Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-26 / 174. szám

Legkeresettebb a Zsiguli — Trabantra Wartburgra nem Tesznek fel előjegyzést

Mi újság a Merkúrnál ?

Kiss Manyi végrendeletéről döntött a Fővárosi Bíróság

Mintegy 60 ezer új személy- gépkocsit hoz forgalomba az idén a Merkur. Mennyi érkezett az első hat hónapban, mennyiségben és típusokban mi várható a második félévben? — erről érdeklődött ár. Oroszi Jánostól, a személygépkocsi-értékesítő vállalat áruforgalmi főosztályvezetőjétől az MTI tudósítója.

Az 1972-es beszerzések zöme szovjet import (Zsiguli, Moszkvics, Volga) összesen, mintegy 30 ezer, az NDK-ból 14 500, Csehszlovákiából 6 és fél ezer, Lengyelországból 5 ezer kocsit küldenek, tőkés országokból viszont jóval kisebb szállítmányok érkeznek, mint az előző években. Típus szerint a legnagyobb tételt a mind népszerűbb Zsiguli jelenti: 21 500 érkezik a Szovjetunióból (8 és fél ezerrel több, mint 1971-ben). A „det- ronizálhatatlan” Trabantból, a legolcsóbb kiskocsiból a tavalyi 6 ezerrel szemben az idén 9 ezerre számíthatunk. Sajnos azonban erre a keresett típusra, ugyanúgy, mint a Wartburgra nem fogadhat el újabb előjegyzést a Merkur, mert már az egészet „lekötötték” a vevők.

Június végéig 28 ezres autószállítmány érkezett, tehát az idei importnak csaknem a fele. Tíz és fél ezer új autó- tulajdonos vehette át Zsiguliját a Merkur-tól, ahova egyébként erre a típusra fut be naponta a rendelések körülbelül 70 százaléka. Jelenleg mintegy 21 ezer — előleggel megerősített — Zsiguli-igényt tartanak számon. Budapesten a 14 ezres, vidéken a 8 ezres kiadási sorszámhoz érkeztek. Az új előjegyzések és a napi Zsi- guli-átadások most nagyjából egyensúlyban vannak. Ez art jelenti, hogy a frissen érkező rendelésekre körülbelül egy cs negyedév múlva (1973 végén) tudnak kiadni ilyen szovjet kocsit, amelynek egyébként pestiesen beceneve is van: „Zsiga”.

Jó hír, hogy Zsiguliból folyamatos lesz a szállítás a következő hetekben, hónapokban is, — a többi kocsitípusnál ugyanis érzékelhetően „nyári szünet” következik, a gyárak szabadságra engedik embereiket, márcsak az üzemek, a gyártószalagok szokásos évi karbantartása miatt is. Szeptembertől indítják ismét Magyarországra is a nagyobb szállítmányokat: Trabantot, Wartburgot, Skodát. A Polski Fiat értékesítésében nem tudta a Merkúr az utóbbi időben teljesíteni azt a korábbi ígéretét, hogy az 1500-as típusból néhány hét alatt szállít vevőinek, ugyanis a lengyel partnerek valamelyest lemaradtak a magyarországi szállításokkal. Friss információ szerint azonban már augusztusban megérkeznek a hiányzó Polski Fiatok.

Azt is elmondták a Merkur személygépkocsi-értékesítő vállalatnál, hogy alaposan felkészültek a második félévtől esedékes nagy feladatra: a

közületi személygépkocsiállomány kötelező csökkentéséből adódóan a használt személyautók adásvételének

nagybani lebonyolítására. Budapesten, Győrött, Pécsett, Szombathelyen, Székesfehérváf rótt, Debrecenben és Szegeden működnek használtkocsi-tele- pek —, s tárolóterületüket kibővítették. Egyidejűleg — a bizományos vagy készpénzes ügyletek minél gyorsabb lebonyolítása érdekében — a Merkur kéri, hogy a közüle- tek, mielőtt bevinnék a „leadásra” szánt személyautókat a telepekre, előzetesen közöljék szándékukat a gépkocsiértékesítő vállalattal. (MTI)

25. műsorát tartotta meg az elmúlt hét szombati napján a március elején megalakult és azóta rendszeresen működő bonyhádi művelődési központ magnós klubja. A klub elsődleges feladatának tekinti az alacsony költségvetéssel dolgozó járási művelődési házak, klubok, KlSZ-szervezetek zenei műsorral való ellátását.

Az alig féléves múltra visz- szatekintő klub szép sikert ért el Dombóváron, Högyészen, Majoson, Cikón, Felsönánán, Fadd-Domboriban, Mőcsény- ben — hogy csak néhány helységet említsünk, ahol a magnósok az elmúlt időszakban megfordultak.

Műsoraik belépődíjmentesek, a klub tagjai nagy lelkesedésKiss Manyi, a tavaly elhunyt kiváló művész hagyaté- ikának ügyében ítélkezett fellebbezés folytán a Fővárosi Bíróság dr. Ijjas Lajos tanácsa.

A művésznői néhány nappal halála előtt a budapesti

II. számú nőgyógyászati klinikán végrendeletét saját kezűleg írta. s abban minden vagyonát élettársára hagyta. Oldalági rokonai megtámadták az írásbeli magánvégrendeletet: úgynevezett alaki

okra hivatkoztak, mondván, hogy a szövegből nem tűnik ki a végrendelet keltjének helye, hivatkoztak arra is, hogy az örökhagyó előrehaladt súlyos betegsége miatt a végrendelet alkotásával kapcsolatban nem rendelkezett beszámítható képességgel.

sei, társadalmi munkában látják el feladataikat.

Szeptember elejétől érdekes színfolttal gazdagodik a magnósok műsora; színes diaképek vetítésével teszik vonzóbbá, érdekesebbé előadásaikat. Terveik között szerepel műsoraik hang játékokkal való gazdagítása is, magnetofonszalagról közvetítettt, saját szerkesztésű vitaindító dialógusok készítése, jórészt a fiatalokat érdeklő kérdésekről, problémákról.

Balta István, Wugri László, Tímár Vince, Marsi József, a „stáb” tagjai, és a többiek, már most szorgalmasan készülnek az első, nemcsak zenét közvetítő műsor megtartására.

HORVÁTH TAMÁS módszertani ea., klubvezető

A Fővárosi Bíróság egyik) indokot sem találta megalapozottnak. Megállapította, hogy amikor a művésznő hagyatkozott, betegsége ellenére is, végrendelkezésre és akarat- nyilvánításra képes állapotban volt. Az alakiság kérdését illetően a bíróság ítéletében rámutatott: a Polgári Törvény- könyv szerint az írásbeli magánvégrendelet érvényességi kelléke, hogy keltének helye magából az okiratból kitűnjék. Az állandó bírói gyakorlat szerint nem feltétlenül szükséges hogy pontosan megjelöljék a földrajzi helyet, döntő azonban, hogy magából a végrendeletből meg lehessen állapítani alkotásának helyét. Erre utal, hogy a művésznő azzal kezdte a végakaratát kifejező írását, hogy ezeket a sorokat a klinikán írja, operáció előtt: ugyanakkor pontosan megjelölte a végrendeleti örökös nevét és lakcímét, var lamint a sajátját. Bár a sajátkezűig írt és aláírt végrendelethez tanú nem szükséges,! mégis megkérte két barátját, akik a kórházban meglátogatták, hogy tanúként írják alá a végrendeletét.

Mindebből azt a következtetést vonta le a bíróság, hogy a végrendelkezés Budapesten történt. A legszélsőségesebb értelmezés mellett is csak arra lehet következtetni, hogy az örökhagyó a végrendeletet a szóban forgó klinikán írta, ahol gyógykezelés alatt állt.' így a végrendelkezés helye magából az okiratból megállapítható, ezért a végrendeletet érvényesnek mondta ki a Fővárosi Bíróság. (MTI)

A 25. műsor...

• •

ta-M

:S

s

v>

a Kiszili itnban

o

XXXIX.

— Hogyan került oda a lánya? Hiszen már évek óta különváltan éltek. Nem?

A bárónő észrevette, hogy elszólta magát. Sietett á hibát helyrehozni.

— Véletlenül találkoztunk a Gellértben és Balátai dicsekedett, ha akarná, rengeteg pénze lehetne. Alice-zal voltunk. Később együtt is mentek ők el. Alice későn jött haza. Nagyon megviselte férjének a makacssága. Szeme kisírva, arca beesett, sápadt volt, egész testében reszketett... Az a csökönyös szamár apósod akkora csalódást okozott a pártfogóinak (értsd, a nácibarát trösztvezetőknek), hogy rám is neheztelni kezdtek. Ezt anyagiakban is súlyosan meg- éreztem.

Szász a homlokára csapott. Pont e fölött a nagyon fontos megjegyzés fölött akart ő el- siklani. Hiszen ez annyit jelent, hogy Ehrenburgi Bayer Olgát bízták meg az ajánlat megtételével. Meg voltak győződve arról, hogy az anyagilag gyenge lábon álló, kiéhezett mérnök kapva kap a 3 millió pengőn. Szász Balátai helyébe képzelte magát. Milyen nagyfokú önuralomra volt szüksége apósának, hogy nemet mondjon! Ha elfogadja a pénzt, nem árverezik el zártkutatmányait. Felesége a mellére borulva kér bocsánatot és újra a szerelmi kapcsolat néma és sötét, de boldog , mennyországában élhetnek. Az új tröszt állandó munkát, elnökségi tagságot kínál neki. Mindenbe beleegyeznek, csak ruházza rájuk a lelőhelyek kiaknázás!, értékesítési jogát. Bizonyára szerette a pénzt, is, hiszen feleségének a márvány villa ajánlat és a többi ígé-;

rét azt bizonyítja, hogy Balátai Jenő gazdag ember akart lenni. De Balátai emellett hazafi is volt. Inkább szakított az asszonnyal, inkább elment albérletbe, inkább vállalta az újabb adósságokat, csak ne kelljen átadnia a németeknek a bauxittelepeket. Ám, amire Balátai biztosan nem számított, az az árverezés volt. A németek átlátszó trükkel a magyar állammal vetették el egy magyar ember felfedezéseit. Balátai azt hitte, a telepek maradnak és azoknak a birtokában könnyen dacolhat a német zsarolással és anyósával is.

Clodiusék az ajánlat vissza.- utasítására iszonyú dühbe gurultak. Még a bárónőnek is megmoshatták a fejét. De a németek nem ejtették a bárónőt, szükségük lehetett még rá. A kormányt sikerült rávenni az árverezésre és az új Bauxit RT megalakítására, sőt arra is, hogy abban a primet a német megbízottak játsz- szák. Annyira azonban nem voltak biztosak a dolgukban, hogy Balátait is teljesen elfelejtsék. A németek világuralomra törtek és a világuralomhoz nem volt elegendő a magyar bauxit. Az csak a villámháborúhoz kellett. Balátait később be akarták fogni újabb kutatásokra, ha kell erőszak árán is. Európában számtalan tudóst dolgoztattak életveszélyes fenyegetésekkel, zsarolással, pénzzel, s módszereik szerint ehhez mindig felhasználták a családi adottságokat. Elrabolták az illető tudós lányát, bebörtönözték feleségét vagy fiát, és úgy kényszerítették munkára. Balátai- nál is végigpróbálták az ösz- szes elképzelhető eszközt és nem rajtuk múlott, hogy csődöt mondtak. Balátait fel

akarták használni, voltak vele elképzeléseik. Ahhoz tehát, hogy eltegyék láb alól, még valaminek történnie kellett. Ebben az időben csak anyagilag akarták tönkretenni. A fizikai megsemmisítés gondolata még nem érett meg. És abban, hogy ez később felmerült, nem tudni, volt-e szerepe a Bauxit Tröszt vezetőinek.

Miért követelt pénzt a bárónő a kölni gyógyszerésztől, Alfred Flessburgertől? Ki ez az ember? Volt-e ennek valami köze akkor a magyarországi ügyekhez? ... Export—import-céget vezetett. Melyiket? Jó lenne beszélni vele. Hátha tud valamit?

Szász idegesen felnevetett.

Agyongyötri agyát és már kényszerképzetei vannak.

Flessburger és a Dédi biztosan érdekelt volt valamelyik üzleti tranzakcióban a sok közül. Onnan származik az ismeretségük. Az ügy szempontjából ez most lényegtelen.

A megoldás kulcsa Balátai- nál van, azt kell megkeresnie. Dániel biztos volt a dolgában és tudta, jó nyomon jár. A következő kérdés, amire választ kell adnia, Balátai lelki- állapota az árverezés után. Elkeseredhetett-e a mérnök any- nyira, hogy véget vessen életének? Ha elkeseredett volna, s hiábavalónak tart minden közbeavatkozást, akkor nem megy el dr. Dénes György ügyvédhez, nem harcol a zártkutatmányok visszaszerzéséért. Balátai azonban —mint ezt az ügyvéd számtalanszor kijelentette — elszánt akarattal küzdött. Az első fokon ugyan elutasították a kérvényét, de a második tárgyalás még hátra volt. Sőt a Kúria döntése is ... Miért lett volna öngyilkos a végső döntés előtt?

Szász dr. Áryainak, a Műszaki Élet című lap főszerkesztőjének, egyik Balátairól írt cikkére emlékezett. Dr. Árvái Balátairól Így írt: „Pénztelenül, nyakig adósságokban tengődött, nyomorgott, îÿukas cipókban, rongyos téiikabátbon járt. Egy havas délután találkoztam vele. Nagy, fekete szeme lázasan égett arcában. Lefogyott, keserű vonásai megkeményedtek. Olyan ember benyomását keltette, aki bármely pillanatban ütni, ölni, valamint felrobbani képes. — Mit tehetek érted, Jenő? — állítottam meg. — Semmit! — kiáltott dühösen és igaztalan vádakkal támadt rám, mintha mi, a mérnöki kamara, tudtunk volna valamit is tenni érte. Sajnáltam...”

Balátai tehát a főszerkesztő szerint nyomorgott, emiatt dühös volt, ütni, ölni lett volna képes. De nem saját magát! Bár az események 1938-ban felgyorsultak. Hónapok alatt is sok minden történhetett

Szász órájára nézett. — Lassan éjfél lesz — és elfojtott egy ásítást. Hogy eljárt az idő! De hol lehet Éva?... Szász utálta a féltékeny át- kozódásokat, nyöszörgéseket. Tűrhetetlennek tartotta volna Éva ügyeibe avatkozni, idejét számon kérni. Éva sem kéri számon az övét. Ez kapcsolatuk kezdetén már így alakult. Megállapodtak ebben és állták a szavukat. Legalábbis Szász így képzelte. Egyik pillanatban abszolút idegenek, a másikban olyan bizalmasak voltak, hogy annál közelebb két ember nem is kerülhet egymáshoz. így alakult szerelmük, s ez megszabta további sebességük mutatóit, egymással szembeni lehetőségeiket 2

Mindegyikünk független, de tisztességesen független — mondta neki Éva, és neki nagy kő esett le a szívéről. Nem szeretett volna külön energiát fordítani a szerelmi hűség körüli bonyodalmak bogozására.

— De mindegyikünk szól, ha valaki közbejön, ha az a harmadik jobban érdekel bennünket — tette hozzá még az asszony. Szász örömmel egyezett bele, hogy ilyen szép és tiszta emberi elvekkel éljeneis egymás mellett. Megtartotta a szavát. Éva bánxú&ar

za,' nem szólt egy szót sem! Az asszony maga kínálta a fnagyarázatot : Szikszai, a bányaüzem vezetője külön prémiumot osztott, a geológia pincebulit csinált. Ő sem vonhatta magát ki alóla. Vagy: Mártáékhoz ugrottam be, társaságra akadtam, jó volt kicsit ott lenni és eldumálni a nőkkel. Esetleg: az őrlő rajzait el kellett készítenem, bentmaradtam.

A szerelemben az a legizgalmasabb, amit általa önmagunkban felfedezünk — jutott Szász eszébe egy filozófus író megállapítása. Ö mit fedezett fel saját magában? Kezdetben jóságot, humanitást, a mások dolgaival való törődést, életükért való aggódást, csupa nagyszerű tulajdonságot, aztán mindennek csaknem a visszáját: naivitást, érzelgősséget, tétovázást.

Szerepét ebben a házasságban, ebben a szerelemben jól elkülöníthető szakaszokra bonthatja fel, felvonásokra oszthatja. Az elsőben felvett egy magatartás-kapcsolatot Évával és azon később sem akart változtatni. Ebből adódtak problémái. A szerény, kicsi Éva, a Kutató-Fúró Vállalat beosztott geológusa az első segítségre hálával, ragaszkodással felelt. Az iskolai élmények és Dédi harcából minden jel szerint az élet került ki győztesen, mert Dédit a tiltott határátlépés megkísérlése miatt egy időre „kivonták a forgalomból”. Egyébként is unhatta a gyerekekkel való foglalkozást. Vallás, erkölcs, hit? ... Évára sem az idealista, sem a materialista tanok nem voltak meggyőző hatással. Hol ennek, hol amannak adhatott igazat. Apját, Balátai Jenőt, meg-megemlítették az újságok, s elismeréssel adóztak munkásságának. Az intézetben — nyilván Vadász professzor hatására'— a munkatársak, tanárok is tisztelet- > tel említették apja nevét.-«ar

* {Folytatjuk}