Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-19 / 195. szám
' 4 Londoni dalosok Dombóváron Charles Ringrose nyilatkozata az angol szövetkezeti mozgalomról À londoni dalosokkal nemcsak a dombóvári közönség ismerkedhetett meg, mert felléptek a négy megye szekszárdi kiállításán, sőt ellátogattak Baranyába is. Éppen a siklósi várban sikerült utolérnünk őket egy kis beszélgetésre, ismerkedésre. A kórus a londoni fogyasztási szövetkezet együttese, és jelenleg a Dombóvári ÁFÉSZ vendége. Ezúttal viszonozzák a Kapos Táncegyüttes londoni vendég- szereplését. Megkértük Charles Ring- rose-t, hogy mutassa be olvasóinknak a kórust, illetve a szövetkezetét, amelyet képviselnek. — A kórus 1957-ben alakult — mondotta Charles Ringrose. — Először csak női volt, majd később átalakult vegyes kórussá. Repertoárja többféle muzsikát képvisel, kezdve az Erzsébet királynő korabeli, több szólamra írt daloktól az európai népdalokon keresztül a rock- és popzenéig. Tagjai a legkülönbözőbb korúak, foglalkozásúak, vagy diákok, és részben tagjai a londoni fogyasztási szövetkezetnek is. > «B*» " '« f — Tekintettel arra, hogy fc Tolna megyei vendéglátó, a ! Dombóvári ÁFÉSZ is fogyasztá- f si szövetkezet, és itt-tartózkodá- r suk idején ünnepeljük, méehoz- ï zá éppen Tolna megye székhe- ! lyén, Szekszárdon, az országos t szövetkezeti napot, szeretnénk, ha elmondana néhány fontos dolgot szövetkezetükről is... r — Mindenekelőtt tudni kell, hogy Angliában nagy múltja van a szövetkezésnek. Az ipar feilődésével párhu- . zamban kifejlődött a munkás- mozgalom, és ennek részeként bontakozott ki, '■terjedt el a szövetkezés eszméje is. Angliában az első szövetkezet már 1844-ben megalakult, és azóta állandóan terebélyesedik e mozgalom. Jelenleg csak a fogyasztási szövetkezeteknek 12 millió tagia van. A mi szövetkezetünk taglétszáma meghaladja az 1 milliót, s London, illetve környéke fogyasztóinak szövetkezete. Ennek is naey múltia van. 51 éve alakult, mégpedig két másik szövetkezet egyesülésével, amelyek korábban ugvanesak kisebb szövetkezetekből jöttek létre. A szövetkezet nawsáeá- ra jellemző, hogy a múlt évben értékesítése elérte a 100 millió fontot. } fr’ — Hogvan ÍlTeszkodik « ' volumenű szövetkezet életébe ez a kórus? — Szövetkezetünknek van egv úgynevezett oktatási-kulturális ágazata. Ez sokoldalú tevékenységet ielent. A lénve- ge. célia az, hogy a tagokat, dolgozókat szövetkezeti szellemben nevelje, megismertesse velük a szövetkezeti életet, növel le aktivitásukat. Évente hozzávetőlegesen 50 000 fontot fordítunk erre az oktatásikulturális munkára. Ha nagyobb a szövetkezet nyeresége, többet; ha kisebb, kevesebbet. Ebből fenntartunk 12 kórust, 3 zenekart, 1 fúvós- zenekart, 1 népzeneklubot — egyébként ezt tartják Anglia legjobb népzeneklubjának —, 4 gyermekkórust, 2 gyer- mektánccsoportot, 1 görög nemzetiségű színházat — tekintettel arra, hogv szövetkezetünk tagjai, vásárlói közt igen sok a görög nemzetiségű —, egy magyar néptánccsoportot, egy mozgalmi iskolát, minden két évben finanszírozunk egy filmfesztivált, amelyekre gyermekek készítenek filmeket meghatározott témákból, terjesztjük a szövetkezeti irodalmat, ismeretterjesztő előadásokat tartunk, Cg'áron egyhetes tanfolyamot szervezünk különböző közérdekű témákról, szervezzük a nemzetközi kapcsolatokat, utazásokat. A szövetkezetnek ezt a tevékenységét én irányítom, természetesen társadalmi munkában. A fő állásom ugyanis nem ez, hanem az angol—magyar baráti társaság főtitkára vagyok, — Hogyan került kapcsolatba az angol—magyar baráti mozga- lommal? — Több mint két évtizeddel ezelőtt én is jelen voltam a budapesti világifjúsági találkozón, mégpedig egy angol kórusszövetkezet tagjaként. Nagyon kellemesen éreztem magam Magyarországon, nagy hatással volt rám a magyar nép dolgos erőfeszítése, és elhatároztam, hogy hazamenve, hazámban szervezem az angol—magyar baráti kapcsolatokat. 1952-ben megalakítottuk ennek szervezetét, én lettem a főtitkár, s vagyok azóta is. Időközben természetesen sokszor jártam Magyarországon, az angol—magyar baráti társaság köre pedig állandóan nő. — Hogyan kapcsolódik egymáshoz k kétféle tisztség? — Nagyon szorosan. Az előbb említettem, hogy milyen nagy a szövetkezetünk évi értékesítése, de nem említettem, hogy a szövetkezetünk egyben komoly politikai tényező is Angliában. Tagjai közt megtalálhatók a legkülönbözőbb pártállásúak, és köztük állandóan folyik a küzdelem. A szövetkezeten belül harc folyik azért, hogy milyen legyen a szövetkezet politikai arculata. Mivel a tagok zöme munkás, dolgozó, a szövetkezet egésze meglehetősen progresszív politikát folytat; támogatja a munkáspárt haladó törekvéseit, állást foglaltunk az európai biztonsági konferencia összehívása mellett, tiltakozunk a vietnami agresszió ellen. A szövetkezeti tagok sorában sok a kommunista, sőt, közülük sokan szövetkezeti vezető tisztséget töltenek be. A kommunisták a szövetkezetünkben arra törekszenek, hogy összefogják, közös nevezőre hozzák a haladó erőket. Szövetkezetünk sokoldalú kapcsolatokat tart fenn Európa minden országának szövetkezeti mozgalmával, benne a népi demokratikus országokéval is. Kulturális vonatkozásban a magvar fogyasztási szövetkezetekkel a legsokoldalúbb a kapcsolatunk — sőt. újabban a gazdaságiak is kezdenek kiépülni —, aminek érdekében természetesen én is minden lehetőt megteszek. Úgy is mint az angol—magyar baráti társaság főtitkára — fejezte be nyilatkozatát Charles iRing- rose. BÖDA FERENC A néző véleménye „Szép, csak 44 Szép — mcmdja Horváth István bonyhádi lakos. — Szép, csak hát miért nem volt eddig? — Hiányiott? — Talán inkább azt mondanám, hogy nem tudtuk: menynyi minden megterem ebben a magyar földben. Valóságos Paradicsom ... — Micsoda csinos faházak vannak — szól közbe a feleség — azt írja meg, hogy miért nem olcsóbbak. Hogy a ma- gunkfélék is megvehessek ... — Mi tetszett a legjobban? — Szeretem a nyulakat, nekem is van néhány. Mi tagadás legtöbbet a nyúlketrecek előtt álltunk. Jó lenne vásárolni néhányat, tudom, hogy kifizetődő lenne. Egy év múlva, vagy kettő múlva. Ugyanez vonatkozik a baromfira is. A szaktanácsadót is megkérdeztük. Elmondta, hogy egy éven belül kifizeti magát a ketrec, de egy férőhely 30 forintnál többe kerül. Azt nem tudjuk a háztájiból a szögről leakasztani. — Neked mi tetszett? — A tök — mondja a Horváth család tíz év körüli csemetéje gondolkodás nélkül. — Még sohasem láttam ekkora úritököt. Tolna megye gazdasági hagyományaival nem kell szégyenkezni. A múlt század utolsó harmadában alakult Tolna megyei Gazdasági Egyesület a maga idején, a kor színvonalán álló módszerekkel, szép eredményeket ért el. Első „termény-, gyümölcs-, virág-, kézmű- és háziipari kiállításáról” 1876-ból van közvetett adatunk, az 1878 májusában Szekszárdon rendezettről azonban már részletesebbet is megőrzött a korabeli sajtó. A megyei levéltárban lelhető Tolnamegyei Közlöny először 1878. március 17-én emlékezett meg arról, hogy a gazdasági egyesület május 18 —19—20-ra kiállítást hirdet. Ezt a kiállítást azonban teljes egészében az állattenyésztés uralta. Eredményeiről akkori kollégánk óvatosan bíráló hangon, enyhe rezignációval így fogalmazott : „Lezajlott, mint a nyári vihar, eltűnt, mint a meteorkő...’' A kiállítás 2260 négyszögöl területen, a vásártéren nyílt. Három, egyenként 30—30 öl hosszú fedett deszkaépületet húztak, melyekben a negyven kiállító pontosan 18 lovat, 30 szarvasmarhát, 141 juhot és 202 különböző kisállatot mutatott be. A főbejáratot sisakos tűzoltók őrizték. A megnyitón Perczel István főispán képviselte a kormányt, akit Perczel Dezső, a kiállítási bizottság elnöke, Bernrieder József, a gazdasági egyesület elnöke és Boda Vilmos lap- szerkesztő, a kiállítási végrehajtó bizottság elnöke fogadott. Amennyire az adatokból következtetni lehet, aligha akadhatott kiállító, aki valamilyen elismerésben ne részesült volna. Kiosztottak 26 ezüst- és 38 bronzérmet, 14 első, két másodosztályú oklevelet és három írásos köszönetét. Idézzünk a korabeli lapból: „Megyénk, hála a gondviselésnek, bír az elemekkel, mely a kiállítások keresztülvitelében tényezőként szerepelhetnek: vanak népszerű emberei, kiknek szava, tevékenysége gyújtó hatású; vannak a rendezésre alkalmas, s fáradságtól vissza nem riadó egyénei; vannak gazdászati kitűnőségei; s van végre egy legnagyobb részben közönyt nem ismerő közönsége.” A kiállításon a juhászat, szarvasmarha- és sertéstenyésztés jól szerepelt, „míg ellenben a lótenyésztés sok kívánni valót hagy fel; a hasznos házi állatok tenyésztése végre, amennyire a kiállítás az e téren létező állapotok visszatükrözésére alkalmasnak mutatkozik, nem részesül kellő figyelemben és méltánylásban.” A látogatottság nem lehetett fényes, ' mert három nap alatt csak ezerötszáz egyén fizetett a pénztárnál hétszáz forintot, ami egyben a belépőjegyek viszonylagos drágaságára is utal. Egy belépőjegy áráért fél évre elő lehetett fizetni a Tolnamegyei Közlönyt. A rendezők azonban előrelátók voltak, így az ötszáz forintos hiány nem volt magasabb az ilyen célra már korábban megszavazott összegnél. A kiállításnál sokkal nagyobb érdeklődést váltottak ki a versenyek. A lovas kocsik tehervonó versenyén Veiszling Gáspár két lova könnyűszerrel elvontatta a 34 mázsa vassal megrakott szekeret, míg Varga István kajmádi csősz a Népújság 7 IS 72. augusztus 19. A növény a tolnai Aranykalász Termelőszövetkezet pavilonjában ékeskedik. — A vendéglátás? Van elég büfé? — Csak pénz legyen elég — mondja az asszony. — Ezt ne írja meg. De szerintem túl sok helyen árulnak bort, meg sört. Altg bírom az uram figyelmét ehr ányítani. — Ha ingyen lenne, mit választana ki magának? — A kétszintes faházat — mondja Horváth István gondolkodás nélkül. Persze azt is szeretném, ha felénk akkora gyümölcsök teremnének, mint itt a polcokon. — Én meg azt szeretném — mondja a feleség — ha nemcsak a polcokon lenne az a. sok hatalmas gyümölcs, hanem a boltokban is. Mert ilyet a boltban még sohasem láttam. — k. — Egy régi szekszárdi kiállítás S nap — 40 kiállító — 94 évvel ezelőtt — „Tehervonó verseny” lovai a 32 mázsát. A nagybirtokosok fogatai ezzel a súllyal nem tudtak megbirkózni. A kor szelleméhez híven külön rendezték a „mezei gazdák” és külön az „úrlovarok” akadály- versenyét, ahol ismét csak az előbbiek szerepeltek jobban. Az 1600 méteres távon a sár- centlőrinci Benkő Pál nyert a maga lovagolta négyéves kancájával. „Az úrlovarok versenye egyáltalán nem mondható sikerültnek" — vélekedett az akkori újságíró. Joggal, mivel a négy induló közül kettő egyáltalán nem jutott célba, az első és második helyezett között viszont ötven (!) lóhossz különbség volt. O. I. XIV. sz. AFIT Autójavító Vállalat Szckszárd, Tolnai út 2. FELVESZ NŐI ADMINISZTRÁTORT, lehet kezdő is. (347) Az MHSZ Gcpjármű- vezető-képző Iskola az Autóközlekedési Tanintézet közös szervezésében GÉPJARMÜVEZETÖSZAKOIÍTATÓI TANFOLYAMOT INDÍT. Jelentkezni lehet : szeptember 5-ig Szekszárdon az MHSZ-nél, vagy az Autóközlekedési Tanintézetnél. 1344) TERVEZŐ, BONYOLÍTÓ, BERUHÁZÓ VÁLLALATOK! SZABAD KAPACITÁSSAL RENDELKEZÜNK ACÉLSZERKEZETŰ VÍZTORNYOK KIVITELEZÉSÉRE. RENDELÉSEKET ELFOGADUNK: 25—50—100—200 m* űrtartalmú hidroglóbuszokra, 50—100—200 mJ űrtartolmú agroglóbuszokra, 50—100—200—300 m* űrtartalmú aquaglóbuszokra. 1972. évben beérkezett megrendelésekre a víztornyok tervek adoptálását díjmentesen elkészítjük és a víztornyokat 1973-ban üzembe helyezve átadjuk. SZAKTANÁCSADÁS, RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁS! ÜGYINTÉZŐ: CSETE MIHÁLY TELEX: 22—4812. Megrendelés: TELEFON: LAJOSMIZSE 70. VÍZGÉPÉSZETI VÁLLALAT Acélszerk., víztornyok, ivó-, iparivíz-ellátósi és szennyvíztisztító be rendezések gyára. TERMELÉSI OSZTÁLY, LAJOSMIZSE, GYÁRTELEP 1. (250)
