi­lágpolitikában, aktívak aka­runk lenni lehetőségünk mér­tékéig, ez tükröződik állásfog­lalásunkban, államközi kap­csolatainkban. Mint szocialista ország, természetes elköte­lezettséget érzünk a szocialis­ta világrendszer iránt, szoro­san tartjuk szövetségi kapcso­latainkat a Varsói Szerződés tagállamaival és a KGST-be tömörült szocialista országok­kal. Nemzetünk helyét és szere-’ pét nem önmagában és el­szigetelten nézzük és lát­juk, hanem a szövetségi cé­lokkal és érdekekkel elvá­laszthatatlan egységben. —_Mi a világot — a ma kor­szerű módon — olyan gló­busznak fogjuk fel, amelyben hatalmas világerők állanak egymással szemben, s ebből a konfrontációból nem vonhat­juk ki magunkat, ennek megoldásától függ népünk jö­vője. A világerőket mi osz­tályalapon, a nemzetközi mun­kásosztály szempontjából ítél­jük meg. Ebből a szempont­ból tekintjük ma is a Szov­jetuniót a béke bázisának, a Szovjetunió Kommunista Párt­ját pedig a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom fő erejének, amellyel szolidá­risak vagyunk, amellyel alko­tó kapcsolatokat teremtettünk és teremtünk ezután. Helye­seljük a Szovjetunió nagy nemzetközi akcióit a világ- helyzet javítására... Tudjuk, hogy hazánk a magyar törté­nelem képződménye, ez befo­lyásolja a szocializmus hazai építésének módszerét, de azt is tudjuk, hogy történelmi jö­vőnket csakis a Szovjetunió­val való barátságra és együtt­működésre építhetjük. Ez a mi szovjetbarátságunk lénye­ge, ez fejeződik ki kongresz- szusi határozatunkban, állami politikánkban, ezt ápoljuk és erősítjük. — Hazánk további gazdasá­gi felemelkedése szempontjá­ból különösen fontosnak tart­juk a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának erősítését és lényeges továbbfejlesztését Mint a KGST tagja, a két év­vel ezelőtt jóváhagyott komp­lex program végrehajtásán münkálkodunk, bővítjük a termelési kooperációt iparban és mezőgazdaságban egyaránt, különös gonddal keressük a lehetőséget a magyar gépipar szélesebb körű termelési kooperációjára a Szovjetunió­val és más szocialista orszá­gokkal, mert ebben a vonat­kozásban el vagyunk marad­va, sok a tennivaló. Nyers elvtárs végezetül kö­szöntötte az ország szövetke­zeti aktivistáit, dolgozóit, to­vábbi sikereket kívánt Tolna megye dolgos lakosságának. A nagygyűlés befejezéseként K. Papp József, a megyei pártbizottság első íitkára kö­szönetét mondott a négy me­gye rendező szerveinek a ki­állítás sikere érdekében tett erőfeszítéseikért. Majd a nagygyűlés részvevői megte­kintették az ünnepi műsort. Fellépett a szekszárdi szövet­kezeti Madrigál-kórus, a ru- mai táncegyüttes, a londoni szövetkezeti kórus és a szek­szárdi táncegyüttes. ,

Next

/
Thumbnails
Contents