Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-23 / 172. szám
MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN magáin m Tizedik bolygó naprendszerben ? Ma már köztudott, hogy a Nap bolygói e vakító fény körül keringenek és önmagukban sötét testek, csak akkor fényiének. ha kívülről megvilágítást kapnak. De'az, amit mi :már tudunk és ami előttünk 'nyilvánvaló, á régi, letűnt korok emberei számára ismeretben volt. Volt idő, amikor alig tudták, megkülönböztetni a bolygókat'is a csillagoktól, hacsak nem mozgásuk, pályájuk megfigyelése.alapján. . A csillagokra“ és a bolygókra Vonat közó ' legrégibb dokumentumok az 5—6 ezer éves asszír táblák. Úgy sejtjük — bár i. e. ?Í3-ban minden kézírásos feljegyzés elégett — hogy a kínaiak mái- i, e. 2000 évvel ezelőtt is meglehetősen széles . körű; csillagászati ; ismeretekkel . rendelkeztek. ' Mindenesetre a . kuldousok hagyták hátra a .legérdekesebb dokumentumo- már i. e. 1000 évivel elég nagy. pontossággal ipégîigyelték a csillagok mozgását,' s ennek alapján előre "még tudták határozni későbbi •pálcájukat: táblázatokat készítettek a Hold mozgásáról ' stb. De mindent képtelenek vol- fak megmagyarázni. Még a 'kultúrájukról híres régi egyiptomiak sem láttak világosan az égitestek mozgásának kérdésében; Lassan! fokról fokra jutott • tovább az emberiség az '.égitesteknek és a világegyetem törvényszerűségeinek megismerésében, és a megismerés útján haladva rengeteg akadályt, tévhitet kellett leküzde- niök a tudósoknak — gondoljunk csak Kopernikuszra vagy Galileire. Mindenesetre az ókortól a - XVIII. század végéig csak öt ; 'bolygó volt ismeretes: a Merkúr, a Venus, a Mars, a Jupi- . tér és a Saturnus. A német { ezermester, Herschkel, aki ere- ; detileg zenetanár és orgonista ! volt, de optikai megfigyelések- . kel is foglalkozott, 1781-ben ■ véletlenül, a kettős csillagok tanulmányozása közben fedez- : te fel az Uranust. Tulajdonképpen csak ezután beszélhetünk analitikai csillagászatról, amely megpróbálja kiszámítani a mérhetetlent, megismerni az égi mechanika törvényeit. Az Uranus véletlen felfedezése óta rendszeres vizsgálatokra, megfigyelésekre törekedtek a1 csillagászok. A bolygók pályájának tanulmányozása, az égi mechanika törvényei alapján végzett számítások tették' léhetővé a következő két bolygó, à Neptunus és a Pluto felfedezését. A Földdel együtt most már a Nap iiyolc bolygóját ismerték a csillagászok. A Neptu- nust előzetes számítások alapján, 1821-ben, egy Párizs környéki obszervatóriumban fedezték feL A Pluto felfedezése már sokkal nehezebb volt, bár két, egymástól függetlenül dolgozó csillagász, Lowell és Pi- kering egyaránt meghatározta ennek a Neptunuson túli bolygónak a pályáját. A Pluto fényvjsszaverésének ereje azonban jóval gyengébb, mint a Nepfuijusé, s a korabeli eszközök — a maiaktól eltérően — nem voltak alkalmasak a bolygó észlelésére. A Pluto felfedezése végül is Lowellnek köszönhető, aki az arizonai Flagstaffban a század elején külön obszervatóriumot létesített a bolygók figyelésére. A naprendszer legtávolabbi bolygójának optikai felfedezése már jóval'Lowell 1916-ban bekövetkezett halála után, 1930. januárjában történt, ebben az obszervatóriumban, és a bolygó létezésének minden tévedést kizáró megerősítésére 1930. március 13-án került sor. Amint kiderült, a Pluto helyzete és mozgása pontosan megegyezett azzal, amit Lowell és Pikering kiszámított. A csillagászok kiszámították, hogy a Merkúr pályáját eléggé erősen zavarja valami. A Neptunus és a Pluto kimutatása esetében alkalmazott számítási módszerek egy feltételezett, eddig ismeretlen bolygó, a Vulkanus létezésére utalnak. A római mitológia tűzistenéről elnevezett, elméleti számítások alapján létezhető bolygónak nagyon közel kellene lennie a Naphoz; ez a körülmény okozza, hogy egyetlen csillagásznak sem sikerült soha észlelnie. Sok csillagász hosszú időn át a Nap tevékenységével magyarázta a Merkur pályájának rendellenességeit. Több amerikai szakember azonban azt állítja, hogy radar segítségével egy mini-bolygót fedeztek fel, amely a Naphoz igen közeli pályán kering és elképzelhető, hogy ez a Vulkanus. A naprendszer két legtávolabbi bolygóját, a Neptunust és a Plútót viszonylag nem régen fedezték 4 fel ahhoz, hogy egész keringési pályájukat » pontosan ismerni lehessen. Pályájukon így még nehéz rendellenességeket keresni. Másrészt vannak optikailag észlelhető égitestek, amelyek szintén a Nap körül keringenek: az üstökösök. Ezek az „uszályos” csillagok többségükben nem tartoznak a nap- ; rendszerhez: a világegyetem mélyéről jönnek, elhaladnak mellettünk, azután többnyire f örökre eltűnnek; röppályájuk . parabola, ritkábban hiperbola ■ alakú. Van azonban mintegy száz üstökös, amely periodikusan ellipszist ír le a Nap körül, amelyeket tehát a bolygók za- i varhatnak. Többségük igen ki- : csiny; a látható, nagy üstökösök viszonylag ritkák, újra megjelenésük körülbelül 10 000 évenként történik. A leghíresebb, az úgynevezett Halley üstökös szerencsére igen hűséges társnak bizonyult. I. e. 240 évvel észlelték és fedezték fel, s azóta 26-szor tűnt fel az égbolton. Visszatérésének ideje körülbelül 76 évre tehető. Ezért mondjuk, hogy „körülbelül” mert röppályáján rejtélyes szabálytalanságok vannak és a két feltűnése közötti periódust sohasem lehet teljes pontossággal kiszámítani. Utoljára 1910-ben tűnt fel és legközelebb 1986-ban kellene „jelentkeznie”. Kaliforniai csillagászok és matematikusok egy csoportja a közelmúltban valamennyi bolygó gravitációs mezejének figyelembevételével számításokat végzett és arra a megállapításra jutott, hogy a 9 bolygó és az aszteroidok hatása nem elég erős a Halley-üstökös röppályáján észlelt rendellenességek előidézéséhez. Számítógépek segítségével végzett ugyanolyan jellegű számítások révén, amilyenekkel Leverrier és Lowell felfedezte a Neptunust és a Plútót, feltételezték egy tizedik, az x-bolygó jelenlétét. Nem volt különösebben nehéz meghatározni ennek az x- bolygónak a fő jellemzőit: körülbelül ugyanolyan a tömege, mint a Jupiteré, a naprendszer legnagyobb bolygójáé, háromszorosa a Föld tömegének. Keringési pályája 9 milliárd kilométerre van a Naptól (ez a Nap—Föld távolság kb. 60- szorosa), s 512 év alatt tesz meg egy teljes fordulatot a Nap körül. Tehét kétszer olyan távol van a Naptól, mint a Neptunus. Most már csak észlelni kellene ezt a bolygót és itt válnak bonyolulttá a dolgok. Az x-bolygó most a Cassiopeia csillagképben van, amely a kozmosz csillagokkal zsúfolt része, s e csillagok közül néhány jóval fénylőbb, mint amilyennek a feltételezett bolygónak lennie kellene. Ebben a fényzuhatagban nagyon nehéz észlelni a tizedik bolygót — ne feledjük el, hogy 9 milliárd kilométerre van a Naptól és így megvilágítottsá- ga igen gyenge. Másrészt mozgása nagyon lassú, ami szintén megnehezíti az észlelést. A kaliforniai kutatócsoport vezetője, Brady professzor mégis úgy véli, hogy egy napon sikerül felfedezni az új bolygóról visszaverődó halvány fénysugarakat. Mindenesetre ha létezőnek tekintjük a Vul- kanust — és hozzászámítjuk a két legjelentékenyebb aszteroi- dot, akkor — a jelenlegi, de kétségkívül még változó helyzetről elmondhatjuk, hogy megfelel a hajdani csillagászok feltételezésének — 12 égitest kering a Nap körül, anhyl, mint a csillagászati állatövek száma. (Az állatövek a nappálya mentén körbefutó övezet hagyományos elnevezésű csillagképei.) Nemzetközi „Hotel komputer — Budapesten Európa egyik legmodernebb számítástechnikai oktató központjának, a hazai számítás- technika fellegvárának építését kezdik meg rövidesen a fővárosban, Kelenföldön, az Etele téren. A Budapesti Számítástechnikai Oktató Központ, amely jelenleg évente hat- hétezer számítástechnikai szakember képzését végzi, mintegy 160 millió forintos költséggel épülő új otthont kap. A rohamosan fejlődő és hétköznapjainkban is egyre nagyobb szerepet játszó számítástechnika hazai „fellegvárához” egy 300 ágyas szállodát is építenek, a vidéki és a külföldi hallgatók részére. Az épületkombinát a főváros egyik legmodernebb középülete lesz. Az ötemeletes szálloda köré épülő alacsonyabb szinteken kapnak helyet az oktató- és géptermek. A legkorszerűbb „tanító-gépekkel” és audovizuális oktatási berendezésekkel felszerelt intézményben többfajta előadótermek gondoskodnak arról, hogy a különböző nagyságú csoportok a legmegfelelőbb módon tanulhassanak. Több 12 fős, 30, 80 fős, valamint egy 130 és 250 fős nagy előadóterem épül. A tantermekben egyszerre 750 tanuló vehet részt a tanfolyamokon. A központi tv-teremből az ösz- szes hallgató számára egyszerre is sugározhatnak adást, és a mikrofonhálózat segítségé-: vei ugyanakkor kérdéseket ís feltehetnek az előadónak. Az események rögzítéséről képmagnók gondoskodnak. A hazai előadók mellett a világ nagy cégei, többek között a Control Data és I. B. M. cégek is rendszeresen küldenek majd előadókat a Budapesti Compu-s ter Iskolába. A számítástech-4 nikai oktató központhoz tartod zik majd két tv-stúdió és egy technikai stúdió is. A szinkron tolmácsteremben egyszerre hat nyelven folyik majd az oktatás. 1974-től kezdődően ugyanis Budapesten. képezik majd a fejlődő országok számítástechnikai szakembere# ÍS.Kutatás elsüllyedt hajóhad után Gdanskban a Neptunus bű-4 várklub tagjainak közreműködésével nagyszabású víz-» alatti kutatásokra készülnek a Rozewie-fok környékén, ahol 1512-ben nagy tengeri ütközet dúlt. A régészek most ennek- az ütközetnek a maradványait szeretnék felkutatni. A történelmi dokumentumolt szerint a keletről visszatérő holland kereskedőhajók és a rájuk támadó kalózhajók közötti csata során 40 hajó süly-5 lyedt el itt, _u Selejfbérezós o meteorológusoknál A tokiói meteorológiai intézetnél új bérézési rendszert vezettek bé. Az intézet mun_ katársai ezentúl csak akkor i kapják meg teljes fizetésüket, ! ha prognózisaik beváltak, fele fizetést kapnak, ha előrejelzéseik 50 százalékban bizonyulnak helytállónak és semmit sem kapnak, ha a jelzett ve- rőfényes, kellemes idő helyett zuhog az eső. Lecsúszás — a legújabb sport Meschede (Dad) — Ami az első pillanatra egy távolsági vezetékhez hasonlít (baloldalt), valójában nem más, mint a világ leghosszabb csúszdája, öreg és fiatal, mindenki, akinek csak kedve telik a lecsúszásban, szabad idejében felkeresheti a meschedei parknak ezt a legújabb létesítményét. Az ember óránkénti 25 kilométeres sebességgel csúszhat itt le, egy azbesztgyékényre ülve, (jobboldalt) az azbeszt-cementtel kiképzett- 750 méter hosszú pályán. A' Sauerland kellős közepén felépített 38 kanyarhál álló csúszda. 24 fokos szögben vezet le a völgybe. A szintkülönbség 170 méter. Az új sport kedvelőit a síelőkhöz hasonlóan liftekkel viszik fel a „start”-hoz. A csúszda építői hamarosan lecsúszási bajnokságok • megrendezésével számolnak. «V.
