Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-23 / 172. szám
Baiett-dîplàmdcïa Japán gép landol Kerman beismerte tévedését A fegyverkezési verseny terméketlen Tanaka Kakuei miniszterelnök szombaton délelőtt fogadta Szaszaki Kozót, a Japán Szocialista Párt vezető politikusát, aki pénteken este érkezett vissza Kínából. A politikus részletesen beszámolt a miniszterelnöknek Csou En-laj-jal folytatott megbeszéléseiről. Jólértesült tokiói források szerint Szaszaki javasolta Tanaka miniszterelnöknek, mielőbb tegyen eleget Csou En-laj meghívásának a japán—kínai kapcsolatok gyors normalizálása érdekében. Hivatalosan meg nem erősített hírek szerint Szaszaki Kozo tolmácsolta Tanakának a kínai miniszterelnök személyes jókívánságait, és arra irányuló készségét, hogy mielőbb rendezzék a két ország kapcsolatait. Az összes japán lap feltűnő helyen jelenti, hogy a kínaiak elfogadták a japán közlekedésügyi miniszter ajánlatát és a sanghaji balettegyüttes 208 tagja két japán különrepülő- gépen tér haza nagy sikerű vendégszereplése után. Japán politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak annak a ténynek, hogy a második világháború befejezése óta ez lesz az első eset, amikor Japán felségjelű repülőgép landol kínai területen. Sokan bizonyosra veszik, hogy még az idén rendszeres légi járat indul Tokió és Sanghaj között. A japán tőke, amely a jelek szerint zöld utat biztosított a Madrid : Kommunistákat ítéltek el A madridi „közrendvédelmi” bíróság pénteken tizenkilenc spanyol kommunistát ítélt hét hónaptól négy évig terjedő börtönbüntetésre. Valameny- nyiükkel szemben azt a vádat emelték, hogy tagjai a betiltott KP-nek, részt vettek annak illegális rendezvényein, s rendszerellenes propagandát folytattak. Tanaka-kormány számára a Kínával való politikai kapcsolatok normalizálásához, felkészül a japán—kínai kereskedem! és gazdasági kapcsolatok gyors fejlődésére. A nemzetközi kereskedelmet előmozdító társaság elnevezésű szervezet, amely a japán nagytőke oszakai vállalatait képviseli, most közzétett előrejelzése szerint tíz éven belül tizenegy mii li árd-háromszáz- millió dollárra emelkedik a japán—kínai kereskedelem volumene, ami 12,6-szerese az 1971. évinek. Japán 1977-től Az észak-írországi zavargások történelmében példátlan pénteki robbantássorozat után szombaton is folytatódtak a véres összetűzések Belfastban és Londonderryben. Az IRA ideiglenes szárnyának tulajdonított pénteki bombamerényietek legalább 16 halálos áldozatot követeltek. Szombaton reggelre az áldozatok száma néggyel szaporodott, miután a tartományt megszállva tartó brit katonák parancsot kaptak -a további merényletek megakadályozására, és Belfast különböző pontjain összecsaptak az IRA lövészeivel. A halottakat eddig még nem azonosították. Csaknem ezer katona betört az Andersantown katolikus negyedbe, s ott ugyancsak heves harc bontakozott ki. A katonai akciót röviddel azután indították el, hogy Whitelaw, az észak-ír ügyek minisztere éjszakai nyilatkozatában azonnali IRA-ellenes intézkedéseket helyezett kilátásba. Whitelaw a robbantások hírére Lord Carrington brit hadügyminiszterrel együtt Belfastba sietett. A két miniszter azonnali tárgyalásokat kezdett a tartományban állomásozó brit katonaság parancsnokaival, a rendőrséggel és más hivatalos személyekkel. Az északKínában kezdve évi egymilliárd dollár értékben importál majd kínai nyersanyagot, mindenekelőtt olajat és vasércet. A társaság azt javasolja a kormánynak, hogy a japán—amerikai gyakorlat mintájára hozza létre a japán és kínai üzletemberek konzultatív tanácskozó testületét, és létesítsen japán—kínai gazdasági vegyes bizottságot. A két szerv feladata lenne, hogy hosszú távra szóló tervet dolgozzon ki Japán és a Kínai Népköztársaság kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak fejlesztésére. írországi események újabb fordulata miatt Heath brit miniszterelnök lemondta minden programját, hogy állandóan készenlétben legyen a további fejlemények esetére. Lynch ír kormányfő pénteken este megismételte az egy héttel ezelőtt elhangzott nyilatkozatát, felszólítva a londoni és a belfasti felelős politikusokat, hogy háromoldalú (tehát az IRA bekapcsolásával) folytatandó tárgyalásokon kíséreljék megtalálni az észak-írországi válság tartósabb politikai megoldásának lehetőségeit. Allendét meg akarták gyilkolni Salvador Allende chilei elnök pénteken este vizsgálatot rendelt el az ellenzékben lévő szélsőbaloldal gerillatevékenységével kapcsolatban. Ezt megelőzően a rendőrség letartóztatott egy „ultrabalosnak” minősített csoportot, amely — az ellenzéki sajtó adatai szerint — meg akarta gyilkolni Allendét, s polgárháborút próbált kirobbantani. A kormány ezekkel az állításokkal kapcsolatban nem foglalt állást. Az Izvesztyijában Vagyim Zaglagyin kommentálja azt az interjút, amelyet George Kennan, az Egyesült Államok egykori moszkvai nagykövete. a Szovjetuniónak és a szovjet—amerikai kapcsolatok problémáinak egyik legfőbb amerikai ismerője adott a Foreign Policy című folyirat- nak. „George Kennan, áttekint, ve az elmúlt éveket, olyan józan következtetésekre jutott, amelyek értéke vitathatatlan — hangzik a kommentár. Mint a hírmagyarázó írja, az interjúra egy meglehetősen sajátos jubileum szolgáltatott indítékot. Ugyanez a Kennan ugyanis 25 esztendővel ezelőtt „X” fedőnévvel „A szovjet magatartás forrásai” címmel cikket írt. s ezzel annak idején meglehetősen dicstelen hírnevet szerzett. Kennan a cikkben kifejtette a Szovjetunió „fékentartásá- nak” doktrínáját, amelyet a hidegháború éveiben jóformán az amerikai külpolitika alapjának tekintettek. Dombóvárra, az Alkotmány Tsz-be látogatott pénteken délután az a 28 leningrádi pedagógus-jelölt fiatal, akik a Szegedi József Attila Tudományegyetem vendégeként egy hónapig tartózkodnak hazánkban. A vendégeket a termelőszövetkezet központi kultúrtermében Gyuricza István, az MSZMP Dombóvár városi Bizottságának első titkára és VI- dóczy László, a városi tanács elnöke fogadta. Ezt követően Szőke László, a közös gazdaság elnöke tájékoztatta a vendégeket a termelőszövetkezet életéről, munkájáról. A határszemle után városi körsétát tettek, majd részt vettek a tiszteletükre, a termelő- szövetkezet központi kultúrtermében adott vacsorán, ahol szívélyes, baráti beszélgetést folytattak a termelőszövetkezet Kennan — mint Zaglagyin rámutat — most az elmúlt 25 esztendőt mindenekelőtt a szovjet—amerikai kapcsolatok szemszögéből vizsgálja és fenntartásai, különbózó kombinációi ellenére elismeri azt, ami a legfontosabb, vagyis, hogy nem váltak valóra a Szovjetunió fejlődésével kapcsolatos régi prognózisai: a Szovjetunió az elmúlt negyedszázad alatt „bebizonyította szilárdságát”, hatalmasabb és befolyásosabb lett, mint volt. Kennan hangsúlyozza: véleménye szerint az elmúlt 25 esztendő megmutatta a fegyverkezési hajsza terméketlenségét, a nagyhatalmak katonai versengésének felesleges és veszélyes voltát. Az Izvesztyija hírmagyarázója a továbbiakban megállapítja: Józan szavak ezek. amelyek súlyát csak növeli, hogy olyan ember mondta ki azokat, aki negyedszázaddal ezelőtt megfogalmazta „a kommunizmus megfékezésének” doktrínáját. megjelent tagjaival is. Egy másik szovjet—magyar baráti találkozóra is sor került Dombóváron. Az év elején a MÁV dombóvári csomópontján öt MSZBT-tagcsoport alakult, 2300 taggal. Az öt tagcsoport öt szovjet katonatisztei és családját látta vendégül tegnap este. A baráti est első része a MÁV-csomóponti pártbizottságán zajlott, ahol a vendégeket a pártbizottság titkára, Tóth Ferenc köszöntötte. A kora esti órákban a vendégek ellátogattak a Hotel Dombóvárba, ahol Az új Szibéria címen fotókiállítást nyitottak meg a szálló kistermében. Ezt követően az öt szovjet család részt vett azon a vacsorán, melyen mintegy háromszáz vasutasdolgozó is megjelent. A baráti est a késő esti órákban ért véget. A britek betörtek a katolikus negyedbe Heath lemondta programját Magyar—szovjet baráti találkozók Dombóváron * így látja a hetet kommentátorunk, Réti Ervin t Délkelet-Ázsia és Közel-Kelet Délkelet-Ázsia és a Közel- Kelet — a most záródó héten ismét Földünk e két feszültség- góca koré csoportosulnak az események. S jóllehet a nyár derekán járunk, a világpolitikában változatlanul nincs üdülőszezon... Viszont vannak véletlenek: a genfi egyezmények aláírásának tizennyolcadik évfordulója az idén éppen arra a csütörtöki napra esett, amikor a 151. ülését tartotta a párizsi Vietnam-konferencia. Ezen az összejövetelen egyelőre nem látszott semmilyen jele annak, hogy a meddő tanácskozás elmozdult volna a holtpontról: az érdeklődést fokozta, hogy a konferencia előestéjén Le Duc Tho és Kissinger több, mint hatórás magánjellegű, bizalmas tárgyalást folytatott. Az elnöki főtanácsadó egyenesen a kaliforniai Fehér Házból, Nixon elnök „munkanyaralásának” színhelyéről érkezett a francia fővárosba. Az Egyesült Államok kétségtelenül szeretne valamifajta utat találni, s ez különösképpen személyi törekvése Nixon- nak, aki az elnökválasztási évben, a vietnami háború ügyében érezheti magát a leggyengébbnek McGovern-nel szemben. Csakhogy a megoldás módját továbbra is a régi receptek szerint képzelik el. Folytatódik és fokozódik a bombázás, a héten több alkalommal támadták Hanoit' és Haiphongot. A pusztulás súlyos, a veszteségek nem jelentéktelenek, főként a polgári lakosság soraiban. Ám bebizonyosodott, hogy a VDK elleni légiháborúval az amerikaiak nem fordíthatják javukra a helyzetet, s ez nem szilárdítja meg a Thieu-rezsimet sem. Az immár száz napja, természetesen különböző pontúkon, különböző hevességgel folyó uél- vietnami offenzíva rávilágított a saigoni hadsereg gyengéire, a „vietnamizálás” nehézségeire. (A támadássorozat, a jelek szerint, eleve nem nagyvárosok elfoglalására irányult, hanem «z ellenséges elit erők felmorzsolása volt a cél. Kitűnt az is, hogy az amerikai légierő és hadiflotta erőteljes támogatása nélkül a saigoniak képtelenek tartani magukat...) Ha van kiút az Egyesült Államok részére, az a DIFK és a VDK több ízben előterjesztett javaslatainak megtárgyalása. Vietnami részről ugyanakkor kijelentették, hogy hajlandók megvitatni minden olyan amerikai indítványt, amely új, reális elemeket tartalmaz. Volt-e ilyesmi Kissinger diplomata- táskájában, qrra — a szigorú titoktartás és a közlémények szűkszavúsága miatt — nem tudunk válaszolni. A súlyos bombatámadások, a VDK két legnagyobb településének és a gátrendszereknek pusztítása nem ad okot túlzott derűlátásra. Igaz, Laird hadügyminiszter cáfolta a vízvéuö rendszerek elleni támadásokat, egy ismert amerikai szemtanú, Jane Fonda azonban a helyszínen járva beszámolt a saját szemével látottakról. Utalva a művésznő hazánkban is kimagasló sikerrel játszott legutóbbi filmjére, feltehetjük a kérdést: A gatakat bombázzák, ugye...? A Biztonsági Tanács közel- keleti témával foglalkozott. Jó egy hónappal ezelőtt, június 21-én a libanoni területre betörő izraeli kommandók magukkal hurcoltak hat Szíriái és libanoni tisztet. A két arab ország az ENSZ-hez fordult, amely a foglyok feltétel nélküli szabadon bocsátása mellett foglalt állást, sőt Waldheim főtitkár még a kulisz- szák mögött is közvetíteni próbált. Izrael viszont nem teljesítette a világszervezet felhívását, s olyan fogolycserét szeretne, amelynek során az arab országokban fogva tartott tizenhárom pilótája visszatérhet (Ezeket a harci repülőket, már a júniusi háborút követően, akkor ejtették foglyul, amikor gépüket arab terület fölött lelőtték — a szíriai tiszteket azonban libanoni látogatásuk során ragadták el.) A Biztonsági Tanács ritka egyöntetűséggel adott erkölcsi támogatást az arab országoknak, csupán egyetlen tartózkodó alvadt az Egyesült Államok nagykövetének személyeben.., A nemzetközi sajtó — sokszor nem a legíárgyilagosabb formában — hosszan tárgyalta és kommentálta Szadat egyiptomi elnök beszédét és a TASZSZ híradásait. Kairó és Moszkva megállapodásra jutott abban, hogy visszavonjak azokat a szovjet katonai tanácsadókat, akik teljesítették a rájuk bízott feladatokat. Ez a folyamat a hét közepe óta tart, Egyiptomban egyébként ünnepélyes keretek között búcsúztatták a hazatérőket. Szovjet részről hangsúlyozták, .hogy a szovjet szakértők felváltása helybeliekkel olyan természetes intézkedés, amely gazdasági és katonai létesítményeknél előbb-utóbb megtörténik. A moszkvai híradások nyugodt hangvétele élesen szemben. állt egyes nyugati lapok túlhajtott dramatizálásával, különösen a bejelentést követő első napokban. A szovjet és az egyiptomi fővárosban több utalás történt a két ország szerződésére, baráti kapcsolataira, amelynek fenntartása és erősítése közös érdek, az anti- imperialista front harcát mozdítja elő. A moszkvai vendégkönyv lapjaira (képleteden szólva) közben újabb arab személyisegek iratkoztak fel. Nem sokkal Asszad szíriai elnök és Szidki egyiptomi miniszter- elnök látogatásai után, az iraki külügyminiszter érkezett meg, a szovjet—iraki megállapodás életbelépése alkalmából, s Moszkvában tárgyalt Arafat palesztin vezető is. Nem tartozik a közel-keleti helyzet kedvező fejleményei közé Szudán kapcsolatfelvételé az Egyesült Államokkal — újabö repedések következtek be a korábban egységesen elfogadott amerikaellenes arcvonalon. (Az egyiptomi sajtó bírálta elsőként a khartumi elhatározást!) Letette az esküt az új líbiai kormány is, de a kérdőjelek maradtak: mennyi- re tényleges ura az északafrikai olajországnak Kadhafi ezredes, milyen nézeteltérések húzódták meg a hírek és cáfolatok, a kormányalakítás, a katonai és polgári csoportok között™
