Tolna Megyei Népújság, 1972. július (22. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-16 / 166. szám

1 » Jőgázás írógép mellett ? r À New York-i Central Park­ban vagyunk, egy nyári na­pon, délelőtt fél tizenkettőkor. A fűben ülő 250 ember között valamennyi korosztály képvi­selve van. Találkozunk egész családdal is (papa, mama és három gyerek), de egy nagy gyár vezérigazgatója, egyetemi hallgatók, háziasszonyok is vannak jelen, jöttek a vakok intézetéből is. Valamennyien egy megafon parancsának en­gedelmeskednek. Mind a két­százötvenen lassan mozgatni kezdik karjukat és lábukat, nyakkörözést csinálnak. Ingye­nes, nyilvános jógatanfolyam indult a Central Parkban. „A múltban már két alka­lommal rendeztünk jógabemu­tatót a New York-i parkokban. Mivel megnyerték a New York-iak tetszését, ezért elha­tároztuk, hogy most kezdők számára hat előadásból álló tanfolyamot indítunk” — mondja Joseph Ritzberg, a New York-i parkfelügyelőség egyik vezetője. „A New York-iaknak azért tetszik a jóga, mert a feszült­séggel teli munkahét után szükségük van a pihenésre, igénylik a testmozgást, amit azonban nem versenyszerűen akarnak űzni” — mondja Charles Muir, aki Michaeline Kissel együtt irányítja a New York-iak jógatevékenységét. A két oktató kapcsolatot te­remtett már egy bankkal és egy cigarettagyárral. Tárgya­lásaik eredményeképpen eze­ken a helyeken a kávézási szü­netet a jógaszünettel váltják fel, vagyis a munkaidő közbeni néhány perces szünetet jóga­gyakorlatok elvégzésére hasz­nálják fel. Az oktatók véle­ménye szerint „az írógép mel­lett ülve is számos gyakorlatot el lehet végezni”. (Panorama) Elindult az olimpiai játékokra A 80 esztendős Rumeo Kerékpáron elindult szülő­városából, a jugoszláviai Koperbő'l az augusztusban Münchenben megnyíló olimpiai játékokra. Az idős férfi az olimpiai játékok előtt több európai országba ellátogat. Tervezett útja összesen 4000 kilométer lesz. Rumeo kora gyermek­sége óta szenvedélyes ke­rékpáros. Élete folyamán több tízezer kilométert tett meg kerékpáron. A KZ-szindróma Lengyel orvosok évek óta vizsgálják a megszállás idő­szakának egészségügyi követ­kezményeit a lengyel lakos­ság körében. Figyelmük kö­zéppontjában áll az úgyneve­zett „KZ-szindróma”, vagyis a „tábori jelenségcsoport”, amely a koncentrációs tábo­rok egykori foglyainál észlel­hető több idült betegség egy­idejű jelentkezése, testi és személyiségbeli elváltozások és pszichés zavarok formájában. A hajdani háborús fegyver- társak körében végzett megfi­gyelések kimutatták, hogy a „KZ-szindróma” tünetei az utóbbi időben a látszólag egészséges emberek körében is erőre kaptak. A kutatásoknak fontos tudományos és gyakor­lati jelentősége van: lehetővé teszik az orvosok számára az e csoportba tartozó betegségi tünetek gyógyítási módszerei­nek kidolgozását, s ugyanak­kor megismertetik a fiatalok­kal — főként az orvostanhall­gatókkal — a háború és a megszállás mindmáig érezhető egészségügyi kihatásait. „Házi" cirkusz Nem mindennapi cirkuszi előadást tartottak Kraszno- jarszk szibériai város határá­ban, annak a háznak az udva­rán, amelyben Valerij Tumja- tov és ... öt medvéje él. Az előadás nézői között volt Iri­na Bugrimova, a híres ido­márnő is, aki most Kraszno- jarszk város „igazi” cirkuszá­ban vendégszerepei. / Ártalmatlanná tett vadállat A kenyai Kisumu város fő­terén több száz ember gyűlt össze, s az öröm és a félelem vegyes érzésével nézett egy hálóban vergődő hatalmas leo­párdot. A művészet és az ipari technológiák A Párizs melletti Vitry-sur- Seine-ben érdekes kiállítást nyitottak meg, amely az ipari technológiáknak a modern mű­vészetre gyakorolt hatását mu­tatja be. Kétségtelen, hogy az ipari fejlődés következtében kiala­kult technológiai eljárások nél­kül a jelenkori művészet bizo­nyos formái sohasem jöhettek volna létre. A művészek igen gyakran elektronikai szakemberekké, fizikusokká, kémikusokká, vagy éppen gépészekké alakul­nak át, hogy minél tökélete­sebb műalkotást hozhassanak létre. Ez az erdőkben élő foltos '„vadmacska” több mint egy éven át rettegésben tartotta a környékbeli lakosságot. A leo­párd a falvakban megtizedel­te a kecskéket és a juhokat, baromfiakat tépett szét. Ké­sőbb, amikor jobban felbátoro­dott, embereket is megtáma­dott. A ragadozó valóságos blokád alatt tartotta a piacra vezető utat, s szabályos vadá­szatot indított az oda igyekvő húskereskedők ellen. Három tapasztalt vadász a természetvédelmi hivatal meg­bízásából egy egész héten át fáradozott, hogy elfogja a ve­szedelmes állatot. A vadászok­nak nem volt könnyű a fel­adatuk, mivel élve kellett el­fogniuk a ragadozót; Kenyá­ban ugyanis törvény tiltja a leopárdok megölését. A foglyul ejtett ragadozót most szakemberek kíséretében szállítják el a Lambwe völgy­be, ahol nemzeti védett par­kot létesítenek. Ebben a völgy­ben, az -emberlakta települé­sektől távol, a leopárdot sza­badon engedik. A rendkívül engedelmes ál­latok játszottak, doboltak, ka­rikákkal bűvészkedtek, két lábon jártak és mutatványaik­kal nagy sikert arattak. Irina Bugrimova gratulált Valerij Tumjátovnak a sikerhez és kijelentette, hogy jó volna, ha cirkuszban — hivatásos mű­vészként — is fellépne. Egyéb­ként maga Valerij Tumjatov is erre vágyik. Tíz évvel ez­előtt kezdett állatokat idomí­tani, amikor egy medvebocsot kapott ajándékba egy ismerős vadásztól. A Szovjetunió 19 koreográ­fiái iskolája egységes program és tanterv szerint működik. A balettiskolák 4 évenként meg­rendezésre kerülő országos bemutatójának színhelye ezút­tal Kijev volt. A bemutató nem verseny- . jellegű. Nincs kötelező prog­ram és nincs helyezés sem. Viszont a négy év során kidol­gozott legjobb számok kerül­nek bemutatásra. A most meg­rendezett bemutatóra minden eddiginél népesebb kollektí­vák érkeztek. Mind a 19 isko­la adott koncertműsort. A műsor változatos és érde­kes volt. Variációk, adagio-k, klasszikus balettszámok és mo­dern darabok részletei kerültek műsorra. A számtalan új szám nagy részét fiatalok kreálták. Alkotásukat sajátos plasztika'' ■ és sok technikailag nehéz részlet jellemzi. A tanulók ragyogóan oldották meg a stílus és a technika nehézsége­it. Örömmel töltötte el a né­zőket magas szintű felkészült­ségük és virtuóz technikájuk egyaránt. Á bemutató sztárja a permi balettiskola 6. osztályos nö­vendéke, Nagyezsda Pavlovna! A „Hiábavaló óvatosság” cí­mű darabból előadott száma tökéletes volt. Rendkívüli ter­mészetes adottságok, báj, mu­zikalitás és ragyogó előadó- készség —• mindez arra utal,' hogy Nyagyezsda Pavlovnából hamarosan élvonalbeli baleri­na lesz, Kép: Nagyezsda Pavlovna.' (APN—KS.) Keleten a visszér ismeretlen Ötezer éves a fogamzásgátló pirula ;,A visszér a nyugati civili­záció tipikus jelensége, az ülő életmód természetes velejáró­ja.” Colin Alexander új-zé- landi kutató véleménye sze­rint a visszér nem örökölhető, ahogy azt sok orvos hiszi, ha­nem gyermekkorban kezd ki­alakulni. Ha a feltevés he­lyesnek bizonyul, lehetőség nyílik a betegség megelőzésé­re. A keleti társadalmakban és számos primitív törzsnél szo­kásban van, hogy az emberek törökülésben ülnek a földön, körükben majdnem ismeretlen a visszér. És ez logikus is, mondja Alexander. Aki meg­szokta, hogy a földön ül, an­nak vére szabadon kering, a vénákat nem terheli meg túl­ságosan. A széken viszont kénytelenek vagyunk gyakor­latilag mozdulatlanul, behajlí­tott lábbal ülni. A láb erei­nek egy részében leáll a vér­keringés, növekszik a vérnyo­más, .az erek kitágulnak és veszítenek rugalmasságukbóL „A mai nyugati gyermek 8—10 órát ül naponta, mondja Alexander. Miután az erek munkája arányos az erek át­mérőjével, az eredmény a lá­bak érrendszerének gyakorla­tilag állandó fáradtsága. A serdülőkor végén egy egész­séges fiatal erei sokkal tá- gabbak,- mint keleti kortársaié és sokkal inkább hajlamos a visszérre. Az új-zélandi kutató véle­ménye szerint a további élet­módtól függ, vajon visszeres lesz-e az ember vagy sem. Például a terhesség, a szűk ruhák, vagy az egész napos állómunka elősegíthetik a visszér kifejlődését. Főként à terhesség és a szűk ruha ma­gyarázza, miért gyakoribb a visszér a nők körében. A legtöbb orvos véleményé szerint a láb vérkeringését sza­bályozó erek kitágulása és megcsontosodása legtöbbször jelenség. Alexander vélemé­nye szerint azonban újabb ke­letű betegségről van szó. Mi­előtt — öt-nyolcezer évvel ezelőtt — felfedezték az ekét, az ember nomád életmódot folytatott. Majd letelepedett, kezdett földműveléssel foglal­kozni, házakat épített. Az egyes civilizációkban csak a letelepülés után jelent meg az első szék. „Ahogyan a szék megteremtette, úgy el is tün­tetheti a visszeret — mondja végezetül Alexander —, csak rá kell szoktatnunk gyerme­keinket, hogy az eddiginél sokkal kevesebbet üljenek.” A fogamzásgátló tabletta nem a modern tudomány vív­mánya. Amerikai kutatók vé­leménye szerint ausztráliai bennszülött lányok már 5000 évvel ezelőtt használtak „pro- gesteront”, hogy elejét vegyék a terhességnek. A kőkorszakbeli körülmé­nyek között élt fekete bőrű szépségek azonban nem tab­lettát szedtek. Olyan növénye­ket használtak, amelyeknek anyaga biztosította számukra a gondtalan nemi életet. Ilyen és hasonló témákkal foglalkozott dr. Edwin Dale nőgyógyász egy atlantai család­tervezési konferencián tartott beszámolójában. Dale hivatko­zott azokra az orvostörténé­szekre, akik felfedezték, hogy a nők évezredekkel ezelőtt már használták az édesburgonyát fogamzásgátlóként. 1938-ban Russell Marker progesteront talált egy mexikói édesburgonya-fajtában. Ezt megelőzően ebből az anyag­ból kb. 28 gramm kétezer dol­lárba került. Marker profesz- szor felfedezése után lehetővé vált, hogy nagy mennyiségben és olcsón állítsák elő a fo­gamzásgátló pirulák alapanya­gát. „Mérges” nyakláncok Nagy-Britanniában erősen mérgező bogyókból készült nyakláncok kerültek forga­lomba. A nyakláncok készí­tésére felhasznált bogyó egy egzotikus növény gyümöl­cse, vörös színű, fekete pettyekkel. Rendkívül erős mérget tartalmaz. A hatósá­gok most minden lehetőt megtesznek annak érdeké­ben, hogy lefoglalják a készleteket és visszajuttas­sák a szállítókhoz. Mesterséges látókészülék vakok számára A londoni Pszichiátriai In­tézetben mesterséges látóké­szüléket szerkesztettek vakok számára. A készülék működési elve azonos a természetes látó­szervek működési elvével : elektromos jelek kiváltása és azok továbbítása az agykéreg tarkórészébe (a látás központ­jába). Az elektromos jelzése­ket tv-kamera segítségével ál­lítják elő, amely az ábrázolást fehér és sötét pontok sorává alakítja át. A pontoknak meg­felelő jelzéseket miniatűr adó­készülékekhez továbbítják, amelyeket a beteg fején vi­selt sisakba szerelnek be. A jelek innen a vevőelemekbe jutnak, amelyeket sebészi úton a fejbőr és a koponya­csont közé operálnak. Az adó­készülékek elektromos ingere­ket keltének és a vak „látó­mezejében” fehér pontok ke­letkeznek, amelyekből össze­áll a tárgy képe. magazin v magazin Magazin * magazin * magazin * magazin fl szovjet balett utánpótlása

Next

/
Thumbnails
Contents