Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-30 / 178. szám
A \ 1 Versenyfutás a 2000. évig Elkészült a megyeszékhely távlati fejlesztési terve — Új nyomvonalon az 56-os út — 75 000 lakosa lesz Szekszárdnak ? A két hatalmas dosszié súlya talán tizenöt kiló lehet. A dossziékban tanulmányok, jegyzőkönyvek, műleírások, térképek tömege. Mindezt rövidesen megvitatja a végrehajtó bizottság. Elkészült Szekszárd fejlesztési terve, amely "távlataiban egészen az évszázad és a második évezred utolsó esztendejéig, kétezerig nyúlik. Mi értelme van ilyen hosszú távra tervezni? A terv A kérdés valószínűleg sokakban felmerül, hiszen sokszor azt sem tudjuk, hogy mit hoz a holnap és láttunk már egyetlen lakóépület felhúzásánál is évekre menő eltolódásokat. Mi értelme van akkor azon töprengeni ; méghozzá nem csekély anyagi áldozat árán; hogy mi lesz 1985-ben, vagy éppen több, mint negyed század múlva, 2000-ben? Annak, aki a vb-titkár asztalán fekvő testes kötetek tartalmának csak kivonatos ismertetésére vállalkozik, óhatatlanul a diófát,telepítőre vonatkozó régi szólás jut eszébe. Diófákat az unokáinknak ültetünk, hiszen a lassú fejlő- désű növény csak majd az ő idejükben hoz teljes termést, árnyékolja be koronájával a házat. Ezért ültetünk diófákat. A távlati terv nem jelöl meg összegeket, hiszen valóban nevetséges lenne kijelenteni, hogy például a szekszárdi vasútállomás mielőbb esedékessé váló áthelyezése öt, vagy tíz esztendő múlva eny- nyi és ennyi millióba kerül majd. Ehelyett a fejlődés eddigi tendenciáinak mérlegelése után felvázolja annak jövőbeli lehetséges irányát, sőt az egészségesnek ígérkezőt is. Ez nem „hasraütés”, hanem becslési és kiegyenlítési eljárások, a standardizáció, összehasonlítás. extraooláció és a matematikai statisztika más — hosszú képletekben kifejezhető módszereinek együttes alkalmazása. Alapjául a Pécsi Tervező Vállalat által elkészített és sok fórumon megvitatott általános fejlesztési terv szolgált. A megvitatás arányait talán érzékelteti, hogy ez a magában sem csekély méretű dokumentum kilencven példányban készült és többszöri egyeztető tárgyalásaira szinte valamennyi minisztérium, ezenkívül pedig a párt-, állam- igazgatási, társadalmi és kulturális szervek képviselői voltak hivatalosak. Az elkészítés munkájában részt vett többek közt a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (VÁ- TI), az Ut- és Vasútépítési Tervező Intézet (UVATERV), az Éoítésgazdasági és Szervezési Intézet, a Kereskedelmi .. Munka- és Üzemszervezési Intézet, természetesen a Pécsi Tervező Vállalaton, mint fő- vállalkozón kívül. Hasonló munka párt- és állami intézkedések nyomán az egész országban folyik, a \ Szekszárdra vonatkozó tanulmányterv része egy országos egésznek és azzal szinkronban van. Részleges felsőfokú központ Településtervezésileg Szekszárd a Pécs felsőfokú központhoz tartozó alrégió centruma, nagy kiterjedésű vonzáskörzettel rendelkező részleges felsőfokú központ. Közvetlen vonzásköréhez számítódik Decs, Bátaszék, Bonyhád, Zomba, Kölesd, Szedres, Ten- gelic, Fadd és Tolna — mindegyik a maga kisebb jelentőségű vonzási körzetével. A fejlődés arányait a lélekszám változása eddig is jelzi és statisztikai valószínúségszámí- tással (alapja a halálozási arány, átlagos életkor, természetes szaporodás, vándorlási különbözet) a jövőre vonatkozóan is körvonalazható. Az úgynevezett „jelenlévő népesség” alakulása: 1870: 12 001 1900: 15066 1949: 16317 1970: 24 333 1985: 45 000 2000: 75 000 A fejlődés irány Szekszárd az ősi Eszék— aquincumi hadiút mentén alakult ki. ami nagyjából a Béla tér felől, a mai Bezerédj utcán át vezetett a béri Balogh Ádám út nyomvonalán. A „keresztirányú" bővülésre csak azután kerülhetett sor, hogy a vízrendezés területet szabadított fel. Ennek emlékeit máig érzik az építők, akiknek a házak alapozásánál a laza talaj miatt különös gonddal kell eljárniuk. Az ezutáni építkezéseknél a városcentrum adottnak tekinthető, ezenkívül a tervezők a városon belül északi és déli alközponttal számítanak. A fejlődés irányát természetesen elsősorban a köz- gazdasági adottságok szabják meg. Az országos elképzeléseken belül a Duna jobb partjának arra a kilencven kilométeres szakaszára, melyhez Szekszárd is tartozik, vízigényes ágazatokat, üzemeket szánnak. Ezek szekszárdi elhelyezésére a levegő tisztaságának megóvása érdekében, az uralkodó széljárást figyelembe véve, a város déli-délnyugati részén kerülhet sor. 1969-ben Szekszárdon nyolc önálló vállalat és negyvenöt ipartelep, gyáregység volt. Amiht azt a terv közgazdasági felmérési része megállapítja: „A telephely kategóriába tartozó egységek száma bizonyos kiszolgáltatottságot mutat." (Mármint kiszolgáltatottságot a fővárosi, vagy pécsi központokkal szemben.) Ugyanakkor a város munkaerő-ellátottsága jó és elsősorban a bevándorlás révén a jövőben is előreláthatólag az marad. A már említett és felsorolt vonzási körzet munkaerő-feleslege 1980-ig hozzávetőlegesen 5500, 1980 és 2000 közt 6800 főnvi lesz, figyelembe véve a mező- gazdaság gépesítését is. Mindkét időpontban a keresők hozzávetőlegesen 55 százalékos arányával lehet számolni. Ezen belül: 1985-ben 22 500 aktív keresőből az Iparban 11 000. 2000-ben 41 200 aktív keresőből az iparban 18 200 dolgozik majd. A Sió-toroki mű megépülte a város rossz megközelítési viszonyait a vízi utak révén javítja, hiszen Sióagárdig 1200— 1500 tonnás uszályok is feljöhetnek. A lehetőségek kínálják egy vízpartot igénylő üzem idetelepítését a fővárosból. Szerephez juthat az óbudai Hajógyár darurészlege, vagy, ha ez a Tiszára orientálódna, akkor egy hajójavító, hiszen Szekszárd az átemelési lehetőségek Jóvoltából közepes tengerjáró hajóink részére jobban megközelíthető lesz, mint jelenleg a soroksári Duna-ág. Ugyancsak a jó vízellátás tenné lehetővé egy Dél-Magyar- ország ellátása egy részét magára vállaló olyan műtrágyagyár létesítését, mely nitrogén alapanyagú termékeihez a levegőből nyeri a nitrogént. Az előbbi üzem kvalifikált férfi-, utóbbi kevesebb, de még magasabb képesítésű vegyes munkaerőt kíván. A női munkaerő foglalkoztatására a könnyűipar, elsősorban az élelmiszer- ipar kínálkozik, akár a már elkészült modern hizlaldához csatlakozó, további kiegészítő beruházások révén. Az építőipar fejlődését egy poligon- üzem és egy vasbetonszerkezet előregyártó üzem szolgálná célszerűen, mintegy ötezer személy foglalkoztatásával. A mezőgazdaságnak 12 600 hold gyümölcsös és szőlő telepítésére, valamint 86 700 hold öntözésbe bekapcsolható terület áll rendelkezésére a körzetgyalog: autóbusszal: vonattal : vonattal és autóbusszal: kerékpáron: kerékpáron és busszal: kerékpáron és vonattal: kerékpáron, busszal és gyalog: kerékpáron, vonattal és gyalog: motorkerékpárral: személygépkocsival, vezetőként: személygépkocsival, utasként: Összesen: ben, ami 4—5000 személy, köztük 1700 öntözési képzettségű foglalkoztatását teszi lehetővé. Közlekedés Szekszárdon már idáig is évről évre nőtt az ingázók, a bejáró munkások száma. Az 1960-as napi ezerkétszázas létszámmal 1970-ben napi ötezres állt szemben. Tanulságos figyelemmel kísérni az UVATERV által kimutatott napi „munkahelyi utazások” arányát, amely azt mutatja ki, hogy a dolgozók hány százaléka, milyen módon, naponta átlagosan hány perc alatt érte el munkahelyét. Szenteljünk figyelmet a táblázatnak: 48,65 17 18,57 45 12,37 56 6,86 76 6,96 18 0,04 70 0,14 65 0,06 53 0,36 78 3,14 17 1,85 15 1,05 28 100,00 átlagosan: 32 kedelmi forgalma között. A várható forgalom szabja meg az annak lebonyolításához szükséges kereskedelmi- és vendéglátóipari egységek kialakításának arányait. További részletek Kivonatosan érzékeltetni kívánjuk még, hogy a terv két Ütemben milyen fejlesztési elképzeléseket tartalmaz. Az első ütem 1980-ig terjed, a második az évszázad végéig, vagyis 2000-ig. Ipari létesítmények céljaira — a már említett irányban az első ütemben 290, a másodikban 135 hektárt szán. A parkokban szegény város zöldterületét a Kálvária oldalának parkosításával kívánja gyarapítani. Szóba kerülhet egy felsőfokú tanintézet elhelyezése a mai laktanya épületeinek felhasználásával és továbbfejlesztésével, ha a honvédség új, megfelelő területet kaphat A sportélet lebonyolítását a mai sporttelep fejlesztése mellett a Kövendi Sándor utcától délre és a Damjanich utca irányában esetleg létrejövő vasúti feljárótól északra kialakítandó központok szolgálhatják. A mai strand bővítésére korlátozott a lehetőség, ezért ugyanide strandot is szánnak, továbbá strandolási lehetőséget a Sió-csárdánál, ami egyúttal a tervezett kempinget is vonzóbbá tenné, üdülő területként változatlaA munkahely megközelítésének A dolgozók módja: °/o-ánól: Idő perc: A gyalogos és kerékpár megközelítési módszerek a város rossz belső közlekedését dokumentálják, ami szükségessé teszi az autóbuszpark jelentős gyarapítását, továbbá a szervizelési lehetőségek bővítését. A városon átvezető 56-os, mohácsi út forgalma hovatovább megbénul. Éppen ezért a távlati terv azzal számol, hogy a fontos közlekedési út új nyomvonalat kap. Sor kerül a Pollack Mihály utca egyes házainak szanálására, mert az 56-os ebben az irányban halad majd, a Tartsay lakótelepen át. Ez nagyjából szinkronban van a B. kategóriájú, III. osztályú és jelenleg mintegy 41—45 százalékos klhasználtságú vasútvonal 1980 körül tervezett felújításával. Az állomás 5—600 méterre északra történő áthelyezésére azonban már előbb sor kell, hogy kerüljön, úgyszintén bővítésére, az iparvágányok és a rakodótér befogadóképességének növelésére. Szekszárdra 1963-ban naponta 26 személy- szállító és öt tehervonat érkezett. Ez az arány előreláthatólag már 1980-ban 34-re, illetve 19-re változik. Szükség lesz kétszintes vasúti áteresztőpont — esetleg pontok kialakítására is. Közvetve érinti még a várost, hogy a megépítendő M 6-os autópálya a jelenlegi 6-os Részletezve : út vonalától mintegy két kilométernyire északra épül ki. Kereskedelem Egy város kereskedelmi forgalmában, vásárlóként sosem csak az ottlakók vesznek részt. Éppen ezért a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózat fejlesztésénél a beutazókra és átutazókra is számítani kell. A terv az ABC-rendszerű közepes áruházak számának szaporítását tartja fontosnak, olyan formán, hogy a város valamennyi körzetének lakói (itt hely hiányában nem részleteztük, de a tervezők Szekszárdon ilyet tizenkettőt különböztetnek meg) lakásuk közelében találják meg a vásárlás lehetőségét. A vendéglátóipari egységek közül az úgynevezett vegyes rendeltetésű- ek kialakítása látszik célszerűnek. Vagyis olyanoké, melyek alkalmasak — esetleg napközben is variálható — belső kiképzéssel el tudják látni a reggelizőhely, délben az étterem, délután a kisvendéglő és este a zenés szórakozóhely funkcióit. A Kereskedelmi Munka- és üzemszervezési Intézet hálózatfejlesztési osztályának tanulmány- terve összehasonlítást tesz a város 1960-bell és az 1980-ra, illetve 1985-re várható keresnul a szépen épülő Dombori Jön számításba, majd a lapunkban is sűrűn emlegetett Csörge-tó, a Sió-csárda környéke és a Taplós-sziget 2000-ig ezer ággyal bővül a kórház. A két ütem további fejlesztési mutatói: I. ütem: II. ütem: (1980-ig) (2000-ig) új középiskolai tanterem: 38 40 új általános iskolai tanterem: 140 96 óvodai férőhely: 875 775 bölcsődei férőhely: 700 460 körzeti orvosi munkahely: 50 26 gyógyszertári munkahely: 20 12 A helikopterkikötő (heliport) elhelyezése a város déli részén lesz célszerű. • Zárjuk kivonatos ismertetésünket ezzel a ma még kissé fantasztikusnak tűnő mondattal. Vessünk azonban egy pillantást a lepergett utolsó negyed századra és ismerjük el, hogy a felszabadulás esztendejében fejlődésünk mai szintje legalább ilyen fantasztikus1968: 1980: 1985: nak tűnhetett volna, ha akad m i Ilié forint valaki, aki akkor papírra fekélelmiszer: 121 213 254 teti. Végül maradjunk a bevendéglátás: 49 76 90 vezetőben említett kertészeti ruházat: vegyes iparcikk: 102 167 195 278 260 330 hasonlatnál. Aki diófát telepít, &z nagyjából tudja, hogy negyA könnyebben érzékelhető egy vásárlóra lebontva ez az ven-ötven év múlva mekkora arány így alakult, Vagyis alakul majd: lesz a fa koronája. Azt előre nem sejtheti, hogy az ágak 1968: 1980: 1985: melyik irányba nőnek majd, forint de ha kicsit is jó kertész, akkor élelmiszer: 2696 4560 5359 tisztában van azzal, hogy a vendéglátás: ruházat: 1059 1808 2112 korona fejlődése alakítható. 1830 3317 4243 vegyes iparcikk: 3577 6447 7695 ORDAS IVAN
