Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-09 / 160. szám

pervomajszkij Micsurinszk: Tfcmbov Ki rszánóv f ^RasszkaSíff OKotovszk k Uvarovo Bemutatjuk Tambov megyét Lapunk keddi számában jelent meg a hír: K. Papp Józsefnek, a megyei pártbizottság első titká­rának vezetésével Tolna megyei pártküldöttség utazott a szovjet­unióbeli Tambovba, Tolna megye testvérmegyéjének székhelyére. Olvasóink joggal kíváncsiak ar­ra: hol is van ez a Tambov me­gye, mennyi a lakosa, mekkora területen fekszik, milyen az ipa­ra, mezőgazdasága, kulturális élete ...? Testvérlapunk, a Tambovszka- ja Pravda munkatársainak segít­ségével először röviden a me­gyét mutatjuk be. Ha a térképre tekintünk, ak­kor a Szovjetunió európai ré­szén, Moszkvától dél-nyugatra találhatjuk Tambov megyét. A megye területe 34 300 négyzet- kilométer, nagyobb, mint Ma­gyarország egyharmada. A me­gye lakosainak száma 1 millió 512 ezer. A mi viszonyainkhoz képest — ritkán lakott területnek számít. Tájai gyönyörűek és természeti adottságai jók: a folyók mentén erdők. Két nagyobb folyó szeli ót a megyét. Az egyik a Volgá­ba ömlik, a másik a Donba szállítja vízét. Régen, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom előtt a Tam­bov megyebeliek földműveléssel foglalkoztak. Gazdag fekete föld­jeik alacsony termést adtak. Eb­ben az időszakban az éhezés volt a parasztok osztályrésze. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után megváltozott ennek a megyének az arculata is. A szovjet hatalom óriási mér­tékben fejlesztette a megye me­zőgazdaságát és iparát. E fej­lődést jól mutatja a következő adat is: 1971-ben a megye ipa­ra száztízszer több ipari termé­ket adott az országnak, mint 1917-ben. A Tambov megyebeli gyárak által gyártott gépek és felszerelések a Szovjetunió mint­egy 1800 üzemébe és 14 kül­földi országba jutnak el. Jelentős eredményeket értek el a mezőgazdaságban is. A me­gyében 292 kolhoz és 129 szov- hoz van, Ezek összesen 3 millió Nyár a napközikben Á megyében minden na­gyobb településen — ahol er­re Igény van — nyáron is működnek az általános isko­lai napközi otthonok. Tetszés szerint járhatnak a gyerekek csak ebédelni, de van egész­napos felügyeletet biztosító napközi is. A szülők dolgoz­nak, alsó tagozatos gyereket még nem lehet felügyelet nél­kül hagyni. Az egésznapos napközikre feltétlenül szük­ség van. A felső tagozatosokat már alig-alig lehet beíratni nyáron, egyrészt azért, mert fokozottabban önállóságra, szabadságra vágynak, mint a kicsik, másrészt meg a nyári napközik programja miatt. Mert milyen az ideális prog­ram? Jól szervezett, tartal­Eldugott könyvesbolt — előszobában mondja Balláné. — Aztán, most januárban az egész könyvterjesztést a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatra bíz­ták. A terjesztés, forgalmazás centralizációja során megszűnt az Állami Könyvterjesztő Vál­lalat is. így a Művelt Népnek most két boltja von Szekszár- don. — Mik a kilátások? Elköl­töznek-e innen? — Ezt nem tudnám meg­mondani, ígéret van arra. hogy ha majd a százhatvan- lakásos földszintjén elkészül az új könyvesbolt, és odaköltözik a másik üzlet, akkor mi az ő mostani helyükre megyünk, ha megyünk... — Milyen az áruellátásuk? A választék? A régi ház ütött-kopott kül­sejével, öreg suszterájok, pók­hálós műhelyek közelségét idé­zi, és nem könyvesboltét. Pe­dig ahogy a tábla is mutatja, az van itt, a Marx Károly ut­ca 18 szám alatt, néhány mé­terre a Séd pataktól. — Honnan kerültek ide? — kérdezem Bállá Mártonnétól, a bolt vezetőjétől. — Legyek őszinte? Még en­nél is rosszabb helyről. Nem az épület állagára gondolok, hanem a környezetre. Sokkal elhagyatottabb, kisebb forgal­mú volt a Kapisztrán utca. — Lassan dél van. Járt-e itt vevő? — Nem. Ma még nem. — Tegnap? — Tegnap kettő. De mi nem ebből csináljuk a forgalmai, ami fokozatosan növekszik. Az idei év első félévének forgal­ma majdnem duplája a tava­lyi év első félévi forgalmának. — Nem tudok összegre gon­dolni ... — Megmondom. Balláné az egyik polcról pa­pírokat, füzeteket, kimutatáso­kat vesz elő. Amíg a számok után kutat, Biczó Magdolna, eladóval beszélgetek. . , — Megéri itt dolgozni? — Először is nagyon szeretem a könyveket. A pénz, az nem sok. Ezeregy a fixem. Arra a forgalom 1,2 százaléka jön ju­talomképpen, de az az összeg megoszlik az itt dolgozók kö­zött. Balláné megtalálta az ada­tokat, diktálni kezdi. ______ — 1971, első félévének for­galma háromszázhúszezer, az idei év első félévének forgal­ma ötszázezer forint. — Szép, de miből? — Ötvenöt bizományosunk van, öt község tartozik hoz­zánk, ezeket mi látjuk el könyvvel, a bizományosok út­ján. — Mennyit kap a bizomá­nyos az eladott könyv után? — Tíz százalékot. Aki jól csinálja, annak megéri. Nézem az alaktalan helyi­séget, s egyszerre csak azon kapom magam, hogy az ajtó­kat számolom, öt ajtó van itt, közülük négy eltakarva, lezár­va. Ez a nagyobbik helyiség, ahogy Balláné mondta, a házi­gazda üveges előszobája volt, a másik pedig, a kisebb helyi­ség, valami apró szoba lehetett. A ház jelenleg is magántulaj­don, a két helyiség havi díja­ként a Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat havi 980 forin­tot fizet ki a házigazdának. A falak salétromosak, vize­sek. A boltot egy nyitott ve­randán át lehet megközelíte­ni, először persze az utcai aj­tótól végig kell jönni egy fe­dett kapubeiáraton, meg egy udvaron, jw — Nem jó ez így. — mondja Balláné, *. ,- , Valahonnét tánczene tódul be az ajtón, az udvaron macs­ka hentereg. — Hat éve alapította meg ezt a boltot a Szövetkezeti Könyvterjesztő Vállalat, —~ __ -V A '— Mióta megvolt ez az át­szervezés, azóta hamarabb kapjuk meg az új könyveket De az utánrendelés még kissé nehézkes, vontatott. — Mi könnyítene a helyze­tükön? *— Először az, hogy forgal­masabb helyre kerüljünk, má­sodszor, ha nem lenne olyan rengeteg az adminisztráció. Egy bizományos pénzbefizeté­sét — amit az eladott könyvek után lead — öt helyre köny­veljük el Sokaljuk. A központban lévő pavilon elárusítónője lép be, a pavilon leltárának iratait hozza. Mun­kához látnak a számok végte­lennek tű nő oszlopai fölé ha­jolva. í'fásj* •í** ■**"'*$ K VARCA ­más, szórakoztató elfoglaltsá­gok sora, de aminek a szerve­zett mivolta nem gátolja a gyerekeket a szabad mozgás­ban. Tehát semmiképpen nem lehet iskolai jellegű. Viszont azt sem lehet megengedni, hogy egész nap össze-vissza ugráljanak a gyerekek, önma­gukra és egymásra nem vi­gyázva. Dombóvárott - összevont cso­port működik', harminc-negy­ven gyerekkel. Az általános iskola udvara részben parkosí­tott. Az étkezés jó és bőséges, a felügyelet is biztosított. A zömmel alsó tagozátos gyerekek saját bevallásuk sze­rint mégsem szeretnek ott len­ni. Nem tudtam nyomára bukkanni egy összefogó, min­den napra meghatározott szó­rakozást biztosító program- tervezetnek. Több mint való­színű, nem is létezik. Régeb­ben a tanács művelődési osz­tályának kellett ezt megkül­deni. Mióta az iskolák önálló­sodtak, az igazgató felelős ezért is, a tanácson nem talál­ható ilyen tervezet. Egyik is­kola sem felelős teljesen a nyári napköziért. A pedagógu­sokat is vegyesen osztották be két-három napra. Ennyi idő alatt nyílván egyikük sem akarja „megváltani” a nyári napközi intézményét. Készül­nek napi programok, de mi­vel nincsenek összehangolva, előfordulhat, hogy egy héten keresztül mindennap tíztől ti­zenkettőig, teszem azt, hintá­zás van. A pedagógusok pa­naszkodnak, hogy nem isme­rik a gyerekeket, nem tudják, tehát, mivel lehet őket lekötni. Egy másik panasz: a gyereke­ket befogadó iskola csak a legrosszabb játékokat adja ki. Talán féltik az újabbakat?! Fűből fonnak a gyerekek ma­guknak ugrálókötelet, televí­ziót nézhetnek, ha a délelőtt is­mételt film éppen nem tizen­hat éven felülieknek ajánlott. Kirándulni nem mennek. A strandra meg nem mer a két tanárnő - kivinni negyven gye­reket, .. Am— k napközit nyáron még sok­kal inkább meg kell szervez­ni, mint az iskolaévben. A szervezés hiányzik Dombóvá­rott is. Csikós Imre a művelő­dési központ igazgatója a kö­vetkezőket - válaszolta kérdé­— Ha valaki azzal az igényi nyel jönne hozzánk, hogy se­gítsünk, szívesen megtennénk. Nyáron több lehetőség van gyerekprogramok rendezésére, délelőtt is, délután is. Elvinni sem kellene a felszerelést, csak idekísérni a gyerekeket. Van dia- és filmvetítőnk. A filmeket persze előre kellene megrendelni egész nyárra, be­osztva a megyei módszertani központból. Ehhez viszont késa programra lenne szükség. Miért nem jutnak ezek 3 lehetőségek senkinek eszébe? Zombán annyival jobb a helyzet, hogy a felső iskola parkja hatalmas, és csodál»*1 tosan szép. Tágas helyen játsz­hat a tizennégy-tizenöt gyerek naphosszat. Az éppen ügyele­tes tanárnő, azt hiszi, hogy van program, de neki nem adta oda senki. Úgy gondolja,' tévét néznek majd másnap a gyerekek, hiszen a téli szünet­ben is voltak gyerekfilmek. Ä műsort viszont nem nézte meg, mert most felnőtttilmeket ismételnek délelőtt, hetenként két alkalommal. Van vetítő is,' de filmet se vei nem hozatott Szekszárdról. Mesedélelőtt és diavetítés van. Dombóvárott soknak minősítették a gyereke­ket, itt azért panaszkodnak^ hogy ezzel a kevés gyerekkel nem lehet mit kezdeni —- ami végképp érthetetlen. Ez a néhány tapasztalat, tu­lajdonképpen nem elkeserítő, nyugodtan dolgozhatnak tehát a szülők, a gyerekek bizton­ságban vannak, játszhatnak is kedvükre. Csak éppen lehetne jobban is! Például úgy. aho­gyan Szekszárdon már évek óta szervezik a nyári napkö­ziket. Szabadok a gyerekek, de unatkozni mégsem érnek rá. Példás a kapcsolat a2 iskolák és a megyei művelő­dési központ között is. — Ihárosi — újság ím. július $ hektárt művelnek. Jól gépesítet­tek mind a kolhozok, mind a szovhozok. A megye kolhozaiban és szovhozaiban 15 lóerőben számolva 47 ezer traktoregység dolgozik, hat és fél ezer gabona- kombájn és tizennégyezer teher­autó segíti a munkát. A megyében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt minden száz lakosból nyolcvan- négy írástudatlan volt. Jelenleg a megyében 1500 általános is­kola, (tízosztályos), hat főiskola és 26 speciális középiskola van. 796 központi könyvtár, 965 mű­velődési otthon és klub, 1090 filmszínház, 3 színház és 7 mú­zeum várja a művelődni, szóra­kozni vágyó dolgozókat. Óriásit fejlődött a megye tudományos élete is. Mintegy kétezer tudo­mányos munkatárs dolgozik a megyében, közülük 427 szerezte meg eddig a kandidátusi, illetve valamilyen tudományág doktori címét A megye dolgozóinak egészsé­gére 1710 orvos és mintegy nyolc­ezer egészségügyi középkáder vi­gyáz. A megye 414 bölcsődéjé­ben és óvodájában 34 000 gye­rek lel második otthonra. Az Országos Villamostávvezeték Vállalat festő munka- csoportja a Százhalombatta—Inota közötti villamos távve­zeték 43 méter magas vastraverzeit festi. —’V „

Next

/
Thumbnails
Contents