Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-25 / 173. szám

y Napirenden # À hallgatók szociális ellátottsága Az egyetemi, főiskolai hall­gatók szociális ellátottsága és a pályakezdés gondjai szere­peltek egyebek között annak a tanácskozásnak napirendjén, amely legutóbb a felsőoktatá­si intézmények különböző szintű tanácsaiba választott hallgatók és a Művelődésügyi Minisztérium vezetői között zajlott le. A tanácskozáson egyöntetű volt a vélemény, hogy az 1939. ben bevezetett ösztöndíjrend­szer bevált. Jobban ösztönöz a tanulásra, hatékonyabban tá­mogatja az alacsonyabb jöve­delmű családok gyermekeinek továbbtanulását, biztosítja a hallgatók aktívabb részvételét az anyagi juttatások odaítélé­sében. Ugyanakkor — részben az ösztöndíjrendszer jellegé­ben, részben az ár- és bérvi­szonyokban bekövetkezett vál­tozások nyomán — további fi. nomítások is indokoltak, A hallgatók véleménye sze­rint is módosításra szorulnak az úgynevezett jövedelemka­tegóriák. Nem kielégítő a ked­vezőtlen szociális körülmények között élő, jelentős részben fi­zikai dolgozó származású hall­gatók támogatása, akik az ösztöndíjrendszerben az első és a második kategóriát al­kotják. Még hangsúlyozottab­ban vetődtek fel az oktatási intézmények székhelyén, ja­varészt albérletben lakó diá­kok gondja is. Szociális támo­gatásuk kisebb a kollégium­ban lakókénál, és nem része­sülnek kedvezményes vacsora- juttatásban sem. A megbeszé. léseken többen felvetették, hogy a diákházaspárok támo­gatása nem megoldott. Általá­nos gondként hangsúlyozták a diákok képviselői az étkezte­tés színvonalának romlását. Kérték, hogy az egyetemek főiskolák menzái kerüljenek a felsőoktatási intézmény keze­lésébe, ez nyersanyag-meg­takarítást és kedvezőbb anya­gi feltételeket jelentene. A Művelődésügyi Miniszté­rium megítélése szerint to­vábbi feladatokat kell megol­dani a diákszociális kérdések rendezéséhez. A minisztérium — együtt az egyetemek és fő­iskolák vezertőivel, KISZ-te6- tületeivel — elemezte az ösz­töndíjrendszer tapasztalatait, és annak helyes alapelvein nem kíván változtatni. A szük­séges korrekciók végrehajtása azonban még az idén szeptem­berig megtörténik és a rende­let megjelenik. Bár gz ösztön­díjak és a szociális támogatá­sok országos összegét nem tudják emelni: ésszerűbb he­lyi csoportosításához azonban irányelveket adnak Hí. A hall­gatók helyzetét kívánják javí­tani a jövedelemkategóriák módosításával, az első — leg­alacsonyabb kategóriákba tar­tozók és a helyben lakók pénzbeli szociális támogatásá­nak növelésével, az albérleti segély kiterjesztésével a má­sodik kategóriába tartozó hallgatókra, továbbá a diák- házaspárok számára nyújtan­dó külön pénzbeli szociális tá­mogatással. Úgy tervezik, hogy szociális támogatást minimális tanulmányi eredményhez — 2,5-es átlaghoz — kötik majd. Tervezik a népköztársasági ösztöndíjak felemelését havi 1200 forintra. Tárgyalások folynak a társadalmi ösztön­díjra vonatkozó rendelkezés módosításáról olyan értelem­ben, hogy a tanulmányi ösz­töndíjat és a szociális támo­gatást a társadalmi ösztöndí­jasok számára az oktatási in­tézmény biztosítsa és a leendő munkahely ehhez adjon ki­egészítést. Az étkeztetési nor­mák felemelésére kormány- rendelet készül, ennek beveze­tése 1973 elején várható. (MTI). Szegedi ifjúsági napok Hatodszor rendezi meg az idén a szegedi városi KISZ-bizottság és az Expressz Ifjúsági és Diákutazási Iroda az ünnepi játékok idején a szegedi ifjúsági na­pokat. Négy napig — augusztus 4. és 7. között — Sze­ged a fiataloké lesz. Hétezer fiatalt várnak a városba az ország minden részéből. Nyíregyházáról, Miskolc­ról, Debrecenből, Egerből, Szolnokról. Salgótarjánból, Szombathelyről, Győrből, Komáromból, Békéscsabáról és Budapestről ifjúsági különvonatokat indítanak. A zalaegerszegi, veszprémi, szekszárdi, székesfehérvári, a pécsi és a kecskeméti fiatalok autóbusszal érkeznek. Sok olyan fiatal vesz részt az ifjúsági napok program­ján, aki még soha nem járt Szegeden és nem tartozik a színházlátogatók táborába. Az előző években kétnapos volt az ifjúsági prog­ram. Most négy napig válogathatnak a vendégek a kü­lönböző szórakozási lehetőségek között. Az érkezőket a szegedi Fiatal Utazók Klubja, az Ifjú Gárda és a KISZ képviselői fogadják, akik házigazdaként gondoskodnak a látogatókról. A programban szerepel városnézés, strandolás, ünnepi nagygyűlés, ifjúsági karnevál, utca­bál és a szabadtéri előadás megtekintése. Az Expressz vendégei, akik tavalyi részvételi je­gyüket megőrizték, mint törzsvendégek 5 százalék ked­vezményt kapnak idei útjukhoz. Az ifjúsági napok lá­togatói ingyen utazhatnak a szegedi villamosokon, megnyílik előttük a város minden nevezetessége, lát­nivalója. K. M Üêzôhkôh loináii Villányi László a vízparton oktatja a legfiatalabbakat és végezteti velük az elmélet mellett szükséges testedző gyakorlatokat. Háttérben az úszóiskola növendékeinek egy par­ti csoportja és azok, akik a vízben felügyelet mellett már szabadon úszhatnak. A régi tolnai halászoknak máig nagy hírük van, ami azt is jelenti, hogy bár a község alatt már csak holt Duna lel­hető, a tolnaiak „vízi emberek­nek” számítanak. Legyünk őszinték, nem túl sok joggal. A vízi sportélet, a jó lehető­ségek ellenére stagnál, ugyan­akkor a lehetőségek egyre ja­vulnak. A víz szennyeződése megszűnőben van, a Selyem­gyár már nem ereszti ide a szennyvizet és a többi tolnai üzem is mihamarébb ráköt a nagyközség már elkészült szennyvízhálózatára. Villányi László tanár és úszómester már közel tíz éve igyekszik azon, hogy a legfiatalabb nem­zedék megfelelő vízi jártassá­got szerezzen, megtanuljon úszni. Tanfolyamainak — min­den különösebb hírverés nél­kül — nagy népszerűsége van. Nemcsak községbeli fiatalok látogatják, hanem az ország legtávolabbi részein élő roko­nok is szívesen küldik hosz- szabb-rovidebb látogatásra gyerekeiket. Békéscsabáról, Debrecenből, Tamásiból, Buda­pestről, de olyan „élő víz” melletti, sőt korszerű strand­dal ellátott községekből is vannak itt fiatalok, mint Du- naföldvár és Paks. Tavaly egy belgiumi és egy amerikai ma­gyar gyerek is itt tanult meg úszni. Villányi Lászlót f intos munkájában az idén három tanártársa és gimnazista is se­gíti, hiszen a heti háromszori, több órás foglalkozásom részt­vevői mindegyikének egyetlen ember nem tudna kellő figyel­met szentelni. Az oktatás el­méleti részt, szárazföldi sza­badgyakorlatokat is magában fogial, a haladók részére pe­dig felügyelet alatti szabad úszást. Az úszástanulás fon­tosságára az idén két sajnála­tos eset különösen felhívta a figyelmet Tolnán. Ebben az évben már ketten vesztették életüket a vízben. Az úszás talán az a sportág, amelyik a legharmonikusab­ban foglalkoztatja a test vala­mennyi izmát, emellett pedig megadja a szükséges biztonsá­got a „másik elemben”. Villá­nyi László sok éves munkája során tanulói között nem egy figyelmet érdemlő tehet:.égve bukkant, akik mindenhogyan megérdemelték volna, vagy megérdemelnék, hogy képessé­geiket tovább fejlesszék. Erre Tolnán adva vannak a lehető­ségek, rr él vekkel fokozottab­ban élni kellene. A kezdő úszók bizonytalanságát hivatott áthidalni a má­sodik képen látható sajátos úszó „nyakörv”, mely házi gyártmány. Autógumi-belsőből készült, a víz felett tartja a fejet, de ugyanakkor nem teszi lehetővé a „lazsálást”, kar- nak-lábnak egyformán dulgoznia kell. A víz örömeit igazán azok élvezik, akik már szert tettek a nélkülözhetetlen biztonságra, birtokában vannak az alap- ismereteknek. A szabad ústfók foglalkozását a tanfolyam ve­ti. I. Foto: G. K. zctője, vagy segítői állandóan figyelemmel kísérik, sőt kísé­rik is őket gumicsónakkal.

Next

/
Thumbnails
Contents