Tolna Megyei Népújság, 1972. augusztus (22. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-12 / 189. szám
Országos ügy. Ki látja hasznát ? in. Megbeszéltük tehát, hogy a magyar szarvasmarha-tenyésztés csökkenő irányzatát meg kell fordítani. Ezt a célt szolgálja a július végén nyilvánosságra került kormányhatározat. Ennek szellemében fejlesztjük az állományt, külön szakosítjuk a gazdaságokat tej-, illetve hústermelésre. ' Célunk, hogy fokozzuk a hazai tej- és tejtermék-fogyasztást, feleslegessé tegyük a vaj-importot, viszont több marhahúst értékesítsünk jó áron a nyugati piacokon. A kormány- határozat lehetővé teszi, hogy az eddig ráfizetéses, vagy csupán minimális haszonnal járó szarvasmarha-tenyésztés a jövőben legalább annyi hasznot hozzon, mint most a sertés. Az áremelés, illetve a különböző állami juttatások százmillió forintokkal emelik a szarvasmarha-tenyésztő nagy gazdaságok, vagy kisemberek bevételeit. Kifizetődő lesz tehát ezzel az üzemággal foglalkozni. De miből fizetjük ezeket a százmilliókat? A magyar népgazdaság működésének és fejlődésének arányait törvényerejű ötéves tervek írják elő. Ezekben megtervezzük az életszínvonalat; tehát a lakossághoz jutó pénz- jövedelmeket és az ezek fedezetéül szolgáló árualapokat is. A kormány úgy találta, hogy ha a szarvasmarha-tenyésztés fellendítéséhez szükséges -ösz- szeget túlnyomórészt az állami költségvetésből fedeznék, akkor a mezőgazdasági üzemek jövedelme meghaladná a tervezett színvonalat, tehát sok áttétellel bár, de a forint szilárdsága kerülne veszélybe. Ezért úgy döntötték, hogy a fedezet négyötöd részét a mezőgazdaságnak saját erejéből kell kigazdálkodni,"csupán "az egyötöd részt — mintegy 500 millió forintot — adja a költségvetés, az állam. A mérleg még így is a parasztság javára billen, de nem egyértelműen, és nem mindenütt. A juttatásokat tehát „ellentételezik”. Miből áll ez? Közismert, hogy az ipari árak évek óta lassan, de szívósan emelkednek, ez már maga is egyike az ellentételeknek. Lesznek azonban konkrétabb intézkedések is. A téeszek által fizetett SZTK-járu- lékot például egységesen 10 százalékra emelik. A mesterséges termékenyítés és a törzskönyvezés a. jövőben nem lesz ingyenes, tehát ez a gazdaságoknak kiadást jelent. Az idén október elsejével hét százalékkal felemelik a - fehérjetakarmányok és 36 százalékkal a takarmány- tejpor árát. Tíz förifittal emelkedik a' kistenyésztőknek juttatott tápok forgalmazási költsége is. Ezek olyan tételek, amelyek főleg az állattenyésztésre vonatkoznak, tehát a megkapott többletbevételből valamit1 Vissza- kell adni. Mindenkit érint viszont az az intézkedés, hogy a .nagyüzemek aranykorona alapján számított földádöját 15 százalékkal, « -a termelőszövetkezetek jövedelemadóját .27 százalékkal, à mezőgazdasági lakosság jövédelemádóját pedig 30 százalékkal emelik fel. Ezek lesznek . a nyomós tételek, amelyek a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére juttatott súlyos összegeket „ellentételezik’.’,.* j yr Nem szakemberek'' részére ez így kevéssé érthető. Próbáljunk egyszerűbben beszélni. A kormányhatározat egyértelműen előnyös lesz azoknak az úgynevezett „gyenge” tée- szeknek, amelyek adottságai a szarvasmarha-tenyésztésre egyébként alkalmasak. Ha ugyanis ezek komolyan, foglalkoznak a tenyésztés fellendítésével, akkor bevételeik lényegesen növekednek. Viszont ők gyenge termőkéoességű földjeik után adót továbbra is keveset fizetnek, tehát :a ter- heknek kisebj} részét viselik. Nekik : tehát egyértelműen érdemes fokozni a szarvasmarha-tenyésztést.. Előnyt jelent a kormányhatározat azoknak a gazdaságoknak is. amelyeknek üresen álló férőhelyeik vannak. ök ugyanis minden újonnan., beálUtotfe jjehénNTUtá» ■30 ezer- fortrít támogatást kannak. Könnyen és ügyesen hasz- * nálhayjj. ÿi^ehetùiéôeteet:' a kisember . is. A , falusi .portán ugyanis ótt áll az .istálló, ‘többnyire megvan minden szükséges felszérelés. Az idén, december' 31-íg .még jár az üszőbeállítás után a nyolcezer forint, aZútáh* pedig évenként •minden áíhért után áz 1500 'forint. A kisember is megkapja a felehnelt árakat: Viszont mivel nála a beruházás minimális, nyugodtan' számolhat az önköltségarányos 15 százalékos tiszta haszonnal. Ez nem kevés, különösen ha árra gondolunk, hogy a saját munkájának bére még a 15 százalékon felül jelentkezik. . Nehezebb a ' helyzet a szarvasmarha-tenyésztéssel csak mellékesen foglalkozó üzemeknél', és, kedvező adottságok között működő jó gazdaságoknál. .Aki ugyanis kevés szarvasmarhát tart, az a Juttatásokból is kevéssé részesül. Viszont a jó, tehát sokat termelő gazdaságoknál, jó földeken a földadó és a jövedelem- adó emelése igen érzékeny tétel lehet. Esetleg negatív irányba billentheti a mérleget. A nem paraszti, nem mező- gazdasági közvéleménynek a bejelentett intézkedések miatt tehát nincs oka felzúdulásra. Továbbra sem fenyeget az a veszély, hogy a parasztnak a „bőre alatt is pénz lesz”. A küszködő gazdaságok joggal várhatják, hogv most egy kis „különbözeti földjáradékot” átcsoportosít hozzájuk az állam. A kisemberek, ha szeretnek és akarnak tehénnel foglalkozni, most hasznát láthatják. A jó gazdaságoknak pedig nagyon alapos számvetést kell készíteni, hogy végül ők is a nyertesek oldalán maradhassanak. Az össz-cél, az országos ügy pedig, hogy mindenki, akinek valami köze is van hozzá az előre vezető utat keresse, azon fáradozzék, hogy a kormányhatározatot megvalósítsuk, megoldjuk mezőgazda- sági termelésünk egyetlen igazán nagy problémáját. földeAki bêla Keserű aratás Mostanában valahogy megijedünk a nagy szavaktól. Nem véletlenül. Agyonkoptattuk őket, s éppen ezért ezek a szavak, szókapcsolatok megfakultak, s jelentéstartalmuk lassan-lassan elhomályosult. Pedig a mostani oratást nem lehet úgy jellemezni, hogy ne beszéljünk a dolgozók, tsz-tagok, tsz-vezetők hősies helytállásáról. Az aratási beszámolók mögött átvirrasztott éjszakák, gyötrődések, későre nyúló tanácskozások vannak. Nem egy termelőszövetkezeti vezetőnek lett őszebb a haja idén. Sokszor úgy érzi az ember, hogy egyikük-másiküknak sírni támad kedve, ha sorolja az adatokat: hány hold aratnivaló van, s milyen a búza minősége. Volt közöttük olyan, aki dühében a tudományt szidta. Mi a csudának megy az ember' a Holdra? Minek? Nem inkább azon kéne lenni, hogy itt a Földön próbáljuk valamiképpen elhárítani a pusztító természeti csapásokat? Hiába a panasz is. Kinek lehet itt egyáltalán panaszkodni. A gyulaji-termelőszövetkezet elnöke keserű humorral jegyezte meg: nem ledőlt a gabona, hanem lefeküdt, mégpedig hasra. A búza feje a földön, de lefelé néz a mi fejünk is. Úgy van ez, hogy az ember vagy sír, és önként elmegy az orvoshoz, vagy nevet és akkor mások szállítják oda. ötszáz hold gabona volt aratatlan hét közepén Gyulajon. Még belegondolni is borzalmas: mi minden ment veszendőbe idén. A mőcsényiek dédelgetett mákvetését elverte a jég. A főagronómusból úgy kell kihúzni a szavakat. Kelletlenül, nehezen hogyjók el a száját: még beszélni sem szívesen beszél az idei aratásról. „A mi bajunk ez, higgye el, nem a megyéé" — mondja. Nincs igaza. Éppúgy fáj minden földön maradó búzászem a szekszárdi munkásnak, a bátaszéki vasutasnak, a banktisztviselőnek, mindenkinek, mint a mőcsényi tsz tagjának. Fáj még akkor is, ha nem tudunk róla. ötven évben ha egyszer fordul elő a mostanihoz hasonló időjárás. Elkerülni egyelőre nem tudjuk. Enyhíteni a gondokat némileg igen: helytállással, egymás segítésével. Egyet azonban biztosan tudunk: voltak már az ideihez hasonló aratások, s ha időlegesen kedvét is vette a földműves embernek, a következő esztendő tavaszán ugyanúgy sorolt a búza, mint máskor. V. M. megyei D/EB ülése Másodállások, mellékfoglalkozások vizsgálata JNapirenden marad a téma — Jelentés a tanács számára Tegnap — pénteken — délelőtt vitatta meg a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság annak à széles Körű vizsgálatnak megállapításait, amelyben megyénk valameny- ,nyi. járási, járási és városi népi ellenőrzési bizottsága részt vett. Ennek keretében a népi ellenőrök arra kerestek választ, hogy a gazdálkodó egységeknél miként alakult a főálláson kívüli foglalkoztatottság helyzete; mennyire hasznos a több irányú foglalkoztatottság a társadalom részére. A vizsgált időszak a múlt esztendő első kilenc hónapja, továbbá a tavalyi év utolsó három és az idei év első három hónapja volt. A szükséges adatokat 11 ktsz-nél, 4 ÁFÉSZ- nél, 7 vállalatnál, 7 termelő- szövetkezetnél, továbbá 10 költségvetési és egyéb szervnél gyűjtötte össze a népi ellenőrzés. Az említett egységeknél főállásban 14 000 személy dolgozik. A vizsgált időszak második A műkereskedelem bevonulása új színfoltja városunk életének Tegnap délután megnyílt a Képcsarnok Vállalat szekszárdi bemutatóterme Pénteken délelőtt — órákkal megelőzve a hivatalos nyitást — Köteles István igazgató adta át megyénk, városunk állami, párt- és művelődésügyi vezetőinek a Képcsarnok Vállalat szekszárdi bemutató- termét, mely országos viszonylatban a 25. ilyen létesítményünk. A szűk körű fogadáson — többek között — jelen volt dr. Gyugyi János, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese, és a szekszárdi városi tanács képviseletében Mátyás István elnökhelyettes is. Lapunk egy korábbi számában hírt adtunk már arról, hogy a kis galéria egymilliós költséggel készült el. Képző- és iparművészeti alkotásokból álló bemutató anyaga — nyitáskor — közel ugyanekkora értéket képvisel. Köteles ' István igazgató — aki a Képcsarnok Vállalat vezetőinek egy csoportja kíséretében érkezett Székszárdra — elmondotta, .hogy ä vállalat ma — fővárosi és vidéki' berfiutató- ,termeivel '— az ország egyik legnagyobb kiállítója, mert például á-'Műcsarnok is sokkal kisebb falfelülettel, '■ kiállítási hasznos ; térrel rendelkezik, mint az említett 26 bemutató- terem, mely egyrészt lehetővé teszi a fővárosi képző- és iparművészek vidéki bemutatkozását, másrészt a vidéken élő alkotókat-juttatja közönséghez, illetve a vásárlások révén mecénásokhoz. Délután -ötkor került sor — széff számú . érdeklődő közönség jelenlétében — a bemutató- terem hivatalos '.nyitására. Itt Lencsés László, a városi tanács művelődéáügyi osztályának vezetője mondott ünnepinek méltán számító-.beszédet a 160 lakásos bér ház A-épülete alatti galéria kapunyitása, alkalmából. — Örömteli pillanat ez — mondotta többek között —, hogy milyen örömteli csak azok tudják, akik hosszú idő óta azon fáradoztak, hogy Szekszárdon is állítsunk a kortárs művészeteknek ilyen otthont. Nem titkoljuk, sokat várunk a Képcsarnok Vállalat szekszárdi tevékenységétől, s azt kérjük, hogy a bemutató- terem építsen ki eleven kapcsolatokat a társadalmi és tömegszervezetekkel, kulturális intézményekkel, de legfőképpen ’a dolgozó emberekkel. Váljon a bemutatóterem városunk egyik kisugárzó hatású kulturális centrumává, legyen patrónusa a megyénkben élő képzőművészeknek, a szocialista képző- és iparművészet legjobb alkotásait terjesztve pedig harcoljon sikeresen a lakáskultúra széles körű fejlődését gátló giccs-forgalmazás ellen. szakaszában 17,5 százalékkal kevesebb volt a főálláson kívüli munkavállalás, mint az ‘elsőben. A változás a Munkaügyi Minisztérium 17/1971. MüM. számú rendelet^,, yégce- 1 hajtásának eredménye. Mellék- és másodállásban végzett munkáért majdnem 10 százalékkal kevesebb bért fizettek ki a rendelet megjelenése után; ugyanakkor a főfoglalkozásból származó jövedelmek csak 5 százalékkal növekedtek. Az eredményesebb gazdálkodás — és a helyes bérezés kialakítása — érdekében mutatott rá a népi ellenőrzés az egyes anomáliákra. Többek között helytelenítették, hogy a paksi járás egyik költségvetési üzeménél havi négy napi munkát 1250 forinttal honorálnak. Ez havonta megközelítően nyolcezer forint, — az üzemvezető havi fizetése pedig csak 3800 forint. Egy szolgáltató szövetkezetnél a mellék- foglalkozásban dolgozók, gyakran többet kaptak ugyanarra az időre, mint a főfoglalkozásúak. Akadt olyan szövetkezeti szerv, mely a sokszorosítógép mellékfoglalkozású kezelőjének, havi 100 óra teljesítésért 2300 forintot fizet, ugyanennek a dolgozónak a főfoglalkozású munkahelyén havi díjazása 2600 forint. Túlzottan gavallérnak tűnik az a termelőszövetkezet, amelyik egy bányamérnök heti egynapos tevékenységét havi 1650 forinttal díjazza. Egy másik tsz-ben a munkaszerződésben kikötött feladat elvégzéséért a kialkudott bér több mint kétszeresét fizették ki. Másod- és mellékállásban a mérnök és az orvos bizonyult a legkeresettebbnek. A vizsgálat idején 39 egység 43 mérnökkel, 20 orvossal, — de csak 4 jogásszal és 2 közgazdásszal tartott fenn főfoglalkozáson kívüli munkaviszonyt. Fontos megállapítása a megyei NEB vizsgálatának, hogy a főálláson kívül végzett munkák döntő többsége hasznos a társadalom számára. A főálláson kívüli munkavégzés engedélyezésénél — úgy tűnik — néhány munkáltató valóságos Herkulesnek képzeli dolgozóját... A paksi járás egyik termelőszövetkezete, például, főkönyvelőjének hasonló munkakörben két másodállást engedélyezett. Hasonlóan : egy költségvetési üzem egyik dolgozóját mellékállásban egy termelőszövetkezet -fgglalkoztáttá, s ugyanennek a személynek iparengedélye is volt. A mohóságból adott rossz példát egy beruházási vállalatnak az a dolgozója, aki főállásán kívül egyhelyütt mellék-, máshelyütt másodállásban dolgozott engedéllyel, ;— de engedély nélkül is végzett tervezői, szakértői tevékenységet. Itt már többről van szó, mint arról, hogy visszaél-e valaki saját munkabírásával, vagy sem. Az ilyen esetek azt sejtetik, hogy a megszámlálhatatlan helyen végzett munkák közül vajmi kevés a teljes értékű. Jogszabály rögzíti, hogy a másodállásban betöltött munkakör díjazása maximum fele lehet annak, ami azért főállásban jár. Nem ritka a jogászok túldíjazása heti négy és nyolc órára havi 1000—1200 forinttal. Néhány furcsaságra” a mellékfoglalkozások díjazásának vizsgálatánál is bukkant a néoi ellenőrzés. Egy vállalatnál például, az üzemorvos napi kétórai munkáért 1970. végéig havi ezer forintot kapott. Munkaideje a múlt év elejétől felére csökkent, de javadalmazása változatlan maradt. Egyedülálló annak a még csak most alakuló közös vállalatnak az esete, amely valójában még nem funkcionál, de budapesti árubeszerzőt már fizet. A megyei NEB a megállapításokon alapuló közérdekű javaslatait ismerteti a vizsgált szervek vezetőivel. A népi ellenőrzés az idei év utolsó negyedében ismét tájékozódik a másodállások és mellékfoglalkozások területéről. A munka termelékenységének növelésére és a műszaki színvonal emelésére a tanácsi iparban tett vállalati intézkedések hatékonyságáról szóló vizsgálat megállapításait a megyei NEB a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé terjeszti. Harmadik napirendi pontként a bizottság a szekszárdi Háry borozóban megtartott vizsgálat eredményével, foglalkozott. 'B. Z.
