Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-23 / 172. szám
T » J Áralakulás, minőség Körséta falusi boltokban A KPVDSZ Tolna megyei Bizottsága széles körű vizsgálatot folytatott a kiskereskedelmi árak alakulásával kapcsolatban. A tapasztalatokat összegező jelentésben a többi közt a következő olvasható: „Az elmúlt időszakban megszakításokkal áremelkedési tendencia jellemezte az ármozgásokat, a tartós árcsökkenés viszonylag ritka jelenr ség.” Mi is bekopogtattunk több falusi boltba, és beszéltünk jó- pár kiskereskedelmi szakemberrel e témáról. Azonos kérdést is tettünk fel mindenkinek: — Milyen gyakorlati tapasztalataik vannak a közelmúlt áralakulási tendenciáiról, és ezzel párhuzamban a fogyasztói cikkek minőségéről? Vegyük sorra a válaszokat! JANCSEK LÁSZLÓ, a paksi ÁFÉSZ kereskedelmi főosztályvezetője: — Az olcsó és jó minőségű áruk beszerzése meglehetősen nehéz. Az ilyen árucikkek valahogyan mindig «ltűnnek a piacról. Annál gyakoribb, hogy nem sokkal később jelentéktelen módosítással ismét megjelennek új árucikként, új árral. Az új pedig már jóval magasabb. Ez évben azonban egy kicsit mintha stabilabbak lennének az árak, a tavalyinál. Erre abból következtetünk, hogy közel sem jön annyi ármódosítási „brosúra”, mint tavaly érkezett. A múlt évben néha alig győztük átárazni a készletünket, és figyelemmel kísérni a sok módosítást. — A minőség? — Sajnos, egyes áruféleségeknél továbbra is sok a jogos minőségi kifogás. Például a cipőnél. Az áruházunkban havonta körülbelül 2500—3000 pár cipőt adunk el, de nein ritka az olyan hónap, amikor a vevők 200 pár cipőt is Visz- szahoznak, mert alig húzták fel, máris tönkrement. A vevőt kártalanítjuk, végül is anyagi hátrány nem éri, a visszahozott cipőt nekünk is jóváírják, de a selejt népgazdasági szinten mindenképpen selejt. És a rossz lábbeli joggal bosszantja a jóhiszemű vásárlót is, minket is. Mert nekünk sem mindegy, hogy a vásárló megelégedéssel emlékszik-e vissza a nálunk történt vásárlásra, vagy sem. — A szövetkezet tesz-e, tud-e tenni valamit ezellen? — Sajnos nem sokat tehetünk. Minőségi kifogásainkat jelezzük felfelé, és arra törekszünk, hogy onnan érkezzen a boltjainkba több áru, ahol az előzetes tapasztalataink szerint jobb a minőség. Például tudjuk, hogy a nagy szériákban gyártott áruból többet hoznak majd vissza, mint a ktsz-ek szériás termékeiből. Dehát a választékigény is nagy, szám szerint is sok cipő fogy, és arról mindenképpen kell gondoskodnunk, hogy legyen a boltjainkban áru. Ezért óhatatlan, hogy néha a pultjainkra kerül a selejtes szériákból is. Sajnos, előzetesen mi sem tudjuk megállapítani, hogy a megvásárolt ásuból mennyi megy tönkre kéthetes használat után. Hadd említsem meg a saját esetemet. A mi boltunkban vásároltam én is cipőt, méghozzá a legolcsóbbakból. Ha jól emlékszem 150 forintért. Két hét múlva kénytelen voltam visszavinni, és kicserélni, de ezúttal már drágábbat vettem, fizetve az árkülönbözetet. A második cipővel ugyanúgy jártam, mint az elsővel. Majd a harmadikkal is, végül a negyedik lett megfelélő. Csakhogy annak az ára már 350 forint volt. SZÁNTÓ FERENC, az ireg- szemcsei ÁFÉSZ kereskedelmi osztályvezetője : — Elvileg rendelkezésünkre áll a többcsatornás árubeszerzés lehetősége. Ez egyebek közt azt a célt szolgálná, hogy az áruválaszték növelése mellett az árakat is kedvezőbben alakíthassuk ki: magyarán, ott szerezhessünk bé bármit, ahol a legolcsóbb. A lehetőséggel igyekszünk is élni, de nem egyszer azt tapasztalhatjuk, hogy sok a zsákutca. Az állandóan és könnyen kapható cikkek beszerzésénél a töbBcsa- tornás lehetőségnek nincs különösebb jelentősége, de a hiánycikklista szűkítésénél már annál nagyobb lenne. De mi történik a valóságban? Példaként megemlítem a háztáji gazdaságokban közkedvelt és keresett villany meghajtású terménydarálót. Ennek — kivételesen — leszállították az árát közel ezer forinttal, és olcsón tudjuk adni a fogyasztónak. Ha van... De nagyon sokat kell talpalnunk azért, hogy néhány darabot be tudjunk szerezni. És Így is csak ritkán sikerül. Az ilyen talpa- lás azonban mindig pluszköltséggel jár. Megesik, hogy mire rábukkanunk valamilyen hiánycikkre, már annyi a pluszköltség, hogy az elviszi azt, amit a kedvező áron való beszerzésnél egyébként megtakaríthattunk volna a vásárlók javára. SZÁNTÓ FERENCNÊ árfelelős (A félreértések elkerülése végett, nem a főosztályvezető felesége.) : — Újabban némi bizonytalankodást tapasztalunk a vásárlók részéről az olcsó árucikkek iránt: sokan azt tartják,' hogv „az olyan is”. Ezért a vásárló többnyire nem az áru ára iránt érdeklődik először, hanem azt nézi, hogy megfelel-e számára. Kétségtelen, az olcsó ár nem mindig takar megfelelő minőséget, de nekem már volt olyan 150 forintos cipőm, ami tovább tartott, mint a 400 forintos... Gyakran az az érzésünk, hogy az ár nincs arányban a minőséggel, felfelé is, lefelé is nagyon eltér tőle, vagvis sok az ármanipuláció. Mostanában azt is tapasztaljuk. Hogy az új árucikk első árát rendkívül magasan állapítják meg. hogy aztán szembetűnően csökkenthessék, de végül a jelentősen csökkentett ár is indokolatlanul magas. Például a szintetikus trevira pulóverek ára hoz. závetőlegesen 800 forinttal indult, és a leszállítások után most még mindig 400 forint körüli. KALÓCZI ISTVÁN, kereskedelmi osztályvezető-helyettes: — Az árnövekedési tendencia a termelőüzemekben kezdődik, majd folytatódik a nagykereskedelemben. Gyakori, hogy mi ugyan szerződünk ilyen, vagy olyan áruféleségek átvételére a nagykerekkel, de a szerződés ellenére nem nekünk adják el az árut, hanem más kiskereskedelmi szerveknek, méghozzá annak fejében, hogy hajlandók lemondani az árrésről, illetve annak jelentős részéről. A nagyker már eleve kiaknázza az árvariálási lehetőségeket a saját javára, ml pedig ott maradunk áru nélkül. Ha azt akarjuk, hogy nálunk is legyen áru, esetleg mi is kénytelenek vagyunk másutt beszerezni azt — drágábban. Ez azonban semmiképpen sem előnyös a fogyasztónak. Az alkatrészeknél mind gyakoribb, hogy a kisebb értékűek eltűnnek, és csak komplett formában lehet hozzájuk jutni. Példaként: kerékpárlámpából elsőt vagy hátsót nem lehet külön kapni, csak együtt. Az autóvillogó búrája ha eltörik, külön nem kapható, pedig mindössze pár forint lenne, hanem meg kell vásárolni a komplett villogót. BOCS FERENC, iregszem- csei vasműszaki boltvezetőt arra kértük meg, hogy sorolja fel azokat az árucikkeket, amelyek a boltjában keresettek, jelentős értékűek, rendszeresen kaphatók és az elmúlt egy-két évben számottevően csökkentették az árukat. — Ilyen nincs. Erős a gyanúm, hogy ilyet másutt sem igen talál. Egy keresett árunak, ha lecsökkentik az árát, az rendszerint rövid idő alatt kifogy, és pótlására nincs lehetőség. A nálunk lévő cikkféleségek, vagy tartósan azonos árúak, vagy növekedett az áruk. Ha valamilyen áruból többféle van forgalomban, az olcsóbbak valahogyan „kikopnak” a kereskedelemből, különösképpen akkor, ha azok egyben jó minőségűek is. A 198 forintos kávéőrlő — ami keresett volt — eltűnt, helyette kezd elterjedni a 268 forintos, ami véleményem szerint semmivel sem ér többet, mint a másik. KŐMŰVES GYÖRGY, ireg- szemcsei ruházati boltvezetőt ugyancsak arra kértük meg. mint amire a vasműszaki bolt vezetőjét. Ilyen cikklistát ő sem tudott felsorolni. Hadd tegyük hozzá, hogy ahol ezt kérdeztük a boltostól, mindenütt „ilyen nincs” volt a felelet. — A felsőkonfekciónál az árak felfelé tendálnak, és amennyire ismerjük a piac kulisszadolgait ezzel kell számolni a jövőben is — mondotta Kőműves György —. Egyszerűen az történik, hogy a divat-követelményekhez való igazodás jegyében jelentéktelen változtatást eszközölnek a ruhán. Mondjuk másmilyen gombot varrnak rá, vagy máshova varrják, s ezzel az ürüggyel jelentősen megváltoztat iák — persze felfelé — az árát. Mi pedig annyiért vagyunk kénytelenek átvenni, amennyiért adják. Ha egv mód van rá, igyekszünk olcsóbb árut is beszerezni, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy az iránt pedig csökken a kereslet. mert kicsit bizalmatlanok vele szemben a vásárlók. Mi falu vagyunk, de már itt is egészen szűk réteg keresi csak az olcsó árut, a jó minőséget viszont annál többen... — Mi a helyzet a gyermek- ruházati cikkeknél? — Viszonylag itt a legsta- bilabbak az árak, a stabilitás azonban meglehetősen magas szinten következett be, és ez egyáltalában nem kedvez a dolgozó családoknak. Ha jól akarják járatni gyermekeiket, nem győzik pénzzel... SZABÓ EMIL, nagyszokolyi vegyesiparcikkbolt-vezető : — Az árak többsége vagy stabil, vagy felfelé mozog. A mi boltunkban hozzávetőlegesen 3000 féle áru van, de könnyen össze tudom számolni, hánynak ment le az ára. Közel felére csökkent a haMATTI ON I ESZTER MŰVÉSZETE Reprezentatív könyv hagyta el a napokban a Szekszárdi Nyomdát. Címe: Mattioni Eszter művészete. A kötetet Szek- szárd város Tanácsa adta ki. Az Európa-hírü művész Szek- szárd város szülötte. Erről azonban sokáig mit sem sejtett Szekszárd közönsége, ez csitpán az elmúlt években vált köztudottá, és azóta Szekszárd szülővároshoz illően mindent megtesz a Mattioni-művészet megismertetése érdekében. Ennek jegyében vállalta magára a Mattioni-emlékköfet kiadói gondjait is a városi tanács. A kötet előszavát Császár József, a városi tanács elnöke írta, majd dr. Pogány ö. Gábornak, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójának bevezetője következik. A Mattioni- életművet bemutató tanulmányt Kiss Ákos írta, a kötet szerkesztője Lencsés László. Tíz színes képmellékletet és 55 fekete-fehér reprodukciót tartalmaz a kötet. Mindez azonban csak egy kis ízelítő a művész hímesköveiböl — amely művészeti ág legkiemelkedőbb művelője ez idő szerint —• és csodálatos színgazdagságú festményeiből. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a szülővárosban már nemcsak reprodukció formájában, hanem eredetiben is megtalálható néhány értékes Mattioni-mű, joggal mondhatjuk, hogy a szülőváros nem is csak egy-egy alkalmi gesztussal tiszteleg a művész előtt. A borítólapon az egyik legszebb hímeskövének, a Sióagárdi kislány-nak a színes reprodukciója látható. Mivel műveinek egyik ihletője éppen a megyeszékhely és környékének folklórja volt, természetesen több Tolna megyei vonatkozású alkotás is szerepel a kötetben közölt reprodukciók közt, így a „Sióagárdi fehérlányok”, a „Decsi menyecske kenyérrel", a „Sárközi anya gyermekkel”. Az egyik kiemelkedő alkotása a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában lévő „öregasszony” című hímeskő. B. gyományos tűzhelyek ára, mert ezek már kimennek a divatból. Itt azonban még keresik. Csökkent néhány írószer ára is, de aztán vége! A mezőgazdasági kisgépeké különösen gyors ütemben megy felfelé. Vagy nem lehet kapni. Aru- beszerző kőrútjainkon tapasztaljuk, hogy amikor egy árucikk jól beválik és jó külföldi piacot tudnak neki biztosítani — ez a helyzet a terménydarálóval —, akkor mit sem törődve a hazai igényekkel, külföldre viszik. Ezzel esetleg jól jár a termelőüzem, vagy valamelyik forgalmazó szerv, de a hazai fogyasztók semmiképpen sem. JÓNA JÓZSEF, a tolnai ÁFÉSZ igazgatósági elnökétől a zöldség- és gyümölcsféleségek árai iránt érdeklődtünk: — Tolnán több szerv forgalmaz zöldséget és gyümölcsöt. A piacon nem mi vagyunk a legerősebbek, ezért nekünk alkalmazkodnunk kell a többihez. Az általunk forgalmazott áru beszerzési árára eddig 25 százalékot tettünk rá- Igazodva a fogyasztói érdekekhez — hiszen a vásárlóink többsége egyben szövetkezetünk tagja is —, a 25 százalékot 15 százalékra csökkentettük, hogy kedvezőbb legyen a kiskereskedelmi ár. Általában azonban továbbra sem valami megnyugtató a helyzet. Áru ugyan van, de a fogyasztói árak növekedésének, és nem is csak a mi üzleteinkben, hanem a többiben is. Tolnán például rendszerint drágább a zöldség és gyümölcs, mint Budapesten. Vásárlót nem kérdeztünk meg erről. Az ő véleményük közismert, valamennyien azt várnák el — joggal —, hogy az ipar és a kereskedelem jobban tekintettel legyen pénztárcájukra. BODA FERENC Népújság 1972. július 23,
