Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-17 / 193. szám
TOLNA HEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR szociali ISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA | XXII. évfolyam, 193. szám ARA: 90 FILLÉR Csütörtök, 1972. augusztus 17. Jöjjenek el, nézzék meg a mi eredményeinket is Gazdag volt a szovjet küldöttség szerdai programja Az ünnepélyes fogadtatás után azonnal megkezdődik a munka a Mérőműszergyárban is. Magyari László, a gyár igazgatója tájékoztatja a szovjet küldöttség tagjait a gyár múltjáról, jelenéről, jövőjéről. Fiatal a gyár — mondja — de az utóbbi három évben már nyereséges. Az idén 23 millió forint nyereséget szeretnének elérni. Beszél a Zsiguli-program- ról, a gyár profiljáról, a munkások kpr és nem szerinti összetételéről... A végén felteszik a kérdést: „Van-e ezenkívül olyan, ami az elvtársakat érdekli? Nagyon szívesen válaszolunk.” Van kérdés. Nem is egy. Az első mindjárt így hangzik: „Reklamációkat szoktak-e kapni ?” Az igazgató rövid gondolkodás után így válaszol: „A Szovjetunióból még csak dicséretet kaptunk. Nagyon elégedettek a gyártmányainknál. Most már elértük a tömlőfesz- mérő gyártásában a rigai színvonalat. Utolértük a tanító- mestereinket. — Máshová is exportálnak terméket? — Közvetlenül nem. Termékeink nagy részét más gyárakban beépítik és így közvetve exportra kerülnek. A hőfokszabályzóinkat például a HIM építi be. Az első két nap azt bizonyította: ahol megjelennek a testvérmegyénk küldöttei, azonnal rögtönzött tapasztalat- csere kezdődik. Kíváncsiak arra, hogy mi, mit, hogyan csinálunk és lelkesedéssel számolnak be a saját üzemeik tapasztalatairól is. A Mérőműszergyárban is elmondták: ők is részt vesznek a Zsiguli- programban. Dugattyúgyűrűket és dugattyúkat készítenek. Három hasonló műszergyáruk van. Persze más a profiljuk. És nagyobbak. 2—2500 ember dolgozik egy-egy ilyen gyárukban. A három gyár közül kettőt most korszerűsítenek, bővítenék. Az említett két gyár termelése megduplázódik. Náluk is sok a fiatal a műszeriparban. Szeretik a fiatalok ezt a szakmát. Tiszta munka, igényes munka, olyan pontosságot követel, mint az órásmesterség. Kevés idő jut a gyárlátogatásra. De azért egyetlen üzemrészt sem hagynak ki. Rövid idejükből néhány percet arra is áldoznak, hogy eleget tegyenek az Ifjúság a szocializmusért szocialista brigád kérésének. „Az Orosz Föderáció Tarhbov megyei delegációja köszönti a műhely szocialista kollektíváját a közelgő alkotmány napja alkalmával és azt kívánja, hogy érjenek el új munkasikereket az ország építésében...” A BVK szekszárdi gyáregységében Varsányi Ottó így kezdi a beszámolót): Rövid lesz a tájékoztató, mert ennek a gyárnak múltja még alig van. De reméljük, hogy jövője nagy lesz ... — Hol vásárolták a licencet? — kérdik. — Olaszországban. Ott tizenkét évvel ezelőtt kezdték a műanyag ajtók gyártását. A miénk a tizenharmadik gyár, amelyik olasz licenc alapján dolgozik. Évente általában egy ilyen gyár épül. — Hol? — Nem nálunk. A világon. Nálunk csak egy van. — És a többi? — Tíz az amerikai kontinensen, három pedig Európában. Nehezen terjed. Ennek többféle oka van: idegenkedés az újtól, drágább mint a fa... Mi is még csak egy műszakban termelünk ajtót. A második műszak csak előkészít. Ma azt mondhatjuk az értékesítés helyzetéről: ma jobb, mint tegnap volt és rosszabb, mint amilyen holnap lesz. Ma már másfél hónapos előre- rendelésünk van. Az éves kapacitásunk még ' nincs lekötve. Ez az újat vállalók sorsa. De, ha ilyen alapon senki sem vállalná az újat, akkor soha nem mennénk előre a fejlődésben. A vendégek helyeselnek. Gyakran hallani a már. megszokott szavakat az üzemben is: kitűnő. Nagyon jó. Nézegetik, tapogatják a termékeket. Az egyik darabnál megáll Csornij Vaszilj Iljics és azt mondja: — Nálunk ilyent nem gyártanak. Falburkoló anyagot, műanyag padlót gyártanak a Szovjetunióban és ilyen hasonló műanyagból gyártanak függönytartót is. Ilyenforma rudak azok is, mint ezek. Nálunk ezek a függönytartók nagyon kedveltek, mert könnyűek, mert nem kopik le róluk a festék, mert úgy készülnek, hogy bármilyen hosszúságot össze lehet rakni belőle. — Nem is rossz ötlet. Köszönöm az ötletet. Mi is gyártunk kísérletként függönytartót. Virágtartót már készítettünk, de függönytartót még nem. A bonyhádi járási pártbizottságon felírják az adatokat: tavaly 34 mázsa búza termett hektáronként, az idén 31 kőjéül lesz a járási átlag, viszont a kukorica jó termést ígér: tíz év alatt 1500 literről 2800 liter fölé emelkedett az egy tehénre jutó évi tejtermelés... — És sertés sok van-e? — Tíz évvel ezelőtt 4 ezer sertést értékesítettek a járásban. Most több. mint húszezret adnak el az államnak évente. Most meg az a baj, hogy kinőttük a vágóhid- kapacitást. Egy hónapos késéssel tudják tőlünk átvenni a sertéseket — válaszol a kérdésre Daradics Ferenc, a járási pártbizottság első titkára. — A szolgáltatás hogyan fejlődik a falvakban? — A kis településeken problémáink vannak. A nagyobb településeken megoldott. A kis településeken úgy is javítjuk a szolgáltatást, hogy egyes szakmákban ipar- engedélyt adunk ki. A legnagyobb problémánk az autójavítás. Elszaporodtak az autók a járásban. És nincs elég javítóműhely. (Folytatás a 3. oldalon.) Közvetlenül Hanoit érte az amerikai légikalózok támadása Szerdán délelőtt négyszer rendeltek el légiriadót a VDK fővárosában. A harmadik riadó kevéssel tíz óra után volt. Az utóbbi hetekben az amerikai repülőgépek csak berepültek a főváros légterébe, ezúttal viszont támadásuk közvetlen célpontja Hanoi volt. Több légikötelék majdnem egy órán át bombákkal és rakétákkal támadta Hanoi különböző célpontjait. A bombák a főváros délnyugati és északi kerületeiben robbantak. A VDK légelhárítása erős tűzzel fogadta a több sorozatban támadó gépeket. A bombatámadás okozta károkról, valamint a légelhárítás eredményéről még nem adtak ki jelentést. A saigoni katonai parancsnokság szóvivője közölte még, az amerikai vadászbombázók megtámadták a Phu Tho-i vasúti hidat, amely Hanoitól 72 kilométerrel északnyugatra fekszik. A repülőgépek szerdán több ízben bombázták Vinh városát is. A Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázása a polgári lakosság kiirtását célozza — mondotta stockholmi sajtó- értekezletén Goran Franck, az Egyesült Államok indokínai háborús bűntetteit vizsgáló nemzetközi bizottság főtitkára, aki egy ténymegállapító csoport élén nemrég a VDK-ban járt. Franck elmondta, hogy a küldöttség meggyőződhetett róla, az amerikaiak szándékosan bombázzák a kórházakat, óvodákat és bölcsődéket, az iskolákat és az öntöző-berendezéseket. Dél-Vietnamban a népi felszabadító erők folytatták támadó akcióikat Quang Tri és Hűé egykori császárváros Környékén. Egy saigoni szóvivő szerint kedden a hazafiak csaknem 200 tüzérségi lövedéke csapódott be a saigoni bábhadsereg Quang Tri tartományi székhely körüli állásaiba. A VNA hírügynökség szerdán részleteket közölt a VDK egyik termelőszövetkezete ellen elkövetett barbár amerikai bombatámadásról. Amerikai repülőgépek augusztus 4-én, hajnali három órakor több golyós- és repeszbombát szórtak le a Quang Binh tartományban lévő An Lac termelőszövetkezetére. A katonai célpontnak egyáltalán nem nevezhető termelőszövetkezet sok tagját álmában érte a halál, összesen 86 személy — zömükben nők és gyermekek — vesz(Folytatás a 2. oldalon.) Országos szarvasmarha-tenyésztési tanácskozás, AGROTRÖSZT-tájékoztató a kiállításon Szerdán délelőtt a kiállítás látogatóinak figyelme elsősorban a szakmai rendezvényekre irányult. Különautóbuszok vitték az érdeklődőket Alsótengelicre, Paksra, a mözsi, a bogyiszlói, a tolnai termelőszövetkezetekbe. Az érdeklődés középpontja viszont a művelődési központ volt amely helyet adott a kiállítás egyik legrangosabb rendezvényének, az országos szarvasmarha-tenyésztési tanácskozásnak, a Panoráma Filmszínházban pedig a négy megye AGROKEU Vállalatai találkoztak az érdeklődő termelőszövetkezeti szakemberekkel. Szarvasmarha-tenyésztésünk helyzete és fejlesztése Az ország különböző vidékeiről érkeztek gazdasági vezetők az országos szarvasmarhatenyésztési tanácskozásra, amelyet Horváth József, a megyei tanács elnökhelyettese nyitott meg. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a MÉM és a Magyar Agrártudományi Egyesület a kiállítás alkalmából Szekszárdot választotta olyan országos tanácskozás színhelyéül, amelynek témája a magyar mezőgazdaság napjainkban legégetőbb témája: a szarvasmarha-tenyésztés helyzete, fejlesztésének kérdései — mondotta. Ezután dr. Magas László, a MÉM termelési és műszaki fejlesztési főosztályának helyettes vezetője tartotta meg előadását. Bevezetőjében azzal foglalkozott, hogy a mezőgazdaság többi ágazatának dinamikus fejlődésével nem tartott lépést a szarvasmarha-tenyésztés. Bár több intézkedés történt ennek érdekében, de ezek nem hozták meg a várt eredményt, ezért hozott a közelmúltban újabb intézkedéseket a kormány. A határozat figyelembe vette a növekvő hazai igényeket, és a hosszabb időre szóló, kedvező exportlehetőségeket. (Tejből és tejtermékből mintegy 40 százalékkal fogyasztunk kevesebbet, mint számos nyugati ország, ugyanakkor a külkereskedelmi ágazatban minden ötödik dollárt ez az ágazat hozza.) Dr. Magas László ezután részletesen ismertette az ágazati jövedelem növelésére tett intézkedéseket, a tej átvételi árának emelését, , és az egyéb, anyagi juttatásokat. Foglalkozott a fajtapolitikával és a tenyésztésszervezéssel. Az állomány 90 százalékát teszi ki jelenleg a kettős hasznosítású magyartarka fajta. Az elkövetkező években a hazai állomány keresztezéssel való javításával, tejelő-, illetve húshasznosítású állomány importálásával határozottabban szétválik a tejelő és a hústermelő állomány. Egyes, hagyományokkal rendelkező vidékeken a tájjelleg fenntartása mellett gyorsabban fejlesztik a jelenlegi állományt. Intézkedések történnek a gyorsabb műszaki fejlesztésre, amelyek egyik célja hogy a lehető legrövidebb időn belül általános legyen a termékenyítésben a mélyhűtött sperma alkalmazása. Az állomány gyorsabb fejlesztését akadályozták eddig a tartási körülmények is. Ezért további állami támogatással, és az eddigieknél hosszabb lejáratú hitelekkel segítik a telepek szakosítását, komplex telepek építését. A gyorsabb fejlesztést szolgálják az állategészségügyi intézkedések: a tbc-meuitesítést az ország területén 1978-ra be kell fejezni. Dr. Magas László foglalkozott még a takarmánytermesztéssel, a háztáji és a kisegítő gazdaságok szarvasmarha-állományának szintentarlási kérdéseivel, az értékesítés korábbi akadályainak elhárításával, a szakoktatás helyzetével. Megemlítette, hogy a szakmunkás-, főiskolai, egyetemi szintű képzés fejlesztése mellett meg kell oldani a majorgépészeti szakemberek képzését is. — A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről hozott kormányhatározat népgazdasági igényekből fakadó feladatokat szab meg a mezőgazdaság részére. Ezekből van, amelyet rövid időn belül, van, amelyet több év alatt lehet megoldani, de a mezőgazdaság már sok, nehéz feladatot is megoldott — mondotta előadása befejezéseként dr. Magas László. A? előadást több felkért hozzászóló egészítette ki, köztük dr. Biró Gyula, nyugalmazott egyetemi tanár, az Országos Mezőgazdasági Szaktanács- adó Bizottság elnöke, dr. Csif- fó György, a MÉM Mérnök- és Vezető Továbbképző Intézetének iskolavezetője, Csonka Károly, az ÁKI Alsótengelici Kísérleti Gazdaságának vezetője, Pék János, a Baranya (Folytatás a 3. oldalonJ
