Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-28 / 176. szám
H Szövetkezeti önkormányzat Az 1967/3. törvény, a gazdasági reform jegyében bevezetett korszerű szabályozók érvényesülése a gazdálkodásban, s a társadalmi és ezen belül a szövetkezeti demokratizmus fejlődése kedvező lehetőségeket teremtettek a tsz- önkormányzat megvalósulására. Hogyan élnek ma ezekkel a lehetőségekkel a közös gazdaságok? Nézzük mindenekelőtt a döntési jogok Ezzel kapcsolatban elmondhatjuk, a szövetkezeti törvény a közös munka Valamennyi fontos kérdésében & közgyűlést jelöli meg a legfőbb testületnek a döntéseket illetően. Helyesen dönteni azonban csak olyan emberek tudnak, akik birtokában vannak az ehhez szükséges információknak. A termelőszövetkezet helyzetét, gazdálkodását ma nem olyan könnyű áttekinteni, mint néhány évvel ezelőtt. Nőnek az üzemméretek, bővül a tevékenységi kör, s ez szükségessé teszi olyan belső tájékoztatási rendszer kiépítését, melynek révén a tag_ ság két közgyűlés között is rendszeresen figyelemmel kísérheti a szövetkezeti tevékenység legfontosabb mozzanatait. Az önkormányzat érvényesülésének azokban a közös gazdaságokban a legerősebbek a biztosítékai, amelyekben megfelelően működnek a szövetkezetek különféle bizottságai. Sok helyen szép eredményeket értek el e tekintetben, általános tapasztalat ugyanakkor, hogy bőven lenne még javítani való a bizottságok összetételében. szakmai hozzáértésük növelésében. Az ellenőrző bizottságok, amelyek fő hivatása V a szövetkezet belső szabályainak a gazdálkodás rendjének felügyelete, a visz- szaéléáek időben történő felderítése, ez idő szerint sokhelyütt a • vezetőkkel való békés egymás mellett élés elve alapján dolgoznak, ■ nem pedig az őket megválasztó tagság érdeke. akarat3 szerint. A vitás tagsági ügyekben is több esetben kénytelen a tsz-tag külső szerveknél keresni az igazát, Hivatása : kereskedő — Marth úr kérem, fel tetszene engem venni tanulónak? — Jánoskám, mondd meg anyádnak, jöjjön be és majd megbeszéljük. Édesanyám bement. Megbeszélték. Hamarosan odakerüljem. Három hónap próbaidő után leszerződtem három és fél évre tanulónak. így kezdődött. Klézli Jánoska, Glied szappanfőző kifutófiúja 1940. június 30-án inasnak szerződött Marth Ferenc szekszárdi vaskeréskédöhöz. , Hosszúnak tűnt a három és fél év. Úgy érezte, az eget is bedeszkázzák, mire lejár. Aztán eltelt. — Nem egy pofont kaptam, de ezekre alig emlékszem. Akkor ez megszokott volt. Sokkal inkább emlékezetemben maradtak azok a jótanácsok, amiket a mesteremtől kaptam. — Tudod fiam, egy vaskereskedőnek úgy kell érteni valamennyi vasas szakmához, mint egy kezdő iparosnak. — Ezt mondta, és ez volt az, amit én is igyekszem továbbadni a mai tanulóknak. Klézli Jánoska Klézli János lett. A tanulóévei rég elmúltak. Kis megszakítással több mint húsz éve vezeti Szekszárdion a Népbolt Vállalat 24-es számú vasüzletét. Ami meglepett, és amiért tulajdonképpen riportalanyomnak választottam, az a sokféle áru, azok a speciális szerszámok, amiket más vasboltokban alig-alig lehet megtalálni. Tudják ezt Pécsen, Baján, Dunaújvárosban és Mohácson, sőt még Szegeden is. Azok, akik hetenként, havonként ide járnak vásárolni. — Mi ennek a magyarázata? Honnan tud szerezni ennyi „ínyencséget"? — Nem nehéz. A nagykereskedelemben meg lehet találni. Legfeljebb az a különbség, más boltosok nem ismerik. ö ismeri. De nemcsak ö, mert rögtön azzal kezdi, hogy az árukat a részlegvezetők rendelik. így azok is tudják, az új szerszámok, szerelési eszközök milyen előnyökkel ren- . delkeznek. Megtanulják. Nem könyvekből. Hanem az életből. Jönnek a vevők, keresik és a pultnál állók, ha olyan nincs, addig kérdezgetik a vásárlót, míg megismerik elméletben a keresett anyagot. Utána már csak a nagyker- nél kell megkeresni. — Csak egy példa. A HILTI- szegek. Hallottunk róla, tudtuk, úgy kell belőni a beton- falba. De részletesen nem ismertük. Jött egy fiatalember. Olyant keresett, ami nem volt Behívtuk az irodába és elmagyarázta, melyik mire jó. Fél év telt el azóta. Beszereztük az árut, kicsit reklámoztuk is. HILTI-szegből a forgalmunk az első félévben 1,7 millió forint volt. Minden érdekli, ami a szakmájával kapcsolatos. Es a vasboltban megfordul vagy harminc féle iparos. Most az autószerelők számára szerzett újdonságot. „Hét nyelven" beszélő szerszámkészletből rendéit meg egy kollekciót. Ott vannak az udvarból nyíló félig raktár, félig üzlethelyiségben. Itt kellett berendezni, mert helynek bizony szűkében vannak. Az utolsó másfél évtizedben az árusított cikkek 60—70 százalékát leadták más boltoknak. És ennek ellenére egyre kevesebb a helyük. Mert amit árusítanak, abból napról napra szélesebb választékot tartanak. A régi, sötét falak között ezer féle csavart, csövet, szerszámot, és csak ő tudná felsorolni még mi mindent árusítanak. Mikor külföldön járt, prospektusokat gyűjtött. A vámosok csodálkoztak: Minek hoz ez az ember kilószámra szerszámokat ábrázoló papírokat. Én a beszélgetés közepén értettem meg. Nemcsak foglalkozása, hivatása, hogy kereskedő. SZEPESI LÁSZLÓ ami egyáltalán nem természetes állapot, s ellentmond az önkormányzat elveinek, gyakorlatának. A területi tsz-szö_ vétségek, a maguk revizori hálózatával jelentős segítséget nyújtanak a szövetkezeti közösségek számára a belső ellenőrző munka javításában, de a szövetkezetek ellenőrző bizottságai helyett nem dolgozhatnak. Gátolja az önkormányzat megvalósítását a szövetkezetek és a vállalatok kapcsolatában mutatkozó számos rendellenes, ség. Nem véletlenül panaszolják a tsz-vezetők, hogy esetenként még mindig hátrányos elbírálás alá esnek az egyes ál. lami vállalattal, vagy intéz- • ménnyel szemben, ami pedig ellentmond törvényeinknek. Akadnak, akik a régi beidegződések hatására változatlanul azt a gyakorlatot követik, hogy a szövetkezettel szemben elkövetett törvénysértés bocsá- nátos bűnnek számít akkor is, ha nyilvánvalóan sérti az ön- kormányzat elveit, a szövetkezetek gazdasági önállóságát. Nem utolsó sorban az ilyen ta. pasztalatok sürgetésére jött létre a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsán belül nemrégiben a Társadalmi és ön- kormányzati Bizottság, amelynek feladata az esetenként kü_ lönböző csoportérdekek egyeztetése, s megfelelő javaslatok kidolgozása a szövetkezeti ön- kormányzat védelmére. A szövetkezeti önkormányzat fejlődése a társadalmi, a csoport-, és az egyéni érdek egészséges összhangján alapulhat. Ehhez nyújt jelentős segítséget a szeptember 30-ig minden szövetkezetben elkészülő működési szabályzat, a korszerűsített ügy. és munkarend, a szövetkezeti élet ■> működését vezérlő belső törvények. Augusztus 1-től ismét termel a brikettgyár A Nagymányoki Brikettgyárat az elmúlt három hónapban teljesen felújították és modernizálták. Ez alatt az idő alatt sem maradtak munka nélkül az ott dolgozók, mert a vezetőség a felújítási munkáknál biztosított részükre kereseti lehetőséget. A Brikettgyár augusztus 1-én kezdi meg újból üzemelését, ahol a fizikai munka már lényegesen köny- nyebb lesz a rekonstrukció eredményeként. A közízlés előli jarva formálni a közízlést ! A Képcsarnok Vállalat szekszárdi bemutatótermének nyitása elé Mint erről néhány nappal ezelőtt beszámoltunk, a szekszárdi 160 lakásos bérház alatt elhelyezkedő reprezentatív üzletsor első megnyíló boltja a Képcsarnok Vállalat bemutatóterme lesz, mely nemcsak képző- és iparművészeti alkotások forgalmazásával foglalkozik majd, hanem otthont ad évente négy egyéni kiállításnak és négy vegyes anyagú bemutató kiállításnak is, mindezzel közvetlenebbé téve a kapcsolatot közönség és alkotók között. A bolt — aminek megnyitásától és későbbi működésétől mi is azt várjuk, hogy a közízlés előtt járva a közízlés formálója, a képzőművészeti kultúra egyik meghonosítója, terjesztője legyen — 125 négyzetméter alapterületű. Belső berendezését Kerti Metzger Nándorné belsőépítész tervezte és a kivitelezés utolsó simításait ezekben a napokban végzi a Martonvásári Építőipari Ktsz. A Képcsarnok Vállalatnak ez idő szerint 17 vidéki fiókja közül 15 megyei fiók és fenntartások nélkül mondhatjuk el ezekről, hogy mindenütt kis kulturális centrumokká fejlődtek. Mint azt Zombory György, a vállalat képviseletében lapunk munkatársának elmondotta, a szekszárdi bemutatóterem augusztus 11-én délután ötkor nyílik meg, Ezt megelőzően a délelőtti órákban a város és a megye vezetőinek mutatják be az egymilliós bekerülési költséget képviselő bemutatótermet, aminek eddigi hiányát úgy véljük, szükségtelen ecsetelni. Elég ha arra utalunk, hogy a fejlődő lakáskultúra összhatását hány és hány, egyébként korszerű és ízléses berendezésű otthonban rontják a „képzőművészeti1’ alkotásokként megvásárolt, többnyire suttyomban terjesztett.gics- csek.' ' ‘ ........-Jj j Mi nt azt Zombory György elmondta, az a tevékenység, amit a Képcsarnok Vállalat folytat, nem egyszerűen csak kereskedelmi, hanem komoly kulturális nevelő tevékenység is amellett, hogy a szocialista képzőművészet alkotói számára biztosít komoly bázist, lévén, hogy a legzseniálisabb alkotás sem ér sokat, ha nem jut el ahhoz, vagy azokhoz, akiknek, akikért a kép, a szobor, az ötvösmunka, s megannyi egyéb művészi alkotás megszületik. Éppen ezért kezeli a vállalat gén fontos feladatként a vidéki hálózat fejlesztését. S ezt is ete sősorban azért, hogy a párt és a kormány célkitűzéseinek megfelelően egyre szélesebb körben terjessze a képző- és iparművészeti alkotásokat, másrészt az egyéni és bemutató kiállításokkal biztosítsa, hogy ezek az ország egész területén eljussanak a lakosság valamennyi rétegéhez. Arra a kérdésre, hogy gazdag ságilag megéri-e a Képcsarnok Vállalatnak egy inkább kulturális misszió, mint gazdasági vállalkozás sikerének érdekében létrehozni igen sok pénzen új egységeket, Zombory György határozott igennel válaszolt, noha az a kétségtelen igazság, hogy az új bemutató- és egyben kiállítóegységek megteremtésének költségei a számítások szerint körülbelül 32 év alatt térülnek meg. Kevesen tudnak arról, hogy á Képcsarnok Vállalatnak ezelőtt öt-hat évvel is 8 milliós vesztesége volt, tavaly viszont 11,1 milliós nyereséggel zárta az évet és. 1972-ben nyerte el a Kiváló vállalat címet. Még kevesebben tudják, hogy 1969-ben ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját a vállalat és előde az 1949 novemberében a magánkézben lévő galériák államosításával megalakult Művészeti Alkotások NV. volt, meglehetősen tisztázatlan profillal, mert a nemzeti vállalat annak idején mindennel foglalkozott, aminek a művészeti alkotás fogalmához valami kis köze volt. A mai profil 1954-ben alakult ki, ekkor kelt a Képcsarnok Vállalat alapítólevele is, ami feladatait röviden így fogalmazta; Képző- és iparművészeti alkotások vásárlása, elosztása, minőségi márkázása, sokszorosítása, terjesztése és értékesítése, beleértve a kiadói és kiállítói tevékenységet is. A fejlődést, aminek újabb állomása lesz a szekszárdi bemutatóterem nyitása, nem lehet csak pénzben kifejezni, mivel az eredményekhez kultúrpolitikai célkitűzéseink megvalósítása is társul. Érdeklődéssel várjuk a nyitást, majd a bemutatóterem kiállításait és ez utóbbiakhoz fűződik az a reményünk, hogy a megyénkben élő képző- és iparművészek orientációját segítik elő, közvetítve feléjük csakúgy, mint az ország más városaiban, vidékein élő alkotók felé az igényeket, ■— óa —I Jobb bort iszunk, mint tavaly Az Országos Borminősítő Intézet . az elmúlt hónapokban nagyszabású ellenőrző sorozatot tartott a borpincékben, Sóderkirakodás a. szekszárd-palánki Sió-hídnáL Foto; G. K. raktárakban, valamint a ke-' reskedelmi és a vendéglátóipari egységekben. Megállapították, hogy a forgalomba hozott borok minősége jobb az elmúlt évinél. A választék is gazdagabb; a vevők a különböző alkalmakhoz illő italok között válogathatnak. A Balaton körüli poharazók- ban széles körű vizsgálatokra került sor az elmúlt hetekben. Az ellenőrök úgy találták, hogy a -kifogásolható italok aránya lényegesen a tavalyi alatt maradt. A vásárlók jóminőségű, tájjellegű borokból választhatják ki a számukra legmegfelelőbbet, Három hónap alatt 131 palackozott bor minőségét különleges pontrendszerrel értékelték az italminősítők. A legmagasabb pontszám négy Volt. Ezt egész sor minta érdemelte ki ; egyebek között a Hosszúhegyi Állami Gazdaság muskotályos és cabernet bora, a Kunbajai Állami Gazdaság semillonja és ezerjója, a mecseki bikavér, a tenkeshegyi olaszrizling, valamint a sátoraljaújhelyi borkombinát furmintja. A borok átlagos pontértéke 2,9 volt. ami a szakemberek szerint jó eredménynek számít. (MTI).
