Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-15 / 191. szám

CepfleMHo njjfiBeTCTByeM fle/ieraumo HaweM ópaTCKOH TaMÓOBCKOM 06/iacTM CoBeTCKoro CoK)3a! Szeretettel koszőntjük a szovjet testvér megyénk, Tambov megye küldöttségét! TOLNA HEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA' MUNKÁSPÁRT Tt>LNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP) A XXII. évfolyam, 191. szám AHA: 90 FILLËR Kedd, 1972. augusztus 15, „Ami örömet okoz önöknek, annak mi is örülünk” Testvér megyénkből, a szovjetunióbeli Tambov megyéből pártküldöttség érkezett Szekszárdra Tolna megye határán szönti a vendégeket. Kedves vendégek érkeztek megyénkbe. A szovjetunióbeli Tambov megyéből, testvér­megyénkből jöttek a hétfő reg­geli moszkvai repülőgéppel. A repülőtéren ismerősként üd­vözölték egymást: K. Papp Jó­zsef, a megyei pártbizottság el­ső titkára és Csornij Vaszilij Iljics, a Tambov megyei párt- bizottság első titkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja. A küldöttség tagjai: Maka­rov Vlagyimir Ivanovics, a Tambov megyei pártbizottság , párt- és tömegszervezeti osztá­lyának vezetője, Szelevjorov Iván Matvejevics, a kirszanovi városi pártbizottság első titká­ra és Jefremova Klavgyija Alekszandrovna, a tambovi kémiai kombinát pártbizottsá­gának helyettes titkára is is­merősként köszöntötte a foga­dásukra megjelent Tolna me­gyei elvtársakat. Az üdvözlő beszédekből az a melegség, ba­rátság áradt, amely a két test­vérmegye kapcsolatát jellemzi. A Tambov megyei pártkül­döttség fogadására nemcsak a Tolna megyei vezetők utaztak Budapestre. Ott volt a fogadá­son, mintegy a két megye testvéri kapcsolatának jelen­tőségét kiemelve V. J. Pavlov, Rigóczky István, a Paksi Járási Pártbizottság első titkára kö­a Szovjetunió budapesti nagy­követe is. A kölcsönös üdvözlő monda­tok után rövid budapesti vá­rosnézés következett, majd a küldöttség elindult Szekszárd­ra. A hatos úton száguldottak a gépkocsik. Csak annál a táb­lánál lassítottak, majd álltak le, ahol ez olvasható: „Tolna megye”. Itt várta a küldöttsé- (Folytatás a 3. oldalon.) Vendégek Tambov megyéből Olvasóink nem először talál­koznak Tambov megyéről, Tolna megye testvérmegyéjé­ről szóló tudósítással. Sok ol­vasónknak nem is mond újat, ha a térképre néz. Tudják, hol van ez a megye, talán még a lakosainak a számát is többen a fejükben tartják. Mégis úgy érezzük: nem árt, ha vázlato­san bemutatjuk azt a megyét, ahonnan kedves vendégeink hozzánk érkeztek. A megye te­rülete 34 300 négyzetkilométer. A megye lakosainak száma 1 millió 512 ezer. Tájai gyönyö­rűek és természeti adottságaik jók. Ma az iparuk 110-szer több terméket ad az országnak, mint 1917-ben. A megyében 292 kolhoz és 129 szovhoz vaa Ezek összesen 3 millió hektár földet művelnek. A megye kol­hozaiban és szovhozaiban 15 lóerőben számolva 47 ezer traktoregység dolgozik, hat és fél ezer kombájn és 14 ezer te­herautó segíti a mezőgazda- sági munkát. Három színház, hét múzeum található a megyében és kuta­tóintézeteik fejlettségét, nagy­ságát mutatja: mintegy kétezer tudományos kutató dolgozik különböző üzemekben. Brezsnyev üdvözlő távirata az afro-ázsiai nők konferenciájához Moszkva (MTI), Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára az afro-ázsiai nők II. konferen­ciájának Ulánbátorban való megnyitása alkalmából távira­tot intézett a konferencia részt­vevőihez. A távirat méltatta az afro­ázsiai nők szerepét az impe­rializmus és a gyarmatosítás ellen vívott harcban. A távirat hangoztatja, hogy napjainkban Ázsia és Afrika népeinek alapvető érdekei kü­lönösen megkövetelik az im­perializmus ellen vívott harc­ban való összeforrottságot és szervezettséget. „A Szovjetunió — hangzik ezután Brezsnyev üdvözlete — töretlenül valóra váltva az SZKP 24. kongresszusának határozatait, állandó segítsé­get nyújt Ázsia, Afrika és La- tin-Amerika népeinek nemzeti felszabadító mozgalmaikban, következetesen fellép függet­lenségükért és szabadságukért.” Végezetül Brezsnyev sikere­ket kívánt a konferencia mun­kájához és kifejezte meggyő­ződését, hogy az afro-ázsiai nők második konferenciája újabb lépést jelent előre az imperializmus ellen, a nemzeti függetlenségért, a békéért, a demokratikus és szociális hala­dásért vívott harcban. Nagy érdeklődés, gazdag program a kiállítás hétfői napján Hétfőn délelőtt ismét nagy számú érdeklődő kereste fel az élelmiszergazdasági kiállítást a művelődési házban, a gimná­ziumban és a szabadtéri bemutatón. Ugyanakkor benépesül­tek a tanácskozótermek is; a megyeházán a háztáji gazdál­kodásról hangzottak el előadások, a Panoráma moziban pe­dig az erdészet szakmai napját rendezték meg. A megyei pártbizottság nagytermében a fiatal mezőgazdasági szakem­berek tanácskozását tartották. A Baranya megyei nap keretében bemutatkoztak déli szomszéd megyénk legjobb művészeti együttesei. A háztáji állattartás lehetőségei Szinte kivétel nélkül min­den látogató betér a kisáru- termelők pavilonjába. Gyö­nyörködnek a bemutatott nyúl- állományban, rácsodálkoznak a galambokra, és praktikusan ér­deklődnek, hogyan, miként le­het berendezkedni a tojóketre­cekkel. De ezen túl is a tata­bányai Delta Szövetkezet ter­mékei, az AGROTRÖSZT kis­gépei, a kis adagokba csoma­golt műtrágyák, növényvédő szerek, tápszerek, takarmá­nyok felhívják a figyelmet a háztáji és a kisegítő gazdasá­gok szerepére. A szakcsi termelőszövetke­zet pavilonjában például szám­adatok illusztrálják, hogy a nagyüzemi szarvasmarha- tenyésztés, exportértékesítés mellett milyen volument kép­visel az, amelyet a tagság a háztáji állományból értékesít. Sorolhatjuk a sertést, a barom­fit, a tojást — sőt, a zöldség- termesztés lehetőségeit is — hogy ezekből mennyit értéke­sítenek a háztáji és a kisegítő gazdaságok, milyen súlyt kép­viselnek az élelmiszergazdaság­ban. Hétfőn délután a megye­háza nagytermében dr. Ser­főző László, FOTK-igazgató tartott előadást — nagy számú érdeklődő előtt — a háztáji állattartás időszerű kérdéseiről. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents