Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-04 / 155. szám
i % I r * Összefogás a fogyasztókért 99 Az életszínvonal fejlődésével az öltözködési kultúra is változik, a ruházkodási szokások különösen vidéken, korszerűsödnek. A ruházati szakmában a divat hatására a kereslet gyorsan módosul, a fogyasztó mindig újat követel. Általános az az igény, hogy a vásárló a keresett cikket minden időben bőséges választékban találja meg. A választéknak lehetővé kell tennie az alapanyag, a szín, a forma, a méret és az árra vonatkozó igény kielégítését is. A divatos árura mindenki igényt tart, de a reagálás nem mindenkinél azonos. Erőteljesen differenciálja a keresletet a különböző jövedelmű családok lakosságon belüli aránya, az életkorban, a testalkatban fennálló különbségek stb. A divatváltás gyorsul, egy- egy új cikk, modell, divatszín a korábbinál hamarabb elterjed, de rövidebb idő alatt elhal, s felváltja egy másik. A divat jelleg, annak gyors változása, a differenciált igény, a termelés szerkezete és a szezonok váltakozása, a nagy szériás gyártás, a könnyűipar nagymértékű exportja bonyolult teendőket alkot, amihez hozzájárul a kereskedelem is, a rossz igényfelméréssel, a választék helytelen meghatározásával a hibás ütemezésű szállítással stb. Nem lehet elhanyagolni azt a vonást sem, hogy textil-ruházati iparunk centralizáltsága nemzetközi viszonylatban is nagy. A végrehajtott ipari átszervezés eredményeként az egy vállalatra jutó termelés jelentősen emelkedett. A megvalósított gyártásszakosítás ugyanakkor azzal is járt, hogy csökkent a termelés rugalmassága, az a képessége, hogy a kereslethez gyorsan alkalmazkodjék. A nagy termelőegységekben — bármilyen racionális is legyen a munkaszervezés — nem lehet az egyik termék előállításáról a másikra gyorsan átváltani, és a divatigényeket, jelentkezésüket követően rövid időn belül kielégíteni. Az igények tehát az anyagi és technikai lehetőségek előtt járnak. A kielégítésre váró kereslet a rendelkezésre álló kapacitások, de főként az alapanyagok között még távolról sincs meg az a kívánatos összhang, amely biztosíthatná a konkrét szükségletek gyors kielégítését. A ruházati cikkek termelésével az országban 60 nagyipari vállalat, 220 kisipari szövetkezet, és mintegy 40 tanácsi vállalat foglalkozik. Az értékesítést 24 ruházati nagykereskedelmi vállalat bonyolítja le, a forgalom háromnegyed részét kézben tartva, míg a ruházati cikkek kiskereskedelmi értékesítését a Centrum Áruházak széles hálózata, 30 kiskereskedelmi vállalat, valamint 564 általános fogyasztási és értékesítési szövetkezet végzi, s ide kell sorolni az iparvállalatok és a kisipari szövetkezetek saját boltjait is. A kép tehát rendkívül változatos, a termelési, értékesítési kapcsolatok sokféle módja lehetséges, hiszen a kiskereskedelem közvetlen árubeszerzése ezen a területen már meghaladja a teljes ruházati kiskereskedelmi forgalom 26 százalékát, örvendetes, hogy mind az ipar, mind a kereskedelem látja a kapcsolatok javításának szükségességét, de azt is, hogy az előrehaladás nem olyan mértékű, ahogy azt az élet megkövetelné. A IV. ötéves terv a textilruházati ipar jelentős mértékű rekonstrukcióját irányozta elő. Ez magában foglalja a termelési szerkezet korszerűsítését is. A megvalósuló fejlesztéseknél erősíteni kell azt a szemléletet, és gyakorlatot, hogy a termelő vállalatok a konkrét kapacitásfejlesztési döntések meghozatala előtt vevőikkel közösen mérjék fel az új termékek belföldi értékesítési lehetőségeit, más termelők azonos szükségletet kielégítő termelésfejlesztését, s ezek piacra való bevezetésének hatását, a korábban termelt áruk keresletére. A rekonstrukció során megvalósuló termelésnövelésnek jelentős exportérdekeket is szolgálnia kell, - tehát a belkereskedelem továbbra sem nélkülözheti az importot, amely bővíti a választékot, növeli az árualapot. 1971-ben a kiskereskedelmi ruházati értékesítésnek 15,4 százaléka volt import eredetű áru. Megközelítően ilyen arány alakul ki 1972-ben is. A Belkereskedelmi Minisztérium és a Könnyűipari Minisztérium vezetői között, valamint a két minisztérium szakfőosztályai közötti kapcsolat rendszeres és folyamatos. Ez a kapcsolat elősegíti az operatív beavatkozást is, olyan esetekben, amikor az áruellátás érdekei ezt megkívánják. A két miniszter között múlt év végén történt megállapodás végrehajtásaként közös bizottság dolgozik a szerződéses kapcsolatok fejlesztése érdekében; együttesen feltárjuk a ruházati forgalomban megfigyelhető hullámzások okait; felmértük az I. negyedév tény- számainak ismeretében az ipar megrendelési, a kereskedelem forgalmi és készlethelyzetét, hogy a tervtől eltérő tendenciák esetén a szükséges intézkedéseket megtehessük; a korábbi évek gyakorlatának megfelelően az I. félév lezárta után felmérjük a termelési, az export-import helyzetet, a kiskereskedelmi forgalom és a készletek alakulását, az éves tervek megvalósulásának lehetőségeit, hogy a tanulságokat hasznosítsuk az 1973. évi terv- javaslat kidolgozásakor. Az ellátásért való felelősségvállalásban mind a termelővállalatoktól, mind pedig a kereskedelmi vállalatoktól határozottan megkívánják a közvéleményre való érzékeny reagálást, de ezzel együtt azt is, hogy tárgyilagosan és felelősséggel vegyenek részt a közvélemény tájékoztatásában, rugalmasan alkalmazkodjanak a piaci viszonyokhoz, az értékesítési lehetőségek közös feltárásával igyekezzenek megteremteni a belföldi ruházati ellátás kívánatos egyensúlyát. LAUTHÄN FERENC a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője Sárköz-Völgység! Vízitársulat alkalmaz 8 NYUGDÍJAST, 30 DIÁKOT csökkentett munkaidőben aug. 15-ig. Jelentkezés a társulat munkaügyi előadójánál, Szekszárd, Rákóczi ut. 96. (49) A cigánykérdésről tárgyalt a Mőcsényi Közös Községi Tanács A cigányság emberibb életmódjának megteremtéséhez nem elég az állam és a társadalom igyekezete, azért önmaguknak is tenni kell. Ennek a közös törekvésnek gyakorlati megvalósulását vizsgálta meg igazgatási területén legutóbbi ülésén a Mőcsényi Közös Községi Tanács. A területükhöz tartozó négy településen 34 cigánycsalád él, a családtagok száma 190, és az összlakosságnak 7—8 százalékát teszik ki. 18 éven aluli 131 személy, akikből 37 gyermek jár iskolába. A munkaképes cigányok közül 30-an járnak rendszeresen munkába. Az egy keresőre jutó átlagkereset szóródik, 1500—2200 forint között mozog. A tanács nyolc éve kezdte meg a grábóci, nagyon egészségtelen és primitív cigánytelep felszámolását, a cigánycsaládok széttelepítését, Bátaapáti és Mőcsény községekbe. Itt elfogadható lakásokhoz jutottak. OTP-hitelakció keretében tavaly két új családi házat építettek, melyhez a helyi tanács ingyenes »házhelyet biztosított. Mórágyon több cigánycsalád magánházat vásárol, folyamatosan, állami hitelkedvezménnyel. Ennek ellenére lakáshelyzetük még nem kielégítő, nagyfokú a zsúfoltság, 10—15 személy szorong egy lakásban, amely nélkülözi esetenként a legszükségesebb bútort is. Társadalmi-környezeti hatás eredménye, hogy néhány cigánycsalád folyamatosan takarékoskodik, ház- és bútorvásárlásra készül. Egyesek takarékbetétkönyvvel is rendelkeznek. Pozitív tényező, hogy mind többen igénylik a közegészség- ügyi ellátást, orvost, kórházat, szülőotthont, sőt egyesek a családszabályozásra is gondolnak. Negatív jelenség viszont, hogy pár esetet kivéve, a cigány tanulók nem járnak óvodába, illetve nem jutnak el az általános iskola nyolc osztályáig, lemorzsolódnak. A cigányok, különösen a korosabbak, írástudatlanok, újságot, könyvet nem olvasnak. Igaz viszont, hogy néhány családnál villanyfény mellett hallgatják a rádiót. Probléma, hogy a cigányokat kevéssé érdekli a terület közélete, kultúrája, még saját hagyományaikkal sem törődnek. Hiába a helyi szervek ezirányú törekvése, kevés az eredmény. A társadalom anyagi támogatását azonban nemcsak igénylik, el is várják, mint természetes juttatást. A tanács tavaly 6 családnak biztosított szociális segélyt rendszeresen, illetve 8 sze- mélynak rendkívüli segélyt adott, 48-an részesülnek ingyenes közgyógyellátásban, öt személy kórházi ápolási költségeit is elengedte a tanács, méltányosságból. Kevéssé érthető, hogy egyesek nem tartják tiszteletben a törvényeket. 12 cigány személy tölti szabadságvesztés-büntetését. Az elkövetett bűncselekmények zöme lopásból, garázdaságból ered. A tanács illetékes szerve tavaly 22, idén pedig eddig 5 esetben folytatott cigány személyek ellen szabálysértési eljárást és szabott ki pénzbírságot, zömében iskolai mulasztás, lopás, csend- háborítás, egészségügyi hiányosság, marhalevélváltás eU mulasztásának vétsége miatt. A cigánycsaládok egy részéi nél emelkedik a veszélyeztetett helyzetű gyermekek száma. Még mindig jelentkezik a kéregetés, noha egyes családok földet bérelnek a tanácstól, hogy kiegészítő jövedelemhez jussanak, élelmüket pótolhassák. A tanács még fokozza erőfeszítéseit, hogy ezeknek a családoknak a helyzete tovább javuljon. A negatív jelenségek persze azt mutatják,' hogy hiábavaló a tanács és a társadalom jó irányú segítése, ha egyes családok ezt semmibe veszik. A változást a cigány lakosoknak is akarniuk: kell, felemelkedésük érdekében. Csak így várhatják a társadalom önzetlen segítségét. LOVAK ANDRÁS Mórágy 150000 vendég a Balatonnál A Balaton mintegy 150 000 főnyi vendégseregének vasárnapi programja megoszlott a strandok és a kirándulóhelyek között. A fő szezon első vasárnapjának időjárása — a hőmérséklet néhány fokos csökkenése, és az élénk észak- nyugati szél miatt — jobbára a kirándulóknak kedvezett. Bár a tó 60 strandján több tízezren tartózkodtak, az autós turisták tömegesen keltek útra és keresték fel Tihanyt, Badacsonyt, a meleg vizű Hévízt, és Keszthelyt. A siófoki strandon, annak ellenére, hogy kissé a szél is fújt, telt ház volt vasárnap. Több mint tízezren napoztak lubickoltak a 21 fokos vízben. A Siótúr balatonföldvári üdülőhelyi klubjában — a nemrégen átadott kurszalonban — új kiállítás nyílt „Hajók és halak élete” címmel. Július 24-ig tart nyitva. A délutáni órákban megérkezett Siófokra a Hamburg— siófoki Tourópa-expressz második járnia. Ezúttal százötven nyugatnémet és osztrák vendéget hozott a magyar tenger déli partjára. Az IBUSZ balatoni igazgatósága a vendégeket az északi és déli part különböző üdülőhelyeire szállította el autóbusszal. Újabb két vitorlás klubház épül Balatonfüreden. Ez a munka kezdete a következő években (fokozatosan megfvja- lósuló programnak. Balaton- fürednek a mólótól a Marina szállóig terjedő tómenti partszakaszát a vitorlássport fejlesztésére tartották fenn a regionális terv szerkesztői. Ide épül a Magyar Vdtorlásszövet- ség központi székhaza is. A magyar vitorlássportnak:, — amely már több mint 600 versenyhajóval rendelkezik — a későbbiekben is Balatonfü- red lesz a központja. Emellett azonban szembetűnően fejlődik más üdülőtelepek — így Balatonalmádi, Balatonföld- vár és Siófok — vízi sportélete is. Sárköz-Völgységi Vízitársulat bonyhádi teiep- helyén lévő épületeit Árverés ütjAn SZABAD KÉZBŐL ELADJA. Árverés ideje: 1972. július 8. 15 óra. (62) UJ vasvázas tetőszerkezetet kap a szekszárdi kertmozi. A munkálatokat augusztus jegére fejezik be. Foto: Gottvald.
