Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-29 / 177. szám
1 1 \ 4 ff Áz üzemi balesetek száma stagnál Fekete atatiaztiha az ér első hat hónapjáról 9 megyebeli középiskola 30 fiatal néprajzosa és régésze A holttá merevedett számok mindig hátborzongatóak, ha mögöttük fájdalom, halál sej- tődik. Pedig a statisztika, ami az asztalon fekszik, ilyenekről szól. Halottakról, vagy olyanokról, akiknek kezüket, lábukat szakította le a fogaskerék, akiknek ujját vágta le a sajtológép sokezer tonnás erővel lezúduló szerszáma. 1972 első hat hónapjában 1409 üzemi baleset történt megyénkben, ami 29 904 munkanap kiesését okozta. Ha megpróbálunk elszakadni az érzelmektől és hideg, reális fejjel — a jövő érdekében így is kell — vizsgáljuk a tényeket, elmondhatjuk, hogy idén az első hat hónapban nem sok változás történt. A balesetek száma öttel, a kiesett munkanapok száma kétszáznyolcvanhéttel nőtt, az elmúlt év első feléhez viszonyítva. Ha figyelembe vesz- szük, hogy az eltelt időszakban valamelyest nőtt a foglalkoztatottak száma is, akkor a?t mondhatjuk, változás nem történt. Hasonló a helvzet a halállal végződön üzemi balesetek számát illetően is. Ta- valv is, idén is öton vesztették életüket munka közben. !• ytr.v P7ÓMOK TÖRVÉNYE? r À valószínűségszámítás eevik tétele kimondja, hogy a kicsi, és változó mennínségek sum- mázásai cnnnástól nagyon kevéssé eltérő eredményeket ad_ mk. A "vakorlatban még hozzátehetjük. a nagy számok macf4 ei lehet bújtatni a kicsiket. Ha a baleseti statisztika legalsó sorában lévő összegek fölé tekintünk, az egyes rubrikák már tükrözik a változásokat. A MEDOSZ-hoz tartozó üzemekben 158-ról 106-ra csökkentek a balesetek, az építőknél a tavalyi 77 idén 64- re esett. Itt lényegesebb változást mutat a kiesett napok száma. Míg tavaly az első félévben egy halálos / és egy csonkulásos baleset is történt az építkezéseken, idén ilyenek nem következtek be. A kórházakban, egészségügyi intézményekben 7-ről 18-ra nőtt a balesetek száma. A kiesett napok száma ezzel szemben 3f)4-ről 205-re csökkent. A HVDSZ-hez tartozó dolgozók körében fiiról 103-ra szökött fel a sérülések szarna, a kiesett óráké 430-al nőtt, Még inkább szembetűnők lesznek a változások, ha a vállalatokat külön vizsgáljuk. A Szekszárdi Vasipari Vállalat gazdasági eredményeit tekintve a jók közé tartozik. Nem lehet elmondani ugyanezt a baleseti statisztikájáról. Idén januártól júliusig több mint másfélszer annyi baleset történt, mint 71-ben ugyanez idő alatt. És a sérülések mértéke is nőtt. A kiesett órák száma 72 százalékkal emelkedett. Az ok, persze ezt másutt is elmondhatjuk, iórészt a középvezetők felelőtlensége. Sok sebesülést okoz a dolgozók fegyelmezetlensége is. Rendetlenül,) szabálytalanul végzik a munkát. S nem egyszer a fékevesztett vidámság okoz tragédiát. A figyelmeztető, fegyelmező szó. intézkedés, elég ritka. Mintha attól félnének, a dolgozók testi épsége érdekében hozott utasítás miatt rögtön a munkakönyvüket kérnék az emberek. De sorolhatjuk tovább. A Bőrdíszmű Vállalatnál 5-ről Wi-MMIW Népújság í 1972. július 29. Gazdag dokumentumok és leletek — Egy feltérképezetlen falu Havasi János és Papp Edit a gyűjtött tárgyi néprajzi anyag egy részével. Foto: G. K. 12-re, a kiesett munkanapok száma pedig négyszeresére — a Tolnai Textilgyárban 7-ről 12-re, a Bonyhádi Cipőgyárban a tavalyi 17-tel szemben idén 26-ra emelkedett az üzemi balesetek száma. KÜLÖN LAPON A KTSZ-EK Az 1409 balesetnek egynyol- cadát nem tartják nyilván az SZMT munkavédelmi csoportjánál. Ezek ugyanis a ktsz-eknél történtek). Itt pedig a szakszervezetnek nincs joga ellenőrizni a balesetek elhárítása érdekében tett intézkedéseket. Legfeljebb, mint szakértőket hívják meg őket — a baleset után. A jövő évtől remélhetőleg javulást eredményez majd a megalakuló állami munka- védelmi felügyelet munkája. Mert itt van legnagyobb szükség az ellenőrzésre. Az összesen 4500 dolgozót foglalkoztató szövetkezetekben 165 sérülés történt. (Tavaly 136). Ennek oka ugyan az is. hogy a hajdani műhelyekből néhol komoly nagyüzemekké nőtt Íriszekben az elmúlt évek fejlesztési periódusában nem volt anyagi lehetőség a biztonságos munkakörülményeknek megfelelő berendezéseket előteremteni. Lényegesebb ok azonban a felelőtlenség, a figyelmetlenség. Ennek tudható be, hogy gyakoriak a kisebb sérülések. À leesett szerszám, a felbillent munkadarab okozta zúzódások. Előfordult azonban tragédia is. A figyelmetlen munkavégzés és a megfelelő védőberendezések hiánya miatt a múlt hónap 27-én á Bá- taszéki Kádár- és Fatömegcikk Ktsz-ben a szál a riű rész levágta egv dolgozó ke7ét. Ami pedig még elkeserítőbb, néhány héttel ezután a Duna- föídvári Faipari Ktsz-nél csak a KTSZÖV munkavédelmi előadójának fi'gyelmezte+éseután szerelték fel a szalagfűrészekre a már meglévő védőberendezéseket. A KISZÖV ÉRDEKVÉDELMI SZERV A termelést közvetlen irányító vezetők nem törődnek ezekkel az „apróságokkal”. És ennek oka az is, hogy nincs szerv, amely utasítási jogkörrel rendelkezhetne. A KISZÖV érdekvédelmi szerv. Munkavédelmi előadója a baleseti statisztikát vezeti, erősen indokolt esetben a rendőrségen tehet szabálysértési feljelentést. A valósághoz hozzátartozik ugyan, hogy a kialakult kapcsolat eredményezett pozitív intézkedéseket. És néha figyelmeztetés nékül is cselekednek. Mint például a Tolnai GÉM- nél, ahol a 6-ról 17-re emelkedett balesetek mérséklésére a ktsz vezetősége szigorú intézkedéseket foganatosított. Máshol már korábban elkezdődött a javulás. A bonyhádi BONY Ktsz nél 6-ról 3-ra csökkent a sérülések száma, a kiesett munkanapok száma ne- dig alig haladja meg az 1971. évi első félévinek negyedét. Simontomyán a Vegyes Készben ? tavalyi héttel szemben idén három baleset volt. igaz, a kiesett napok száma csak kettővel csökkent. A balesetek, sokan azt mondják, véletlen töriénnek. Az igazság ennek fordítottja. A véletlen szerencsének tudható be »ok esetben hogy elmarad. Meri: a veszély ott leselkedik minden védőberendezés nélkül dolgozó gépnél, minden felelőtlen mozdulatnál. Pedig a munkavégzés nem követeli meg a sérülést. SZEPESI LÁSZLÓ Odaítélték a helytörténeti pályázat díjait Tanácskozott a helytörténeti bizottság zsűrije és döntött a helytörténeti pályázat sorsáról. A zsűri kiadott egy első díjat, két második és három harmadik díjat, valamint három tiszteletdíjat. A zsűri úgy határozott, hogy szeptemberben meghirdeti az 1972/73. évi helytörténeti pályázatot, amelynek egyik témája az agrárkérdés lesz. A most lezajlott pályázat dijait augusztus közepén adják át. „Űj hold, új király Meghitt a lakodalmára Nem megyek el Hanem elküldöm a szemölcsömet.” A szemölestől való megszabaduláshoz ezen a rövid dalocskán kívül még a kutyatej nedve,, vagy jobb hiányában fáradt kocsikenőcs kívántatott. Minderről pedig a nyolcvan- éves Horváth Józsefné, egykori cseléd a Sulkowsky hercegek gyönki birtokán, adott számot Rauch Erzsébetnek, aki több nemzedékkel fiatalabb és a tolnai gimnázium tanulója. Ma zárul Gyönkön a VI. megyei honismereti tábor, melyen Dombóvár két gimnáziumának, valamint a tolnai. szekszárdi, simontornyai, a helyi, a dunaföldvári, a bonyhádi gimnáziumoknak és a pa- lánki szakközépiskolának harminc fiatalja vett részt két héten át. Évente ismétlődő esemény az ilyen táborozás, ami már csak ezért is megérdemli az átlagosnál bővebb ismertetést. Az idei érdekességét és (ebben a muzeológusok egyhangúan megegyeznek) jelentőségét azonban növeli, hogy ez volt az első eset, amikor megyei táboron a fiatalok kellő szakirányítással, tudatosan hozzáfogtak egy néprajziig idáig feldolgozatlan község, Gyönk ilyen jellegű „fel- térképezéséhez”. A több val- lású és nemzetiségű falu az érdekességek tömegét kínálta. Tárgyi leletekét éppúgy, mint a feljegyzett szokásokét, hagyományokét. Azok a fiatalok, akik ennek Gémes Balázs és Gémesné Vámos Mária néprajzos muzeológusok irányításával „nekifeküdtek”, természetesen kezdők. A falu bejárása után, melyet szúrópróbaszerű látogatások, a kérdezés technikájának elsajátítása követett, mégis nagyon hamar rájöttek a néprajzi gyűjtőmunka „ízére” és a szakszerű irányítás mellett olyan gyűjtés- anyagot kartotékoltak már idáig is, melyhez hasonlóhoz Gyónkról még nem jutott a megyei múzeum. A feldolgozás két példányban készül, egy a múzeumé, egy visszakerül a gimnáziumokba és majd a szakkörök munkáját élénkíti, eleveníti. A harminc középiskolás, fiúk és iányok, tárgyi és szellemi néprajzi anyag mozgalomtörténeti dokumentum gyűjtésével foglalkozott, valamint az itt már régóta folyó avar temető feltárásában segédkezett a tábor vezetőjének dr. Rosner Gyulának és Gaál Attila muzeológusoknak. A tizenhat idén kibontott sír között volt lovas temetkezésű is. A legértékesebb lelet kedden került elő, egy 670—690 között eltemetett férfi díszöve ezüst préselt lemezei nyolc darabból álló részének és a szép övvégnek megtalálásával. Ennek viselettörténeti jelentősége van, ugyanis elüt az eddig ismert díszövek szerkezetétől és leginkább a honfoglaló magyarokéra emlékeztet. O. I. Foto: G. K. Játék, játék, játék kívántatik KÖJÁL-ellenőrzés Szehszárdon A nyomdászok nem keverték össze a címeket. Zrínyi nem vált elvtelen pacifistává; nem követel játékot fegyver helyett. Azt az igazságot, hogy „Játék, játék, játék kívántatik” Tischler Mária, a megyei KÖJÁL közegészségügyi-járványügyi ellenőr fogalmazta meg tegnap délelőtt Szekszár- don, a Béri Balogh Ádám utcai óvodában. Bankos Rózsával, az intézmény helyettes vezetőjével vitatták meg az ellenőrzés alkalmával, mennyire adottak a tárgyi feltételek az új óvodai nevelési program megvalósításához. Erről a programról — emlékezetbe idézés végett — ennyit: az a célja, hogy minél fiatalabb korban, minél nagyobb önállóságra nevelje a gyermekeket. A Béri Balogh Ádám utcai óvodában már ezzel a programmal dolgoznak a nevelők. Hivatali kötelességüket messze meghaladó mértékben dolgoznak. Bankos Rózsa — például — kétszázhatvan vasúti kocsit rajzolt, majd vagdosott ki papírból, A programhoz szükséges temérdek cikk megvásárlására egyelőre nincs anyagi fedezet, s ha volna is, jelentékeny hányaduk nem kapható. — A felnőttektől már eddig is sok társadalmi segítséget kaptunk, — így a helyettes vezető. — A tervező iroda dolgozói azért maradtak benn munkaidőn túl, hogy a szülői munkaközösség áldozatkész tagjai átépíthessék, füvesíthessék udvarunkat. Remélem, áz ipari tanulók, középiskolások, felső tagozatos általános iskolások az új nevelési programhoz szükséges felszerelés összeállításában segítenek majd bennünket. A társadalmi segítség szép bizonyságai a déli kertvárosi óvodában, s mellette a bölcsődében is láthatók. Katonák, ipari tanulók mázolták az ajtó- és ablakkereteket, festették a falakat. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat, a Vasipari és a Bútoripari Vállalat állandó patronálója a modern létesítményeknek. Amit az ő segítségük révén a költségvetésből sikerül megtakarítani, az mind-mind fejlesztésre jut. Tischler Mária tapasztalatai szerint a KÖJÁL iskolai, óvodai, bölcsődei ellenőrzéseiből mind nagyobb rész jut a szellemi, a nevelő munka segítésére, mint egészségügyi hiányosságok feltárására. Azért van ez így, mert egyre kevesebb a felróni szükséges higiéniai mulasztás. Valószínűleg még kevesebb volna, ha egyes — különben helyes! — előírások kissé rugalmasabbak volnának. Csak egyetlen példa a sok közül : Az az óvodás, aki rendszeresen ápolja fogait, az óvodában évente átlagosan három fogkefét koptat el. A legegyszerűbb az lenne, ha a szülők minden esztendőben letennének tizen- két-tizenöt forintot, az óvoda pedig megvenné a keféket. A közismert gyűjtési tilalom miatt ez lehetetlen. Lehetetlen — még a szülői munkaközösség égisze alatt is. Tegnap délelőtti sétánk során mindössze két jelentősebb hiányossággal találkoztunk. Mindkettőn könnyű lenne segíteni. A Béri Balogh Ádám utcai óvoda egyik termében gyenge a világítás, mivel hat lámpa közül kettő rossz. Állítólag lehetetlen megjavítani. Remélhetőleg egy hét sem telik bele, és az üzemképes lámpákba erősebb izzók kerülnek. A másik „ügy” fejleményei elé őszinte érdeklődéssel tekintünk. A Mérey utcai óvoda konyhájában részben a földön (!) mosogatnak — mivel az egyik dajka saját bútorait rámolta a helyiségbe. Annak ellenére nem hajlandó eltávolítani azokat, hogy lakószobájához közelebb fekvő, más helyiséget már felajánlottak a részére. Mit tehet ilyen esetben a köjál? Már megtette, amit tehet: a visszás helyzet megszüntetésére felhívta az illetékes tanácsi szerv figyelmét. Egyelőre itt tartunk”... •— borváró —