Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-01 / 153. szám
' ' I 1 » > 1 I \ > Az egészség törvénye Irta ; Dr. Pesta László, az országgyűlés szociális-egészségügyi bizottságának elnöke A tolnai új textilgyár építésének második ütemeként megkezdték a fonalfestő üzemrész építését. A tervek szerint a próbaüzemelés 1973 első negyedében lesz. Foto: Gottvald Le kell állítani a hatósági engedély nélküli építkezéseket . 1 Ülést tartott a Mecsekvidéki Intéző Bizottság Múlt századi honatyák 1876- ban törvényt hoztak az egészség ügyében és ezzel sok fejlettebb, gazdagabb országot megelőztek, mégsem lett Magyar- ország a viruló egészség honává, sokáig írott malaszt maradt a nemes jogalkotás, nem voltak meg a gyökeres változás, az alapvető javulás szakmai, gazdasági és társadalmi feltételei. Sokkal később, a polgári Magyarország fellendülésének idején, mikor már megvoltak a közegészségügyi intézkedések és a betegek ellátásának elemi intézményei, nagy tudósok és kiváló gyakorló orvosok, majd midőn a munkás- osztály nehéz harcokban kivívta magának a betegbiztosítás kezdeti rendszerét, akkor már megvalósultak az 1876. XIV. te. egyes szakaszai, de a valódi egészségvédelem, a dolgozó nép teljességére kiterjedő korszerű betegellátás csak a felszabadulás utáni években megindult gyors fejlődés eredményeként vált valósággá. Csak most érkezett el az ideje új, magas igényű, szocialista egészségügyi törvény megalkotásának, melyet a magyar országgyűlés az újonnan módosított alkotmánytörvénnyel egy ülésszakon és azzal teljes összhangban, ez év április havában fogadott el. „A Magyar Népköztársaságban az egészségügy állami feladat.’’ E mondattal kezdődik az 1972. évi II. törvény és az utána következő 91 paragrafus oly magas követelményeket, annyira széles körű tevékenységet, humánus szellemet sorol és áraszt, hogy önkéntelenül tolul ajkunkra a kérdés: mi a garanciája annak, hogy az állam meg is felel ennek a feladatnak és ha igen, mikor valósulnak meg e szakaszokba foglalt ígéretek? Erre a kérdésre alkotmányunk egyes szakaszaiból ösz- szeállított szöveggel válaszolhatunk: „A Magyar Népköztársaság szocialista állam, melyben minden hatalom a dolgozó népé, védi az állampolgárok életét, testi épségét, egészségét, és ezt a védelmet, melyhez tehát az állampolgároknak joguk van, a munka- védelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével valósítja meg.’’ Az egészségügyi törvény az alkotmány szövegének és szellemének megfelelően ezt a deklarált állampolgári jogot a 25. §-ban a következőképpen ülteti át a gyakorlatba: „Az állampolgárok a gyógyító megelőző ellátás keretében ingyen jogosultak orvosi vizsgálatra, a szükséges orvosi gyógykezelésre — ideértve a kórházban történő gyógykezelést is — valamint a szülészeti ellátásra és a mentőszállításra.” Tehát a jövőben minden magyar állampolgár jogosult az ingyen ellátásra, hiszen gyakorlatilag már úgyszólván mindenki dolgozó; az lesz, vagy az volt, nincs már értelme a régen még indokolt megkülönböztetésnek. Népújság 3 1972. július 1. Olvassuk tovább a törvény 74. és 75. szakaszát is, melyekből a következőket idézem: „Az egészségügyi képesítéshez kötött munkakörben dolgozó személynek a munkakörével kapcsolatos tevékenységét a szocialista erkölcs követelményeinek, hivatásából folyó felelősségének tudatában, e törvény és végrehajtására vonatkozó jogszabályok megtartásával kell végeznie. — Az orvos az állami egészségügyi ellátás keretében köteles az állampolgárt egészségi állapotának megfelelően, lelkiismeretesen, a rendelkezésére álló legkorszerűbb módon, ellenszolgáltatás nélkül ellátni. Tudatosítania kell az állampolgárt, hogy mindez őt megilleti. Olyan magatartást kell tanúsítania, amely méltó az orvosi hivatáshoz, esküjéhez és érdemessé teszi az állampolgár bizalmára. ,Az állampolgár megkülönböztetett egészségügyi ellátás érdekében az orvosnak anyagi, vagy egyéb előnyt nem nyújthat és az orvos azt nem fogadhatja el.” Világos beszéd, mindenki megérti. Az a beteg, vagy hozzátartozó, aki egy sikeres, vagy bonyolult kezelés végén nem elégszik meg a hála őszinte kifejezésével és meg akarja ajándékozni valamivel az orvost, még nem szegi meg e törvény- szakaszt, bár teljesen feleslegesen cselekszik, hiszen őt a lehető legkorszerűbb kezelés is megilleti, teljességgel ingyenesen. De ha valaki előre, vagy kezelés közben akar fizetni, az beleesik a gyanúba, hogy ezt megkülönböztetés, előnyök kedvéért teszi. Az orvos pedig nyilvánvalóan sem előre, sem közben, sem utólag nem kérhet semmit az ingyenes vizsgálatra és kezelésre jogosult személytől. Az egészségügy irányítását a kormány az egészségügyi miniszter útján látja el, aki e szakigazgatás legfelsőbb szerve. A minisztérium számos tudományos és gyógyító intézetet közvetlenül igazgat, de az egészségvédelem állami feladatának nagyobb részét a tanácsok irányításában működő kórházak, rendelőintézetek, gondozók, szociális betegotthonok s a bennük dolgozó orvosok és segítő munkatársaik látják eL, \ A tanácsokra nagy feladatot ró az egészségügyi intézmények jelentős összegekbe kerülő fenntartása, még drágább korszerűsítése s bennük a színvonalas, zavartalanul működő betegellátás megszervezése. Még ennél is nagyobb gond új intézmények — kórházak, bölcsődék és más intézetek — létesítése, az építési kapacitás elégtelensége és a magas költségek miatt. Tetézi a gondokat az a jól ismert jelenség, hogy az intézményekben szegény területeken telepszik le legnehezebben az orvos, s ugyanott a legnagyobb az elmaradottság. A megyei tanácsokra vár e súlyos problémák megoldása, hiszen életünk csak egy van, egészségünk a legfontosabb, mindenki megkívánhatja az új egészségügyi törvény szellemében, hogy az ország bármely táján hozzájuthasson a gyógyulás korszerű lehetőségeihez. „Az egészségügyi feladatok ellátásában az egész társadalom hatékonyan közreműködik" — mondja a törvény és valóban, mindig és mindenütt találunk okos, szíves és áldozatkész embereket, akik a szolidaritás jegyében összefogva képesek néha nagy feladatokat is megoldani. A megyék, a városok és a falvak nagy részében a meglevő feltételekkel, a felelősök munkájának összefogásával, a jól példát mutató orvosok és munkatársak tudatos és kiemelt megbecsülésével kiváló eredményeket lehet elérni a nép egészségének védelmében. Az intézményekben s a gazdasági feltételekben szűkölködő községeket, városokat a megyéknek, az ilyen megyét pedig a kormánynak kell mindaddig támogatnia, míg megfelelően be nem hozzák elmaradásukat. Az országgyűlés szociálisegészségügyi bizottsága úgyszólván permanensen foglalkozik az egészségügyi beruházások, felújítások, lemaradások és más nehézségek .összes kérdéseivel, le nem veszi ezeket a napirendről, amíg megoldást nem nyernek, anélkül, hogy a kormányt soviniszta módon kívánná eltéríteni a lehetőségek igazságos elosztásának gyakorlatától. Ritkábban, de akkor nagyon eredményesen tehetünk látogatásokat megyei képviselőcsoportok meghívására, az utóbbi években a Zala, Szolnok, Pest, Komárom-Esz- tergom és Békés megyei, valamint a budapesti képviselő- csoportok meghívásainak tehettünk eleget, s ezzel egyben reflektorfénybe került az említett területek néhány eredménye, vagy kívánsága. Egyik legeredményesebb vizsgálója az egészségügy speciális problémáinak a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, mely helyi bizottságaival és szakértőkkel rendszeresen ellenőrzés alá veszi az egészség- ügyi beruházások, a műszerellátás és más nehézségekkel járó tevékenység gyakorlatát és nagyon hatásosan mutat rá a problémákra, keresve azok megoldását. Reméljük, az új egészség- ügyi törvény — ami ma, július 1-én, a Semmelweis-évforduló napján lép életbe —, s a képviselők helyi tapasztalatai minden megyében az érdeklődés homlokterébe állítják a nép egészségvédelmének fontos kérdéseit és létrejön az a társadalmi összefogás, mely mindenütt a jelenkor legmagasabb szintjére helyezi az egészség szolgálatát. Együttes ülést tartott tegnap délelőtt Dombóvár Város Tanácsa és a KISZ városi bizottsága. Az első két napirendi pontban Vidóczy László tanácselnök tájékoztatta a tanácsot a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról és a végrehajtó • bizottságnak a két tanácsülés között végzett munkájáról. A harmadik napirendi pont a KISZ és a tanács közötti együttműködési szerződés volt. A tanácselnök előterjesztésében beszélt az ifjúsági törvényből adódó tánácsi feladatokról, az ifjúságpolitikai irányelvek dombóvári érvényesüléséről, valamint a dombóvári tanács és a városi KISZ-bizottság eddigi együttműködésének eredményeiről, tapasztalatairól. Tegnap délelőtt Pécsett tartotta ülését a Mecsekvidéki Intéző Bizottság. A napirendi pontok között szerepelt a Baranya és Tolna megye 1971. évi idegenforgalmának alakulásáról szóló jelentés, az intéző bizottság elmúlt évi munkájának értékelése és az idei munkaterv ismertetése. Az ülés központi témája a Duna menti üdülőtelepek kialakításának problémája volt. A helyi rendezési tervek hiánya miatt nem alakult ki egységes szemlélet, hogyan fejlesszék és rendezzék az üdülőtelepeket. A felszólalók között volt Korsós’ István a Tolna megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője, aki arról adott tájékoztatást, hogy Tolna megyében is megszaporodott a hatósági engedély Május 30-i ülésén a végrehajtó bizottság már tárgyalta ezt a napirendet, mint erről annak idején beszámoltunk. Az együttműködési terv tartalmazza, hogy fokozottabban kell — az ifjúsági szervezeten keresztül bevonni a fiatalokat a városfejlesztési tervek előkészítésébe és megvalósításába. A tanács a jövőben nagyobb jelentőséget tulajdonít a fiatalok társadalmi munkájának, az arra irányuló szervezésnek és a végzett munka elismerésének. Ennek egyik formája lesz a „Társadalmi munkáért” jelvény és oklevél megalapítása. A tanácsi költség- vetés egyébként minden évben 118 ezer forintot biztosít ifjúságpolitikai feladatok támogatására, Ezen felül a banélküli építők száma. Például említette, hogy Pakstól északi ra, szinte Dunaföldvárig húzódik a Duna partján épült víkendtelep, ahol az üdülni vágyók kizárólag a Duna partján, egy sorban építették fel nyaralóikat. Kérte, az intéző bizottság javasolja a két megye tanácselnökének, hogy a regionális rendezési tervek elkészüléséig, amely a jövő héten kezdődik Tolna megyében és három hétig tart, rendeljenek el építési tilalmat a Duna menti területeken. Indítványozta, hogy a lakosság által kedvelt kirándulóhelyeket fejlesszék ki korszerű üdülőtelepekké. Ilyenek a paksi sziget, a gemenci Duna-part, a veránkai Duna-ág, Karaszi-fok és a bajai üdülőtelep. ROZSA GYÖRGY latonfenyvesi úttörőtábor üzemeltetési költségét 116 ezer forintot is, a városi tanács biztosítja. A napirend hozzászólásaiban a tanácstagok foglalkozásuk és az általuk ismert terület szempontjából mérlegelték a tervet. Más-más nézőpontból találta jónak a tanárnő, a gyári munkásnő és a KISZ-titkár. A napirend után bejelentések következtek. Az egyik bejelentés tárgya szintén együttműködési szerződéstervezet volt, ami a Hazafias Népfront városi bizottsága és a városi tanács között jött létre. A tanácsülés interpellációkkal ért véget Ülést tartott a dombóvári fanées Elfogadták a tanács és a KISZ együttműködési szerződését
