Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-22 / 197. szám
A-MAG Y A R. S ZOC IÁ LI S TA MUNKÁSPÁRT Tôt N A M EG Y El B 17QTTSÁ G AN A K - lA PJ A Reformjaink nem gyengítik, hanem erősítik szocialista rendszerünket ünnepi nagygyűlés Szekszárdon XXII. évfolyam, 197. szám ARA: 90 FILLÉR Kedd, 1972. augusztus 22. Az alkotmány ünnepén, augusztus 20-án országos ünnepség színhelye volt Szekszárd. A párt-, társadalmi, állami és szövetkezeti szervek szervezésében nagygyűlést tartottak a Babits Mihály megyei művelődési központ színháztermében, amely keretében megemlékeztek a magyar nép alkotmányáról, egybekapcsolva a magyar szövetkezeti mozgalom köszöntésével. Immár hagyományos, hogy augusztus 20-a nemcsak az alkotmány ünnepe, hanem egyben a magyar szövetkezeti mozgalom napja is. Tekintettel arra, hogy e napokban éppen Szekszárdon volt a négy megye — Baranya, Fejér, Somogy és Tolna — mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítása, ami egyben a szövetkezetek bemutatkozása is volt, jó alkalom nyílt a „többoldalú” ünneplésre. Annál is tn- kább, mert hiszen a szekszárdi kiállítás egyúttal széleskörűen illusztrálta a szövetkezeti és állami szektor, továbbmenve a szocialista ipar és mezőgazdaság sokoldalú kapcsolatát. A nagygyűlést megelőzően Somorjai Sándor, a megyei tanács mezőgázdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tájékoztatta a megyei pártbizottság székhazában az ünnepségre érkezett magas rangú vendegeket a kiállításról. Elmondotta, hogy szombatig hozzávetőlegesen harmincezren tekintették meg a kiállítást, és igen hasznosak voltak a különféle szakmai tanácskozások. A nagygyűlés díszelnökségében helyet foglalt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára, Szabó István, az Országos Szövetkezeti Tanács és a TOT elnöke, dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke, Rév Lajos, az OKISZ elnöke, dr. Pál József, az Országos Szövetkezeti Tanács titkára, és Dajka Balázs, a MÉM főosztályvezetője. Az elnökség soraiban helyet foglalt a kiállítást rendező négy megye párt-, társadalmi, állami és szövetkezeti szerveinek több vezetője. Jelen volt Charles Ringrose, az Angol—Magyar Baráti Társaság főtitkára, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának tagja is. A nagygyűlés résztvevőit K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte, majd felkérte Nyers Rezsőt az ünnepi beszéd megtartására. Nyers Rezső beszéde Nyers Rezső, a nagygyűlés szónoka ünnepi beszédében a többi közt a következőket mondotta : — Mai ünnepünk alkalom arra, hogy a legtágabb értelemben és a legszélesebb közösségben, minden hazáját szerető állampolgárral együtt, demonstráljunk népköztársaságunk alkotmánya mellett. Emlékezzünk a magyar nép küzdelmes múltjára, arra, hogy több mint egy évezreden keresztül — sokszor viharban és alig-alig napsütésben — munkájával, áldozatvállalásával és harcával fenntartotta, átmentette nemzetünket a huszadik századba. Tisztelgünk István király hatalmas történelmi egyénisége előtt, hiszen az ő államalkotó, államszervező tevékenysége nélkül a magyarság — a történelem által felmorzsolt más népekhez hasonlóan — ma már csak népvándorlás-korabeli emlék len-, ne csupán, nem élő valóság. Hitet teszünk ezen a napon azok mellett az elvek mellett, amelyekre a mai magyar valóság épiil, s ami a jövőnek is alapja. I Elsősorban a munkásság és a parasztság szövetsége mellett, amely államunk erejének fő forrása. Nem feledhetjük, hogy az új Magyarország létrejötte a Szovjetunió általi dicső felszabadítással kezdődött, a munkásosztály egységével és politikai vezetőszerepének megvalósulásával folytatódott, míg a szocializmus politikai bázisa a munkás-paraszt szövetséggel vált teljessé, hatékonnyá.... Őrizzük hát ezt a kincset, tartsuk fenn és erősítsük az. újabb nemzedékek számára, álljunk ki mellette tűzön-vízen keresztül, az élet napfényes időszakában ugyanúgy, mint amikor felhők takarják az .„eget. Nyilvánítsuk messzire hangzó igenlésünket az alkotmány, a munkásparaszt szövetség mellett. — Miként ezzel az igennel demonstráljuk, hogy miért harcolunk, egy másik nemmel azt is demonstrálnunk kell, hogy mi ellen kívánunk küzdeni. Sok minden van még a mai világban, ami ellen tiltakoznunk kell, amivel szembe kell szállnunk, mert egy jobb jövő útjában áll. Nem szűnhetünk meg minden erőnkkel küzdeni a nemzetközi imperializmus ellen... Nap követ napot, hónap követ hónapot, és még mindig amerikai bombák hullanak vietnami földre, még mindig tart az embertelen háború, melyért az Egyesült Államok imperialista körei a felelősek, s amelyben végül is nekik kell majd visszakozniok, ebben biztosak vagyunk... 1967 óta egyik év követi a másikat, és még mindig izraeli katonák hódítanak el arab földeket, ebbe sem nyugodhatunk bele... Az USA agresszív erői ma is elszigeteltségben, sőt, fenyegetés alatt próbálják tartani Kubát, és egyáltalán, az imperializmus erői mindig ugrásra készek, hogy új tűzfészkeket teremtsenek a világban... — Mi kommunisták fenntartás nélkül igent mondunk a nemzeti önállóság elvére, szüntelenül támogatjuk a nem. zeti önkormányzat érvényesülését a változó világban, az erősödő nemzetközi folyamatok közepette. Mint marxisták— leninisták, akik a nemzeti és nemzetközi viszonyokat dialektikusán, nem leegyszerűsítve fogjuk fel, nem kiáltunk ki minden nemzeti törekvést nacionalizmussá. Sőt, azt sem tágadjuk, hogy a nemzetté szerveződés folyamán még ma is létezhet egy későn született sajátos nacionalizmus — például az arab népeké —, aminek történelmileg fontos szerepe lehet. Mint fontosat, feltétlenül elismerjük a nemzeti szuverenitás elvét az adott államokra értelmezve. — Egyidejűleg azonban mind határozottabban nemet mondunk a nacionalista szűklátókörűségnek, amely virulens, újraéledő jelenség és komoly veszély a nemzetközi ügyekben. Fellépünk az ellen, hogy a nemzetközi ügyeket egyoldali nemzeti szemüvegen keresztül ítélje meg bárki, még inkább az ellen, hogy valamely nemzeti érdeknek más nemzeti érdek rovására keressék a megoldását. Úgyszintén az ellen, hogy a nemzeti jogokat nemzetközi kötelezettség nélkül értelmezzük. Az előadó ezt követően rátért országunk belső helyzetének több fontos vonatkozására. Megállapította: — A XX. század hetvenes évtizedének Magyarországa vi- , szonylag gyorsan halad előre a fejlődés órszágútján. Hazánk ma más, mint tegnap volt, alapvetően és gyökeresen más. Holnap más lesz, mint ma, nem alapjaiban ugyan, de fejlettségében, kulturáltságában,’ tisztább és tisztázottabb emberi kapcsolatokban. Mindezt a szocializmusra vezetjük visz- sza, ez az eszmei hajtóerőnk, emögé csoportosulnak » munkásság, a parasztság és az értelmiség legjobb erői. — Távoli országok képviselői. akik földrajzilag is alig tájékozottak Közép-Európának ebben a részében, mostanában cikkeznek arról, hogy milyen Magyarország mai valósága. Megállapításaik természetesen különböznek aszerint, hogy milyen osztálybázison állnak, milyen a világnézetük. A kommunisták igenük és támogatják mai rendünket, a szocialista és más baloldali erők nem ritkán rokonszenvüket nyilvánítják, s még a tőkés rend némely képviselője is realitásként tudomásul veszi, hogy Magyarországon „ez van, ezzel kell együttélni”. Nem szabadultunk meg a rosszindulatú ellenségektől, de a nemzetközi bajkeverők kénytelenek tudomásul venni, hogy Magyarországot nem lehet fellazítani, és eltéríteni a szocialista országok 1 közösségétől. Csalódottan vehetik tudomásul. hogy reformjaink nem gyengítik, hanem erősítik szocialista rendszerünket. Hazánkban nem szűkölködünk ugyan nehézségekben sem, nálunk is van bőven maradiság, nem kevés áz emberi gyarlóság, jellemző á fejlettségbeli differenciáltság gazdaságban és kultúrában. Társadalmi és állami rendszerünk azonban a világ legfejlettebbjei közé tartozik, mert szocialista jellegű, s erre büszkék lehetünk. A gazdasági életünkkel kapcsolatban hangsúlyozta a tervfeladatok megvalósításának fontosságát, majd így folytatta: — Emlékeztetnem kell Önöket arra, hogy pártunk Központi Bizottsága tavaly novemberben és a kormány tavaly decemberben szorosabbra fogta a vállalatok és szövetkezetek gazdálkodási feltételeit, növelte az állami követelményeket azért, hogy a népgazdaság beruházási és külkereskedelmi helyzete javuljon, TOLNÁ MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJÉTEK i (Folytatás a 3. oldalon.)
