Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-20 / 196. szám

CSALÁD OTTHON A hűtőszekrény használatáról A hűtőszekrény használata olyannyira elterjedt hazánk­ban is, hogy ma már szinte a háztartást vezető asszonyok nélkülözhetetlen segítőtársává lépett elő. Segítségével több napra, akár egy hétre előre is megtervezhető a család étke­zése, s az előre és nagyobb tételben történő bevásárlások­kal nyert szabad idő pihenés­re szabadul fel. A háztartási hűtőgép azonban nem egysze­rűen mechanikus tároló­edény, ahová szinte válogatás és minden előkészítés nélkül mindenféle élelmet „belaná- tolhatunk”, A hűtőgép segítő­társ. de csak megfelelő gon­dozás és bánásmód esetén. A nyári időszakban különö­sebb gondoskodást igényel. Ilyenkor megnő szerepe, s a hőmérséklet ingadozása, illet­ve magas volta miatt a házi­asszonyoknak jobban kell fi­gyelniük hűtőszekrényükre. A használat során éppen ezért célszerű néhány alapvető jó­tanácsot figyelembe venni. 1. A hűtőgéoet gazdaságos működtetése érdekében véd­jük a hősugárzástól, ne tegyük kályha, fűtőtest mellé, de napsütötte helyre sem. A leg­kedvezőbb elhelyezés, ha lég­járatban áll, mert kevésbé ie- gesedik be. s ennélfogva ki­sebb a fogyasztása. 2. A nyári időszakban leg­alább hetente esv alkalommal kapcsoljuk ki hűtőgéDünket és olvasszuk le. A hókéreg kép-, ződése ugyanis ennvi idő alatt olyan rriértékűvé vájik., hogy a gén nem hűt megfelelően, il­letve túl magas lesz az áram- fogyasztása. 3. A hűtőszekrény használa­tának legalanve'őbb követel­ménye a patikatisztaság. He­tenként egyszer erre a célra külön tartott tiszta ruhával, langyos vízzel alaoosan mos­suk ki hűtőszekrényünk bel­sejét és minden evves reke­szét. Elterjedt a szódabikarbó- nás vízzel .történő mosás, amelynek előnve, hogy szagta­lanít. Ma már forgalomban van olyan soeoiális hűtőszek­rény-mosószer is. ami tökéle­tes tisztaságot b’ztosít. ugyan­akkor fertőtlenít. Kimosás után a bekaoc.solás előtt a hű­tőszekrény beiseiet tiszta ru­hával töröljük szárazra. 4. Forró, erősen párolgó, de enyhén meleg ételt sem sza­bad a hűtőszekrényben elhe­lyezni. Minden főtt ételt gon­dosan és megbízhatóan fed­jünk le. mert a hűtőszekrény zárt terében szabadon tartott ételek fokozottabban átveszik egymás szagát. Különösen ügyeljünk a tejfellel behabart, vagy rántott kész főzelékek tárolására, mert nváron ezek is hamarabb bomlanak. 2—3 napnál előbbre ne főzzünk meg. illetve főtt ételt tovább ne tároljunk, mert csodára a hűtőszekrény sem képes. 5. Az erősen illatos, átható szagot árasztó ételek (mint az uborkasaláta, a sárgadinnye, a füstölt-áruk, egyes sajtfélesé­gek) hűtőszekrényben történő tárolásáról le kell mondanunk. Nemcsak a hűtőszekrényben tárolt egyéb ételféleségek ve­szik át a szagukat, de maga a hűtőszekrény belseje is, mely még többszöri kimosással is nehezen szüntethető meg. 6. A növényvédő szerek el­terjedése a mezőgazdaságban .fokozottabban indokolja, hogy a nvers állanáiban tárolt gyü­mölcs- és zöldségféléket ala­posan megmosva és lecsurgat­va helvezzük hűtőszekrénvi'mk megfelelő rekeszébe. Aiárda- tos a különböző gyümölcsöket, fajtánként zárt dobozokban tárolni. 7. Vajat, tejfölt, valamint felvágottféléket, az eredeti csomagolásban, de a hűtőgép­hez tartozó fedeles dobozban ajánlatos elhelyezni. Csoma- golatlanul, szabadon, fedetle­nül, semmiféle étel- és italfé­le ne álljon hűtőgépeink pol­cain és rekeszein. Ugyanakkor a nyári időszakban gondol­junk arra, hogy a legjobb hű­tőszekrény sem alkalmas a korlátlan tárolásra. Néhány tájékoztatási adatot közlünk a tárolási időkről: Friss tejet, tejszínt, kakaót, valamint készételeket, ételma­radékot és cukrászsüteménye­ket ajánlatos 2—3 nap után elfogyasztani. Tejfelt, túrót, vajat, friss tőkehúst, barom­fit, valamint könnyebben romló gyümölcsöket 3—4 napnál tovább ne tároliunk. A főtt. sült húsok, a sült ba­romfi, valamint töltelékáruk és felvágottak 4—5 napig is — elbírják ellenőrzés mellett — a tárolást. A nyári időszakban különösen nagy segítségünkre van a hűtőszekrény mélvhíitő rekesze, jégkockák előállításá­ra. fagylaltok, parfék stb. ké­szítésére. — k. é. — Szabad idő t Az aktív pílacités All az ember a munkapad mellett egy életen át. Megszo­kott rutinmozdulatokat végez és tüdeje szívja az olajgőzt, az üzemcsarnok bűzét. Öröm, becsület és kenyér-kérdés a munka. De — ne feledjük —■ a munka nehéz, robot jellege sem veszett el még teljesen. Ül az ember az íróasztal mellett egy életen át. Izmai mozdulatlanul, petyhüdten alusszák Csipkerózsika-álmu- kat. Az irodai ember tüdejé­nek mindössze egyötöd része dolgozik, szívja a finom por­ral elegy oxigént. Egyáltalán: a civilizáció embere nem fi­gyel a tüdejére. A tüdő mun­káját, működését feltétlen ref­lexnek véli. „Dolgozik, műkö­dik az magától is” — gondol­ja. A civilizáció embere a szí­vét, máját figyeli, vérnyomá­sát méregeti és az érelmesze­sedéstől fél. (No meg persze esetenként a kivédhetetlen ráktól.) Jogos az a félelem. Dehát a tüdőt, az izmokat is be kéne venni ebbe az együt­tesbe. (Természetes biológiai folyamat, hogy az ember meg­öregszik, de hát miért kell idő előtt megöregednünk. És a tüdőnk miért nem termel tel­jes kapacitással, miért nem tanulunk meg helyesen mo­zogni, lélegezni, hiszen fizi­kumunk létének, nem utolsó sorban frisseségének, mun­kabírásának, egészségi közér­zetünknek feltétele a testünk­ben végbemenő folyamatos égés. És az égéshez, bárhol játszódjék a folyamat, oxigén szükséges. Szóval: mozogjunk, lélegezzünk okosan, tempósan, nagyokat, mélyeket, hadd dol­gozzon a tüdő, hadd „égjün^” — éljünk egészségesen, fris­sen, sokáig. És ahogyan a civilizáció em­bere kikapcsolódik és pihen! Talán jobb volna erről nem is beszélni. Munka után beül a kártyaasztal, mellé, vagy ki­egészítő sportágként sörözik a kocsmában. Ülünk egy életen át esténként a tv előtt. Sétá­lunk egy életen át — hét végén és vasárnao pizsamában, a szobában! Közben jó zsírosa­kat eszünk, jókat hortyogunk, észre sem vesszünk, elzsíroso- dunk, elöregszünk. Pedig másképpen, okosab­ban, egészségesebben — tehát hasznosabban is lehetne élni, dolgozni — pihenni. Ép testben, ép lélek! Tu­dományos kísérletek már ré­gen bizonyítják, hogy a fáradt­ság egyedüli gyógyírja: az egészséges mozgás, a sport, a III. ARANYOZON Vízszintes: 1. Az olim­piák során 5 aranyérmet szerzett ez a magyar gárda. 14. A csodák csodája. 15. Zenekarban .tevékenykedik. 16. A férfi c.^relyvetós to­kiói olimpiai bajnoka (Pauli). 17. Le+iarapdál. (pl. füvet). 19 Normann vezér, novgorodi fejedelem. 20. Csak névbetűiről ismert magyar festő. 21. Testrész és Pál-utcai fiú. 23. Be­cézett női név. 24. Helsin­kiben egy, Melbourne-ben három aranyérmet szerzett tornásznőnk (Ágnes). 25. Árkus. 26. A középtávú futó­számok aranyéremre leg­esélyesebb versenyzője Mexikóban (Jun.) Végül is nem sikerült a dobogó leg­magasabb fokára állnia. 28. Néma bánat! 29. A kardvívás olimpiai bajnoka Helsinkiben (Pál). 32. Illet­ve röviden. 33. Kiváló Ja­pán súlyemelő. Tokióban a pehelvsúlyban fölényes győ­zelmet aratva aranyérmet szerzett. 35. A tőrvívás olimpiai bajnoknője Berlin­ben és Londonban (Ilona). 36. Centiméter. 37. Forgá­csolással kimélyített. 39. Heyerdahl papiruszhajója. 40. Zsombékos, mocsaras helyek növényé. 42. Vissza­bukik! 43. ... mecset: téma- lom és mohamedán teoló­giai főiskola Kairóban. Pontosan ezer éve (972-ben) alapították. 46. Kerti szer­szám (ford.). 47. Gyakran ilyen a városi ivóvíz. 48. Picike (4- ékezet). 49. Közséq megyénkben. 51. Miskolc heave. 52. Ke­resztül. 53. OT. 54. Csak a londoni (1908) és antwer­peni olimpián használták ezt a sportszert. 56. Rokon magánhangzók. 58. Párizs repülőtere. 61. Az egyes evezés mel- bourne-i, római és tokiói olimpiai bajnoka. (Vjacseszlav). 64. Hébérek. 66. A berlini olimpián a kötöttfocású birkózás légsúlyú aranyérmese (Már­ton). 68. A gerelyvetésben ért el első helyezést a tokiói olimpián (Mihaela). 70. Szoviet gerelyvetőnő, római arany­érmes (Elvira). 71. Az ökölvívásban a légsúlyban ért el első helyezést Los Angelesben (keresztnevének kezdőbetű­jével a végén). Függőleges: 1. A 3000 m-es akadály­futás győztese Los Angelesben és Ber­linben. 2. Bukta ielzőie lehet. 3. Isme­retlen. 4. Füag. 5. Etián császári test­őr, a maratoni futás római és tokiói bajnoka. 6. A 10 000 m-es síkfutás aranyérmese Rómában (Pjotr). 7. Deciliter. 8. Szén és nitrogén. 9. Szereti a ,.folyékony kenyeret" (Kissé régies hangzású szóval). 10. Korszerűt­lenné válik. 11. Nemzetközi szerződést hitelesít. 12. Az ökölvívás római nehéz­súlyú olimpiai bajnokának jelenlegi ne­ve (Mahmud). 13. Az ötalakos gyors pisztoly londoni és helsinki győztese. 18. Kassák Lajos folyóirata volt. 22. Az 1500 m-es gyorsúszás 15 éves japán bajnoka Los Angelesben. 24. Párbajtőr* vívásban aranyérmet szerzett sporto­lónk (Győző). 25. Telefon is, testvér is van ilyen. 27. Fordított kettősbetű. 30. Vatikáni és spanyol gépkocsik jelzése 31. Jugoszláv tornász, a lólengés olim piai bajnoka Tokióban (Miroszlav). 34 Aranyérmes kardvívónk Berlinben (ke resztnevének kezdőbetűjével). 38. Két tőzve: magyar olimpiai edzőtábor. 41 Régészeti kutatást végez. 42. Labda rúgó-trófea. 44. Kitűnő csehszlovák at léta. Londonban egy, Helsinkiben há rom táv győztese (Emil). 45. A lóerő angol rövidítése. 50. Nem egyenruhás, 55. Becézett férfinév. 57. Elöl. 59 Ausztrál gyorsúszó, Melbourne-ben két szer, Rómában egyszer állt a dobogó legfelső fokára (Murray). 60. Lövik Ká­roly. 61. Alkotóművész. 62. NCN. 63. ... csodák csodája. 65. ... step: a fox- trott őse. 67. Erdei állat. 68 Kiejtett mássalhangzó. 69. Sportszer a téli olimpiákon. Beküldendő a vízszintes 1., 16., 24., 29., 33., 35., 61., 66.. 68., 70., 71, a függőleges 1., 5., 6., 12., 13., 22,, 24., 31., 34., 44. és' 59. sorok megfejtése levelezőlapon 1972. augusztus 28-ig a Megyei Művelődési Központ Szekszárd címre. A levelezőlapra kérjük ráírni: Rejtvény. Az ,,öt karika jegyében" I. forduló­jának megfejtése: Lőrinci Márton '— Kozma István — Gyenge Valéria — Prokopp Sándor — Keleti Ágnes — Kárpáti Rudolf. A fekete négyzetek száma: 36. A nyereményeket és a nyertesek név­sorát együttesen a Tolna megyei Nép­újság 1972. szeptember 3-i számában közöljük. SZEREK kerti munka, bármilyen moz-í gással járó aktív pihenés. A munkaléléktannal foglal­kozó tudósok kutatásuk leg­izgalmasabb területének és legemberibb feladatának tart­ják a túlterhelést és az elfá­radás elleni, védekezést. Szám­talan apró megfigyelés, elmé­lyült tanulmányozás, mérés és összehasonlítás, orvosi és mű­szaki vizsgálat után jutottak el különböző szövödékben hl. alkalmazható leghelyesebb módszerekig. A hosszú ideig megfigyelt fáradtsági görbe arra figyelmeztette a tudóso­kat, hogy több munkaszünetet iktassanak be és a pihenőket a dolgozó emberek aktív te­vékenységgel töltsék. 20—25 perces olvasás, torna, séta és a fáradtság elmúlik, az embe­ri munkaerő, az emberi tel­jesítőképesség regenerálódik, egy régi, közismert szóval él­ve: a termelőmunkát végző ember újra fitt lesz. Hát még a szabad idő, a munka utáni pihenő felhasz­nálása mennyire fontos, hogy okosan, mozgással történjék. Régi nyomdászok, akik egy életen át álltak a gépek mel­lett, minden szabad idejüket a turizmusnak szentelték. Nem eszményképeink az an-‘ goi lordok, de közismert, hogy egész életükben nem rakják le kezükből a golf-ütőt. Tehát nem úgy képzelik el a spor­tot, mint sokan hazánkban; mint a fiatalok párviadalát, az emberfeletti teljesítmények rekordereiének kenyérkereső, hírnevet jelentő forrását. A sport elsősorban testedzés, kondíciót javító egészséges mozgás, amelyet egy-két éves korban kezd az ember és élete végéig ne hagyja abba, amíg kezét-lábát tudja emel­ni. _ __ Nincs nagyszerűbb dolog; mint az ózondús erdőben, vagy réten egy jó séta, munka után. Vagy hét végén egy kis ásás, kapálás a kertben, vagy a tel­ken, de ami a legegyszerűbb és mindenki számára gyako­rolható, az úszás az egyik leg­kellemesebb sport. Pihenjünk aktívan,' mozog­junk sokat, jobb lesz az ét­vágyunk, nyugodtabb az ál­munk, boldogabb a nappalunk. S. A. Receptek Zöldbableves: (2 személyre). Fél kiló gyenge zöldbabot két végétől meg­tisztítjuk, egészben megmossuk, majd feldaraboljuk. (Azért nem szabad fel­darabolva mosni, mert úgy kiázik a vitamin nagy része). A zöldbabot for­rásban lévő, sós vízbe dobjuk; rövid idő alatt puhára fő. Kevés zsírral és liszttel rántást készítünk, ha a rántás rózsaszínű, dobunk bele egy pici re­szelt vöröshagymát, kevés pirospapri­kát és azonnal felengedjük, hogy meg ne égjen a paprika. A rántást a zöldbabhoz öntjük, egy tojásból készült apró galuskákat szaggatunk bele, ha kész, ízlés szerint egy pici cukorral, ecettel és két deci tejföllel ízesítjük. Sajtos, húsos karfiol: Fél kiló főtt húst megdarálunk, 60—80 dkg karfiolt gyengén sós vízben megfőzünk, 20—25 dkg rizst puhára párolunk húslében. Kivajazzuk a tűzálló tálat és lerakunk egy sor rizst, egy sor húst, egy sor karfiolt; kevés olvasztott vajjal meg­locsoljuk, majd újra kezdjük a sort. A tetejére karfiolt rajunk. Két egész tojást, 10—15 dkg reszelt sajtot, törött borsot, kevés pirospaprikát elkeverünk két deci tejfölben és ráöntjük, majd átsütjük. Népújság 12 1972. augusztus 2&

Next

/
Thumbnails
Contents